Két matematikus szerint a sci-fik álcázó eszközei a valóságban is működhetnek. Elvük lényege, hogy bizonyos objektumok egy úgynevezett szuperlencse közelében látszólag eltűnnek.

Hirdetés

A jelenség egy "rendhagyó lokalizált rezgés" elnevezésű hatáson alapul és bár a Nicolae Nicorovici és Graeme Milton páros elismeri, hogy a gyakorlati kivitelezés komoly kihívásokat jelentene a mai technikának, a mögötte rejlő matematika működőképesnek bizonyult. Így az általuk leírt összetett jelenség, ha csak egy kicsit is, de közelebb hozza egymáshoz a tudományt és a fantasztikumot.

A jelenség hasonló egy hangvilla és egy pohár találkozásához. A hangvilla egy bizonyos frekvencián rezeg, ha a pohár mellé tesszük, akkor az is elkezd ugyanezen a frekvencián rezegni. Ugyanakkor az álcázáshoz sokkal inkább a fényhullámok rezgésére van szükség, mintsem a hangéra.

A koncepció ebben a rendkívül kezdeti szakaszban csupán annyira elegendő, hogy porrészecskéket tegyenek láthatatlanná, űrhajóról itt még szó sem eshet.

Nicorovici és Milton példájában egy parányi megvilágított por szórja szét a fényt olyan frekvenciákon, melyek erős, finomra hangolt rezgést keltenek egy, a porhoz nagyon közel elhelyezkedő álcázó anyagban. Ez a rezgés visszahatva a porra kiiktatja a fény visszaverődését, láthatatlanná téve a por részecskéit.

Az egyik módszer az álcázás létrehozására a szuperlencse, amit nemrég felfedezett, a fényt szokatlan viselkedésre bíró, negatív törésmutatójú anyagokból lehet előállítani. Az elv nem új, már 1967-ben felvázolta egy orosz fizikus, Viktor Veselago, a szükséges anyagokat azonban csak jóval később sikerült előállítani, köszönhetően John Pendry és David Smith professzorok munkájának.


A japán álcázó dzseki
A szuperlencse egyik úttörője, Sir John Pendry, a londoni Imperial College fizika professzora szerint, ha a por elég közel van, akkor az rendkívül agresszív reakciót vált ki az álcázó anyagban, ami alapvetően visszahatva a porra, megszünteti a fény visszaverődését.

A matematikusok szerint az álcázás nem csupán a porral működne, de jóval nagyobb objektumokkal is, azt azonban elismerik, hogy a hatás csak bizonyos fény frekvenciákon működne, így valószínű, hogy az álcázandó objektumnak csak egy része tűnne el. Pendry professzor a BBC-nek elmondta, maga sem tartja kizártnak a matematikusok állítását, bár a módszer messze nem tökéletes, hiszen a fentiek mellett méret és alakbeli korlátok is fellépnek az objektum esetében, melyek részben vagy egészében kizárhatják az álcázhatóságot.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »