Véget ért a Sony BMG elleni rootkit-per
2006. május 23. 12:18, kedd
A szövetségi bíróság jóváhagyásával létrejött a megállapodás a kiadó és a másolásvédelmet kifogásoló tábor között. A Sony köteles ingyenes letöltésekkel, illetve készpénzzel kárpótolni az összes pórul járt vásárlót.

Hirdetés

A perben közvetítő Electronic Frontier Foundation beszámolója szerint a szövetségi bíró rábólintott a megállapodásra, így lezárulhat a a kiadó ellen indított összevont per. A korábbi lépéseken túlmenően a Sony BMG az összes, kártérítési igényét idejében benyújtó vásárlót köteles kárpótolni, és alternatív módon eljuttatnia hozzájuk a CD lemezen megvásárolt tartalmakat. A kiadó elégedett a döntéssel.

A megállapodás értelmében a 2003. augusztus 1. után megvásárolt, az időközben leleplezett rootkittel ellátott zenei CD-k után kárpótlás jár. A pórul járt vásárlók bejelenthetik igényüket, amelynek a vállalat köteles eleget tenni. Ez lehet másolásvédelem nélküli másodpéldány, ingyenes letöltési lehetőség, illetve közvetlen készpénzes kárpótlás. A kiadó emellett végleg leállítja az XCP és Mediamax szoftverekkel kiegészített albumok sorozatgyártását, visszahívja a még kinn lévő példányokat és további lépésekkel biztosítja, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő.

A Sony BMG által alkalmazott újfajta másolásvédelemről tavaly novemberben láttak napvilágot az első hírek. Ekkor még nem sejthettük, hogy a cég egy rootkitet alkalmazott, amely nagy segítségére volt az internetes támadóknak a védtelen PC-k feltörésében - emlékezetes volt Thomas Hesse, a globális digitális üzleti tevékenységéért felelős elnök kijelentése, miszerint ha az emberek nagy része nem tudja, mi az a rootkit, nem is kell aggódnia miatta. A most véget ért New-York-i per mintegy másfél tucat korábbi eljárás összevonásaként keletkezett, az EFF bábáskodásával.

A kiadó most vállalta, hogy 2007 végéig - a megállapodás lejártáig - független szakértővel vizsgáltatja be új másolásvédelmi eljárásait, amelyekről a kiadványokon is közöl némi információt. A cégnél elégedetten nyilatkoztak a per lezárásáról, ám még nem dőlhetnek hátra, hiszen a decemberben indult texasi per tovább folytatódik.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
dez  
2006. máj. 27. 13:15 | válasz | #33
(Hasonlóan differenciált jeles érpárokkal dolgozik pl. az UTP, SCSI [nem tudom, hányastól] is.)
dez  
2006. máj. 27. 12:10 | válasz | #32
ATRAC (alap)? De hiszen az nem lossless... (Csak az Advanced Lossless.) Így aztán biztos az eredetit kapod. :)

Leírtam, alapvetően mi a jó az AES/EBU-ban (hosszú kábel). Ezt azzal éri el, hogy az egyik ér nem a föld, mint az SPDIF-nél, hanem az invertált jel (többek között épp az invertálás [és a másik oldali egyesítés] visz be olyan problémákat, ami az igazi high-end-ben már túl sok). Így a külső elektromágneses zavarokat ki lehet küszöbölni (a feszkülönbség szinte mindig ugyanannyi lesz a két kábel között, mert a külső zaj egyformán hat rájuk), amit egy hosszú kábel felvesz. A lehetőségek hiányos felmérése, ha 50cm-es összeköttetéshez használjuk (egy jó SPDIF helyett), csak "mert ez profi".

SPDIF és SPDIF lehet eléggé más. Ebből is van consumer és profi változat (egyszerű kondis csatolás vagy trafós, a trafó jó vagy rossz, stb.). És egyéb dolgokat is meg lehet oldani rosszul vagy jól. Továbbá lehet beiktatni reclockingot (ennek jobb/egyszerűbb változatait csak egyes profi/high-end eszközökben alkalmazzák, és egy consumer forrásból is elég jó minőséget hoz ki, mert nagyrészt kiküszöböli a jittert - a megoldás jóságától függően).
DanyyX  
2006. máj. 27. 11:08 | galéria | válasz | #31
MD, az tulajdonképpen annyival jobb, hogy saját kódoló algoritmust használ (ATRAC).

Jobb karik alatt ilyen E-Mu, Focusrite vagy pl. Apogee karikra gondoltam, bár az Apogee külső konverteres és elég húzós egy olyan cucc.

Nem tudom, hogy mit értesz high-end módon megoldott s/pdif alatt, mert az s/pdif az s/pdif. AES/EBU-t használja minden valamire való studio, meg mi is még live hangosításnál is, meg az az úgymond 'ipari' standard.
dez  
2006. máj. 26. 23:52 | válasz | #30
Ja, az a pc közbeiktatása nélküli (kiv. biz. profi kártyák) átírás persze jó lehet. (Bár hallottam ilyet, hogy másolásvédett lemeznél nem jött ki az spdif.)

De így sem kapod feltétlenül 100%-ra ugyanazt. Mivel az író olyan ütemben írja az adatot, ahogy kapja (nincs reclocking), és a sima lejátszók eléggé jitteres jelet küldenek (a mintavételi értékek nem teljesen pontos ütemben jönnek).

Bár legalább ezt a CD-t már pc-n is be lehet olvasni (digitális adatként, hangkaris buherálás felejtős), és egy file esetén nincs jitter-probléma (nincs idő, csak a számsor) [hacsak nem volt olyan nagy, hogy adathibát is okozott].
dez  
2006. máj. 26. 23:45 | válasz | #29
Akkor elmondanám, hogy az AES/EBU csak hosszú kábel esetén tud jobb lenni, mint egy high-end módon megoldott spdif, amúgy meg gyengébb. (Persze nyilván egy kommersz spdif az más kategória.) Az elektronikai részletekbe most nem mennék bele.
dez  
2006. máj. 26. 23:43 | válasz | #28
Kár, hogy nem is olvastad el, amit írtam. A nem-profi hangkarik többsége (incl. Live, Audigyk) az spdif bemeneten beküldött hangot is SRC-zi 48kHz-re! (Lejátszáskor 2x-es SRC is bejátszik [44.1{file}->48{DSP}->44.1{spdif-out}].) Ezek közül a Creative kártyák különösen rossz minőségű SRC-vel rendelkeznek... (A3-on egy fokkal jobb, de messze van a fél-profizmustól is.)

Csak az X-fi (de ez is csak akkor, ha kimondottan ilyen üzemmódra állítják), és pár egyéb (nem AC97 alapú) kártya tud bit-helyes spdif átvitelt, vagy legalább SRC nélküli átvitelt.

(Az MD-t nem ismerem, de mintha az is 48kHz-es lenne, nem tudom.)

"PC-vel alap eszközökkel nem lehet normális minőségű hanganyagot produkálni. Legalábbis ami megüti az audioCD szintjét, olyat biztos nem."

Hát ezt mondom én is, de ezzel ellentmondasz annak, amit a hsz elején írtál.
DanyyX  
2006. máj. 26. 22:55 | galéria | válasz | #27
Jah, és egy live vagy egy audigy hangkari az audioCD minőséghez képest nem az igazi. Amúgy s/pdif csak home szabvány, az igazi az AES/EBU, de ilyet kommersz cuccokban nem talál az ember.
DanyyX  
2006. máj. 26. 22:51 | galéria | válasz | #26
Nah, akkor mondok vmit CD-vel kapcsolatban.
Fogom a sima asztali CD lejátszót. Lejátszok vele egy akármilyen másolásvédett audioCD-t és kijön belőle az analóg audiojel (mert ugye analóg CD lejátszót nem érinti a másolásvédelem), vagy a akár koaxdigit, vagy opto, lényegében teljesen mind1, de ottvan a hangjel. Ráakasztok egy MD-t vagy egy akármilyen DSP-s hangkarit, vagy bármit, és az eredeti CD minőségében megvan a hanganyag. Itt akkor kapsz szar minőséget, ha alapbol szarul van masterelve a CD. Ilyen sajnos előfordul a balfasz hangmérnökök, vagy szar stúdiók miatt...

És nem kell semmi féle PC-s meg mp3-as szórakozás, meg program meg pitekkel való variálás.

Sőt. Létezik egy olyan eszköz is, hogy analóg CD-író. Én special ezzel szoktam másolni akár CD-t, akár MD-t. Fogom a koaxdigitet, összekötöm 1 szem kábellel, és 100%-ban ugyanazt kapom, mint ami az eredeti hanghordozón volt.
PC-vel alap eszközökkel nem lehet normális minőségű hanganyagot produkálni. Legalábbis ami megüti az audioCD szintjét, olyat biztos nem.
dez  
2006. máj. 26. 20:05 | válasz | #25
A DVD-t nem nagyon ismerem, de pl. audio-CD-knél az egyik elterjedt másolásvédelem a pitekkel manipulál. És azokat nem tudod 1:1-ben átmásolni pc-vel. Esetleg egy spéci hw-rel, de ilyenről még nem hallottam.
A másik a minőség: nem mindegy, hogy pontosan az eredeti minőséget kapod, vagy ilyen-olyan átalakításokon ment át a cucc. Már jópár gyenge másolatot hallottam ilyen védett CD-kről. (Pl. Live és Audigy 1-2-3 kártyák elrontják az spdifen beküldött hangot is. Az újra-digizés főleg rossz.)
DanyyX  
2006. máj. 26. 15:32 | galéria | válasz | #24
A másolásvédelemmel egy a baj:

Ha valamit le lehet játszani, akkor másolni is lehet. Legalábbis ez eddig így volt és nem hinném, hogy sokban változni fog. Akár hardveres, akár szoftveres megoldással, de midig is ki fogják küszöbölni az úgymond másolásvédelmi eljárást. Mert ha lejátszani le tudom és látható képet, vagy hallható hangot tudok belőle produkálni, akkor azt le is fogom tudni másolni. Ennyi.
dez  
2006. máj. 24. 20:36 | válasz | #23
Volt? Mire föl a múltidő? Még sokáig fogják ez egyesek (lásd ti) emlegetni.
dez  
2006. máj. 24. 20:33 | válasz | #22
Jó nagy hasznuk? Miből? Hogy megakadályozzák a PC-s sessionben lévő mp3-ak másolását? (Az audio session [amit egy CD-játszó lejátszik] másolását, amihez ennek semmi köze, egyéb, szokványos módszerrel gátolják.)

Egyébként ha emlékeim nem csalnak, nem az volt az első reagálásuk, hogy kapásból mutogattak a másik cégre, hogy az tette oda. Hanem amelyik cég felfedezte, az nevezte meg a céget, akik el is ismerték a felelősségüket.
2006. máj. 24. 18:36 | válasz | #21
MEG ne dicsérjük őket!!?
2006. máj. 24. 18:33 | válasz | #20
wheheehehe, jól megbüntették azokat akik legálisan megvásárolták a zenéjüket :D
avman  
2006. máj. 24. 16:10 | válasz | #19
jaj haggyámá. szerinted akkora érvágás volt nekik? bepróbálták a szigorkodást pc-s lejáccás fronton még jobban, nem jött be, ennyi kész.
uniu  
2006. máj. 24. 12:27 | válasz | #18
dez:) nem tett jot nekik az a dolog, de ezt a "kalozkodas elleni harc" jegyeben csinalhattak.
En azon csodalkoztam volna, ha elvallalja a Sony.
Mas: A Symantech is beismerte, hogy rootkittel dolgozik, de nem itt volt a problem, hanem, hogy ezt hasznalta ki vmi kartevo.
2006. máj. 24. 11:24 | válasz | #17
"további lépésekkel biztosítja, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő"
Azaz nehezebben felfedezhető eszközöket fejleszt, fejlesztet, hogy ne fordulhasson elő, mármint, hogy leleplezik az aljas kis cseleiket.

dez,
biztosan nem hiányzott, de biztosan tudtak is róla, mert ha modjuk nem lesz felfedezve akkor abból akár jó hasznuk származhatott volna, most meg kifizet néhány ezer $-t és kész. A hírnevét ez nem csorbítja, annál nagyobb mammut. Megnevez 1-2 felelőst kirugja őket, ha más cég szerződést bont és rájuk kent mindent, ennyi.
Lame  
2006. máj. 24. 10:33 | válasz | #16
A jatekoknal alkalmazott rootkit vedelmekkel mi a helyzet?
dez  
2006. máj. 24. 05:14 | válasz | #15
Ha te mondod... De inkább érveket. Szerinted hiányzott ez a Sonynak? Számíthattak arra, hogy nem derül ki? Hát arra, hogy biztonsági cégek és mások nem fogják verni a kolompokat? Melyik kérdésre válaszolsz igennel?
avman  
2006. máj. 23. 23:25 | válasz | #14
álomvilágban élsz.
dez  
2006. máj. 23. 20:15 | válasz | #13
Hát, azért ez így sem tett jót nekik.
Sith  
2006. máj. 23. 19:02 | válasz | #12
A nagyvilágban általában a multik ilyen módon védik a seggüket. külsös cég alválalkozo igy a felelöség tovább hárítható és a márka név többé kevésbé tiszta marad.
dez  
2006. máj. 23. 18:42 | válasz | #11
Szerinted vállalta volna a Sony, hogy igen rossz fényt vet rá, és mindenki anyázza, ha kiderül (márpedig az ilyesmi előbb-utóbb kiderül)?
Bár az igaz, most perelhetné a Sony a céget, de nem hallottam róla, hogy megtenné. Viszont ha jól emlékszem, szakítottak velük.
nedudu  
2006. máj. 23. 18:16 | válasz | #10
Ne legyél naív, igenis tudtak róla, különben a külső céget perelik és nem az "ártatlan" sonykát ;-)
dez  
2006. máj. 23. 17:54 | válasz | #9
És akkor a MS mekkora büntetést érdemelne...?
dez  
2006. máj. 23. 17:52 | válasz | #8
Figyelmetekbe ajánlanám, hogy egy külső cég termékéről van szó, ami a Sony tudta nélkül alkalmazta ezt a módszert. Ha tudtak volna róla, maguk sem engedélyezik. És amint kiderült, viszzavonták a piacról, és elnézést kértek.
mrzool  
2006. máj. 23. 17:49 | válasz | #7
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. máj. 23. 16:52 | galéria | válasz | #6
Párezermilliárd dolláros büntetést azért kaphattak volna
DanyyX  
2006. máj. 23. 16:29 | galéria | válasz | #5
"A kiadó most vállalta, hogy 2007 végéig"
Szóval 2007-től olyan megoldást fognak alkalmazni, ami még alattomosabb, és jogilag kevésbé támadható...
2006. máj. 23. 16:05 | válasz | #4
ez vajon csak az USA állampolgárait érinti, vagy mindenkit?
2006. máj. 23. 15:37 | válasz | #3
Mi az a rootkit? Mondjuk mindegy, atomot a kiadóknak és kész.
nedudu  
2006. máj. 23. 14:55 | válasz | #2
Kevésnek tartom a büntit, simán már milliárdra levettem volna a céget, vagy mit tudom én.
szombi  
2006. máj. 23. 13:26 | válasz | #1
A Sony kiérdemli ,,a legirigyebb cég 2005'' jelzést.