Csoda vagy átverés a boszniai piramis?
2006. május 8. 17:27, hétfő
A régész társadalom jelentős része foglalkozott már a témával, és szinte kivétel nélkül elutasítják mind a felfedezést, mind a felfedezőt.

Hirdetés

Mint arról korábban már beszámoltunk, hatalmas piramisokra utaló bizonyítékokra bukkantak egy bosnyák kisváros, Viszoko közelében. Mióta a hír szárnyra kelt a régész társadalom jelentős része foglalkozott már a témával, és szinte kivétel nélkül elutasítják mind a felfedezést, mind a felfedezőt, az Amerikában élő üzletembert, Semir Osmanagic-ot. Volt olyan tudós is, aki egy az egyben kijelentette, hogy az egész piramis história nem más, mint a tömegek átverése, Osmanagic azonban kitart állításai mellett.

A LiveScience-nek adott telefonos interjújában elmondta, az őt és felfedezését kritizálókból pusztán az irigység beszél, akik eddig a bosnyákokat egy primitív népnek tartották, majd hirtelen egy rendkívüli szerkezetre bukkantak hazájukban.

Osmanagic először 2005 áprilisában tett említést a különös dombokról, majd az előzetes ásatások során rejtélyes táblákat talált, amit egy a domb körzetére nem jellemző kőből alakítottak ki. További ásatásaival - melyek múlt hónapban vették kezdetüket - valamint újabb bejelentésével, mely szerint a boszniai dombok által rejtett piramisok sokkal nagyobbak, mint egyiptomi társaik újra a híradások középpontjába került.

Műholdfelvételeket, hőképelemzéseket és radarméréseket végeztek, melyek mind bizonyítják egy piramis alakú szerkezet létezését, tette hozzá Osmanagic. Az elemzésekhez fényképek is társulnak. A közzétett fotókon kőlapok sora látható, amit nem sokkal a talaj és a növényzet alól ástak elő, azonban a régészek többségét ezek sem győzték meg.

Anthony Harding, az Európai Régész Szövetség elnöke szerint a felvételek nem bizonyítják, hogy emberi alkotásról lenne szó, illetve maga az építmény Osmanagic által megbecsült 12 000 éves kora is szúrja a szakértők szemét. Abban az időben Európa az őskőkor végét élte és a legfejlettebb építménycsoport is csupán néhány összeeszkábált kunyhó volt, jelentette ki Harding.

A kritikusok azt is felhánytorgatták, hogy Osmanagic nem rendelkezik semmiféle régészeti képzéssel. Mark Rose, az Archeology magazin szerkesztője szerint hiba hitelt adni egy olyan önjelölt régész szavainak, aki szerint a maják az atlantisziak leszármazottai. Emellett a Viszoko mellett dolgozók többsége egyszerű helyi bérmunkás, nincs köztük szakértő, így a hivatásos régészek attól tartanak, hogy a háború után jó sajtóra éhező Bosznia-Hercegovina gyors publicitáshoz jutása a gyakorta hosszadalmas tudományos feltárási folyamat rovására megy majd.


Osmanagic jellegzetes, Indiana Jonest idéző öltözékében a kőlapok mellett

Harding a The London Times-ban adott hangot kétségeinek, élesen bírálva az olyan műkedvelőket, akik vagyonuk révén hatalmas összegeket költenek arra, hogy abszurd elméleteiket bizonygassák, Osmanagic esetében ez egy gigászi piramis megépítésében csúcsosodik ki, ami mellett Egyiptom és Mezoamerika építészeti csodái eltörpülnek, nem is szólva a 12 000 éves korról, írja Harding szerkesztőségi levelében.

Viszoko mellett közben folynak az ásatások a domb tizenkét pontján. A kőtömbökön várhatóan ősz elején végeznek el radiokarbon kormeghatározást. A munkálatok 2010-ig folytatódnak, Osmanagic szerint ennyi idő elegendő elmélete igazolására. A kétkedőknek csupán annyit üzent, hogy ma már csupán nevetünk azokon, akik egykor a Földet laposnak tartották és kinevették Galilei felfedezéseit.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Youri  
2009. feb. 09. 22:57 | válasz | #511
Nah, ha ezeket felnyitják "szép" dolgok fognak történni.
2009. jan. 18. 20:21 | galéria | válasz | #510
van újabb fejlemény? hol tart a feltárás?
2006. nov. 09. 22:19 | válasz | #509
Nemtudjátok, hogy a koordinátákat hova kel beírni?
2006. szept. 30. 16:08 | válasz | #508
De ezek "csak" kövek..talán az indiánok átjöttek Angliába kőnaptárat építeni??
Nem egyszerűbb ( Occam) feltételezni, h volt régebben már egy világot behálózó civilizáció, mely ( többek között) épített ilyen kő-csillagvizsgálókat is?
Aztán jött 1 özönvíz ( melynek történetét minden néptörzs ismeri) és elsöpörte őket úgy ahogy voltak? ( valszeg valami komolyabb meteorbecsapódás az óceánba)
2006. aug. 14. 11:51 | válasz | #507
Nemrég Ukrajnában is találtak piramisokat: link
Ez talán összevág azzal az elmélettel, hogy a kultúra bölcsője Mezopotámia mellett a Közép- és Kelet-Európai térség. Csak itt valami miatt megállt a fejlődés. A későbbi görög és római kultúrák már mind keleti kisugárzásból jöttek létre.
2006. jún. 30. 22:03 | galéria | válasz | #506
pld.
2006. jún. 28. 22:23 | válasz | #505
Találhatnának még itt - ott egypárat...
2006. jún. 28. 11:02 | válasz | #504
A Barakat nevű egyiptomi geológus esküszik hogy a kövek kézzel csiszoltak. Én elhiszem neki, elvégre azért geológus hogy tudja mit beszél. A tudóstársadalom megosztott a kérdésben, vannak akik mellette, vannak akik ellene beszélnek. Az ásatásokból pedig egyre jobban az lászik hogy ez tényleg ember által emelt épület lehet.
2006. jún. 22. 19:04 | válasz | #503
Ahogy így nézegettem a címet arra gondoltam, h se nem csoda és remélem nem is átverés, hanem ( ha tényleg egy piramist rejt az a domboldal) akkor csak annyi történt, h a történelem tudomány roppant keveset tud még a múltról..
2006. jún. 18. 00:11 | válasz | #502
:-)
2006. jún. 16. 17:53 | válasz | #501
Gyere el a kőfaragó műhelybe, tudok mutatni én is szerszámokat.. :) :)
2006. jún. 16. 17:20 | válasz | #500
meg mutatták a faragók munkáját és eszközeit is...
2006. jún. 16. 17:20 | válasz | #499
Hétvégén volt egy műsor a piramisokról, érdekes volt. Pl. megtudtam, hogy egy véletlen folytán tudják, hogy a piramisok belsejében nem ugyanolyan tömbök vannak, mint a "peremükön", hanem kőtörmelékkel vannak feltöltve bizonyos részek, nameg az is érdekes volt, hogy a nagy piramis nagyrésze mészkő, és mindössze 4 k nagy tömb gránit, és egyenként 200 ember kellett hozzájuk. Meg az is érdekes volt, hogy egyfolytában rámpát mutattak, mert ezt látják a legvalószínűbbnek.
...
2006. jún. 05. 18:12 | válasz | #498
Mint említettem, sokat dolgoztam kőfaragó ismerősömmel, készítettünk ezt-azt...a márvány a gránithoz képest szinte puha anyag..
2006. máj. 26. 12:14 | válasz | #497
Azt nem, de ha eleget ásnak a végén még megtalálják Attila sírját :D, végül is lehet hogy azért nem vitte le az időjárás a földet róla (vala), mert mint tudjuk betemették (aztat vala)... :)))
2006. máj. 24. 15:36 | galéria | válasz | #496
A Függőkerteket is megtalálták már vagy ahhoz még nem fértek hozzá a lezuhant ufo roncsoktól?
2006. máj. 24. 08:33 | válasz | #495
Fejlemények: Állítólag újabb épületeket találtak, még egy piramist és egy templomot, vagy mit. És írást. olyan rovás félét megint. :))) Hát, több piramis mint kolbász. :)))
dez  
2006. máj. 22. 15:29 | válasz | #494
Jellemző, fontosabb a presztizs, mint az igazság.
2006. máj. 22. 13:50 | válasz | #493
Nemrég az Archeology.org lehozott egy durva kritikát Osmanagicról, és a feltételezett boszniai piramisról. Most pedig kénytelen-kelletlen megemlítik, hogy talán mégis lehetséges hogy egy "primitív" piramisról van szó. Ehhehe. a kritika még mindig címlapon, a megemlítés meg pár sor a "news" között.
2006. máj. 18. 17:08 | válasz | #491
Ezer évig tökéletesítették a technikát. Szerintem épp elég jól ment nekik.
2006. máj. 18. 01:25 | válasz | #490
gondolom valahogy így csinálták az egyiptomiak is:
http://www.himalayanacademy.com/taka/past/2004/September/September_10_2004/DSC_0015.jpg
2006. máj. 18. 01:20 | válasz | #489
Még sohasem faragtam követ. Szerintem meg kéne kérdezni egy kőművest aki gránittal és mészkővel foglalkozik. Viszont azt tudom, hogy a gránit és a mészkő is elég egyenesen hasad. Biztos, hogy kemény munka de időtlen idők óta a mai napig bányásznak és faragnak/hasítanak köveket. Sok felé a mai napig kézzel és egyszerű szerszámokkal. Azt tudom, hogy a szobrokon szarkofágokon és a kőbányákban megtalálták az eszközök nyomait. Bronzfűrészek, rézfúrók, kőkalapácsok. Úgy tudom, hogy a kínaiak a jadét bronzfűrészekkel vágták és koptatóanyagnak homokot használtak valószínűleg az egyiptomiak is. De szerintem a kövek többsége egyszerű hasított kőtömb.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 17. 22:02 | galéria | válasz | #488
Valahogy csak megoldották az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak, stb
2006. máj. 17. 21:56 | válasz | #487
Nem bírom megállni, de próbáljatok már követ bányászni bronz eszközökkel!! Vagy akár acéllal !
Tudjátok hogyan megy kézzel?
először is lyukat kell vésni a sziklába minnél mélyebbre.
Azután bele kell ékelni keményfa husángokat és el kell kezdeni vízzel öntözni. A keményfa aztán megdagad és lerepeszti a formátlan kődarabot. Mire akár egyet is kifaragsz.. közben meg forgatni is kell valamely hossztengelye mentén, hiszen mind a 6 oldalát meg kell munkálni, nem is akárhogy!! Szóval aki nem próbálta az nagyon könnyen beszél..

A másik módszer, h bazi nagy tüzet raksz a sziklán és jól felhevíted. Azután pedig ráöntesz hirtelen nagy mennyiségű vizet. A hirtelen lehűléstől elreped a kő. Persze nem ott, ahol kelene..
2006. máj. 17. 15:43 | válasz | #486
Az egyiptomi piramis köveinek 99% a egyszerű téglatest. Egyen méretben
2006. máj. 17. 15:09 | válasz | #485
minden hegyet azonnal kikérdezni!
2006. máj. 17. 15:09 | válasz | #484
Hát az egyiptomi szakemberek valóban megerősítették hogy ezek piramisok. Valami 1 hónapog fognak ott dolgozni az egyiptomiak is.

Szóval mostmár tényleg nézzen körül mindenki otthon hogy nem egy piramis tövében lakik-e. :))
2006. máj. 17. 14:55 | válasz | #483
ja értem már hogy miért first, ha tényleg igaz az a nagyon durva 12000 éves becslés...
2006. máj. 17. 13:11 | válasz | #482
"na de könyörgöm, azt a követ még ha a folyamatos szállítást meg is oldották (még pár ezer ember) ugyanezzel a tempoval kellett bányászni + méretre alakitani-csiszolni. Olyan pontosságal amit azokal a szerszámokkal nem valószínű hogy pillanatok alatt kivitelezni lehet."

A megoldás az, hogy nagyon sokan voltak. Ha mondjuk 1 követ kibányászni 1 nap, és méretre faragni+csiszolni még 1 5-5 munkásnak, akkor 3000 munkás képes 10 percenként 1 követ elkészíteni.
2006. máj. 17. 11:37 | válasz | #481
Azt kiszámolta már valaki hogy a v alakú sínen felfelé guruló duplakúp megfelelően nagy megvalósítása estén, egy ilyen szerkentyűvel lehetne-e ekkora köveket emelni?
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 17. 11:32 | galéria | válasz | #480
Azét a kövek nagy része egyen méretre készűlt, így nem volt nehéz úgy megfaragni, hpgy passzoljanak.
2006. máj. 17. 11:26 | válasz | #479
Itt azért megint előtérbe kerül a logisztika. A követ nem máshol kell megcsiszolni, hanem ott a helyén, hiszen illeszkednie kell a mellette lévő formájához. Ez a helyszínen való csiszolgatás, összefűrészelés, mellétolás ez mind idő és helyigényes.
2006. máj. 17. 11:05 | válasz | #478
" kb 10 percenként helyére került 1 kb 2 tonnás kavics, na de könyörgöm, ..., ... ugyanezzel a tempoval kellett bányászni + méretre alakitani-csiszolni."

Ha 5 percenként kerül helyre egy kő akkor az egy óránként 12 követ jelent, naponta pedig 144 (60/5*12) 12 órás munkanappal számolva.
Ha két ember egy nap alatt egy követ bányászik ki és két ember egy nap alatt egy követ csiszol meg. akkor az naponta és kövenként 4 ember. Vagyis 576 (144*4) ember elég a bányászáshoz és csiszoláshoz hogy tudják tartani a tempót. Ezzel a számmal még bőven nagyvonalú is lehetsz ha akarsz és megszorozhatod 10-el. még akkor sem sok.
2006. máj. 17. 10:17 | válasz | #477
Én a helyükben azért a first european pyramidot átírnám greatest european pyramid-ra.
2006. máj. 17. 09:58 | válasz | #476
Főleg ezer évek alatt.

Ez is nagyon érdekes: "After studying excavations on the north side of the pyramid, Barakat concludes that the blocks here are handmade and have been created using a mould to form the blocks, which consist of an ancient 'concrete'-like mix. He also noticed a white line some 0.5cm thick between the blocks, indicating a cement-like substance has been used to adhere
the blocks together. A similar method has been seen in the construction of the Egyptian pyramids. "
Azt írja hoggy az egyiptomi csávó szerint betonoztak a jó öregek, meg fuga is volt közöttük. Ehhehe, érdekes lenne a vitáitok szempontjából ha igaza lenne :)))

2006. máj. 17. 09:52 | válasz | #475
De ilyet azért tud a természet is.
2006. máj. 17. 09:49 | válasz | #474
Erre meg azt mondják, valami írás:Katt

Már szinte hallom a rovás-fanokat.:-)
2006. máj. 17. 09:45 | válasz | #473
Ehhehe, haladunk: "Leading geologists from Egypt have confirmed that the pyramidal structure discovered near the town of Visocica is indeed a pyramid. Dr Aly Abd Barakat (an expert on Egyptian pyramids) visited two areas of excavation - the north and east faces - at the structure, which is now known as the Bosnian Pyramid of the Sun. His conclusions about the blocks on the eastern face is that they are of a similar construction to those found in Egyption pyramids - the blocks are handmade and polished; in Egypt, stones were polished to reflect the sunlight. Barakat also believes that the blocks, 4m x 1.5m in size, were brought here from a different location."
2006. máj. 16. 18:57 | válasz | #472
0,5 mm a rés két kő közt
2006. máj. 16. 18:53 | válasz | #471
nos hát sokmindent leirtatok, én annyit kérdeznék hogy ezek a kibaszott ügyes egyiptomiak hogy a ragyába csinálták meg azt: hogy ugye az épitést kb 10k ember végezte, kb 10 percenként helyére került 1 kb 2 tonnás kavics, na de könyörgöm, azt a követ még ha a folyamatos szállítást meg is oldották (még pár ezer ember) ugyanezzel a tempoval kellett bányászni + méretre alakitani-csiszolni. Olyan pontosságal amit azokal a szerszámokkal nem valószínű hogy pillanatok alatt kivitelezni lehet. A nagy piramison olyan pontosan vannak ilesztve, megmunkálva a kövek hogy talán 1 papírlapot be lehet dugni közéjük (de nem 100%)
2006. máj. 16. 16:37 | válasz | #470
Miért nem szabadalmaztatta az a csehszlovák valaki. Az nagyon egyszerű , sokba se kerül. Csak be kell bizonyítani, hogy működik.
dez  
2006. máj. 16. 16:01 | válasz | #469
Ez jó, de azért tényleg mégiscsak meg lehetne nézni egy (elektron)mikroszkóppal.
dez  
2006. máj. 16. 16:00 | válasz | #468
Ez itt nem placebohatás, hanem egyszerű önbecsapás esetleg, ha a borotva valójában nem élesebb. (A placebohatás ezzel ellentétben valós változás, csak nem egy adott dolog váltja ki közvetlenül, hanem az [ön]szuggesszió.)
2006. máj. 16. 14:46 | válasz | #467
Persze, ha a természettudományok által ismert törvények nem engedik meg a működését, akkor majd szólok a piramisomnak, h nem élezhet borotvát sem, és ne is produkálja nekem itt a piramis hatásokat..
2006. máj. 16. 14:43 | válasz | #466
Nos, én nem vagyok kutató-fizikus, de a II. V.H.-ban pl az oroszok is ezt használták..( és sokan voltak ) :) aztán egy Csehszlovák valaki szabadalmaztatni is akarta..
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 16. 00:36 | galéria | válasz | #465
Az a baj, hogy a személyes kipróbálásba a placeboeffektus is belejátszhat, ha látnék egy elektonmikroszkópos képet a piramis előtt-utáni pengéről, az tán meggyőzne.
2006. máj. 16. 00:36 | válasz | #464
A pénz nem volt gond: A pénz még nem is létezett akkor. A munkások természetben kaptak fizettséget. főleg kajában de szerszámokban, nyersanyagban is.

A kaja nem volt gond: Hála a Nílus áradásának Egyiptom az ókori világ éléskamrája. Gondolj csak ara, hogy a Bibliában a zsidók hányszor menekültek egyiptom földjére mert mindenhol máshol éhhínség volt. Vagy arra hogy egyiptomot a római császárok magánbirtokká tették, és az ott termett gabona felesleggel képesek voltak ellátni az egész itáliaia félszigetet.

A gabona nem az egyetlen növény amely a megfelelő környezetben megőrzi a csírázóképeséégét. Vannak 2000 év után kicsírázó lótuszmagok, olajfamagok stb.
dez  
2006. máj. 16. 00:26 | válasz | #463
Nagyanyáméknak is volt régen ilyen kis "borotvaélező" piramisa. Ez persze még nem sokat jelent, sajnos nem tudtam kipróbálni, mert addigra már elveszett.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 15. 23:10 | galéria | válasz | #462
És hogy lesz éles? Eldiffundálnak a vasatomok, de nem diffúz módon, hanem koncentráltan az él köről, meghatározott helyekről, vagy többszörös magfúzióval vasatomok keletkeznek az él tetején, pótolva a lekopott réteget?
2006. máj. 15. 23:02 | válasz | #461
Most pedig abban hiszek, h a 4. irányba elmozdulva 0 idő alatt lehet utazni, és mindez összefügg a gravitáció "legyőzésének " a módszerével (antigrav.)
2006. máj. 15. 22:57 | válasz | #460
Hát akkor itthon biztosan csak hallucinálok, mikor az elkopott borotvám újra éles lesz..( 3 napot kell várni..) de higgy amit akarsz.. Ha megcáfolták, akkor biztosan úgy is van..
Tudod én ilyen kis hitetlen vagyok, felültem volna nyugodtan az első vonatra, mert nem hittem volna el, h 60km/ h fölött meghalnak az emberek, és hittem volna abban is, h a levegőnél nehezebb tárgyak is tudnak repülni..
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 15. 22:32 | galéria | válasz | #459
"A piramis hatás meg csak véletlenül élezi vissza a borotvákat, de ez is már a tudomány által réges-rég óta ismert jelenég"

Ezt a marhaságot, a mythbusters-ben meg is cáfolták, az összes többi piramishatással együtt.
2006. máj. 15. 22:27 | válasz | #458
Örülök, h minden kérdésemre választ kaptam. Tehát a pénz nem volt gond, fa is volt, emberek is voltak kaja is volt annyi, h meg sem bírták enni. 30 év alatt fel is rátottak 1-1 piramist.. A hidegben meg konzerválódik a gabona akár 6000 évre is. A piramis hatás meg csak véletlenül élezi vissza a borotvákat, de ez is már a tudomány által réges-rég óta ismert jelenég..alkalmazzák is sok helyen biztosan ( csak én nem tudok róla)
Szal THX all !
:) :)
2006. máj. 15. 18:38 | válasz | #457
a pénz mondjuk a piramisoknál full nem volt gond
2006. máj. 15. 18:37 | válasz | #456
azon mondjuk én is csodálkoztam, de szerintem muszáj lesz nekik kipofozni 2008-ra a várost is, mert azért a sportolók nem az arénában fognak lakni:-)
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 15. 18:30 | galéria | válasz | #455
Tervek azok vannak, csak felesleges pénz nincs, esetleg kínában ahol a nyomornegyed közepére felhúznak egy magyarorszá egész költségvetésébe kerülő felhőkarcolót, meg tojás alakú operaházat.
2006. máj. 15. 18:26 | válasz | #454
nem vok benne biztos, de a Bering lehet benne volt, de sajna nem beszéltek róla túl sokat, lehet ezért nem jutott eszembe elsőre
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 15. 18:23 | galéria | válasz | #453
Nem annak a része a Bering és a gibraltári hír?
2006. máj. 15. 18:16 | válasz | #452
a világautópályásat láttad? na az nem lenne semmi
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 15. 18:13 | galéria | válasz | #451
Volt a piramis alakúról is, meg híd a Bering-szorosan át is, ami a semmiből a semmibe vezet.
2006. máj. 15. 18:10 | válasz | #450
én csak az ezer méteres tokióiról, a giblartári hídról, meg a tokiói reptérről láttam
a 4000-esről nem
valamelyiket meg asszem már kezdik, de pl. a gibraltári híd helyett először egy alagút lett felvetve, ami viszont nem lett volna jó, mer több tíz km-nyire kellett vollna nyújtani az lejáratot
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. máj. 15. 18:07 | galéria | válasz | #449
Volt ezekről a terverkről egy műsor is, erősen kétlem, hogy a közeljövőben bármelyiket is felépítenék, technologiailag nem nehéz, de baromi sokba kerűlnek.
2006. máj. 15. 17:46 | válasz | #448
apááám, hogy az a jó, te b*dös,...................áááááhh
ezek a Japánok nem normálisak
4000 méter magas, 6000 széles
ááááúúú
de, ha megnézzük, az is hasonlít a piramisokhoz, csak kerek és homorú "élű"
2006. máj. 15. 17:37 | válasz | #447
Költői képrdés volt csak azt akartam érzékeltetni, hogy a középkorban is sikerült nagy terheket megmozgatni. de azért köszi :)
Sokkal érdekesebbe ez az oldal, meg amit ez az építőmunkás állít, hogy nem volt szükség rámpát építeni ahhoz hogy felemljék a köveket egyszerű statikával és egyszerű emelővel fel lehet emelni a köveket kihasználva a piramis lépcsős szerkezetét. Meg is mutatja hogy hogyan.

A talált félköríves fadarabokat amikről azt gondolják hogy a köveket egészítették ki vele kerekre, talán a földre egymás elé téve roundroad-ot alkotva így használták:

http://www.theforgottentechnology.com/roundroad.mpg

Szerintem igen valószínű
2006. máj. 15. 16:53 | válasz | #446
"Mégis ezeket mindenki természetesnek veszi. vajon hogyan emeltek fel a középkorban 100 m magasba 10t-ás harangokat és kökereszteket."

Fa darukat használtak. Pár tonnát simán tudtak emelni vele. Ezeket sikerült is reprodukálni (meg pl. egy olyan hajítógépet is összeraktak fából, amivel egy autót is el lehet dobni pár száz méterre). A tornyok tetejére építették fel a darukat, és emeletenként vitték feljebb (ma is így készülnek a felhőkarcolók).
Néhány tonnás köveket az egyiptomiak is simán emelhettek ezzel a módszerrel.
2006. máj. 15. 16:47 | válasz | #445
"Nos én arra gondolok, h mivel akkoriban nem volt technikai civilizáció, így akkoriban jobban értettek a mostani "paratudományokhoz""

Nekem többek közt az a bajom az ilyen elméletekkel, hogy hogyan és miért váltottunk át a tudományra?
2006. máj. 15. 16:40 | válasz | #444
"Nos ez igaz, de ismétlem, ahol a piramisok épültek ott bizony sivatag van sok száz kilométeres körzetben.."

Azóta eltelt pár év. Honann tudod, hogy milyen volt a táj akkor?
2006. máj. 15. 16:37 | válasz | #443
"És arra még mindig nem kaptam választ, h miért vannak gúla ( piramis alakú ) templomok a világ többi részén: Közép és Dél Amerikában, Óceánia területén? Ott is laktak fáraók? Vagy akkora volt az egyiptomi birodalom, csak még nem tudunk róla?"

Baromi eccerű : Ha akarsz valami igazán nagyot építeni, akkor a piramis forma a legjobb választás.
2006. máj. 15. 16:36 | válasz | #442
"És mit csináltak a '960-as években is? Szépen felfűrészelték, mert egyben nem tudták odébbvinni..."

Inkább csak túl drága lett volna.
2006. máj. 15. 16:31 | válasz | #441
2006. máj. 15. 15:55 | válasz | #440
"Ugyan honnét tudták, h ha piramis alakú építményeket emelünk, és betájoljuk az égtájak felé, akkor még ~6000 év után is kihajt az eltárolt búza??"

Az nem a piramis meg az égtáj miatt van, hanem a levegő miatt (száraz, hűvös, meg ilyenek).

"Arról nem is beszélve, még a mai technológiával SEM lehet ekkora kőtömböket egyben szállítani, az emelésről már nem is beszélve.."

Ne beszélj már zöldségeket. A mai technológiával simán repülővel is lehet szállítani ekkora tömeget. Emelni ezer tonnát könnyedén lehet, komolyabb darukkal akár több tízezret is. Vízen meg a legnagyobb megmozgatott tömeg 1.2 millió tonna volt. De ezeket már egyszer leírtam.
2006. máj. 15. 15:42 | válasz | #439
"ez szerintem nem ilyen egyszerű. minél mélyebbre megyünk vissza a múltba annál nehezebb lesz kimutatni a fejlődés szakaszait. gondolj mondjuk bele abba, hogy ezer év múlva, mit tudnak majd a számítógépek első negyven évéről?"

A számítógépek nem sok nyomot hagynak. Nem is erről volt szó, hanem a környezetszennyezésről. Az simán kimutatható akár 100.000 évvel később is (pl. az Antarktisz jegébe zárt légbuborékokból). Szerintem az is észrevehető, ha valaki elhasználja a szén és az olaj nagy részét. A műanyagok is szépen megmaradnak. Sok faj kihal, erdők eltűnnek, meg ilyesmik.
2006. máj. 15. 13:53 | galéria | válasz | #438
"Nézd, nem érvelek tovább, ha mindent megeszel gondolkodás nélkül amit a fehérköpenyesek mondanak.. Mert ők biztosan jobban értenek ezekhez a kérdésekhez,( az íróasztal mögött) mint egy két tényleg gyakorlati szakember.."

"Csak az talál ki ennyi butaságot ( görgők+rabszolgák) aki maga sosem próbálta, lexikonnál nagyobbat sose emelt.."

Ez nem a legjobb hozzáállás, ez kb olyan mint amikor az árokásó beszól a főmérnöknek hogy az hülye és nem ért az építkezéshez mert még életében nem fogott lapátot.
2006. máj. 15. 13:46 | galéria | válasz | #437
A fa a legkisebb probléma, a Nílus bármelyik szakaszán kivághatták (pl messze délen) aztán csak le kellett úsztatni a piramisok építési helyéig.
2006. máj. 15. 13:40 | galéria | válasz | #436
Nem valószínű, egy piramis felépítése hatalmas meló de a szétbontása se apró feladat, ha lett volna Európában piramis arról lennének feljegyzések stb és a romokat is rég megtalálták volna.
2006. máj. 15. 11:20 | válasz | #435
http://www.catchpenny.org/movebig.html
http://www.catchpenny.org/howbuilt.html

És különösen ajánlom ezt az oldalt ahhol egy építőmunkás mutatja meg hogy hogyan tud megmozgatni egymaga egy 10 tonnás betontömböt :)
http://www.theforgottentechnology.com/
kőművesek rulez
2006. máj. 15. 11:07 | válasz | #434
éghajlat: 5000 éve egyiptom terület jóval csapadékosabb volt azóta sivatagosodott el. Akkor inkább száraz szavanna volt de a piramisoknál nem volt sivatag. A Nílus többször is változtatta a medreit. 5000 éve az egyik ága a piramisok mellett folyt. Ma is megvana folyómeder. A környező országok ban (kréta görögország közel kelet jemen, etiópia stb) rengeteg fa volt.

A kövek mérete a legnagyobb piramisban 1,5-4 tonnásak egy két speciális kö mint pl az Obeliszkek érte el a 15-60 tonnát (a piramisban , az oneliszkek lehettek 400 tonnásak is, de nem nagyobbak) Ezeket meg lehet mozgatni, római példa. A rómaiak nem csak vizi úton szállítottak, hanem sok 10 km-t szárazföldön.

Nem tudom hogy azon miért nem csodálkozik senki hogy, hogy az európaiak a 12.században 130-150m magas katedrálisokat építettek . melyeknek a tornyai a mai napig elbírják a sok tonnás harangokat. pl Kölni dóm 12 harang. 3,5t-22t-ig !!!
Mégis ezeket mindenki természetesnek veszi. vajon hogyan emeltek fel a középkorban 100 m magasba 10t-ás harangokat és kökereszteket. Ők biztosan hogy nem építettek rámpát. De nem is az ufók voltak és nem is varázslat.


Az egyiptomi műemlékeket folyamatosan restaurálják , pl a Szfinkszet és nem vagyok benne hogy a piramisokat is de sok műemléket. Sok szobrot sok tonnásakat múzeumokban állítanak ki és másolatot helyenek az eredeti helyre. Ezeket egyiptomi kőművesek készítik hagyományos eszközökkel.
Az ókori egyiptomiaknak rengeteg tapsztalatuk rengeteg idejük és rengeteg erőforrásuk volt.

2006. máj. 15. 08:33 | válasz | #433
Nna, időközben elkezdték a három piramis közül a "hold" piramist is ásni és ha azok ott valódi fényképek és valódi kövek akkor szerintem bizonyos hogy a piramisok- piramisok, és ahogy emberek alkották, már csak a mikor és a minek lesz a megfejtendő. Olyan részt találtak ahol le van "járókövezve" egy jó nagy darab föld.
dez  
2006. máj. 14. 23:59 | válasz | #432
Egy pasi pár éve be akarta bizonyítani, hogy semmi különös nincs a piramis-építésben. Az itt is említett módszerekkel állt neki, jópár lelkes önkéntessel. Aztán feladták. :)