Ősi aszteroida maradványaira bukkantak
2006. május 13. 17:05, szombat
A Földdel ütköző nagy objektumok elvileg teljesen elolvadnak, vagy elpárolognak a hőhatás következtében, éppen ezért számít egyedi felfedezésnek egy strandlabda méretű meteorit kövület, amit a 145 millió éves Morokweng-kráterből sikerült kiásni.

A Dél-Afrikában található Morokweng az egyik legnagyobb becsapódási kráter bolygónkon. A 160 kilométer széles mélyedés a Jura és a Kréta kor határán jött létre egy 5-10 kilométeres aszteroida becsapódása következtében. A krátert jelenleg a Kalahári-sivatag homokja borítja. A kutatók akkor bukkantak a meteorit kövületre, amikor lyukakat fúrtak a becsapódási olvadékba, abba a területbe, ahol az aszteroida összeolvadt a Földdel, a kráter közepén.


A kráter egy műhold felvételen

A Dr. Marco Andreoli, a Witwatersrand Egyetem geológusa vezette fúrócsoport 770 méteres mélységben több sötét tömbre bukkant, melyekről elsőre nem sikerül megállapítani mibenlétüket. A kutatók kémiai és ásványtani tesztek alá vetették az anyagdarabokat, melyek legnagyobbika egy strandlabda méretével vetekedett. A vizsgálatok eredménye meglepte a kutatókat, mivel egyértelműen kimutatta, hogy a kőzet egy az ütközést túlélő meteorit.

Egy nagy méretű objektum becsapódásakor elképesztő hő termelődik, az aszteroida anyaga pedig elpárolog, vagy összeolvad a körülötte található kőzetekkel. Egy 10 kilométer átmérőjű űrkőzet 1700 és 14 000 Celsius fok közötti hő létrehozására képes, éppen ezért a tudósok csak a kráterekben található anyagok kémiai összetételének elemzésével tudják tanulmányozni ezeket a nagy becsapódásokat.


A Morokwengben talált minták. Fent az aszteroida egy darabja, alatta pedig a hő hatására megüvegesedett anyag

Dr. Andreoli szerint a megtalált darabok valószínűleg leváltak az aszteroidáról és mögötte haladva léptek be a légkörbe, így élhették túl a kráter kohóját, ahol végül meg is rekedtek. A számítógépes modellek szerint erre nincs esély, éppen ezért véli úgy a dél-afrikai kutatócsoport, hogy felül kellene vizsgálni a becsapódások modellezését, belevéve olyan körülményeket, melyek között az aszteroida anyagának egy része elviselheti a hatalmas hőt.

A meteorit darab elemzéséből kiderült, hogy az űrkőzet némileg különbözik az eddig tanulmányozott meteoritoktól. Kicsit erősebb a radioaktivitása, több benne az urán, a nátrium, viszont kisebb a vas és a nikkel tartalma.
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2011. feb. 21. 13:11 | válasz | #18
Lehet nagyon hülye kérdés, de higannyal nem lehetne első körben hűteni? Miért nem használják a higanyt ilyen célra, túl drága megoldás?
2006. jún. 10. 20:46 | galéria | válasz | #17
"Egyszerű" dugattyús motorok szelepeit is hűtik nátriummal. A szelep belsejében lötyög föl s alá a folyékony metál, szállítván a hengerfej felé a hőt. Lehet, h a Lada ezeröcsiben nincs ilyen, de II. VH-s vadászrepcsikben már alkalmazták.

Valahol Franciahonban is van egy vidék, ahol egy becsapódás nyomán keletkezett hasonló szerkezetű kőzet egész közel van a felszínhez, a környéken mindenhol fel is használták építkezésekhez. Meg borhoz :)
2006. máj. 15. 16:37 | válasz | #16
A folyékony(több száz fokos!) nátrium a primer körben kering. A primer kört a reaktor, és a hőcserélő alkotja elsődlegesen, ill. a keringtető szivattyú(k). Ezt forró nátriumot a hőcserélőben a szekunder kör vizének gőzzé alakítására használják, amivel a generátorok turbináit hajtják meg.
2006. máj. 15. 09:42 | válasz | #15
És a folyékony nátrium hűt?? Lehet hogy csak nekem nem áll össze...
2006. máj. 14. 17:22 | válasz | #14
jó kis reklám:-D
2006. máj. 14. 17:19 | galéria | válasz | #13
hiszen a tv-ben is volt... pebl moto :D
2006. máj. 14. 13:22 | válasz | #12
hogy az a!
2006. máj. 14. 13:12 | válasz | #11
Pedig kísérleteztek vele az angolok is, és az amerikai tengeralattjárósok is. Körülményes kezelhetősége miatt nem vált be, pontosabban a nyomottvizes rendszer jobbnak bizonyult. Az amik 1955-ben a Seawolf tengeralattjáróban eredetileg ilyet alkalmaztak, de kiderült, hogy a folyékony fém kismértékben oldja a csövek anyagát, illetve nagyon tűzveszélyes. Két évvel később inkább kicserélték a máglyát nyomottvizesre.
Állítólag az orosz Alfákban is folyékonyfémes reaktor működik, mert kisebb, és könnyebb.
2006. máj. 14. 10:18 | válasz | #10
hupsz, igazad van, a cikkben nem tűnt fel semmi, nátrium oszt akkor mi van? Erre ideírt vmit, én meg átsiklottam a néven a fogalmazás miatt
2006. máj. 14. 10:07 | válasz | #9
Nátrium hűtésről még nem hallottam:)
2006. máj. 14. 09:35 | válasz | #8
Lehet hogy ök is ezt gondolják és most nagyban lapátolják a homokot további nyomok után kutatva
2006. máj. 14. 02:50 | válasz | #7
Azt nem tudom, de amíg a világ világ lesz, addig a lesz egy SZ lesz ;)
2006. máj. 14. 00:13 | válasz | #6
szerintem a végén kisül, hogy rossz adatokat tápláltak, be a computerbe a szimuláció alapparamétereiként, egyszerű gépelési hiba miatt, és a hiba javítása után kiderül, hogy az elmélet mégiscsak működhet:-)
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2006. máj. 13. 23:27 | válasz | #5
Mekkora vakítás megint!
Tripax  
2006. máj. 13. 23:00 | válasz | #4
És mi lessz ha ugyan erre az eredményre jönnek rá. Akkor még mindig nincsen megoldás nem?
2006. máj. 13. 21:52 | válasz | #3
gondolom, nem elemi nátriumra gondolnak.
de pont ez jutott nekem is eszembe először:-)
nagro  
2006. máj. 13. 21:16 | válasz | #2
Vajon mikor fognak nyakláncot készíteni belőle? Annyi ilyet lehet már látni a piacokon.
Xantia  
2006. máj. 13. 21:09 | válasz | #1
Urán, nátrium? Ez inkább egy folyékony nátrium hűtésű atomreaktorra jellemző. Nem lehet, hogy egy űrhajó csapódott be földünkbe.