A három hazai mobilszolgáltató a külföldön lebonyolított hívások, azaz a roaming terén versenytársat kapott, amely az általuk felszámított összegeknél jóval kedvezőbb tarifákkal szeretne hódítani. Ennek kapcsán utánajártunk, a belföldi piac kapujában vajon toporog-e új szereplő, lesz-e negyedik mobilcég Magyarországon.

Hirdetés

Egy új, negyedik mobilszolgáltató piacra lépésének két módja lehet. Egyrészt rendelkezésre áll egy komplett frekvenciacsomag, azaz saját hálózat építhető ki, másrészt megjelenhet egy, esetleg több úgynevezett virtuális szolgáltató, amely a már meglévő piaci szereplők infrastruktúráját használja.

A harmadik generációs, azaz a szélessávú mobil­szol­gál­ta­tások (UMTS avagy 3G) indu­lásakor a kor­mány­zat azon az állás­ponton volt, hogy legalább egy évet kell adni, hogy meg tudják vizsgálni, érdemes-e kiírni egy új pályázatot a még meglévő frekvencia­csomagra - tájékoztatott a Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője. Márton György hozzá­tette: véle­ménye szerint 2006 végén, 2007 elején kerülhet felülvizsgálatra, hogy szükség van-e egyáltalán a csomag értéke­sítésére. A talonban egy teljes mobil­csomag van: 900 és 1800 MHz-es, illetve 3G-s frekven­ciákkal, ami egy negyedik szol­gáltató belé­pését tenné lehetővé a magyar piacra. Megfigyelők szerint ez a frekvencia­csomag jó szabályozási eszköz az NHH kezében, ha a jelenlegi három piaci szereplő "nem viselkedne jól".

A 2004-es 3G-tenderen egyébként erre a negyedik frekvenciára is kiírtak pályázatot. Ezt azonban eredménytelennek nyilvánították, miután a jelentkezőket nem tudták nyilvántartásba venni különböző hiányosságok miatt. A frekvenciára a svéd Tele2 és a dán TDC pályázott. Úgy tűnik, a kormány nem akarja mindenáron elpasszolni ezt a csomagot - ennek nem is volna értelme. A költségvetésben tátongó lyukak betöméséhez, illetve az államadósság csökkentéséhez számottevően nem is járulna hozzá a vételár. A nagy kaszálások kora ugyanis már rég lejárt: a három mobilpiaci szereplő a 3G-koncessziókért összesen, több évre elosztva legalább bruttó 66 milliárd forintot fizet. Összehasonlításul: a Mol által megvásárolt állami Mol-csomagból 235 milliárd forint körüli bevételre tehet szert az államkassza, míg tavaly a Budapest Airport-privatizáció 464,5 milliárdot eredményezett.

Annak, hogy újabb szereplő lépjen a magyarországi mobilpiacra a frekvenciavásárlásnál olcsóbb módja lehet, ha virtuális szolgáltatóként indítja el üzletét. Ez a megoldás azt jelenti, hogy az új szereplő saját hálózat kiépítése helyett nagy tételben vásárol szolgáltatást a már meglévő mobilcégektől, és azt viszonteladóként saját márkanév alatt adja tovább. A hatóság álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás sem mindhárom, sem az egyes mobilcégek számára nem teszi kötelezővé, hogy szerződést kössenek egy ilyen, esetleges új belépővel, ám jogi akadályok sincsenek. "Ha a felek meg tudnak állapodni, tudnak üzletet kötni, akkor lesz ilyen szolgáltató" - fogalmazott Márton György.

Szakértők szerint bár Magyarországon az alternatív távközlési szolgáltatók szokták emlegetni, hogy esetleg látnak fantáziát a virtuális mobilszolgáltatóként való piacra lépésben, a nemzetközi tapasztalatok szerint más játékosokról van szó. Elsősorban tehát nem távközlési cégek indítanak ilyen mobilszolgáltatást, hanem olyan nagy, széles fogyasztói rétegeket elérő, jó márkanévvel, kiterjedt üzlethálózattal rendelkezők, mint például Németországban a Tschibo, vagy Nagy-Britanniában a Tesco.

Tavaly ősszel ezt a brit hipermarket-láncot idehaza is hírbe hozták: az Index arról számolt be, hogy ez a cég indíthat először idehaza virtuális mobilszolgáltatást. A Tesco akkor nem reagált a "gyanúsításra". Ha a kiterjedt hálózat alapján nézzük a hazai nagyvállalatokat, akár a Mol, vagy az OTP is szóba jöhet, elméletileg. Ennél kézzelfoghatóbb a Vodafone és az Invitel nemrégiben bejelentett együttműködése: a második legnagyobb magyar vezetékes távközlési cég területén a mobiltársaság termékeit is értékesíti, jutalék ellenében. Ez akár oda is elvezethet, hogy az Invitel Vodafone-háttérrel virtuális mobilszolgáltatást indítson a jövőben.

A nemzetközi tapasztalatok szerint egyébként ezek a virtuális mobilszolgáltatók nagyon egyszerű, átlátható tarifacsomagokat kínálnak, alacsony díjszabással. A célcsoport a nem márkaérzékeny, telefonját alapvetően telefonálásra és SMS-küldésre használó, az extrákra nem fogékony fogyasztó.

Amennyiben az NHH rendszeresen elvégzett elemzése egyszer arra a következtetésre jut, hogy olyan anomália jellemzi a hazai piacot, amelyre a virtuális mobilszolgáltató piacra léptetése jelenti a megoldást, akkor intézkedni fog - vázolta a helyzetet a szóvivő. Ennek keretében a hatóság kötelezhetne egy, két vagy akár mind a három szolgáltatót az új belépővel való együttműködésre, ám erre jelenleg nincs sem szándék, sem ok - hangsúlyozta Márton György. Hozzátette, hogy a hatóság akkor is be tudna avatkozni, ha egy piacra lépni szándékozó virtuális szolgáltató jelezné, hogy azért nem tud megállapodni a "valódi" mobilcégekkel, mert azok teljesíthetetlen feltételeket szabnak. Aláhúzta: jelenleg erről sincs szó, a potenciális virtuális mobilosok nem jeleztek panaszt az NHH felé.

A T-Mobile (akkor még Westel) és a Pannon 1993-ban nyerte el a 900 Mhz-es GSM-koncessziót. A két koncessziós szerződés 2008 novemberében jár le, a DCS 1800 Mhz-es koncessziójuk pedig 2014 októberében, miként a harmadik magyarországi szolgáltató, a Vodafone Magyarország Rt. 900-as és 1800 Mhz-es koncessziója is. A három társaság 2004-ben elnyert UMTS-használati jogosultsága egyaránt 2019 decemberében jár le.