Az ITER-ben a káosz tarthat rendet
2006. május 23. 16:54, kedd
Amerikai fizikusok azt állítják sikerült megoldaniuk a nukleáris fúzió, egyben a készülõdõ ITER egyik problémáját, ami olcsó, biztonságos, tiszta és szinte korlátlan energiaforrást ígér a jövõben.

A fúzióban atommagok olvadnak össze energiát szabadítva fel, ellentétben az atomerõmûvek és atombombák maghasadásos technikájával, melyben az atommagok szétválnak. Egy fúziós reaktorban a részecskék egymásnak rohanva hozzák létre a gázplazmát egy fánk alakú kamrában, a tokamakban erõs mágneses tekercsek közremûködésével. A fúziós energia elsõ gyakorlati tesztelését a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) fogja elvégezni, melyrõl már több alkalommal is hírt adtunk.

A tervezetet azonban rendkívül sok kritika éri a megvalósíthatóságot és az életképességet illetõen. Az egyik nagy kihívást az a jelenség támasztja, melyben a plazma külsõ széleiben fellépõ hirtelen áramlatok vagy örvények - úgynevezett ELM-ek - kicsapva a plazmát az azt körülvevõ mágneses mezõbõl szétmarják a reakciókamra belsõ falát.

A tokamak belsõ falán egy igen költséges fémréteg van, ami elnyeli a plazma által kibocsátott neutronokat, kopása pedig annyit jelent, hogy gyakran pótolni kellene a jövõben. A fal költségei mellett az erodált részecskék is jelentõs hatással vannak a fúziós reaktor hatékonyságára, mivel befolyásolják a plazma teljesítményét, csökkentve az átadható energiát.

A kaliforniai General Atomics csapata azonban úgy tûnik megtalálta a megoldást az ELM-ek kordában tartására, ami döntõ fontosságú lehet a hatékonyság fokozásában, és évente euró milliók megtakarítását jelenti. A csapat vezetõje, Todd Evans az intézetben végzett kísérletekbõl rájött, hogy egy kis rezonáns mágneses mezõ, melyet a reaktortartályban elhelyezett speciális tekercsekkel állítanának elõ, "kaotikus" mágneses interferenciát hoz létre a plazma szélein, ami megállítja az áramlatok kialakulását.

Evans elárulta, hogy a hatás mögött húzódó elmélet nem teljesen egyezik meg az eredményekkel. Számításai szerint a zavarkeltésnek részecskéket és hõt kellett volna felszabadítania a plazmából, hõ azonban nem szivárgott ki a mágneses mezõbõl. A 12,8 milliárd dolláros ITER a francia Cadarache-ban épül 2008-tól, a tervezetben Európa mellett részt vesz az Egyesült Államok, Japán, Oroszország, Kína India és Dél-Korea. A fúziós technika tesztágya 10 éves építési és 20 éves mûködési idõtartammal készül. Ha mûködik, megépíthetõvé válik egy prototípus, majd ha az is bizonyít, akkor világszerte elterjedhet a fúziós energia.

Maga a nukleáris fúzió ugyanaz a folyamat, ami a Napban is lezajlik, ott hidrogén atomok olvasnak össze héliumot termelve. A Földön a fúziós reaktort a hidrogén két izotópja, a deutérium és a trícium táplálja, melléktermékként szintén héliumot hozva létre. Mivel a deutérium a tengervízbõl nyerhetõ ki, így ez szinte korlátlan erõforrásnak tekinthetõ. A trícium szintén egy bõségesen rendelkezésre álló elem, a lítium besugárzásával állítható elõ.

A technikának azonban több más akadályt is le kell küzdenie addig, ilyen többek közt egy önfenntartó plazma, valamint annak hatékony tárolása, azaz a töltéssel rendelkezõ részecskék kiszivárgásának meggátolása. A jelenlegi tokamakokban még soha nem sikerült önfenntartó fúziót elérni 5 másodpercnél hosszabb idõre, arról nem is beszélve, hogy a felhasznált energia nagyobb volt a kinyerhetõnél.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.Élet Julian Assange árnyékábanJacob Appelbaum pontosan tudja, hogy milyen az, ha valakit megfigyelnek.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. jún. 12. 10:51 | válasz | #89
Ez egy nagyon kiterjedt csapatmunka. Egy-egy ember csak nagyin kicsi szeletét tudja részleteiben is áttekinteni.

Diplomamunka szempontjából szerintem valamilyen, a témához kapcsolódó műszer fejlesztésében való részvételre van leginkább esély.

Azzal talán nem mondok újat, hogy az internet -- bármilyen hasznos -- nem pótolja a szakkönyveket és az egyetemi jegyzeteket (már ami megtalálható a témáról)
2006. jún. 12. 10:47 | válasz | #88
Tudod ez pont olyan, mint a foci. Mindenki ért hozzá egy picit. attól hogy nem vagyunk világbajnokok még érdekelhet. Amellett lehet, hogy néhányan foglalkoztak is valamikor a témával. Rúgták a labdát a grundon, két fúzió között.
2006. jún. 11. 20:17 | válasz | #87
Fúziós reaktorból szigorlatozni?:D Király lenne:D Talán diplomamunkának tervezni egyet.:D
Egyedül.:D (az otthoni időgép mellé...:)
2006. jún. 09. 22:18 | válasz | #86
ehh ...elméleti síkon nagyon nyomultok ....de látjátok a gyakorlati kivitelezés számos problémát vonultat fel ... még nagyobb elméknek is mint ti ... talán még egy kicsit több egyetem kellene nektek :D
2006. jún. 08. 17:48 | válasz | #85
Fúziós reaktorból fogsz szigorlatozni?
Milyen mélységig érdekel a téma?
2006. jún. 08. 15:06 | válasz | #84
Járunk mindenféle egyetemre, de szerintem főleg a google szolgáltatja az adatokat.
2006. jún. 07. 23:49 | válasz | #83
Röpke kérdés:Honnan vesztek ezeket az adatokat?Melyik egytemere jártok?Valamelyik fizikai szakra?
ÉN pl most fogok szigorlatozni fizikából, meg érdekel is a téma ,de ennyire benne lenni...
2006. máj. 29. 08:33 | válasz | #82
Amennyire én tudom, kétféle alapelven nyugvó kisérletek kecsegtetnek sikerrel. Egyik a jelen cikkben taglalt mágneses összetartású híg plazmás eljárás. Másik pedig az inerciális összetartáson alapuló, térben és időben erősen koncentrált módszer ("mikrorobbantásos eljárás", "lézerfúzió")

Az utóbbi kb. egyidős a mágneses-hígplazmás eljárással. Nagy kár, hogy kevés publicitást kapott, és a lézerfejlesztéstől eltekintve, az erőforrásokat sem koncentrálták ebbe az irányba.

Nekem az a véleményem, hogy ezzel a módszerrel valamivel előbbre tartanánk, ha ugyanannyi figyelmet kap. De ha már így alakult, akkor az a fontos, hogy minél előbb elkészüljön az a fúziós erőmű. Bármilyen módszerrel.
2006. máj. 29. 08:22 | válasz | #81
Nekem is az az érzésem (csak megérzés) hogy minél nagyobb méretű (nemcsak szigorúan méterekben értve), annál pozitívabb energiamérleg várható tőle. Ez persze csak akkor érvényes, ha a plazma optikailag vastag, vagyis az elektromágneses sugárzási veszteség önabszorpciót szenved el.

Megjegyzem, ez már akkor is így látszott, amikor még újdonság volt a Tokamak. Azóta sokat fejlődött a szupravezetés technológiája, ezen keresztül a mágneses tér ereje és gazdaságos fenntarthatósága.
2006. máj. 26. 18:20 | galéria | válasz | #80
Szerintem ő a gyosítókra gondolt. Ott bizony elkellne egy Európa méretű.
2006. máj. 26. 18:19 | galéria | válasz | #79
Az azért tetszett, hogy az ELM szétmarja a kamra falát. LOL
Talán inkább az a gond, hogy lehül a sugár, nem? A legnagyobb gyorsító energiája is kb egy gyufaszállnyi energiát ad egy elektronnak.
2006. máj. 26. 17:26 | galéria | válasz | #78
Csak tudnám mit dóbálózik itt mindenki a megújuló energiaforrásokkal...
2006. máj. 26. 13:57 | válasz | #77
"Félek tőle, hogy ez a fajta fúziós megoldás "zsákutca"."

Szerencsére azok, akik értenek is a témához nem értenek egyet veled.

"Ahhoz, hogy a csillagok is "lángra" lobbanjanak kell a bizonyos "mennyiség".

Azért kell, mert létre kell hozni a megfelelő nagy nyomást és hőmérsékletet. Ugyanezt mesterségesen sokféle módszerrel létre lehet hozni. Nem is csak a fűtés az egyetlen lehetőség, csak az számít, hogy a részecskéknek elég energiáj alegyen, az már mellékes, hogy milyen módon jutnak hozzá. Pl. egy alternatív kutatási irány lézereket használ. Sok precízen beállított óriáslézerrel meglőnek egy kis kapszulát, amiben a kialakuló lökéshullám indítja be a fúziót 1 pillanatra.

"Szerintem a megújuló energiaforrásokat kellene támogatni és esetleg más területeket is vizsgálni. Ez valahogy járhatóbb. Biztos valamikor ezt is meg lehet majd csapolni de más uton, módon.
2006. máj. 26. 13:50 | válasz | #76
"Ha az derül ki, hogy a legkisebb építhető fúziós erőműnek akkorának kell lennie, ami egész Európát ellátja"

Ez hülyeség. Honnan veszed, hogy akkorának kell lennie? Tudtommal nem lesznek nagyobbak, mint a mostani erőművek (csak sokkal több energiát termelnek).
NEXUS6  
2006. máj. 25. 18:33 | galéria | válasz | #75
Az itt található link szerint, nem olyan ritka elem a litium.
NEXUS6  
2006. máj. 25. 18:31 | galéria | válasz | #74
Azt én is olvastam valahol, hogy nincsenek kidolgozva az olyan "apróságok", mint hogy:
- hogyan nyerjük ki gazdaságosan az energiát,
- mi legyen a nagy energiájú neutronokkal, no meg,
- hogy pótolják a valószínűleg erősen korrodeálódó (nem csak az ELM, hanem a neutron sugárzás miatt is)belső falat.

2006. máj. 25. 16:59 | válasz | #73
Félreértés ne essék: én nagyon örülök az ilyen cikkeknek. Az hogy valamit nem értek vagy bírálok, az NEM a szerzők rovására akar történni
2006. máj. 25. 16:54 | válasz | #72
Továbbá: a D+T reakció energiájának nagyobb része pont a gyors neutronokkal megy el.

Ha egyszer ebből energiatermelő reaktor lesz (gigawattok), akkor viszont tényleg gondban lesz az a belső fal
2006. máj. 25. 16:51 | válasz | #71
"A trícium szintén egy bõségesen rendelkezésre álló elem, a lítium besugárzásával állítható elõ."

Csak éppen a litiumból van kevés. Én azt tanultam az iskolában fiatal koromban hogy a Föld litium, berillium és bór készlete nem a szupernova robbanáskor keletkezik a nehezebb elemekkel együtt. Ugyanis a milliárd fokok környékén ezek az elemek a keletkezésükkor mindjárt szét is bomlanak.

Állítólag a Föld készlete ezekből az elemekből csak később, a kozmikus sugárzás hatására jött létre. Vagyis, ha a jövő energiaellátását a litiumkészletekre kell alapozni, akkor nagy bajban vagyunk... De javítsatok ki, ha hülyeségeket írok.
2006. máj. 25. 16:47 | válasz | #70
"melléktermékként szintén héliumot hozva létre" hát, ez fura fogalmazás... a melléktermék számomra mást jelent. A hélium a reakció végterméke.
2006. máj. 25. 16:46 | válasz | #69
Ezt a rezonáns mágneses teret így, csak a cikk alapján nem értem. Ugyanis a plazmába nem lehet csak úgy beletenni egy mágneses teret. A már korábbról bennelevő ugyanis "belefagy", az utólag létrehozott mágnese tér pedig "kikerüli" amennyire én tudom.
2006. máj. 25. 16:43 | válasz | #68
Más. A reakciókamra belső falának a szétmaródásáról még nem hallottam. Eléggé valótlannak tűnik a dolog ha kicsit utánaszámolunk.

Az más, hogy a kamrafalról a plazmába bepárolgó leheletnyi anyag elszennyezi a plazmát, és ezzel sokszorosára növeli a sugárzási veszteséget (=lehűti a plazmát)
2006. máj. 25. 16:38 | válasz | #67
Több dolog sem stimmel itt...

Pl. "A tokamak belsõ falán egy igen költséges fémréteg van, ami elnyeli a plazma által kibocsátott neutronokat" Ezek gyors neutronok, méghozzá E>10MeV

Vagy én vagyok lemaradva nagyon valamiről. Tud itt valaki olyan anyagot amelyik a nagyenergiájú neutronokat mondjuk 10 barn-nál nagyobb hatáskeresztmetszettel nyelné el? (ez a kérdés 2 részből áll: 1.) a hatáskm. 2.) az ELNYELÉS
troc  
2006. máj. 25. 14:41 | válasz | #66
http://www.iter.org/ -on is aszondják, hogy leghamarabb 50 év múlva lesz kereskedelmi fúziós energia, és annak is max 10%-os hozzájárulása lesz a villanyáram-termelésben, így hát nem kezelhetjúk a fúziós reaktorokat megváltásként, még akkor sem, ha a média ezt így gondolja.

paranoid vagy előrelátó vagyok? :)
troc  
2006. máj. 25. 14:28 | válasz | #65
néhány százezer hordót a nagy mezők 50-60 évig, okés. és az mire elég (mire elég :)?
Az ezredforduló óta nem fedeztek fel jelentős új mezőt. Szaúd-Arábiátol az Exxonig mindehol megkérdőlyelezik a jelenlegi becsült tartalékokat, egyre nyilvánvalóbb hogy hasraütésszerű becsléseket tesznek, mennyi van még a mélyben.
ha a szenet elkezdik műbenzin gyártására használni (márpedig elkezdik előbb-utóbb), az a globális felmelegedésnek olyan lesz mint olaj a tűre, hogy az idétlen hasonlatoknál maradjak.
Olaj sokáig lesz, de egyre kevesebb, egyre drágábban.
Olajpalát meg olajhomokot is ki fognak termelni, amiből nagyon sok van, de ez is csak megerősíti majd a drága olaj helyzetét.

Lehet megtenni a téteket, mikor lesz 300 ft (vagy 80$ az oilhordó) a benzin. augusztus? vagy már előtte a nyaralási szezon kezdetekor?
NEXUS6  
2006. máj. 25. 14:24 | galéria | válasz | #64
Sajnos nem találtam olyat, csak ezt, de ez sajna nem elég látványos.
2006. máj. 25. 13:56 | galéria | válasz | #63
"Eső hatására elcsitul a hullámzás."
Anyám még sosem vettem észre. Bár nem egy hanem csak a Kis-Duna mellett élek. Nekem nem tűnt fel. Nincs erről esetleg egy video valahol?
(ilyen volt-ilyen lett)
NEXUS6  
2006. máj. 25. 13:41 | galéria | válasz | #62
Köszi a linket!

Akkor a következően finomítom az álláspontomat;)
A kaotikusan megjelenő ELM-eket, nagyenergiájú "kitöréseket" (ez egyfajta önszervezeődő jelenség, hogy erről is beszéljünk), kis energiájú jelekkel a kaotikus viselkedés más tartományába terelik, eloszlatják annak energiáját.

Erre is van jó példa: ahogy az eső hatására a hullámzás elcsitul.

(Mindenre van jó példa, mint ahogy intelligens ember mindíg talál egy jó okot az ivásra!;)
2006. máj. 25. 12:51 | galéria | válasz | #61
Modjuk ez merész kijelentés ,hogy 10 év múlva elfogy a kőolaj. Most is vanak olyan ISMERT mezők amki a jelenlegi növekedési ütem mellett is 50-60 évig még GAZDASÁSOSAN termelenk majd..
A vicc az, hogy a tecnika fejlődésével és az árak növekedésével egyre inkább megéri bárhonnan felhozni az olajat. A tanárom a BME-n 60-as évek közepén végzett és akkor megmondták az okosok, hogy még kb.40 éve van a kőolajnak. Fura, mert eltelt 40 év és még mindig van belőle jó sok. Részben a fenti okok miatt, meg htá fejlődik a kutatási és kitermelési technológia.
2006. máj. 25. 12:46 | galéria | válasz | #60
Na van egy jó meg egy rossz hírem. A rossz, hogy a kőolaj egyszer elfogy. A jó(?) meg az, hogy lehet ez nem sokat változtat majd a világon még legalább 100 éveig. Ugyanis szénből MINDENT meg lehet csinálni amit kőolajból! (Műbenzingyártásról itt még nem hallott senki?)

Namármost Kínának akkora széntartaléka van meg a világon még sokmindenkinek, hogy ehaj! Ők végre már rájöttek erre és kísérleti jelleggel építettek egy ilyen "szénbőlfinomítót". (Kínai léptékkel kísérleti. Értem ezalatt hogy Mo. egy elég nagy hányadát elláthatná benzinnel..)
Zodd  
2006. máj. 25. 12:31 | válasz | #59
Tipikus undorító válasz egy kérdésre. Nem azt kérdeztem hány hőerőmű van magyarországon, hanem, hogy azok közül melyik tüzel olajat. Semelyik, mert vagy nem éri meg vagy átlépnék vele a kibocsájtási határértékeket.
Ezek helyett mind (majdnem mind szenesek kivétel) földgázzal üzemel.
És földgáz még legalább 40 évre van, mostani feltárások alapján. Ha az olaj közben elfogy akkor ez persze lecsökkenhet.
troc  
2006. máj. 25. 11:40 | válasz | #58
igen kevés az esélye, hogy sikeres legyen a fűziós erőművek elterjedése, még akkor is, ha technológiailag lehetséges. nem 50 év múlva fog elfogyni az olaj ( agy megfizethetetlenné válni, ami ugyan az) hanem 10 év múlva. nem a tenoristák és az iraki helyzet miatt 70+ dollár jelenleg az oil hordója, hanem ert a világ felhasználása meghaladta a 85 millió hordó/napot és minden lehetséges helyen maximumon jár a kitermelés. Az előrejelzések szrint évente legalább 2,5 millió hordóval fög nőni az igény, a teljesítőképesség egyre inkább el fog maradni tőle, még akkor is ha irakban, iránban, dél-amerikában megnyugodnak, és nem jön újjabb tornádó a mexikói öbölbe (de fog).
a világgazdaság robog a szakadék felé, ezek meg egy fél évszázazod kísérletbe kezdenek bele - alig van esély a végigviteléhez.
troc  
2006. máj. 25. 11:30 | válasz | #57
gugli a barátod, beírod hogy hőerőmű. ott sorakoznak.
2006. máj. 25. 09:19 | galéria | válasz | #56
A megújuló energiaforrások ma még a vicc szintjén alig vannak túl.(kivétel vizíerőművek) Már számtalanszor leírtam, hogy az összakapacitás max. 10-12%-a lehet ilyen különben insatbillá teszi az egész rendszert.(meg a megéoített kapacitás felét/harmadát hagyományos erőműben is meg kell építeni) Emlékeztek az olaszországi nagy ármaszünetre? Ugyanaz lenne a dolog vége.
Zodd  
2006. máj. 25. 08:03 | válasz | #55
Szerintem csak félig van igazad, mert az igaz hogy az ELM maga egy kaotikus folymat, de ez egy "szabályosan" áramló plasma széléről tör elő, valószínűleg valami hasonlósággal a napkitörésekhez. (<-de ez már csak tipp).
És ezt úgy próbálják most megakadályozni, hogy kaotikussá teszik a plasma szélét: http://www.aps.org/meet/DPP03/baps/press/EvansPress.pdf
Itt a tanulmány róla.
vax  
2006. máj. 25. 00:10 | válasz | #54
Félek tőle, hogy ez a fajta fúziós megoldás "zsákutca". Egy előttem szóló már tett rá célzást: bizonyos "méret" kell hozzá és plazma mennyiség. Ahhoz, hogy a csillagok is "lángra" lobbanjanak kell a bizonyos "mennyiség". Szerintem a megújuló energiaforrásokat kellene támogatni és esetleg más területeket is vizsgálni. Ez valahogy járhatóbb. Biztos valamikor ezt is meg lehet majd csapolni de más uton, módon.
2006. máj. 24. 21:33 | válasz | #53
Nem teljesen értem. Elékszik a jelre? Vagy nem kell neki jel, de megtanulja? Vagy hülye vagyok ?:D
NEXUS6  
2006. máj. 24. 17:48 | galéria | válasz | #52
Nem, marhára nem értünk egyet, csak úgy tűnik!;)
De ettől szép az élet.

Szal bizonyos kaotikus rendszereket meglepően egyszerű matematikai modellek írnak le. Csak éppen ezek az egyszerű matematikai összefüggések egyrészt eszméletlenül összetett (KOMPLEX, csak a te kedvedért;) viselkedést jeleznek előre. Ráadásul a modellek rendkívül érzékenyek a kezdeti értékekre (amelyeket soha nem leszünk képesek megfelelő pontossággal kimérni) mivel ezek a rendszerek nonlineáris módon viselkednek, de erről már volt szó.

Nos az ember agya az örvényt egy viszonylag egyszerű testnek, egy tölcsérnek lát, egyszerűsít. Csak éppen ha az örvénybe egy virágszirom hullik nem fogod tudni megmondani, hogy a forgás kidobja, vagy beszippantja.

Ha egy jellel a rendszert mindíg ugyan abba az állapotba hozod, akkor a "rezetelés" után egy meghatározható kis idővel általában hasonló állapotben lesz, és nem teljesen másban.
Te ezt a jelet zavarjelnek hívod, én meg monnyuk rendteremtő jelnek.

Amúgy teljesen egyetértünk.;)))
morgo  
2006. máj. 24. 16:49 | válasz | #51
Orulok hogy egyetertunk ;)

Attol ugyanis, hogy az orvenyek kaotikus mozgas miatt alakulnak ki, elegge szabalyszeruek, hiszen rendszeresen elofordulnak.
Remelem most mar a cikket is elolvastad, es rajottel, hogy tenyleg zavarkeltessel akadalyozzak meg a kitoreseket.
Ha esetleg meg mindig nem vilagos, akkor kepzeld el ugy, hogy amikor a lefolyoban orveny alakul ki leereszteskor, meg tudod akadalyozni azt, ha a vizet a kezeddel felzavarod. ;)
NEXUS6  
2006. máj. 24. 15:27 | galéria | válasz | #50
;)

no comment
morgo  
2006. máj. 24. 14:14 | válasz | #49
szerintem olvasd el amit irtam. Vagy ha gondolod akkor tegyel egy nagyitot az ALTALABAN szo ele. remelem ez a betumeret mar megfelelo neked ;)

meg jo, hogy olyan dolgokrol beszelsz, amit senki nem kerdezett ;)

amugy olvasd el a kovetkezo ket sort a cikkbol, hatha segit:
-'ami megállítja az áramlatok kialakulását.'
-'Számításai szerint a zavarkeltésnek részecskéket...'
ez miota harmonizalas?



NEXUS6  
2006. máj. 24. 14:00 | galéria | válasz | #48
"Gomolygó (turbulens) áramlás az olyan, amikor
- az áramlás nem stacionárius, a sebesség és a nyomás egy meghatározott helyen nem állandó, hanem gyorsan ingadozik egy átlagérték körül,
- a folyadék részecskék pályái nemcsak, hogy nem egyenesek, nem is egyszerű görbék, hanem igen bonyolult módon egymásba fonódnak, a folyadék erősen összekeveredett,..."

"A fizikában a komplex rendszerek egyik paradigmája a turbulens áramlás. Itt, egy folyadék áramlásán belül is már több összetettségi fokozatot találhatunk. Míg a folyadék molekulái, egyenként tekintve őket, a köztük ható egyszerű fizikai erőnek megfelelő módon egymással ütköző, nagyrészt sztochasztikus pályát követő részecskék, addig egy "folyadék darab" (a folyadék egy meghatározott tömegű, kompakt része) már többnyire simán, folyamatosan, determinisztikusan áramlik. Legalábbis egy adott szinten nézve, mert a nagy kiterjedésű, gyors áramlások turbulensek, különböző méretű és különböző irányba forgó örvények összetett kombinációi. Az örvények kölcsönhatása már bonyolult, például képesek megsemmisíteni vagy erősíteni egymást, és a kialakuló áramlás - ezt tapasztaljuk, amikor borús időt jeleztek, és mégis a nap süt - nehezen megjósolható. De míg tíz éve a London környéki szuperszámítógép huszonnégy óra alatt csak egy órára előre tudta megjósolni Európa időjárását (másnapra számítódott ki az előző napi időjárás), addig ma napokra előre ad megbízható becsléseket."

"Nem lineáris rendszer: valamely input paraméter megváltozására adott válasz elsőfokon nem arányos az inputváltozással (négyzetes, köbös, exp., logisztikus - nem lineáris). Nemlineáris természetű pl. az időjárás, a folyadékok turbulens áramlása, az oszcillátó kémiai reakciók.

Az ilyen rendszer nagyon érzékeny a kezdő feltételekre. Érvényesül a Lorenz-féle pillangóeffektus. Egy pillangó finom szárnycsapásai egy távolabbi régióban hatalmas szélviharokat, hurrikánokat idézhet elő. Azaz a mikroszkopikus méretű változások makroszkopikus méretűvé transzformálódnak.

Egy kis változás a jelenben a jövőben egészen új helyzetet hozott létre  A rendszer különböző állapotokba kerülhet."

És most ha gondolod legyen a tiéd az utolsó szó.;)
morgo  
2006. máj. 24. 13:41 | válasz | #47
Szerintem nézz utána a témának, a káoszelmélet elnevezést nem általában a komplex rendszerekre használják.

"A hirtelen, örvényes folyamat mióta szabályszerű?"
például a mosdókagylóban eléggé az....
NEXUS6  
2006. máj. 24. 12:58 | galéria | válasz | #46
Erről van szó! A kiszámíthatatlanság problémájának csak egy része, hogy létezik-e olyan számítási kapacitás, ami akár valós idejű előrejelzésre is képes.
A nagyobb gond a valós és a mért adat közötti kis különbség óriási méretűre növekedése.
NEXUS6  
2006. máj. 24. 12:54 | galéria | válasz | #45
"Pontosan ezért nagy és drága az ITER. A jelenlegi technológiával kell a méret. Viszont nincs elvi akadálya, hogy később kisebb méretben is működjön."

Én sem az elvi akadályokról beszélek, hanem az ITER tesztelése során nyert gyakorlati, mérnöki tapasztalatról.

Szal elvileg létezik 5 gr-os "brikett", amivel egy gyufáskatulya méretü kályhácskát tudsz táplálni, gyakorlatilag viszont ilyen "brikett" nincs.

"Nincs anyagi kockázat. A sok milliárd dolláros beruházások már régóta megszokottak. A befektetés megtérülése pedig garantált, ha az ITER sikeres lesz.
A biztonsági kockázat meg elhanyagolható az atomerőművekéhez képest."

Ha az derül ki, hogy a legkisebb építhető fúziós erőműnek akkorának kell lennie, ami egész Európát ellátja, az hatalmas kockázat!
Egyrészt anyagilag, mert ez még mindíg csak elméleti számítás lesz, még ha az ITER eredményein is alapul. Senki nem épített még ilyen nagyságú erőművet elötte.

Másrészt lehet, hogy a technológia önmagában viszonylag biztonságos, és megbízható. De mi van ha a terroristák a legnagyobb tél közepén csinálják ki? Igaz hogy nem kapunk sugárfertőzést mint csernobilban, csak éppen a fél kontinens megfagy!
NEXUS6  
2006. máj. 24. 12:45 | galéria | válasz | #44
"Épp az ellenkezőjéről van szó. A gondot a szabályos áramlatok okozák, azokat akarják szétrombolni." - B.A.

"Az egyik nagy kihívást az a jelenség támasztja, melyben a plazma külsõ széleiben fellépõ hirtelen áramlatok vagy örvények - úgynevezett ELM-ek - kicsapva a plazmát az azt körülvevõ mágneses mezõbõl szétmarják a reakciókamra belsõ falát." - R. B.

A hirtelen, örvényes folyamat mióta szabályszerű?


A Valée generátor elméleti háttere meg úgy tűnik nem jobb nem rosszabb, mint a cikkben leírt eljárásé;))))

"Evans elárulta, hogy a hatás mögött húzódó elmélet nem teljesen egyezik meg az eredményekkel. Számításai szerint a zavarkeltésnek részecskéket és hõt kellett volna felszabadítania a plazmából, hõ azonban nem szivárgott ki a mágneses mezõbõl."
NEXUS6  
2006. máj. 24. 12:38 | galéria | válasz | #43
"amugy a kaotikus es complex, bonyolult nem tul sok kozvetlen kapcsolatban all egymassal, semmikeppen sem hasznalnam szinonimakent"

Szerintem nézz utána a témának, a káoszelmélet elnevezést gyak. a komplex nem lineáris rendszerek elmélete helyett használják, mert ugye csak rövidebb mint az utóbbi!;)
2006. máj. 24. 12:36 | galéria | válasz | #42
Meg a többkomponensű többfázisúak, A fúzióban meg plazmaállapot van. róbáld méréssel validálni azt amit számoltál, HAJRÁ!
2006. máj. 24. 12:33 | galéria | válasz | #41
"Azt akarod mondani, hogy a jelenlegi atlagos szamitasi kapacitas (persze nem asztali vasakra gondolva) keves ahoz, hogy par gram konnyu anyag, egy aranylag zart rendszerben (mert ugye ez a cel) valo viselkedeset pontossan leszimulaljak? Ezt azert kotve hiszem. Nem tudom hallotal-e az IBM legutobbi szuperszamitogep projectjerol. Szerintem leszamolna."

Nevetni fogsz.Igen. Még egy "egyszerű" folyadék áramlását sem lehet 100%-osan kiszámolni, mert igazából még túl sok fogalmunk nincs arról, hogy pomtosan mik és hogyan működnek az örvények, turbulenciamodellel helytessítík a szoftverek amik "elkenik" a tudatlanságunkat. Jelenleg az az tér ahol az ÖSSZES örvényt számolni lehet és le is fut a szuperszámítógépeken(tehát az örvények 99,9%-át számolja kb) az nagyságrendileg egy kb. 4x4x4 cm(!) es térrész. Minden más esetben a kis örvényeket egy "elkent" modellel helyettesítik a szoftverek. És akkor hol vannak még az IDŐFÜGGŐ áramlások, mert ezek állandósult áramképre vonatkoznak amik a rendszer tranziens és dinamikus lengéseit lecsökkentik, hogy konvergáljon a megoldás...

Ilyen nagyszámú részescskét ilyen szélsőséges folyamatban vizsgáli... Háááát... Remélem megoldják. Örülök, hogy ez nem az én problémám.
lazly  
2006. máj. 24. 11:44 | válasz | #40
Azt akarod mondani, hogy a jelenlegi atlagos szamitasi kapacitas (persze nem asztali vasakra gondolva) keves ahoz, hogy par gram konnyu anyag, egy aranylag zart rendszerben (mert ugye ez a cel) valo viselkedeset pontossan leszimulaljak? Ezt azert kotve hiszem. Nem tudom hallotal-e az IBM legutobbi szuperszamitogep projectjerol. Szerintem leszamolna.

Az nagyobb problema ezzel kapcsolatban hogy ugye ahoz hogy szamoljunk, kell input, amihez merni kell. Hogy mered meg par milliard reszecske (megcsak nem is atomok, mert ugye azok felbomlanak a folyamatban, ugyhogy nem tekinthetjuk oket egy "csoportnak") illetve ezen reszecskek mozgasallapota, toltese, homerseglete, stb stb stb stb... Es mint tudjuk, a mereseknek ara van, ugyhogy tulajdonkeppen szart sem ernek.
Azt sem tudjuk elerni, hogy szamitogepen letrehozzak alfa allapotot, aztan valahogy "kirakjuk" ezen igen sok reszecskebol azt az allapotot. (ugye mondjuk egy labdaval el tudod jatszani, hogy kiszamitod hogy ezt meg ezt csinalja ha belelosz egyet egy pisztollal, es bele is tudsz loni, mert a folyamat egyszeru, a lovest pedig meg lehet pontossan oldani, de egy fuzis folyamattal hogy csinalod ezt meg?)

Ennyit a szamitasrol. Ne a procikat feltsd, hanem magat pl a mereseket. Es akkor a eredmenynek megfelelo beavatkozasrol nem is beszeltunk. :)

Udv!
2006. máj. 24. 10:48 | galéria | válasz | #39
Magyarország csak csepp a tengerben. Ne az itthoni viszonyokat nézd. Mo. elsősorban gázzal oldja ezt meg. De azt oroszok, Kína, India és USA nagyon nagy hányadban olajat használ.
jeec  
2006. máj. 24. 09:57 | válasz | #38
Szerinted az autók mivel mennek? :)
Az is energiafelhasználás - mint az erőműben.
2006. máj. 24. 09:43 | válasz | #37
"Én nem az ITER ről beszéltem. Ennél még csak örülni fognak ha tényleg önfentartó fúziót meg tudnak valósítani."

A mostani becslések szerint kb. a mai erőművek közelében lesz az ár/teljesítmény arány. Szóval annyiszor drágább, mint egy atomerőmű, ahányszor több áramot termel.

"Ilyen befektetésre meg katonai pénzeket sose fognak mozgósítani. Sajnos"

Nem is zért mondtam, csak arra akartam rávilágítani, hogy bár egy átlagember számára elképzelhetetlen sokba kerül, az USA vagy az EU szintjén ez aprócska tétel a költségvetésben.
2006. máj. 24. 09:37 | válasz | #36
"BlackLight Power"

Az a gáz, hogy tudományos publikációk helyett már megint megvásárolható termékekről szól. Egy teljesen új elméletet soha nem szoktak ilyen gyorsan termékké alakítani. Azért sokkal tudományosabbnak látszik, mint a többi hasonló oldal. Viszont mivel semmit sem írnak az elméletükről, nem tudom pontosabban megítélni.
Zodd  
2006. máj. 24. 09:36 | válasz | #35
Ha olajról beszélünk és nem szénhidrogénekről.
Akkor mond meg nekem melyik erőmű tüzel most olajat (Magyarországon), és milyet?
2006. máj. 24. 09:32 | galéria | válasz | #34
Sajnos rosszul tudod. kb. 70% (szinte) kapásból megy az erőműbe. Kenőag. és egyéb összesen kb. 1% vagy még kevesebb. Műanyag kb. 7-8%.
Ezt nem én találtam ki, hanem az ezzel foglalkozó energetikusokkal beszéltem erről a BME-n és "Polimer" tanszék vezetőjétől.
Zodd  
2006. máj. 24. 09:27 | válasz | #33
Én nem az ITER ről beszéltem. Ennél még csak örülni fognak ha tényleg önfentartó fúziót meg tudnak valósítani. Ilyen befektetésre meg katonai pénzeket sose fognak mozgósítani. Sajnos ˘.˘
2006. máj. 24. 09:25 | válasz | #32
"Ez viszont tényleg azt jelentheti amit írtál, hogy 10-20 év múlva lesz egy szép technológiánk, amit senki nem fog tudni használni, a hatalmas anyagi, és biztonsági kockázat miatt."

Nincs anyagi kockázat. A sok milliárd dolláros beruházások már régóta megszokottak. A befektetés megtérülése pedig garantált, ha az ITER sikeres lesz.
A biztonsági kockázat meg elhanyagolható az atomerőművekéhez képest.
2006. máj. 24. 09:23 | válasz | #31
"Sajna van rá esély, hogy csak bizonyos méret fölött lehet egyáltalán ilyen reaktort építeni"

Pontosan ezért nagy és drága az ITER. A jelenlegi technológiával kell a méret. Viszont nincs elvi akadálya, hogy később kisebb méretben is működjön.
2006. máj. 24. 09:22 | válasz | #30
"Azért nem lessz ez olyan ingyenes, akkora befektetés kell hozzá, hogy szerintem az egész fejlett világ nyögve fogja összeadni rá a pénzt"

Az ITER költségvetése elenyésző az USA katonai kiadásaihoz képest.
2006. máj. 24. 09:16 | válasz | #29
"Amúgy az elv, hogy egy összetett/kaotikus rendszert erős külső impulzusokkal harmonizáljunk egyáltalán nem új."

Épp az ellenkezőjéről van szó. A gondot a szabályos áramlatok okozák, azokat akarják szétrombolni.

"De Pl a Valée Szinergetikus Generátor pontosan azokat a dolgokat próbálja kihasználnni, amit az ITER-ben muszály lesz kiküszöbölni."

Egy nagy csomó baromságot ír a srác.
Pl.:
- A feltételezett szupererős kemény gamma sugárzás egyáltalán nem lenne kimutathatatlan. Gyors becsléssel 30GeV környékére jön ki, amit rutinszerűen detektálnak. Egyébként bármilyen energiájú gammasugár képes kölcsönhatásba lépni ay elektronokkal (pl. Compton-szórás), tehát ez a sugárzás is pontosan olyan lenne, mint ami a normál nukleáris folyamatokban keletkezik, csak sokkal erősebb.
- Egy atomban levő elektront nem lehet csakúgy megállítani. Pláne nem fotonnal, mert az csak plusz energiát ad neki. És ha megáll, akkor sem esik bele a magba a bizonytalansági reláció miatt. Meg egyébként se kering az elektron, hanem az állapotfüggvénye egyenletesen körbeveszi a magot.
- Az inverz béta bomláshoz antineutrínó is kell, ráadásul a három részecskének pontosan egyszerre kell ütköznie hozzá.
morgo  
2006. máj. 24. 09:02 | válasz | #28
ezt majdnem sikerult kimagyaraznod, de azert javaslom olvasd el megint a cikket:
'interferenciát hoz létre a plazma szélein, ami megállítja az áramlatok kialakulását.'

amugy a kaotikus es complex, bonyolult nem tul sok kozvetlen kapcsolatban all egymassal, semmikeppen sem hasznalnam szinonimakent...
2006. máj. 24. 08:55 | válasz | #27
Ezt ismeritek?

BlackLight Power

Vélemény?
2006. máj. 24. 08:43 | válasz | #26
Miért is? Az olaj jó része NEM fűtőanyag/üzemanyag céljára megy el, hanem olyasmire, amit nem nagyon lehet kiváltani. Kenőanyagok, műanyag alapanyagok, stb.
(Na jó, növényi olajokkal részben igen, de utánajárva kiderül, hogy egyrészt elég drága, másrészt meg ott is keletkezik nem túl környezetbarát hulladék ...)
NEXUS6  
2006. máj. 24. 08:39 | galéria | válasz | #25
Sajna van rá esély, hogy csak bizonyos méret fölött lehet egyáltalán ilyen reaktort építeni, mint ahogy egy brikettet sem tudsz begyújtani, úgy lehet hogy a fúziós erőműnek is van egy minimális gyakorlati nagysága.

Ez viszont tényleg azt jelentheti amit írtál, hogy 10-20 év múlva lesz egy szép technológiánk, amit senki nem fog tudni használni, a hatalmas anyagi, és biztonsági kockázat miatt.
Zodd  
2006. máj. 24. 07:58 | válasz | #24
BOcs első kérdésre megvan a válasz San DIegoban egy kisebb reaktoron tesztelték. Attól még szerintem nem lehet lineáris interpolációt használni egy ennyivel nagyobb plazmára, szóval lehet itt nem úgy fog működni ahogy ott látták.
Zodd  
2006. máj. 24. 07:53 | válasz | #23
Csak azt nem értem, hogy tudta mindezt bizonyítani, hogy az elmélettől különböző eredményük lessz? Valami kisebb plazma? Vagy szimuláció?
Azért nem lessz ez olyan ingyenes, akkora befektetés kell hozzá, hogy szerintem az egész fejlett világ nyögve fogja összeadni rá a pénzt (mármint arra a reaktorra ami már termelésre lessz használható).
Másik meg, ezt sem értem mért nem a gömb alakú reaktort favorizálják. legutóbbi tudomásom szerint azzal jobb eredményeket értek el kis méretben még a 90-es évek végén....
dez  
2006. máj. 24. 06:08 | válasz | #22
Inkább csak az olajsejkeknek van félnivalójuk (bár már ők is befektették a pénzüket mindenfélébe a világ minden táján). Meg az olajcégek dolgozóinak. A főgórék majd átnyergelnek a fúziós bizniszre.
Tetsuo  
2006. máj. 24. 01:18 | válasz | #21
Te meg a fikázó forumozókat fikázod. :P Ez pedig rosszabb..
2006. máj. 23. 23:53 | válasz | #20
Nyugi amíg tönkre nem mennek az olajcégek, addig nem fognak elterjedni az ilyen reaktorok, és addig lesz greanpeace is akik majd odaláncolják magukat a kapuhoz.
2006. máj. 23. 22:40 | válasz | #19
ém is:-)
NEXUS6  
2006. máj. 23. 22:25 | galéria | válasz | #18
Azért ketten csak összehozzuk, na!;)

Szal igen, az alap ritmust én is úgy tudom, hogy a sinus-csomó adja. Ha valahogy gátlódik az ingerület átvitel, akkor jön aritmia, fibrilláció, a rendezetlen kaotikus mozgás, ami akadályozza a szív ellátását is, szal az végül leáll.

Közben nézem a vészklinikát is, vagy mit!;)
2006. máj. 23. 21:38 | válasz | #17
öhm, hogy is van ez a szívvel? Én úgy tudtam a szív elműködik magában a sinus-csomó segítségével, csupán a szívfrekvencia megváltoztatásához kell külső idegi impulzus.
Mondjuk, ha a sinus-csomó kibillen a ritmusból, akkor van gáz, mert akkor vissza kell billenteni.
És nem fibrilláció? Mikor leáll? És defibrilláció, mikor visszabillen?
Vagy homályban élek?:-(
Egyébként meg érdekes elmélet. Mégha nem is egyezik az elmélet a gyakorlattal:-)
A végén úgyis fúziós elemeink lesznek, meg hasonlók, hidegfúzió valóság lesz, csak arra kéne végre rájönni, hogyan is csináljuk? (Gazdaságosan! Mert ugye voltak eredményes kísérletek, csak nem voltak jók)
NEXUS6  
2006. máj. 23. 20:38 | galéria | válasz | #16
A rendszer már eleve kaotikus, másképp megfogalmazva összetett, komplex, bonyolult. Mert egyrészt a rendszer túl bonyolult ahhoz, hogy előre kiszámítsák és annak megfelelően változtassák a paramétereket, alkítsák ki az edényt. Másrészt ami még fontosabb az, hogy a kaotikus rendszer nem lineáris dolgokat produkál, parméterek kis megváltozás hatalmas reakciót vált ki (pillangó effektus), ennek következtébe lépnek fel ezek az örvények, kicsúcsosodások.

Namost egy ilyen könnyen gerjeszthető, instabil rendszer soxor viszonylag alacsony energiájú és frekvenciájú külső impulzosokkal kontrollálható. A szív ilyen ritmus nélkül befibrillál, pl ha eltörik a nyakad és megsérül a bolygó ideg. Ezt a jelet helyettesítik már vagy 50 éve a pacemakerrel.

Szal az ITER is kap egy iylen pészmékert!;)
morgo  
2006. máj. 23. 19:18 | válasz | #15
"Amúgy az elv, hogy egy összetett/kaotikus rendszert erős külső impulzusokkal harmonizáljunk egyáltalán nem új."

Mar bocs, de ahogy en ertem, itt pont az ellenkezoje tortenik. Kaotikussa teszik a rendszert, hogy ne alakuljanak ki az aramlatok...
NEXUS6  
2006. máj. 23. 19:04 | galéria | válasz | #14
Amúgy az elv, hogy egy összetett/kaotikus rendszert erős külső impulzusokkal harmonizáljunk egyáltalán nem új. Így működik a szív izomzat, az időjárás, az agyunk, szal minden.

Érdekes, hogy ebben a problémában csak most bukkant fel.

Másrészt ha feltesszük, hogy a kaotikus rendszerek egyben rendelkeznek egyfajta kreativitással, ami pl energia többlettként is megjelenhet, akkor ez a módszer ezt a jelenséget viszont valószínűleg meg fogja szűntetni.

A kaotikus rendszerek nem lineáris folyamatai pedig sok érdekes dolgot rejthetnek.

De Pl a Valée Szinergetikus Generátor pontosan azokat a dolgokat próbálja kihasználnni, amit az ITER-ben muszály lesz kiküszöbölni. Az elmélet szerint az itt leírt jelenségek elvezetnek pl az elektrogravitációs meghajtásig is. De ez ugye csak Sci-fi, majd 150 év múlva olvassuk inkább hogy a csákó mennyire megelőzte a korát. Persze csak ha túléljük a környezeti/olaj válságot.
2006. máj. 23. 18:47 | válasz | #13
Ők a legnyugodtabbak. Érdekes módon akkorra terjed el a fúziós energia mire gyakorlatilag kifogy az olaj (~2050). A hidegfúziós kutatásokat is sikerült kinyírniuk, ha akkora apparátus dolgozna (dolgozott volna 89 óta) azon is mint a melegfúzión 2010-re már erőművünk lenne.
2006. máj. 23. 18:31 | válasz | #12
Az a baaaaj hogy mire ebből lesz valami mi má rég a föld alatt fogunk dekkolni. Rosszkó születtünk :)
2006. máj. 23. 18:24 | válasz | #11
A fúziós erőművek egyik előnye, h. nem robbannak fel, mivel egyszerre mindíg csak egy pár gramm plazma van a reaktortérben, arról nem is beszélve, h. nincs nagyon hosszú felezési idejű hulladék, valamint az üzemanyag szinte korlátlan mennyiségben van a földön (nehézvíz a tengerből, lítiumból pedig óóriási lelőhelyek).
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. máj. 23. 18:14 | galéria | válasz | #10
Pont azt csinálják mint a marsutazásnál, elvileg már 30 éve 30 év múlva a marson vagyunk már :) és persze most is 30 év múlva leszünk a marson, mint ahogy 2000-ben :DD