Elérhetők a nulla energiájú házak
2006. június 2. 13:46, péntek
Hamarosan mintegy 40-42 millió forintból kihozható lesz egy energia és fűtés szempontjából önellátó, úgynevezett nulla energiaigényű ház.

Két évvel ezelőtt már megépített egy ilyen házat a texasi Anderson Sargent Custom Builder. A 280 négyzetméteren terpeszkedő építményt 1 millió dollár körül kínálták akkoriban, így nem csoda, ha az emberek tudatában mint megfizethetetlen tétel éktelenkedik az önfenntartó ház.

Ezt a "tévképzetet" kívánta eloszlatni a szintén amerikai Ideal Homes, amely az Egyesült Államok Energiaügyi Hivatala által kiírt Building America program keretein belül egy jóval alacsonyabb árfekvésű ingatlannal állt elő, annak ellenére, hogy ebben a házban is a legkorszerűbb technikák és az energiahatékony építkezés dominálnak. Itt csupán az alapterület kisebb, bár a 150 négyzetméter még így is viszonylag tágasnak mondható.


Előlről semmi különös, egy átlagos amerikai típusú ház

Az Ideal Homes a Nemzeti Megújítható Energiák Laboratóriuma (NREL) által kifejlesztett számítógépes szimulációkkal tesztelte projektjét, illetve végezte el a szükséges módosításokat, hogy konstrukciójuk éves szinten valóban ugyanannyi energiát termeljen, mint amennyit el is fogyaszt.

A világítást hosszú élettartamú kompakt fénycsövekkel oldották meg, az üvegszálas szigetelők helyett pedig cellulóz szigetelést alkalmaztak. Emellett a házat vinil bevonatú ablakokkal, jól szigetelt csővezetékkel és hővisszaverő panelekkel látták el, utóbbi a tető zsindelye alatt kapott helyet. Az igazi csúcstechnikát azonban a nulla közeliről a nullára való csökkentéshez kellett felvonultatni.


Hátulról már gyanítható, hogy energiahatékony működésre tervezték

A hagyományos légkondicionáló és kazán szerepét egy mélyen a földbe ágyazott hőpumpa és az ehhez kapcsolódó, az egész házat behálózó csővezeték látja el. A rendszer a föld egyenletes hőjét használja ki, ebben a mélységben ugyanis a hőmérséklet télen-nyáron állandó, nagyjából 15 Celsius fokos marad. A megoldás egy fűtőrendszerrel összekapcsolva hűti vagy fűti a házat, és a kiinduló 15 foknak köszönhetően nem kell túl nagy erőfeszítéseket tenni, hogy elérje a minden évszakban kellemesnek mondható 20-23 Celsius körüli hőmérsékletet. A másik újdonság egy tartály nélküli vízmelegítő, ami csak annyi vizet melegít a kívánt szintre, amennyit azonnal elfogyaszt a háztartás.

Mivel nulla energiájú házról beszélünk, ezért nem csupán az energiafelhasználás csökkentését, hanem magának az energiának a megtermelését is meg kellett oldaniuk a tervezőknek. Ennek érdekében a már klasszikus módszert, a tetőre szerelhető nappaneleket alkalmazták. A déli oldalon elhelyezett panelek évente megközelítőleg 6000 kilowatt óra elektromosságot termelnek.


Azokban a hónapokban, amikor a háznak több energiára van szüksége, természetesen rácsatlakozik a helyi elektromos hálózatra. Nyáron azonban a szükségesnél több energia előállítására képes, amit visszaáramoltatva a hálózatba jóváírást kaphat az elektromos művektől, így az év végén a számlák elvileg átlagban nullára futnak ki.

Mindezt a 2005 szeptemberében megépült prototípus az NREL felmérései szerint képes is volt tartani. Az Ideal Home jelenleg csak bérbe adja otthonait, fenntartva a jogot a házak teljesítményének tanulmányozására, hogy az adott területeken akár a mostaninál is hatékonyabbá tegyék a technikát, mielőtt megkezdenék termékük piaci értékesítését.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2008. márc. 07. 20:56 | galéria | válasz | #107
"A gyakorlatban meg senki se tudja, hogy mennyi energia kell egy időgéphez."

Én pontosan tudom. Semennyi. Magvalósíthatatlan dolog nem fogyaszt energiát.
2008. márc. 07. 18:47 | galéria | válasz | #106
"A villamos energia hálózat technikailag fel van készülve a rendkívüli mértékű fogyasztásingadozásokra"

Hogyne ahogy Pityú elképzeli. Azért volt a nagy Amerikai áramszünet ugye?
2008. márc. 06. 14:37 | válasz | #105
Ne beszélj már ökörséget. A legjobb klímája, hő és hang szigetelése a jó vastag vályog falnak van. (legyen az vert vagy vályog-tégla)
Jó beton alapon megépített vályogfal iszonyat kemény több száz évig, új öko házak is ebből épülnek. Téglánál még a rönkfaházak is sokkal jobbak, szigetelés és élettani szempontból egyaránt. Tégla=beton panel. Csak az előbbibe a szöget könnyebben bevered, és kisebb a teherbírása.
2007. ápr. 10. 17:21 | válasz | #104
Az is vagy, mivel én laktam vályogsz*rban, és pont az volt az, ami télen fagyasztó volt, nyáron döglesztő. Most téglalakásban vagyunk, és kíváló a levegő télen-nyáron. A szöveged egyes részeiről pedig illemtanárok vitatkozhatnának
imika  
2006. jún. 07. 19:03 | válasz | #103
Okosságokat mondasz kedves barátom. Immáron inkább az emberi aspektusokról beszélnék.
Az energia felesleg az éjszakai áram tekintetében nálunk is elfüstölhető szar villanykályhákkal meg drágán üzemelő villanybojlerekkel. Ez még ilyen szocreál nyűg, Ki a picsa használ el 180 l 80 fokos vizet naponta. Nincs ez egy kicsit túlméretezve.
Ha jól tévedek amikor szarásig van enerdzsi a nagyfogysztók is megszívják a rendszert. Leállás az amcsiknál az olaszoknál nem is a fölös kapacitások miatt van/volt hanem a nyári rohadt légkondizás miatt ami egy téli fűtésszámlával ér fel. És pont ekkor nincs szél.
Eddig én is téglalakásban laktunk, nyáron a tökömön is víz csurgott ventillátor meg minden tudjátok.
Most lecseréltük egy vályogra. 20 fok télen nyáron. Nyáron is fel kell öltözni odabent nehoggy megfázz, mellesleg nem érzed azt szar vasszagú légkondi huzatot. Micsinált anyám? Jól leparasztozott, hogy miért ilyen házat vettünk? Hozzáteszem a kégli fullos, elsőre meg nem mondod hogy miből van. Nem tiplizel hanem szöget versz a falba jujjujj!!
MÁs Mi emberek világitunk mint a barmok. Ilyen csillár, ilyen spot apám izéje. A burzsujja még este is világítja az udvart. Félre ne "ércsetek" nem vagyok sóher meg koldus se de az értelmetlen pazarlást qrvára utálom. A konyhánk olyan sötét volt, hogy nappal is villanyt kellett gyújtani. A szomszédok nem értették, hogy miért akarunk földig érő üvegtéglát ütni a falon(mellesleg a kőműves se). Azért vazze mert minek világítsunk ha a nap ingyen van? És most nem is a gazdaságosságról beszélnék (mert a droid fél napig csákányozta a falat 5000-ért 1 tégla meg vagy 800 péz+ burkoló, mondhatnók ezért sokat lehet világítani by imik@) hanem inkább az elvről. Ez nem 0 energiájú ház, hanem tudatosan élt és alakított kégli amelynek ars poeticája a természetesség. Ezen nem műanyag nyílászárók vannak hanem fa (lehet hogy 10% roszabb hőszigetelő de ezekből már van 100 éve ami működik a műanyagaból???) és nem lindab hanem rendes cserép (mert 2000 évig nem sikerült csak egy marketingesnek elhitetni hogy ez valami nagy áttörés, amcsiknál meg bontja a hurrikán mint a konzervet...)
Plazmát, hidrogént, észt és környezettudatosságot az embereknek !!! Aztán jöhet a szinkronizálás (technikai probl ld. lentebb)
2006. jún. 07. 18:52 | válasz | #102
"Ezexerint Dr. Braun a "Vissza jövő(be)"ből jobban tette volna, ha eléget két liter lámpaolajat"

Nem, mert nekik opnt hogy teljesítmény kellett, nem energia. Legalábbis ezt mondták a filmben. A gyakorlatban meg senki se tudja, hogy mennyi energia kell egy időgéphez.
imika  
2006. jún. 07. 18:39 | válasz | #101
Szevasztok energetikusok.
Megvallom évente 1x írok fórumba, de az elégedettséggel tölt el hogy gondolataimat visszaidézik elemzik a résztvevők.
Sajna mint mondtam inkább forgógépekkel foglalkozom így a villámhoz nem nagyon értek.
De egy fórumon a következőt olvastam:


,,A zivatarfelhőben lévő töltésgóc feszültsége - a mérések szerint - 100 millió volt nagyságrendű. Egy átlagos villám energiája - 10 coulomb töltéssel számolva - kereken 140 kilowattóra, amely egy lakás egyhavi szerény fogyasztásának felel meg. Országosan körülbelül kétszázezer villámcsapással számolhatunk egy évben, ezek energiája összesen 28 millió kilowattóra, az ország évi villamosenergiafogyasztásának körülbelül 0,1 százaléka. Ez nem is olyan kevés. Hasznosítására azonban nincs lehetőség; ehhez olyan százszázalékos hatásfokú berendezésre volna szükség, amely az egész országot beborítja valamilyen felfogóhálóval."
> (http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1996/9625/06.html)

,,Mekkora áram folyik a villámláskor?"

,,20000 A áram. 20-100 mA között átfolyó áram az embernél már halálos zavarokat okozhat. Egy villám energiája 3 hónapon keresztül működtethetne egy 100 W-os izzót."
> (http://www.szamitogep.hu/show/read.php?id=11579)

Egyébként a villámos sztorit elsősorban a gázolaj energiasűrűségére vonatkoztattam.
A villám effajta megközelítését a villámvédelem tantárgy első órájának első percében "oktassák"... Némelyek egy vödört míg mások 1 hordót mondanak.

Ezt a qoulombost szart már nem tudom mer régen jártam iskolába de ha villamos munkaként számoljuk P=UxIxt. Persze a t-t órába a wttot meg kwra kell konvertrálni.
Mazochisták számoljanak utána.
2006. jún. 07. 05:13 | válasz | #100
Ez az igazi! Na látod én is elszúrtam:-(
De a példa szempontjából elég a mozgási is, mert az olajból/benzinből azt nyernéd ki. Na de gondolom, mikor vki azt mondja nagyobb E van egy hordóban, mint egy villámban, akkor a kinyerhető E-t kell számolni, tehát, mint mondották, a fűtőértéket.
2006. jún. 06. 22:48 | válasz | #99
Sziasztok!
„...fúj szél mindenki visszatölteni akar,.... ha süt a nap akkor meg mindenki kivenni akar.
… az jelen energatikai rendszer még néhány erőműnek a fogyasztókkal való összevetésére sem alkalmas, nemhogy majdamikoreszembejutvisszateszem fogyasztók millióinak a menedzselésére.”

Ezek valós problémák, de potenciálisan éppen erősíthetik az energiarendszert, csak a megfelelő vezérlési struktúrákat kell kialakítani.

A villamos energia hálózat technikailag fel van készülve a rendkívüli mértékű fogyasztásingadozásokra, tehát az ugyanilyen mértékű erőművi energiabevitel követelményre is (az energiamegmaradás tv. okán).

Egy bizonyos határig technikailag semmilyen gondot nem kell, hogy okozzon a teljes forgalom reménybeli 10-20 százalékát kitevő bizonytalan szélerőművi kapacitás sem.
Annál is inkább, mert egyszerre nem áll le egész Európában a szél, és mi ugye rajta vagyunk, másrészt más erőművek is kiesnek tervezetten, vagy anélkül, sokszoros kapacitással. Pl.: az üzemzavar miatt hónapokig állt Paks egy blokkja 440MW, nem dőlt össze a világ. Mikor lesz ennyi szélerőművi kapacitásunk?
Más dolog a vezérelhető mikroerőművek kérdése, ahol ha megoldják a mostani nagyerőműveknél már működő központi szabályozás lehetőségét, akkor egy „elusztíthatatlan” hálózat hozható létre, ráadásul itt a saját igény ciklusai általában egybeesnek a hálózatigény ciklusokkal, tehát központi vezérlés nélkül is elég jól harmonizálnak.
Az üzemelési, szerződési struktúrák miatt valóban bármilyen külső energiaforrás... bármilyen... a rendszer fiskális működését veszélyezteti, ennek átalakítása pedig bizonytalan pénzügyi helyzetet teremthet a nagyerőművek számára.
Érthető tehát a berzenkedés.
2006. jún. 06. 20:18 | galéria | válasz | #98
"Mivel az energia = teljesítmény · idõ, a villámcsapásban rejlõ energia csak néhány megajoule, ami kevesebb, mint az az energia, amelyet egy liter benzin elégetésekor nyerünk (33,6 megajoule). "

Ezexerint Dr. Braun a "Vissza jövő(be)"ből jobban tette volna, ha eléget két liter lámpaolajat (petróleumot, ugyanis az már volt az 1800-as évek végén) és Michael Fox-szal vígan repkedhettek volna térben és időben. :-)

Különben nagyon köszi a profi válaszért.
2006. jún. 06. 20:14 | galéria | válasz | #97
E = mgh + mvv/2 (helyzeti+mozgási)
én erre emlékszem, de ez nem jelent semmit. :-)
(Lusta vagyok elővenni a fizika enciklopédiámat. :-)
2006. jún. 06. 19:41 | válasz | #96
E=s*t???
[E]=Nm=kgm2/s2
[s]=m
[t]=s
te ezt hogy hoztad ki?
E=m*v2=m*(s/t)2
tehát: mekkora járgánnyal, mennyi idő alatt, mennyit?
2006. jún. 06. 19:13 | galéria | válasz | #95
"A villám energiája:"
Kérdés: Miért nem használjuk fel a villámlás óriási energiáját a háztartásokban?

"A hordó benzinnél/kőolajnál t.képpen könnyebb a számítás, mert
azt kell nézni, hogy egy hordó (kb. 200 l) benzinnel kb. 2000 km utat lehet megtenni."

Inkább tudni kell a gázolaj fűtőértékét, és abból még könyebben kiszámolható az energia. Lásd például itt.

1 hordó pontosan 0,158 987 294 928 m3.
1 hordó (barrel) = 1 bbl = 159 liter = 0159 m3
2006. jún. 06. 18:54 | galéria | válasz | #94
Ki lehet számolni, persze, kJoule-ban.
A villám energiája:
U = kb. 200 000 V
I = áramerősség = ?
t = amint írtad 0,2 s

E = UxIxt = ?

A hordó benzinnél/kőolajnál t.képpen könnyebb a számítás, mert
azt kell nézni, hogy egy hordó (kb. 200 l) benzinnel kb. 2000 km utat lehet megtenni.

E = s (megtett út) x t = 2000 x 20 óra = 2000 x 20 x 3600 = 144 000 000 x 1000 = 144 x 10e9 J = 144x10e6 kJ

No, biztos valamit elrontottam, de az elv aszem jó.
imika  
2006. jún. 06. 18:35 | válasz | #93
Ezt a fa bomlást nem tudtam, jóllehet az fa és energia fű kátrányt és kormot is termel, a gáz vagy hidrogén az meg csak vizet.
Azt olvastam hogy magyarok kifejlesztettek egy baktériumot ami hidrogént választ ki.
imika  
2006. jún. 06. 18:32 | válasz | #92
a gázolaj villám összhasonlításban a végzett munka az összhasonlítandó! Egy villám általában 0,2 s alatt "dolgozik" iszonyatos feszültséggel és áramerősséggel míg egy gázolajjal hajtott aggregátor ...
2006. jún. 06. 16:35 | galéria | válasz | #91
"Tudtátok azt hogy egy cca. hordó gázolaj energia tartalma egyenlő egy villám energiájával. "

Nem tudtam, és így elsőre nem is hiszem el.
2006. jún. 06. 13:09 | válasz | #90
Vízerőművek - hát igen, azért nem tűnik környezetszennyezőnek, mert a víz nem a közvetlen környezete az embernek. Ha az volna, valszínűleg jobban fázna tőle az emberiség mint a hőerőművektől.
2006. jún. 06. 13:08 | válasz | #89
"Nem győzőm hangsúlyozni, hogy ezeket a foszilis szarokat feljetsük már el, és fejlesszünk ki valami átütő reciklálható erőforrást."
Biomassza erőműnek (fa/energiafű, stb tüzelésű) néhány év/10 év a reciklálódása vagy mi. Ráadásul a talajból ugyanúgy felszabadulna a CO2 mennyiség a fa/fű rothadásakor, így plusz CO2-vel nem terheli a környezetet. Max kicsit rövidebbre veszi a ciklusidőt.
"mért nem lehet átálni a hidrogénre"
Pl. mert a földön nincs szabad állapotban. A kötöttet meg cseszheted, mert amennyi energiát belefektetsz abba, hogy a kötést felbontsd (ha tisztán csinálod, vagyis nem megengedett semmi melléktermék, csak 2xH2 és O2), max annyit nyersz vissza amikor elégeted (létrehozod a kötést). Ha meg vmi energiakinyerős fúziós felhasználásában gondokozol a hirdogénnek, azt éppen kutatják szerintem, de még elég gyengén állnak.
imika  
2006. jún. 06. 12:49 | válasz | #88
Ezt a folyós izét nem ismerem, de anno a rendszerváltozás magasságban nagy vihart kavart nálunk a csúcsra járatott erőmű Bős-Nm. Ez csakúgy mint a mostani kínai csuda azt jelenti amikor jelentős energiaigény merül fel elkezdik engedni a vizet és táplálnak a hálózatba. Ekkor figyelmbe célszerű venni hogy nehogy kiszáradjon a folyó illetve a csúcsrajáratás kanyonszerűvé alakíthatja a folyót. Ez káros a környezetnek de jót tesz a pénztárcánknak.
Amiért mégis a vizi erőmű mellett törnék pálcát az az, hogy a vizierőmű mozgási energiát tárol és ez illeszkedik a váltóáramú hálózathoz.
Nem győzőm hangsúlyozni, hogy ezeket a foszilis szarokat feljetsük már el, és fejlesszünk ki valami átütő reciklálható erőforrást. Máig nem különösebben értem (hozzáteszem nem vagyok kémikus de kémiából érettségiztem), mért nem lehet átálni a hidrogénre. Ezt mondja már meg nekem valaki ezen fórum keretein belül. Egyszerű sósavas savanyítással otthon a konyhába vízből elő tudok hidrogént állítani egy lapos elemből. Mért nem lehet előállítani ipari méretekben? Nem lehet hogy az olajlobbi elnyom minden ilyen törekvést? Nemtom tudjátok -e hogy az olaj kitermelés a világon 7 cég/személy kezében van? És azt hogy ezek a cégek egyes államok bevételével versengenek, efformán államokat, tudást és fejlődést vásárolhatnak? Ebből nem kell hozzá doktorátus hogy kikövetkeztessük, akadályozzák a fejlődést. Nem lesz itt semmilyen áttörés addig amíg olaj van és ezek tudják tartani magukat. Tudtátok azt hogy egy cca. hordó gázolaj energia tartalma egyenlő egy villám energiájával. Mit akarunk már ilyen 100W-os napelemekkel meg 500 W-os szélkerékkel. Nevetséges. Hobbi szinten meg laboartóriumban el lehet szórakozni ezekkel de az áttörést szerintem nem ez hozza meg.
Plazmát, hidrogént mindenkinek!!!
2006. jún. 06. 12:08 | válasz | #87
Persze, nem tudnak mit kezdeni a visszatálpált árammennyiséggel, meg az ingadozásokkal. Gondolj már bele: ez a teljes energiamennyiségnek van jelenleg kb 0.01%-a se. Most ha minden új lakóházat ilyenre csinálnának, felmenne kb 1%-ra. Ugyanúgy kell ezeket kezelni, mint a fogyasztásban keletkező ingadozásokat, ami meg jelenleg is sokkal jelentősebb ennél az 1%nál.
2006. jún. 06. 12:03 | válasz | #86
Menj le 1 kb 10 méterrel a föld alatt lévő borospincébe, amin ugye van szellőzés, sőt valamilyen szinten huzat is. Télen-nyáron 12-14 fok. Legalábbis a miénk ilyen. Szellőzés nélkül gondolom a kettő között lenne, kb 13 fok. Az meg már közelebb van a 15höz mint a 10hez:-)
pipaxy  
2006. jún. 06. 10:29 | válasz | #85
Vagy pedig a 3. Lehetőség tárolásra: ahelyett hogy minden háztartásban üzembe helyeznénk energiatárolót, csak egy helyen tegyük meg azt, de azt nagyban.

A szivattyús tárolós erőműből kiindulva, ha az folyó mellé van telepítve, annak energiatároló képességének bővítése csak a felső víztároló bővítésével egyszerűen és relative olcsón megoldható, csak ásni meg betonozni kell:)
Onnantól kezdve meg mindenki termelhet ahogy akar, hiszen van hol tárolni az energiát.
pipaxy  
2006. jún. 06. 10:22 | válasz | #84
A MAVIR írja: „A magyar villamosenergia-rendszer (VER) már jelenleg is súlyos problémákkal küzd a rendszer-szabályozhatóság tekintetében.”
Ez tény, mint ahogy az is hogy nálunk mindenképpen erőltetni kell a megújulók használatát, tehát a szabályozhatóság tovább fog romlani.

E két tényből pedig az következik hogy mindenképen erőművet fognak építeni nálunk. A kérdés csak hogy ezt egy beruházási költség tekintetében olcsóbb, ám kihasználtság, üzemanyagárak tekintetében drága csúcserőművi gázturbina telepítésével fog-e megvalósulni, avagy a tényleg pluszpénzbe kerülő szivattyús-tározós erőművel.

Amúgy nem lepődnék meg, ha végül kiderülne hogy a drágább hosszú távon végül is olcsóbb, hiszen egy szivattyús-tározós erőmű éjszakai töltésével/nappali leeresztésével kiválthatnánk a drága nappali, mintegy 1GW-os importunkat. (jóval olcsóbb éjszakaival helyettesíthetnénk)
imika  
2006. jún. 06. 08:28 | válasz | #83
Nem állítottam hogy lehetetlen.
Meg magyaráznám: Jó magam 20 éve foglalkozom villamos forgógépekkel, hálózatokkal mert mostanáig ez volt a szakmám. Tehát az ügy gyakorlati aspektusait ismerem -elsősorban-.
Ígyhát ahogy faustus barátom is megidézte, itt inkább menedzselési problémák vannak.
Tudtad-e azt pl. hogy amikor rekkenő hőség van és amikor a legnagyobb szükség lenne a alternatív energia forrásokra épp akkor leáll az összes szélturbina mert nem fúj a szél.
Bár bizonyára elkerülte a figyelmedet de tény hogy a váltakozó áramú hálózatok nem olyanok mint egy akksi, hogy töltök bel egy kicsit, oszt később ha akarom kiszedem.
Ezekbe a hálózatokba visszatölteni megfelelő szinkronizálás után csak akkor érdemes ha azt valaki felhasználja. A megfelelő szinkronizálás további gyakorlati kérdéseket vet fel. Amennyiben a szinkron durva, a hálózatra csatlakoztatott generátor át megy motorba és olyan lökést képes az illesztés okozni a generátoron hogy az képes leszakadni a rögzítésről. (Még jó hogy a hálózat erősebb).
Az egyenáramot termelő áramforrások, akkuk napelem esetében az inverter álatlában négyszög jelet gyárt (vannak szinusz inverterek is de ezek jóval drágábbak) A felharmónikusokkal teli négyszög jel az illesztés után egyrészt torzítja a hálózat színuszát másrészt olyan golbális rf. zavart generál melyeket jelen híradástechnikai eszközök jelentős része nem képes szűrni.
Fenti rosszul szinkronizált felcsatlkakozók, eltérő jelformájú feltáplálók tömege frekvencia bizonytalanságot okoz.
Más:
Gondoljunk csak bele: a fúj szél mindenki visszatölteni akar, (tán télen még ez a szituáció elmegy) ha süt a nap akkor meg mindenki kivenni akar.
Fenti idézetből tisztán látszik hogy az jelen energatikai rendszer még néhány erőműnek a fogyasztókkal való összevetésére sem alkalmas, nemhogy majdamikoreszembejutvisszateszem fogyasztók millióinak a menedzselésére.

Marad tehát a lokális tárolás. Előbbiekben szintúgy szó esett az akkumulátorok rossz hatásfokáról. Ez magyarra refordítva annyit jelent hogy 15*15*15 cm térfogatú aksinból nagyságrendekkel kevesebb energiát mint uakkora tréfogatú gázolajból, v benzinből. Mi marad hátra a tárolókapacitás megnövelése. A szoba konyha előszoba stb után egy akkumulátoros helyiség is kell hogy tartozzon kéróhoz. Legalább is mostantól.

Ismételve:
1./ nagy energia sűrűségű energiaforrások kifejlesztése...
2./ otthoni hálózatok egyenármúsítása... (ez utóbbi a mosógépek és vasaló kivételével) élből pici átalakítással menne de persze ez is pénzbe kerül
Na csá..
2006. jún. 06. 00:44 | galéria | válasz | #82
"Itthon is szükség van szivattyús-tározós erőműre. Ennyi az egész."
Csak az plusszpénzbe kerűl.
pipaxy  
2006. jún. 06. 00:25 | válasz | #81
Itthon is szükség van szivattyús-tározós erőműre. Ennyi az egész.
2006. jún. 06. 00:20 | galéria | válasz | #80
MAVIR ZRt. állásfoglalása az időjárási körülményektől függő, nem fosszilis, megújuló energiaforrásból villamos-energiát termelő erőművek villamosenergia-rendszerbe történő beillesztése kapcsán

A magyar villamosenergia-rendszer (VER) már jelenleg is súlyos problémákkal küzd a rendszer-szabályozhatóság tekintetében.
A folyamatos és megbízható villamosenergia-ellátás csak a törvényekben, rendeletekben, szabályzatokban, illetve a nemzetközi szerződésekben rögzített minőségi követelmények betartásával garantálható. Ennek egyik fontos eleme a szükséges mértékű és sebességű szabályzási tartalékok folyamatos biztosítása.
A kevéssé rugalmas hazai erőműveknek, valamint a csupán korlátozott mértékben, vagy egyáltalán nem szabályozható, kötelező átvételű és támogatott termelés (kapcsolt, megújuló) növekvő részarányának a következtében napi problémát jelent a szükséges tartalékok hiánya.
2005. januárja és októbere között a felszabályozáshoz szükséges szekunder tartalékot az időszak 14 %-ában, míg a leszabályozáshoz szükséges szekunder tartalék teljesítményt az időszak 24 %-ában nem tudta teljes mértékben lekötni a rendszerirányító – az üzemelő blokkokból igénybe vehető ajánlat hiányában!

Ilyen adottságok mellett új, megújuló energiaforrást hasznosító, időjárástól függő termelésű (elsősorban szél-) erőművek csak a szükséges tartalékok megépülése esetén, egyúttal magas többletköltséggel illeszthetők a magyar villamosenergia-rendszerbe.

Forrás: MAVIR

2006. jún. 05. 19:15 | válasz | #79
Kiváncsi lennék hogy a DÉDÁSZ bele e menne abba hogy átvegye tőlem az áramot.Jól kiröhögnének hogy csináljak vele amit akarok.
2006. jún. 05. 18:12 | válasz | #78
imika, imika. Németországban ez már egy pár éve bizonyítottan müxik. Tehát nem lehetetlen...
imika  
2006. jún. 05. 09:29 | válasz | #77
Szal ez az enrgia visszacsinálás sántít egy pöttyet.
1. Az ok hogy nyáron termelünk és visszanyomjuk a hálózatba, csak egy a bibi ha nincs aki felhasználja sajnos elvész az energia.
Az energetikai központokban -ha fogy a szufla- bekapcsolnak 1-2 erőművet vagy importálnak, ezt központi irányítással teszik. Ki fogja kontrolálni ha ezek a 0-ás házak csak úgy nyomják vissza a szecskát.
2. Tárolni csak egyen áramot tudunk azt is csak kisebb hatásfokkal.
3.Márpedig a világ energia rendszere váltóaármú, (hálózatok fogyasztók) erre épül a transzformátoros technológia. Egyenáramú trafó még nem nagyon van, illetve nem egészen erőátvitelre használják. Visszakanyarodva váltóáramból annyit lehet/célszerű előállítani amennyit el is használunk. Ez a váltó/egyen áram paradox sajnos nagy problémája a mai energetikai rendszereknek, azért mert kalsszikus erőmővek a mozgási energiát csak váltóárammá tudják alakítani, az alternatívok pedg általában egyen áramot termelnek, illetve azzá alakítják át.
4. A rendszerek átjárhatók, hiszen mindannyian ismerjük az egyenirányítást, csakúgy mint az invertereket. Azonban ehez az átjáráshoz legalább 1 de olyan eset is van amikor 3 oda visszaalakítást kell végezni. Emellet a töltés tárolás és a szabályzó rendszerek is veszteséggel dolgoznak. Olvastam egy nap telepes lapon hogy egy rosszul összeválogatott szabályzóegység akár a megtermelt energia 30%-át is elfűti.
5. Szal még azér eléggé karcsúak ezek a rendszerek. Én a jövőt inkább az átütő, a maiaknál nagyobb energiasűrűségű áramforrásokban látom. Ha az olajlobby hagyná azért már nagyobbat léphetnénk előre a hidrogén, vagy a plazma erőforrások kutatásában. Azért látom így, mert ha csak az informatikából indulunk ki, ott sem az szoftverek erőforrás igényét csökkentettük, hanem az erőforrásokat fejlesztettük. És még egy fontos dolog! Lássuk be 0 erőforrás igényű szoftver nem nagyon van. Így van ez a 0 erőforrás igény házzal is.
Csá Imika
Caro  
2006. jún. 05. 01:06 | válasz | #76
A kérdés, hogy milyen anyagokból?
Csak mert pl.: ez így használhatatlan lenne hőelemként, pedig vannak koncepciók OTEC (Ocean Thermal Energy Conversion) megvalósítására, és a hőelemek hatásfoka még a Peltier elemekénél is sokkal rosszabb.
Pedig az OTEC lényege pont az lenne, hogy a felszíni és a mélyben lévő víz hőmérsékletkülönbségét kihasználva állítsanak elő áramot.
Erre a hőerőgép nyilván alkalmatlan, legalábbis olyanról nem tudok, aki 10-20 K hőmérsékletkülönbség mellett elfogadható hatásfokkal működne.
Caro  
2006. jún. 05. 01:03 | válasz | #75
Valamit elnézhettem, valóban a "suggested applications"-nél volt a "grid energy storage".
pipaxy  
2006. jún. 05. 00:53 | válasz | #74
A Peltier elemeket tudtommal nagy méretben nem használják fűtésre, de jobb a hatásfokuk a hőszivattyúkénál.

Nézd meg ennek a peltier elemnek az adatlapját:

62 X 62mm 270W PELTIER ELEMENT (1 per pack)

Massive High Performance Peltier Element
Size 62 x 62 x 3.8mm
Maximum cold performance 270W
Maximum temperature difference 67*
Maximum output 15V
Maximum current 30A
Maximum working temperature (constant) 125* (peak 175)
Resistance 0.27 Ohms.

Tehát maximum 270 wattot képes átszivattyúzni 450 watt betáplált teljesítmény árán.

Hát egy normál hőszivattyú 60 fok hőmérsékletkülönbség esetén is képes 4x több hőt átpumpálni, mint amennyivel táplálják.
pipaxy  
2006. jún. 05. 00:16 | válasz | #73
Kisebb rendszerek back-upolását szinte csak Na-S akkumulátorokkal oldják meg.
Az egyetlen hátrányuk, hogy 300 C fok körül üzemelnek.


Na, ezt kötve hiszem. Amerre én jártam mindenhol sima ólom akkumulátorokat használtak, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy az a legolcsóbb.

Meg valahogy logikátlanul hangzik az egy back-up berendezés akkumulátorának állandó 300 fokon való tartása, mikor jó esetben évente egyszer van rá csak szükség 1 óra hosszára, arra pedig a sima ólom is jó. És fűteni se kell.
2006. jún. 04. 15:58 | válasz | #72
ezt eddig nem tudtam, de módfelett örülök neki :)
2006. jún. 04. 11:18 | válasz | #71
Caro  
2006. jún. 04. 10:32 | válasz | #70
Felesleges, a metró tud a motorral is fékezni, és akkor visszanyomja az áramot a vezetékbe, amit a többi fel tud használni.
Bár a metrónál nem tudom így van-e, de a villamosnál így van.
2006. jún. 04. 08:27 | válasz | #69
a németek is csinálnak hasonló koncepciókat, passzív ház néven. 20+ centis szigetelésre ültetik a házat meg ugyanígy burkolják be, 3 rétegű (csillió dolláros) nyílászárók vannak, meg hőcserélő. leásnak pár méter mélyre 30-40 m csövet, azon szívják a luftot, ami statikus 5-10 fok körülire áll be, mire elér a házhoz. a szellőztetőre hőcserélő van kötve, ez kiszedi a benti levegőből a meleget és átadja a bejövő frissnek. persze van rásegítő kazán. nem akarok hülyeséget írni, de durva K értékek vannak, meg durva technológia a szigetelés, gyakorlatilag hermetikus minden, szal nem magyar átlag kőmíves projekt. ahol néztem leginkább 'prokoncept' stílusú polisztirol(?) + betonmag a fal, csak az elemek külső fele már maga a vastag szigetelés.

álmodozás ügyben sokszor gondolkodtam, hogy pl. metrót milyen jópofa lenne lendkerékkel hajtani. fizika órán játszottunk anno két kézi súlyzóval zongoraszéken. ilyesmit be lehetne építeni a metro aljába, relatíve kis sebességnél be tudna kapcsolni (súlyzók széttolva), majd gyorsulna a súlyzók összehúzásával (akár vmi atom mechanikával, mint mikor egy lánc rátekeredik a kezedre). lassításkor súlyzók megint széttolódnak és energiát tárolnak.

a másik korszakalkotó ötletem egy nagy, szigetelt kád amiben víz lakik pl. föld alatt. ezt nyáron lehetne melegíteni, télen pedig simán átadná az energiát a bejövő vízvezetéknek. anno 10-20 m3-rel számoltam, egész jó számok jöttek ki. persze mittomén fél fokot melegítene a vízen, de annyival kevesebbet fűtesz kazánnal, tehát veszteség csak a szigetelésnél van. na abbahagyom.

Tetsuo  
2006. jún. 04. 03:06 | válasz | #68
Teljesen így van.
Tetsuo  
2006. jún. 04. 03:02 | válasz | #67
Aaah.
Az ipari lendkerekes energiatárolásról még soha nem hallottam. THX. Minnyá utána is nézek.
duke  
2006. jún. 04. 00:23 | válasz | #66
"A lendkerekeket, amikben tényleg sok energiát akarnak tárolni kompozit anyagokból csinálják, mágneses térben lebegtetik és 20000-100000 RPM-el forgatják légüres térben." Hol alkalmaznak ilyet ?

Jelenleg leginkabb csak muholdakon.Ugye ott a minusz 200 fokok miatt a hagyomanyos akuk nem igazan mukodnek.
2006. jún. 03. 20:30 | válasz | #65
Valaki írta, hogy szerinte gázos, hogy nyáron akarnamajd mindenki visszaszolgáltatni energiát. Szerintem ez nem gond, mert a gyárak például nyáron is működnek, azokat lehetne ebből táplálni.
2006. jún. 03. 18:18 | válasz | #64
hát ez NAGY marhaság
Munch  
2006. jún. 03. 14:11 | galéria | válasz | #63
Hát ez nagykirályság.
2006. jún. 03. 12:19 | válasz | #62
VIP Lehet, de nem ingyen.
Radnix  
2006. jún. 03. 11:26 | válasz | #61
Miért nem lehet SG-n az üzenetet utólag módosítani? Persze mondhatjátok, hogy elküldés előtt még át kell nézni, de néha akkor sem vesz észre az ember minden hibát.
Caro  
2006. jún. 03. 09:22 | válasz | #60
Bocs, a végén nem napkollektor, hanem napelem.
Caro  
2006. jún. 03. 09:22 | válasz | #59
Ha áramot akarunk előállítani, akkor tényleg a napelem a legjobb megoldás.
A többi megújuló energiaforrás csak ennek a következménye, sokkal kisebb hatásfokkal.
Tehát ha a környezetet a legjobban akarjuk kímélni, akkor a Nap energiáját kell felhasználni.
Az egyetlen probléma, hogy nagyon drága.
Talán egyszer lesznek kombinált rendszerek, ahol tükrökkel gyűjtik össze a fényt, és kis felületű napkollektor is elég.
Kérdés, hogy bírja-e?
2006. jún. 03. 08:41 | válasz | #58
hemm?
2006. jún. 03. 08:37 | válasz | #57
Télen kevesebb a napsütötte órák száma. Más szögbe célszerű a napelemeket (photovoltaic cell) állítani. Ill. a hidegben JOBB a hatásfokuk. Napálandó télen is ugyan anyi :)
2006. jún. 03. 02:40 | válasz | #56
Elkészült szélkerekek
Település: db (kW)
Inota: 1 (250)
Kulcs: 1 (600)
Mosonszolnok: 2 (600)
Mosonmagyaróvár: 2 (600)
Mosonmagyaróvár: 5 (2000)
Erk: 1 (800)
Rónafő: 1 (800)
Bükkaranyos: 1 (225)
Vép: 1 (600)
Szápár: 1 (1800)

2006. jún. 03. 02:33 | válasz | #55
Szélkerékről:
http://kisalfold.netrix.hu/cikk.php?id=192&cid=154091

Ott lakom büszke is vagyok rá :)
2006. jún. 03. 01:28 | válasz | #54
Késő van!
2006. jún. 03. 01:28 | válasz | #53
ÖÖÖ, mi köze a télnek meg a nyárnak a napsütéshez? Tudtommal télen is van napsütés, nem? Az azért nem olyan, mint éjszaka. Csak sokkal rosszabb a hatásfok.:-)
bla...bla...bla...stb...stb...stb...bla...bla...bla
Mivel nem tok mit hozzászólni ehhez a hogy fűtsük-hűtsük a házat egész évben témához, tennék egy-két észrevételt:
Napelemek, jó ötlet
Geoterm, jó ötlet
Hőszivattyúk, meg a többi, jó ötlet
Sok a jó ötlet, de lenne egy lényeges kérdésem: mikor lesz ilyen nálunk? Meg egyáltalán ez a rendszer működne-e nálunk?...
És biztos jó dolog, de szerintem ez csak egy érdekesség.
Hmm, a hurrikánok szerintem nem vonulnak évente többször át az egész USSA-n, érdekes is lenne
...bla...bla...bla...
totya4  
2006. jún. 02. 23:32 | válasz | #52
Ja igen, itt a tárolás miatt villanyról van szó! :)

Mivel a villamos vízmelegítés a legdrágább (a gáz agyontámogatása...) eszembe se jutott hogy itt a forrás villany, úgyhogy sztornó.
uniu  
2006. jún. 02. 21:53 | válasz | #51
A nappali áramot nem véletlen drágább mint az éjszakai! Ugyanis amikor kelnek az emberek akkor van a legnagyobb csúcsfogyasztás, és este felé munka után. Most nem akarok bele menni, de ha arra gondolsz, hogy az üzemek is nappal dolgoznak, rájössz, hogy nem is olyan rossz ez. Bajlodni azzal, hogy az áramszolgáltató fizet ? ez legyen a legnagyobb gondom!:)) Aúgy ezt egy villanyóra lerendezi helyetted...
2006. jún. 02. 20:55 | válasz | #50
Lendkerék igen erős, meséltek olyat, hogy fizika órán felgyorsítottak egy ilyen kereket (1kg se) (pörgetyüs kisésérlet), ~20000RPM -re kb, aztán véletlenül leeset áttört pár falat...
Számolgattunk, hogy meg, mint vannak a dolgok iszanyat sok energia "fér bele". Akkár középkorban(/ókorban) is használhatak volna ezen alapuló fegyvereket szvsz.
2006. jún. 02. 20:42 | válasz | #49
"de jobb a hatásfokuk a hőszivattyúkénál."
Hát arra befizetek, hogy ~100m mélyböl több hőt tudnál vele kipecázni :), A veszteség meg ugy is fűt :)

"Az egyetlen hátrányuk, hogy 300 C fok körül üzemelnek." apró hátrány :), kár hogy a fena nagy hatásfok elvész 300 C tartó berendezés hatásfokán/hőszigetelésén.

Egy effektus nem csinál nyarat, vagy, hogy szokták mondani. Különösen, ha körülmények előálításán több a veszteség vagy tul drága. (Még mindig nem szupra vezetőn dzsal a petró..)
Caro  
2006. jún. 02. 20:36 | válasz | #48
Adok néhány konkrétabb linket:
Szupravezető mágneses
Lendkerék
Nagykapacitású kondenzátor
Nátrium-kén akkumulátor
Szivattyús-tározós erőmű
Caro  
2006. jún. 02. 20:31 | válasz | #47
De légyszi legalább a linket olvassátok el.
Caro  
2006. jún. 02. 20:30 | válasz | #46
Használnak, bár nem sok helyen. De jelenleg ez a legjobb, amit tudnak (és teljesen reverzivilis).
A Peltier elemeket tudtommal nagy méretben nem használják fűtésre, de jobb a hatásfokuk a hőszivattyúkénál.
Caro  
2006. jún. 02. 20:29 | válasz | #45
Kisebb rendszerek back-upolását szinte csak Na-S akkumulátorokkal oldják meg.
Az egyetlen hátrányuk, hogy 300 C fok körül üzemelnek.
2006. jún. 02. 19:54 | válasz | #44
Nálunk elég jól hasznosítható sok területen a geotermikus energia, egyébként minnél mélyebre ássol annál melegebb lesz. Igy nem ártan legalább egy mélységet mondani...

BártfaiB:
Mellesleg vízmelegítésre én is tennék be, még pár négyzetméter napkollektrot. A hő szivatyuval hűteni is lehet, és éjszakai is müködik.
2006. jún. 02. 19:41 | válasz | #43
"A lendkerekeket, amikben tényleg sok energiát akarnak tárolni kompozit anyagokból csinálják, mágneses térben lebegtetik és 20000-100000 RPM-el forgatják légüres térben." Hol alkalmaznak ilyet ? És menyibe kerül ?
"Peltier-elemek" gyakorlatban használak valahol ilyet fűtésre ?
2006. jún. 02. 19:34 | válasz | #42
Mármint szumma 0-a.
2006. jún. 02. 19:33 | válasz | #41
"Azokban a hónapokban, amikor a háznak több energiára van szüksége, természetesen rácsatlakozik a helyi elektromos hálózatra.
Nulla energiájú házról akkor beszélünk, ha semmilyen körülmények közt nincs erre szükség. Ezt az autonóm rendszerek akkumulátorokkal oldják meg, magyarországon is vannak már ilyen házak."
Önállátó autonom rendszer amiröl tebeszélsz.
"Nulla energiájú", ha külső energia hálózatból kivett és viszatett energia nulla. (Legyen az villamos vagy fűtés)
2006. jún. 02. 19:30 | válasz | #40
"Csak arról feledkeznek meg, hogy ha mindenkinek ilyen háza lenne, akkor mindenki egyszerre termelné a fölösleg energiát (nyáron, mikor épp süt a nap), és ugyanakkor volna rászorulva külső energiára (télen, éjszaka). -> Ugyanúgy kellenek erőművek, kb ugyanakkora kapcitással." Nappal az irodák,gyárak müködnek és rengeteget fogyasztank, igy a visszatermelt energiát tudnák hova tenni.
2006. jún. 02. 19:08 | válasz | #39
Tudom a nevem nem valami fantázia dús... és általában ez alapján nem feltételezné az ember hogy ennyire nagy ökörséget nem gondolok komolyan. De nem! :) - amugy én már ásom hozzá a gödröt a hátsókertben.
qtpman  
2006. jún. 02. 19:00 | válasz | #38
asztem vmi értelmes dolgot találtak ki....napenergia geotermikus fütés ennyi hülye amcsik...
+jó szigetelés
PetruZ  
2006. jún. 02. 18:46 | válasz | #37
Nem lehet olyan sokat. Tudomásom szerint a legjobb szélerőművek a skandinávoknál vannak, azok a legoptimálisabb esetben 5 MW teljesítményre képesek, de azok a tengerparton állnak és éjjel-nappal, télen-nyáron erős szél hajtja őket. Egy átlagos szélerőmű ennek kb. tizedét tudja (pl. a magyar kulcsi erőmű 600 kW-os).
2006. jún. 02. 18:24 | válasz | #36
Biogázt meg szélkereket kihagyták pedig azokkal is nagyon sok energiát lehet termelni...
2006. jún. 02. 18:09 | válasz | #35
"akkor mindenki egyszerre termelné a fölösleg energiát (nyáron, mikor épp süt a nap), és ugyanakkor volna rászorulva külső energiára (télen, éjszaka)."

Erős tévedés! AZ amcsiknál majd' mindenkinek van légkondija, ezért nyáron többszörösére nő a fogyasztás, nem egyszer nagyobb (megye szintű!) áramkimaradást okozva, erőművek ide vagy oda.
2006. jún. 02. 17:35 | válasz | #34
2006. jún. 02. 17:32 | válasz | #33
Hol lehet ez a ház, ahol 15 °C a földhő? Nálunk ez 10 °C körül van. Ahol szerintem már ennyi, ott fűteni se nagyon kell, úgyhogy könnyű ilyent építeni.
2006. jún. 02. 17:28 | válasz | #32
Az ár értelemszerűen nem a házra, hanem arra plusz dologra vonatkozik, amibe az kerül, hogy nullenergiás legyen.
2006. jún. 02. 17:25 | válasz | #31
Még csak annyit, hogy hiába beszélünk környezetvédelemről meg miágymásról, mert azzal nem leszünk környezetvédők, hogy foszilis energia helyett villanyáramot használunk. Lehet, hogy egy troli nem pöfékeli tele a várost bűzzel, de az áramot, amivel megy magyarországon még nagyrészt gázturbinás erűművek állítják elő foszilis nyersanyagból. Úgyhogy csöbörből vödörbe.
2006. jún. 02. 17:22 | válasz | #30
A cikk önnmagának mond ellent:
"Az igazi csúcstechnikát azonban a nulla közeliről a nullára való csökkentéshez kellett felvonultatni." majd: Azokban a hónapokban, amikor a háznak több energiára van szüksége, természetesen rácsatlakozik a helyi elektromos hálózatra.
Nulla energiájú házról akkor beszélünk, ha semmilyen körülmények közt nincs erre szükség. Ezt az autonóm rendszerek akkumulátorokkal oldják meg, magyarországon is vannak már ilyen házak.

Viszont már a ház konstrukciója is hibás, hiszen gazdaságtalan csak elektromos napelemeket használni. Sokkal hatékonyabb megoldás a vákuumkollektor, ami a bojler és fűtésvizet melegíti, s ha ez kevés, akkor erre lehet rádolgozni hőszivattyúval.
Bár a hőszivattyú hatásfoka 3-500% körül van, egy kb. hárommillió forintos beruházású a hagyományos vákuumkollektoros rendszerrel mégis tízszerannyi energiát lehet megtermelni, mint a napcellával, így anyagilag sokkal jobban megéri a kettő kombinációja.
Véleményem szerint a fenti összeg kétharmadából is megvalósítható a dolog, bár pont arról nem szól a cikk, hogy hol áll a ház. Nem mindegy ugyanis, hogy floridában, vagy alaszkában!
2006. jún. 02. 17:20 | válasz | #29
pl. hegyvidéken az én napsütésemmel fűtenek, nálam meg a hegyvidék szeleivel. vagy az így megtermelt energiát időszaki munkáknál felhasználni. (pl. egy sor építékezés áll télen, mehetne oda az energia) és még egy sor lehetőséget lehetne biztos mondani.
2006. jún. 02. 17:13 | válasz | #28
itt mindenki az energia tárolásában gondolkodik, ami biztos jó lenne, viszont nem lehetne egyszerűen eladni a nyári napsütés energiáját a déli féltekének, akiknek tél van akkor? cserébe ők meg adnák az ő nyarúkét a mi telünk alatt. (vagy valami hasonló)