Feltárulnak az univerzum születése előtti idők
2006. május 18. 18:29, csütörtök
Egy kutatócsapat olyan szálakra bukkant, melyek elvezethetnek a világegyetem kezdete előtti időkbe.

Hirdetés

Einstein általános relativitás elmélete szerint az ősrobbanás jelenti a kezdetet, a nagy pillanatot, melyben nem csupán az anyag, de maga a tér-idő is megszületett. Bár a klasszikus elméletek nem adnak semmilyen támpontot az ezt megelőző létre, a Pennsylvania Állami Egyetem kutatócsapata kvantum gravitációs számításokkal olyan szálakra bukkant, melyek elvezetnek egy, a kezdet előtti időbe.

Az általános relativitással leírható az univerzum addig a pontig, melyen az anyag elég sűrűvé vált, hogy egyenleteit fenntartsa, magyarázta Abhay Ashtekar, az egyetem Gravitációs Fizikai és Geometriai Intézetének igazgatója. A fent említett ponton túl azonban már kvantum eszközök alkalmazása szükséges, ami nem állt Einstein rendelkezésére.

A kvantum fizika és az általános relativitás kombinálásával Ashtekar, valamint kutatótársai, Tomasz Pawlowski és Parmpreet Singh kifejlesztettek egy modellt, ami az ősrobbanáson keresztül egy zsugorodó, a miénkhez hasonló fizikával rendelkező univerzumba nyúlik.

Kutatásukban a csapat tagjai bemutatták, hogy az ősrobbanást megelőzően volt egy összehúzódó világegyetem, olyan tér-idő geometriával ami nagyban hasonlított jelenlegi táguló univerzumunkhoz. A gravitációs erők befelé irányuló húzásával a zsugorodó univerzum elért egy pontot, amin a tér-idő kvantum tulajdonságai a gravitációt a megszokott vonzó helyett taszító erővé alakítják.

Ashtekar és társai Einstein kozmológiai egyenleteinek kvantum módosításaival mutatták be, hogy a klasszikus ősrobbanás helyett valójában egy kvantum visszapattanás következett be. A kutatókat olyannyira meglepte a másik klasszikus, ősrobbanás előtti univerzum felfedezése, hogy hónapokon át más-más paraméterekkel újra és újra futtatták szimulációikat, azonban összességében az általuk a Big Bang mintájára Big Bounce névre keresztelt forgatókönyv maradt a domináns.

Annak ellenére, hogy általánosan elfogadott egy másik univerzum létezése az ősrobbanás előtt, a Penn State kutatása az első, ami matematikailag leírja ezt az univerzumot szisztematikusan felfedve létezését és levezetve geometriájának tulajdonságait.

A kutatók a kvantum-hurok gravitáció (LQG), az általános relativitás és a kvantum fizika egyesítésének egyik elsőszámú megközelítését alkalmazták, melynek kifejlesztésében nagy szerepet játszottak a Penn State elméleti tudósai is. Ez az elmélet az űr kvantum felépítését írja le. Fontos pontja, hogy a térnek is van legkisebb eleme, a módosított általános relativitás egyenletek szerint ez egy-egy 10 a -43-onnak megfelelő tér-horknak nevezett kvantum. Ebből tevődik össze a világmindenség végtelen tere, melynek szerkezete az LQG szerint hálószerű, a tér szövete szó szerint egydimenziós kvantumszálakból szövődik. Az ősrobbanás közelében ez a szövet szétszakadt, ekkor vált lényegessé a geometria kvantum természete. A gravitáció erősen taszítóvá vált, utat engedve a Big Bounce-nak.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. jún. 03. 14:55 | galéria | válasz | #103
Az idő iránya is népszavazás kérdése, arra halad amere több elektron néz. Aki megfordul azt megbélyegzik. Onnantól a neve csak egyszerűen pozitron.
2006. máj. 30. 20:13 | galéria | válasz | #102
hmm hmmm
2006. máj. 29. 17:12 | válasz | #101
Hmmm...
2006. máj. 28. 11:49 | galéria | válasz | #100
Számunkra...
2006. máj. 28. 11:48 | galéria | válasz | #99
Ha ehhez hozzáveszem azt, hogy az elektron akármerre mehet az időben (lásd Feynman) , akkor egy kérdés marad:
Mi jelöli ki az idő múlásának az irányát?
2006. máj. 28. 09:41 | galéria | válasz | #97
" Hawking szerint ezek után a táguló Világegyetemre már nem úgy kell gondolnunk, mint a téridõ egy matematikai pontból (a szingularitásból) kiindulva növekedõ buborékjára, hanem mint egy állandó méretû gömb felületére rajzolt szélességi körökre. A gömb északi sarka köré rajzolt kicsiny köröcske felel meg a fiatal Világegyetemnek - az egész teret a kört alkotó vonal jelenti. Ahogy a Világegyetem tágul, az egyre késõbbi állapotait a pólustól egyre távolabbi, de az elõzõvel párhuzamos körök jelentik. Az idõ múlásával egyre távolodunk a pólustól, és közeledünk az egyenlítõ felé, miközben a körök egyre nagyobbak lesznek. A pólustól az egyenlítõ felé haladás jelöli ki az idõ „múlását”. Miután átlépjük az egyenlítõt, a „Világegyetem” elkezd összehúzódni, az egymást követõ szélességi körök egyre kisebbekké válnak, míg végül a Déli-sarkon teljesen eltûnnek.

De vajon mi történik magukban a pólusokban - vagyis az idõ kezdetén és a végén? A gömbnek ezekben a pontokban sincs „széle”, noha azt mondjuk, hogy az idõ az északi pólusnál kezdõdik. Minthogy az idõ pontosan ugyanolyan matematikai alapokon nyugszik, mint a tér, ezért a földrajzi analógia tökéletes. Bolygónkon az Északi-sarkon minden irányban „dél felé” nézünk, az „északi” irány nem létezik- mégsincs „széle” a Földnek az Északi-sarkon. A Világegyetem Hawking-féle modelljének északi pólusán az idõ egyetlen lehetséges iránya a „jövõ”, nem létezik a „múltnak” megfelelõ irány - ennek ellenére nincs az idõnek „széle”. A szingularitás problémája tehát fel sem merül.



Ha visszafelé tudnánk utazni az idõben, egészen magáig az Õsrobbanásig, akkor nem tûnnénk el a szingularitásban, hanem simán keresztülhaladnánk a „nulla idõnek” megfelelõ (idõ)ponton, majd azt tapasztalnánk, hogy ismét a jövõ felé haladnánk. Pontosan úgy, ahogyan a Földön az Északi-sark közelében tartózkodó utazó el tud indulni észak felé, majd amikor menetirányának megváltoztatása nélkül áthalad az Északi-sarkon, hirtelen azt tapasztalja, hogy dél felé megy. E kép szerint a Világegyetem a téridõ és a tömeg-energia tökéletesen önkonzisztens csomagja, amely nem tágul sehová és nem is húzódik össze sehová.

"
2006. máj. 28. 09:38 | galéria | válasz | #96
Különben semmi különös nincs ebben. Ugyan ez már Hawking képzetes idejéből is kijönne.
És az egész a matematika szempontjából csak ennyi: negatív szám gyöke.
Hogy tisztább legyen a kép, idézek újra:


Korábban már említettem, hogy lényeges különbség van aközött, ahogyan a relativitáselmélet (a speciális és az általános elmélet egyaránt) egyenletei a teret és az idõt kezelik. Az idõ ugyanis negatív elõjellel jelenik meg az egyenletekben. Ezzel azonban még nincs vége a történetnek, mert az egyenletekben - akárcsak a derékszögû háromszögekrõl szóló híres Pitagorasz-tételben - egyes mennyiségek négyzete is elõfordul. Ennek megfelelõen a térbeli elmozdulást jelentõ paraméterek az Einstein-egyenletekben a négyzeten szerepelnek: x2, y2 és z2. Az idõbeli távolságot jellemzõ paraméter viszont egy negatív elõjelû négyzetszám lesz: -t2. Ez akadályozza meg, hogy az idõt pontosan ugyanúgy kezeljük, mint a teret, hiszen már az iskolában megtanultuk, negatív számból nem lehet négyzetgyököt vonni. Ha ismerjük x2 értékét, akkor x-et könnyûszerrel ki tudjuk számítani, tudjuk például, hogy 4 négyzetgyöke 2. Hiába ismerjük azonban -t2 értékét, ez semmit sem jelent t értékére vonatkozóan. Mennyi lenne például mínusz 9 négyzetgyöke?



Hawking kimutatta, hogy a világ története kezdetét jelentõ szingularitás - az idõ „pereme” - problémája egy csaknem magától értetõdõ matematikai eszköz segítségével megoldható. A matematikusok mindent tudnak a negatív számok négyzetgyökérõl. Ez már több mint 200 éve szerves része a matematikának, a matematikusok egyetlen, apró trükk segítségével tetszés szerinti mûveleteket tudnak végrehajtani ezekkel a számokkal. Kitaláltak ugyanis egy i-vel jelölt „számot”, amelyet „négyzetgyök mínusz egy”-ként definiáltak. Ennek értelmében tehát i * i = -1. Ha ezek után például (-9) négyzetgyökére vagyunk kíváncsiak, akkor, figyelembe véve, hogy -9 = (-l)-9, azt mondhatjuk, hogy (-9) négyzetgyöke -1 és 9 négyzetgyökei szorzatával lesz egyenlõ, azaz egyszerûen i * 3. Ezek az úgynevezett „képzetes (vagy imaginárius) számok” ugyanúgy kezelhetõk, mint a közönséges számok, tehát összeadhatók, kivonhatók, szorozhatók és így tovább, ezért sok matematikai számításban nagyon fontos szerepet játszanak. Eszközt adnak a matematikusok kezébe a leírhatatlan leírásához, a negatív számok négyzetgyökeinek világában való mozgáshoz, miközben ugyanúgy mûködnek, mint a „valós” számok.



Hawking szemtelen ötlete értelmében az idõrõl alkotott hétköznapi képünk helytelen, a Világegyetem mûködésének jobb modelljét kapjuk, ha méréseinkben az általa képzetes idõnek nevezett (i * t-vel azaz it-vel jelölt) mennyiséget használjuk. Ami a matematikát illeti, a változtatás triviális. Az egésznek nem nagyobb a jelentõsége, mint amikor a térképkészítõ áttér a Föld ábrázolásában egy másik vetületi rendszerre. A Mercator-féle vetület például nagyban-egészében a kontinensek helyes alakját mutatja, azonban eltorzítja egymáshoz képesti méretüket. Ezzel szemben az 1970-es években kidolgozott, Peter-féle vetületben a kontinensek arányos méretûek egymáshoz képest, alakjuk azonban eltorzul. Mindkét vetületi rendszer (akárcsak a térképészetben használt többi) a földgömb egész felületét egy sík lapra vetítve ábrázolja. Minthogy azonban lehetetlen a gömb felületének pontjait tökéletesen levetíteni a síkra, ezért egyik vetületi rendszer sem nevezhetõ „helyesnek”, miközben a többit „helytelennek” tartanánk. Egyszerûen csak különböznek egymástól.




dez  
2006. máj. 25. 19:55 | válasz | #95
Olyan még nem született (legalábbis fizikai). De arról valaha még azt hitték (egyesek).
plamex  
2006. máj. 25. 16:38 | válasz | #94
Mondj egy olyan elméletet ami mindenre érvényes.
dez  
2006. máj. 22. 14:34 | válasz | #93
"És nem mond ellent az ismert törvényeknek. Ez azért elég fontos részlet."

Akár ellent is mondhat, ha megfelelően megalapozott, bizonyított. (Minél alapvetőbbnek tekintett [már-már dogmatikus] törvényeket sért, annál erősebb bizonyítás szükséges.)
dez  
2006. máj. 22. 14:33 | válasz | #92
Hát, végülis megcáfolták, hogy mindenre érvényes. :)
2006. máj. 22. 13:27 | válasz | #91
"Én azt mondom először olyan elméletekben kéne gondolkodni, amelyek egy kicsit emberközelibbek, és ha az sem jön be akkor emelhetjük a tétet."

Megtörtént. A klasszikus fizika volt emberközeli. Nem volt elég, hát "emelték a tétet". Az sem volt elég, szóval ismét elemtek, aztán megint, aztán megint, ...

"Bizonyíthatatlan elméletet mindenki ki tud találni. Ez annyival jobb, hogy van mellé egy jól működő matematikai/számítógépes modell."

És nem mond ellent az ismert törvényeknek. Ez azért elég fontos részlet.

"Na de ilyen modell mondjuk a Heroes5 is, hogy aktuálisak maradjunk, de azért azt a világot mégse fogadjuk el egyből valósnak csak azért mert viszonylag konzisztens, és nem fagy le."

Közel sem olyan model. És ezt sem kell elfogadni, egyelőre csak egy ötlet.
2006. máj. 22. 13:02 | válasz | #90
"Nos, ez így nem igaz. Ma már ismerjük az értelmezési (és alkalmazási) tartománya határait. Azon kivül már nem érvényes."

De érvénes egy elég széles tartományban. A technológiánk legnagyobb részét lefedi ma is. Az a lényeg, hogy nem megcáfolták, hanem kiterjesztették.
2006. máj. 22. 13:00 | válasz | #89
"Ezek a végtelenek viszont mindíg valami olyasmit jelentenk, amit nem ismerünk. És minden más estben ciki őket realitásként kezelni. Valahogy a fizikusok pont ezt a végtelent realitásként kezelik, ők tudják miért."

Nem kezelik realitásként. A végtelen ez esetben is azt jelenti, hogy abban a tartományban már nem jók az egyeneleteink.
2006. máj. 22. 12:17 | válasz | #88
"Amúgy nincs a fekete lyukban semmi "érdekes", egy nagy gravitációjú test és kész, nem pedig egy lyuk két világegyetem kötött, stb"

Jelen ismereteink szerint semmi sem gátolja meg abban, hogy átjáró legyen.
2006. máj. 22. 12:14 | válasz | #87
"Egyesek szerint, amint megjelenik egy test azonnal van mindenütt érezhető garavitációja, vagyis gyorsabb a fénynél."

Az egyesek tévednek. Az általános relativitás elméletnek ez az egyik alapvető következménye, és azt mostanra már eléggé jól sikerült igazolni. Pl. közvetetten kimutatták már a grav, hullámok létezését is, ami ugye nem lehetséges, ha nem véges sebességgel terjed a gravitációs tér.
Kelta  
2006. máj. 21. 18:57 | válasz | #86
Azért ez érdekes, hogy régebben hasonló témáju topikban felvetettem, hogy nem lehetséges, hogy többször volt "nagybumm" és pulzáló anyaghalmazban élünk??
Jócskán lehurrogtak, hogy elötte nem volt semmi, és hülyeség az ilyen felvetés...
lám és lám.. érdekes :)
NEXUS6  
2006. máj. 21. 11:00 | galéria | válasz | #85
Igen ez egy jónak tűnő modell a tér (rel.elm) és a kvantummechanika kapcsolatáról. Csak éppen az univerzum valós alakját és topológiáját továbbra sem ismerjük.

Az a gáz, hogy egy ilyen 1 dimenziós kvantumszál (gondolom a régebbi elméleteknél levő húrhoz hasonló valami) kimutatásához kb egy galaxis teljes energiájára lenne szükség.

Én azt mondom először olyan elméletekben kéne gondolkodni, amelyek egy kicsit emberközelibbek, és ha az sem jön be akkor emelhetjük a tétet.
Bizonyíthatatlan elméletet mindenki ki tud találni. Ez annyival jobb, hogy van mellé egy jól működő matematikai/számítógépes modell.

Na de ilyen modell mondjuk a Heroes5 is, hogy aktuálisak maradjunk, de azért azt a világot mégse fogadjuk el egyből valósnak csak azért mert viszonylag konzisztens, és nem fagy le.
NEXUS6  
2006. máj. 21. 10:50 | galéria | válasz | #84
A Mátrix kettőben megmondták a frankót a szabadakaratról és a karmáról, kár hogy általában elalszom mire ez a rész jön, mert a film egy kicsit uncsi.;)
Ma2ska  
2006. máj. 21. 09:44 | válasz | #83
Szabad akarat van, esetleg az ember nem látja annak következményeit, máskülönben lehet hogy mást akarna, illetve sok minden determinálja a döntéseit, amit végül is maga hoz meg, de épenséggel ha ugy gondolja hozhat azzal ellentétes döntést is. /persze a következményeit valamilyen módon vállalnia kell/ Véletlen nincs, hiszen nyilván megvan mindennek az oka világban mégha nem is tudjuk hogy mi az, korlátozott tudásunk miatt.
dez  
2006. máj. 21. 06:07 | válasz | #82
2006. máj. 21. 01:39 | válasz | #81
Én is beszólok :D
Nincs szabad akarat és véletlen sincs, csak annyira összetettek a dolgok hogy azt az ember sose fogja átlátni teljesen. Na most itt írhatnék egy regényt de álmos vagyok úgyogy alszok... zzzzzzzz
dez  
2006. máj. 20. 23:16 | válasz | #80
Nincs abszolút, klasszikus-fizikai tér.
ROKICA   "Rest in Peace ROKICA" 
2006. máj. 20. 23:02 | galéria | válasz | #79
"világmindenség végtelen tere, melynek szerkezete az LQG szerint hálószerű, a tér szövete szó szerint egydimenziós kvantumszálakból szövődik"

hogy lehet valami 1 dimenziós a térben?? vagy hogy lehet az h ne legyen tér mert másképp nem lehet 1 dimenziós valami vagy most mivan?

ez fura de izgalmasan hangzik..
dez  
2006. máj. 20. 15:54 | válasz | #78
Hm, de hát az csökkentette a terj. esélyét, vagy nem?
dez  
2006. máj. 20. 15:51 | válasz | #77
Beszólok. :D Nem inkább ott is a proton a stabil, csak épp negatív a töltése, és az elektron helyett pozitron van? :)
De amúgy érdekes.
Ja, az intuíció nem csak megérzés lehet, hanem ráérzés is (amikor a tudatallatti "fejt meg" valamit).

De mégiscsak több univerzumnak kell lennie, mert egy másikban nem feltétlenül ugyanaz történik, mint ebben (csak visszafelé). Legalábbis szerintem van véletlen (legalábbis ami a fiz. rendszeren belül annak tűnik), ill. szabad akarat.
2006. máj. 20. 13:55 | válasz | #76
Na es a regi kedvencem.. ok/okozat. Vajon lett volna-e madarinfluenza ha nem reagaljak tul az emberek es nem irtanak ki annyi baromfit. ???
2006. máj. 20. 13:13 | válasz | #75
Na erre szolj be...:DDDDDDDD
2006. máj. 20. 13:12 | válasz | #74
Minden reszecske egy csillagkapu, amit a jelenlegi fizika feregjaratnak hiv. Egyetlen velunk parhuzamos univerzum van. Helyesebben a mi univerzumunk ket parhuzamos univerzum keveredese.Az egyik a pozitiv toltesu reszecskeke a masik a negativoke.Az egyik idoben visszafele halad a masikhoz kepest.
A pozitiv univerzumban a proton a stabil, a negativban az elektron.Az univerzumok keveredese miatt latunk 3 kvarkot a protonban.Tortdimenziok.

Vajon miert van az hogy nehany embernek jobb megerzese van a jovore nezve?
Erre mondjak hogy intuicio, meg dezsavu ,de en ezt csak jovoemleknek hivom.
enkido  
2006. máj. 19. 23:12 | válasz | #73
Aztán majd a matematikusok meg a fizikusok megkapják a választ számításaiknak végén: 42...

Esetleg mellékelve egy üzenet: Elnézést a kényelmetlenségekért...
dez  
2006. máj. 19. 21:27 | válasz | #72
"A több száz éves newtoni mechanika is teljesen jó ma is."

Nos, ez így nem igaz. Ma már ismerjük az értelmezési (és alkalmazási) tartománya határait. Azon kivül már nem érvényes.
(Bocs, ha már írta valaki, most nincs időm az összes hsz.-t elolvasni.)
NEXUS6  
2006. máj. 19. 19:29 | galéria | válasz | #71
Nos ha nem létezik olyan hogy szingularitás, akkor a mai kozmológia mehet valahova.
;)

Hawking elmélete a szingularitásról, egyfajta kvantummmechanikai gyenge cáfolata annak, mert bebizonyítja, hogy valójában nem örök életű képződményekről van szó.

Jelenleg nem ismerjük a miénkhez képest nagyon, extrém módon eltérő viszonyokat, nincs reális elméletünk kvantumgravitációra, ami pont az ilyen esetekre adna világosabb képet.

A szingularitás valaminek a sima, végtelenbe vivő extrapolációja. Ezek a végtelenek viszont mindíg valami olyasmit jelentenk, amit nem ismerünk. És minden más estben ciki őket realitásként kezelni. Valahogy a fizikusok pont ezt a végtelent realitásként kezelik, ők tudják miért.
Vagy inkább ők sem, tanulták az iskolában és kész.;)
nearo  
2006. máj. 19. 19:00 | galéria | válasz | #70
Nembaj, én már várom a "gnaB giB"-et... vagy a nagy fehér papírzsebkendő eljövetelét... lol
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 19. 17:18 | galéria | válasz | #69
ok, tévedtem, kösz a kiigazítást.
2006. máj. 19. 17:14 | válasz | #68
Mondod te. Itt viszont egyértelműen le vagyon írva, hogy a fekete lyuknak "pont" az a lényege, hogy ott SZINGULARITÁS van!
2006. máj. 19. 17:06 | válasz | #67
Nemértem mit nem értetek.
Világos mint a nap.
Egyszer minden elmúlik még a világegyetem is.
De a vég mindíg egy uj kezdete.
2006. máj. 19. 16:30 | válasz | #66
Hát ha van anyag és antianyag, energia és negatív! energia, akkor ha a "semmiből" keletkezik "valami", akkor keletkeznie kell valaminek, ami aztellensúlyozza. A lényeg úgy is az, hogy az egész rendszer összes energiája nulla, tehát nem is létezik ;)
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 19. 16:29 | galéria | válasz | #65
Egy fekete lyuk azért messze van a végtelen sűrűségtől. Amúgy nincs a fekete lyukban semmi "érdekes", egy nagy gravitációjú test és kész, nem pedig egy lyuk két világegyetem kötött, stb
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 19. 16:28 | galéria | válasz | #64
Jó, ez elég furcsap példa volt, de nem mond ellent az enrgiamegmaradásnalk. Pl Nagy mennyiségű enegria anyaggá alaku és kész.
2006. máj. 19. 16:24 | válasz | #63
Szerintem igaz lehet.
"A valaminek éppen az a lényege, hogy akármeddig is osztjuk mindíg kapunk valamit"
A húrelmélet szerint létezniük kell extra dimenzióknak.
Minden mai tudományos elmélet szerint az univerzum megszületésekor a végtelen anyag-, és energiasűrűség állapotából indult. Pontosan ez létezik egy fekete lyukban is.
Mi van akkor ha a fekete lyukon belül létező anyag az "extra" dimenziókban egy, a mienkhez hasonló univerzumot hoz létre?
2006. máj. 19. 16:24 | válasz | #62
Én hülye vok ehhez de jól eltudom képzelni amit írnak a cikkben. Ennyi.

De Pharaoh, miaz hogy megjelenik egy test? miből? Az energiamegmaradás akkor bizonyos körülmények között nem érvényes?
En láma vok ám, de érdekel ez a dolog :)
2006. máj. 19. 16:18 | válasz | #61
"Itt megpróbálja Hawking professzor osszefogni az 5 húrelméletet és a szupergravitáció elméletét összefogni egy közös elméletben. (M elmélet)"

Momentán ezt pont nem olvastam mégtőle, de ez két okból is vicces mondat. Egyrészt Hawking eléggé a húrelmélet ellen volt sokáig, másrészt az M Elméletet Edward Witten alkotta meg, akit ma Hawking mellett a legnagyobb koponyának tartanak.

Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 19. 15:39 | galéria | válasz | #60
"Fénysebességgel terjed, és kész."

Azért ez nem olyan biztos. Egyesek szerint, amint megjelenik egy test azonnal van mindenütt érezhető garavitációja, vagyis gyorsabb a fénynél.
2006. máj. 19. 15:33 | válasz | #59
Azt hiszem, galaxisunk helyett Naprendszert akartál írni:)
Jah és a Védák rulez !!!!
Majd csak eljut odáig a tudomány, h beismerje mégiscsak ezeknek az indiaiaknak van igazuk :) :) :)
2006. máj. 19. 15:30 | válasz | #58
A gépek leigázzák Ziont, pár túlélőt hagyva, hogy utána újjáépítsék, hogy újra le tudják rombolni a gépek. Kitudja... lehet hogy valaki ezt is irányítja csak úgy heccből?
2006. máj. 19. 15:18 | válasz | #57
"Most azt akarják mondani, hogy megakarják határozni hogy mi volt az univerzum előtt mikor még a mi kis bolygócskánk holdján túl nem is nagyon járt senki?"

Sokkal messzebbre látunk, mint ameddig a kezünk elér.

"Ha jól tudom a galaxisunk határa kb 2 fényév."

Rosszul tudod. A naprendszer elgkülső határa kb. 1 fényév. A Tejút átmérője 100.000 fényév, a vastagsága 20.000. A látható világegyetem kb. 13.000.000.000 fényév sugarú.

"Előbb ismerd meg utánna kutass az eredete felől."

A kettő nem függ össze?
2006. máj. 19. 15:15 | válasz | #56
"A szentkönyvek eredeti formájukban több mint elképzelés."

Mennyivel?

"De hát van aki a tudományban hisz, ami még semmi véglegeset nem állapitott meg, és 100 év alatt kideriti ugyanarról a megállapitásárol hogy annak a szöges ellentéte az igaz."

Ez hülyeség. Ami egyszer rendesen bizonyítva lett, az nem szokott változni. A több száz éves newtoni mechanika is teljesen jó ma is. Meg a még régebbi Kepler törvények is. Sőt archimédész felhajtóerő számolása. A kellő körültekintés nélkül levont következtetések szoktak néha tévesek lenni.
2006. máj. 19. 15:11 | válasz | #55
"Egyébként, ha valakinek van esze, akkor beugrik az energia(jelen esetben anyag)megmaradásának törvénye... Abból szépen le lehet ezt vezetni."

Azért ez nem olyan egyszerű. Pl. messze nem biztos, hogy ilyen extrém körülmények közt is érvényes az energiamegmaradás.

"A számítások... nos azok ekkora léptékben iszonyúan pontatlanok tudnak lenni"

Miért lennének pontatlanok?

"ezért futtaták le vagy 100-szor"

Nem. Azért futtatták le sokszor, mert nem azt kapták, ami vártak, és ellenőrizni akarták.

"Sokkal érdekesebb lenne egy cikk a gravitációs erő terjedési sebességéről"

Mi abban az érdekes? Fénysebességgel terjed, és kész.
2006. máj. 19. 15:06 | válasz | #54
Pillanat pillanat. Most azt akarják mondani, hogy megakarják határozni hogy mi volt az univerzum előtt mikor még a mi kis bolygócskánk holdján túl nem is nagyon járt senki? Azért mert van az Usa-nak egy űrtávcsöve azért még nem tud róla semmit? Ha jól tudom a galaxisunk határa kb 2 fényév. Magyarán akkor nagyon nem is lehet tudni, hogy most mi a fity fene van ott éppen akkor hogy látják. Valaki nagyon unatkozhat. Előbb ismerd meg utánna kutass az eredete felől. Ez az én véleményem.
Ma2ska  
2006. máj. 19. 14:33 | válasz | #53
A szentkönyvek eredeti formájukban több mint elképzelés. De hát van aki a tudományban hisz, ami még semmi véglegeset nem állapitott meg, és 100 év alatt kideriti ugyanarról a megállapitásárol hogy annak a szöges ellentéte az igaz.
2006. máj. 19. 14:21 | válasz | #52
Ha jól emlékszem, akkor az a tulajdonság az aglutináló tul. Azt jelenti, h nem elökljárókkal fejezzük ki a dolgokat, mint pl a német, hanem utánaragasztjuk a toldalékokat a szavaknak. Remélem nem írtam hülyeséget, nyelvtan órán nem mindig figyeltem oda:)
2006. máj. 19. 13:52 | galéria | válasz | #51
erre majd pont sg n jöttök rá loál
Myron   "Rest in Peace Myron" 
2006. máj. 19. 13:52 | válasz | #50
OMFG, WTF??!!
2006. máj. 19. 12:47 | válasz | #49
Furcsa elmélet, viszont akkor elvileg lennie kellene valamilyen kvantum effektusnak, ami a tágulást megfordítja. De vajon erre a tágulás-összehúzódás-tágulás ciklusra is érvényes-e az entrópia, azaz a világegyetemeknek ez az oszcilláló mozgása is lassul-e. És ha végül megáll, mi van?
2006. máj. 19. 12:18 | válasz | #48
ez az egész fizika olyasmi nekem, mintha mondjuk elképzelném, hogy egy mutatós óra számlap felöli (a "buborék" alatti) oldala a világegyetem, aztán a mutatók mozgásából meg akarnánk határozni, hogy a számlap alatt milyen fogaskerekek vannak, milyen rendbe, majd megmondani, hogy mikor, miért és hogyan húzta fel valaki/valami az órát (és mondjuk az a pillanat a nagy bumm-bounce-stb.)... nem mondom, hogy nem lehetséges, de elég valószínűtlen
2006. máj. 19. 11:52 | válasz | #47
Moran kérdésére válaszolva: a kvantumok nem rendelkeznek tömeggel... Egyébként, ha valakinek van esze, akkor beugrik az energia(jelen esetben anyag)megmaradásának törvénye... Abból szépen le lehet ezt vezetni. Asimov és Hawking urak már rég előálltak ezzel... A számítások... nos azok ekkora léptékben iszonyúan pontatlanok tudnak lenni (ezért futtaták le vagy 100-szor).
Sokkal érdekesebb lenne egy cikk a gravitációs erő terjedési sebességéről, vagy valami eddíg ismeretlen jelenségről.
2006. máj. 19. 11:50 | válasz | #46
"Hát igen az indiai hagyományban /védák/ szerepel a világ ciklikussága, az örökös ismétlődés, ezt már pár ezer éve leirták, lassan a tudomány is eljut ide ugy látszik."

Ezt elképzelni bárki tudja. Nem nagy dolog. A fizikusok viszont azt is megmondják, hogy hogyan, és miért történik, és még bizonyítják is.
brueni  
2006. máj. 19. 11:47 | válasz | #45
Big Bang
.
.
Big Bounce
.
.
Big Brother

.. valaki figyel odakintről..

.. lehet, hogy egy nagy jojóban ülünk, ami föl, meg le..
.. mintha egy szellő hintáztatná az ágat...

..meg hát..
2006. máj. 19. 11:37 | válasz | #44
"lola él még ? olyan rég nem anyáztam már magamban miatta ..."

Vigyázz, miket kívánsz. Már itt is van wanek álnéven.
2006. máj. 19. 11:30 | válasz | #43
"őleg hogy vagy 8 évvel ezelőtt olvastam egy könyvben arról, hogy Einstein meg két hapi kidolgozott egy olyan modellt, mely szerint univerzumok követik egymást végtelen sorban, úgy, hogy mindig "beleomlanak" egy következőbe."

Ahogy a cikkben s írják, az ötlet elég régi. Az újdonság az, hogy most már számításokkal is sikerült alátámasztani.
moran  
2006. máj. 19. 11:07 | válasz | #42
ezeknek a tér-hurkoknak van tömegük?
2006. máj. 19. 10:57 | galéria | válasz | #41
Miért nem áll meg az, avagy miért vetettél el, hogy a világ végtelen?
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2006. máj. 19. 10:54 | válasz | #40
Az a nagybüdös helyzet, hogy fingjuk sincs semmiről. Találgatnak össze-vissza, de ilyet bárki tud. Ahhoz nem kell fizikusnak lenni :)
Ez az elmélet semmivel sem rosszabb, vagy jobb, mint az összes többi. Vagy akár Mari néni elmélete, ha van neki.
2006. máj. 19. 10:17 | válasz | #39
tejóég. ez nekem magas. bár sose voltam a toppon fizikából :(
Ma2ska  
2006. máj. 19. 09:28 | válasz | #38
Amellett hogy egy kukkot se értek belőle. Ilyenkor egyet szoktam érteni. Abbol nem lehet baj.
Ma2ska  
2006. máj. 19. 09:27 | válasz | #37
Ez minden bizonnyal igy van.
2006. máj. 19. 09:16 | válasz | #36
A másik irányt más dimenziókra értem.
2006. máj. 19. 09:15 | válasz | #35
A mérésekkel kimutatható gyorsulva tágulás hogy fér bele ebbe a modellbe? Vagy lehet, hogy a mienkhez hasonló antianyag univerzum tágul a másik irányba hasonlóan a mienkhez, csak negatív idővel....
Ma2ska  
2006. máj. 19. 09:14 | válasz | #34
Hát igen az indiai hagyományban /védák/ szerepel a világ ciklikussága, az örökös ismétlődés, ezt már pár ezer éve leirták, lassan a tudomány is eljut ide ugy látszik.
2006. máj. 19. 08:46 | válasz | #33
Ehhehe, azért egy indiai van közöttük, neki ez a téma bizonyosan kulturálisan sem idegen, náluk az hogy brahman álmodik négyszázvalahánymilliárd évenként periodikusan egyet, az vallási tanítás.
2006. máj. 19. 08:26 | galéria | válasz | #32
Senki nem ismerte még ezt a viccet? Sebaj. Tanultatok valami újat. ;)
2006. máj. 19. 07:50 | galéria | válasz | #31
Akit bővebben érdekli a téma, és szeretne róla egy "laikusoknak" szóló tanulmányt olvasni, az vegye meg a Stephen Hawking Az világegytem Dióhéjban című könyvet. Annyira olvasmányos (mégis nagyon bonyolult), hogy 4 nap alatt 2szer olvastam el mégis csak töredékeit értem...
Itt egy kép a könyvről: A világegyetem dióhéjban
Itt megpróbálja Hawking professzor osszefogni az 5 húrelméletet és a szupergravitáció elméletét összefogni egy közös elméletben. (M elmélet)
2006. máj. 19. 07:16 | galéria | válasz | #30
Tágulás. Aztán megint összehúzódás. Elméletileg.
2006. máj. 19. 06:57 | válasz | #29
Na jó, jó, de mi volt a világegyetem összehúzódása előtt?
Berber  
2006. máj. 19. 06:46 | válasz | #28
Sőt! Az euklédeszi geometriát használják a piszko! Szegény Görögök, ha ezt tudták volna biztos szerzői oltalom alá vonták volna!
Ma2ska  
2006. máj. 19. 06:20 | válasz | #27
Még mindig Einstein agyából él ez a sok léhütő tudós.
2006. máj. 19. 05:48 | válasz | #26
Igaz, de rájuk is szükség van, hogy lehessen olyanról beszélni, mint akadémiai magyar nyelvről.
Mi nem használjuk, de megnyugtatja az embert a tudat, hogy van:-)
Egyébként pont vmi nagyon nagy nyelvész mondott vmi ilyet: a magyar nyelvet több 10 évnyi vért izzadva végzett munkával sem sikerült leírnia a nyelvészeknek, max. pár*10%-át, meg is mondta az okát: érdekesség a magyar nyelvben: ahány magyar ember, annyi fajta magyar nyelv!
Meg még volt vmi, amit rajtunk kívül csak a japánok mondhatnak el a nyelvükről, de már nem emlékszem mi az.
2006. máj. 19. 05:41 | válasz | #25
EZ nagyon jó!:-)
lokko  
2006. máj. 19. 02:06 | válasz | #24
lola él még ? olyan rég nem anyáztam már magamban miatta ...