Az elkövetkező évek katasztrófa listájáról - amit árvizek, cunamik, hurrikánok és tornádók tarkítanak - egy tételt biztosan kihúzhatunk, a hosszú időtartamú gammasugarú kitöréseket.
Hirdetés
Legalábbis ezt tükrözik a Hubble űrtávcső megfigyeléseinek legfrissebb elemzései. Valószínűleg ennek hallatán senki nem fog különösebben fellélegezni, azonban ha egy ilyen kitörés a közelünkben következne be, az teljes egészében elsöpörné a Föld ózonrétegét, drámai éghajlatváltozásokat és beláthatatlan evolúciós következményeket zúdítva ránk.
A gammasugarú kitörések két csoportba sorolhatók, vannak rövid és hosszú kitörések. A rövid kitörések néhány milliszekundumtól 2 másodpercig terjednek, míg a hosszú időtartamú gammasugarú kitörések, melyek többnyire szupernóvákból erednek, kettőtől több tíz másodpercig tartanak. Erejük legalább százszorosa, de akár ezerszerese is lehet a rövidekéhez képest.
Néhány példa a hosszú kitöréseknek otthont adó galaxisokra
A Hubble felméréseit elemző csillagászok megállapították, hogy galaxisunkban ilyen esemény nem várható, a kitörések a kis, szabálytalan alakú galaxisokat jellemzik, ahol a csillagok szűkében vannak a nehezebb elemeknek, mint a szén és az oxigén. Ez a Tejút csillagpopulációjáról egyáltalán nem mondható el.
A csillagok környezetének ismeretében fel lehet vázolni, mely csillagtípusok hajlamosak gamma kitörésekre, nyilatkozott az elemzést végző a baltimore-i Űrtávcső Tudományos Intézet vezetője, Andrew Fruchter. A csillagászcsapat 42 hosszú időtartamú kitörés és 16 szupernóva környezetét vizsgálta meg, az eredmények pedig azt tükrözik, hogy a kitörést produkáló szupernóvák igen eltérő közegben élnek az átlagos szupernóvákhoz képest.
Többnyire kicsi, halvány, szabálytalan alakú galaxisokban bukkantak rájuk, melyekben általában kevés a nehezebb elem. Spirális galaxisban csupán egyetlen ilyen kitörést regisztráltak. Eszerint a Tejút igen valószínűtlen forrás, miközben az általános szupernóvák egyenlő arányban oszlanak meg a nehezebb elemeket kisebb és nagyobb koncentrációban tartalmazó galaxisok között.
A csillagászok azt is felfedezték, hogy a hosszú kitörések elsősorban a galaxisok legfényesebb területeire koncentrálódnak, ahol a legnagyobb tömegű csillagok csoportosulnak, míg a szupernóvák az egész galaxis területén előfordulnak, azaz a hosszú kitörések a Napnál legalább hússzor nagyobb, a nehéz kémiai elemekben hiányt szenvedő csillagoktól várhatók.
Mivel az idő múlásával a galaxisokban egyre több nehéz elem gyűlik fel, így elvileg egyre kisebb az esély a pusztító kitörésekre, melyek Fruchter szerint inkább a múltat, a csillagok korai generációit jellemezték.
A nehéz elemekben gazdag csillagok esetében valószínűtlen a kitörés, mivel az összeomlásukat és felrobbanásukat megelőzően felszínükről túl sok anyagot vesztenek napszeleik által, így nem marad elég tömegük a jelenséghez szükséges körülmények létrehozásához.
Ez természetes esemény a Föld életében... asszem ilyan 100ezer évente következik be, hogy a mágnese pólusok felcserélődnek, de a mostani váltás már késésben van pár tízezer évvel
A váltás abban nyílvánul meg, hogy amig tart, a Föld mágneses mezeje egyre gyengébb lesz, majd a váltás végeztével ismételten "visszatöltödik". Ez a mágneses pajzs óv minket a napszelektől és kozmikus sugárzásoktól egyebek között.
Erről én is halottam,talán a spektrumon volt róla egy műsor,állítólag bizonyítékot találtak ,hogy korábban megtörtént ez,de ,hogy milyen hatásai lennének konkrétan azt sajna nem tudom.
Én meg valami olyasmit is hallottam, hogy megfordul a föld 2 mágneses pólusa, vagy megcserélődik, és megváltozik a pozitív és negatív, és semmi se fog működni (elektromos berendezések, stb.). Erről nem sokat tudok, és nem is találtam, még csak egy újságba volt cikk. De ha ez megakadályozza majd a fejlődést akkor Tom nem egészen ide kapcsolódik de ha már az emberek megmentéséről is beszéltek
[mycom: Core2duo E4300,GeForce GT 240 (1GB),2GB DDR2,Sharp 26"(hdtv),Genius SW-HF5.1 5000]
"Az áram alatt lévő alkatrész ugyanúgy néz ki, mint a nem áram alatt lévő, csak épp a fogása más."
Pedig bármennyire is hihetetlen csak az ember mentheti meg az itt kialakult életformákat,előbb utóbb úgyis meghal a napunk,és akkor ha elég fejlettek vagyunk elvihetjük az itt élő növényeket és állatokat,megmentve őket a biztos pusztulástól,persze ha így haladunk tovább nem sok mindent lehet majd elvinni,kivéve ha a genetika elér arra a szintre hogy a kihalt fajokat újrateremtsük.
Valami olyan módszer kellene, amitől csak az emberek pusztulnak ki, lehetőleg semmilyen más élőlény sem, mert szerintem a természetnek még van esélye hogy rendbehozza azt amit tönkretettünk...
az már viszont tuti hogy a biztosításomból a gammasugárzás miatta betegségeket ki lehet törölni.. már csak a meteorok vannak benne... havi 100Ft ért kapnék pár millát ha megsérülnék meteor miatt.. :P
USAban volt egy nő aki ebből lett milliomos.. a garázsába csapódott egy pici kis meteorocskaa kocsija és a garázs totalkáros lett... és a biztosító fizetett. aztán a fanatikusok is a kocsiért és a meteoritért..
Lehet, hogy már biztosan meghalunk, mert mire a Nap magjából az információ(fény, sugárzás, stb...) eljut a felszínre, addig jópárszázezer év eltelik. Szóval lehet már meg is haltunk.
Nem olvasol olyan "szaklapokat" mint például a Blikk?Abban minden héten legalább egyszer írnak valamilyen újabb meteorról ami éppen a föld felé száguld és pár év múlva elpusztítja az emberiséget!
Hát pedig higgyétek el jó hír ha igaz,egy gammakitörés akár az egész emberiséget kipusztíthatná vagy csak azok élnék túl akik valamilyen föld alatti bunkerekben vegetálnának. Régóta téma ez egyébként,ezt tartották az egyik legvalószínűbb oknak ami az emberiség kipusztulását eredményezi.Mostmár csak maradt az aszteroida,napunk megváltozása(elég ha csak kicsit aktívabb lessz máris tapasztaljuk majd a bőrünkön),világméretű járvány,galaktikus katasztrófa...
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
nem teljesen ide tartozik, de nem tudja valaki hogy amikor azt mondják hogy 20x nagyobb a napunknál akkor most ez 20x nehezebb, 20x nagyobb a térfogata 20x nagyobb az átmérője stb?...thx
Néhány példa a hosszú kitöréseknek otthont adó galaxisokra
Többnyire kicsi, halvány, szabálytalan alakú galaxisokban bukkantak rájuk, melyekben általában kevés a nehezebb elem. Spirális galaxisban csupán egyetlen ilyen kitörést regisztráltak. Eszerint a Tejút igen valószínűtlen forrás, miközben az általános szupernóvák egyenlő arányban oszlanak meg a nehezebb elemeket kisebb és nagyobb koncentrációban tartalmazó galaxisok között.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Kipipálhatjuk a gammasugarú kitöréseket
Ősi aszteroida maradványaira bukkantak
Alakváltást és ütközésjelzőt tenne az EU az autókba
A magánszektor is Holdra szállna
Nincsenek idegenek
Emberhez hasonlóan tanul a "robotbaba"
Csoda vagy átverés a boszniai piramis?
Homokból vannak a Titán tengerei
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
