Második atom­fegy­ver­ke­zési ver­seny: Orosz­or­szág
2006. május 3. 21:47, szerda
Cikksorozatunk az egykori Szovjetunió, illetve a jelenlegi orosz atomarzenál bemutatásával folytatódik.

Hirdetés

I. rész: Hogyan működik az atombomba?
II. rész: Fejlesztési korlátok
III. rész: A célbajutattás módszerei
IV. rész: Robotrepülőgépek, aknák, rakéták
V. rész: Amerikai Egyesült Államok
VI. rész: Oroszország
VII. rész: Anglia és Franciaország


A Szovjetunió 1943-tól kezdve kezdett komolyan foglalkozni a nukleáris fegyverekkel, munkájukat nagyban segítette a szovjet hírszerzés. Az egész program elindítása egy 1941-es angol bizottsági jelentésnek köszönhető, amely a nukleáris fegyverek megvalósíthatóságát vizsgálta, és mely 1943-ban került szovjet kezekbe. A hírszerzés rengeteg hasznos információt szerzett meg az amerikai Manhattan-tervből is, amely alapján a szovjet tudósok munkája jelentősen egyszerűbbé vált.

1946-ban, Moszkvában beindult az első szovjet (és egyben az első európai) nukleáris reaktor. A rendelkezésre álló tervrajzok alapján gyakorlatilag lemásolták az amerikai Fat Man plutónium hasadóanyagot használó, berobbantásos elven működő atombombát, amelyet 1949 augusztusában robbantottak fel. A Szovjetunió komoly ütemben fejlesztette nukleáris iparát, és 1953-ban egy kezdetleges, majd 1955-ben már egy valódi termonukleáris kísérleti bombát is felrobbantottak. 1949 és 1990 között a kontinensnyi ország összesen 715 katonai célú nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre.


Tu-95 Bear stratégiai bombázó

A stratégiai csapásmérésre az első időkben a B-29-es bombázó másolatát, a Tupoljev Tu-4-et használták. Ezeket az 1950-es évektől kezdve a Tu-16, Tu-95 és a Mjasziscsev M-4 bombázók váltották le, amelyeken az 1960-as évektől kezdve megjelentek a nukleáris töltetekkel felszerelt robotrepülőgépek. Az 1970-es évektől a szuperszonikus bombázógépek felé fordultak, megjelentek a Tu-22M3 (az európai NATO országok ellen) és az 1980-as években a Tu-160 (az Egyesült Államok ellen) bombázógépek.

Noha elkezdték egy interkontinentális robotrepülőgép fejlesztését, az áttörést mégis az R-7 ballisztikus rakéta-család hozta meg. Ez a rakéta ugyan túlságosan bonyolult volt, túl sokáig tartott üzemanyaggal feltölteni, és az indítóállások is túl sérülékenyek voltak hogy hatásos fegyverként alkalmazzák őket, de mégis sikeresnek bizonyultak. Az első két Szputnyik műholdat szinte változatlan formában ilyenek jutatták fel, és ez az alapja a még ma is használt Szojuz hordozórakétának.


Orosz RT-23 (NATO: SS-24) vasúti vagonokba telepített ballisztikus rakéta

A szovjet ballisztikus rakétafejlesztés töretlen lendülettel ontotta az egyre újabb és újabb típusokat, és míg az amerikai szárazföldi telepítésű interkontinentális ballisztikus rakétákat kizárólag megerősített silókban helyezték el (voltak tervek vasúti indítóállásokról, de végül ezeket nem használták fel), addig a szovjetek ezen megoldás mellett a mobil indítóállásokra is nagy hangsúlyt fektettek. Két fő megoldást alkalmaztak: az egyiknél hatalmas, 6-7 tengelyes gumikerekes indítójárművekről, a másiknál pedig átalakított vasúti vagonokból indíthatják a rakétákat. Mivel ezek a járművek folyamatosan mozgásban lehetnek a hatalmas szovjet területen, így felkutatásuk, nyomon követésük és elpusztításuk komoly erőfeszítéseket követel meg az ellenféltől.

A tengeralattjárókra telepített stratégiai fegyverek az 1960-as években a szovjet arzenálban is feltűntek, és itt is párhuzamosan folyt a robotrepülőgépek és a ballisztikus rakéták rendszeresítése e célra. Az 1970-es évek elejére győzedelmeskedtek a ballisztikus rakéták, és az Egyesült Államokhoz hasonlóan a nukleáris elrettentő erő egyik alappillérei a tengeralattjárók lettek. A szovjet tengerről indított ballisztikus rakéták az igényelt hatótávolságok miatt azonban eléggé méretesek lettek.


A 941-es típus, a valaha épített legnagyobb tengeralattjáró

Ezt először úgy hidaltak át, hogy a rakétahordozó tengeralattjárók púpot kaptak, amelyekben elfértek a rakéták, majd drasztikusabb megoldáshoz fordultak: megépítették a legnagyobb tengeralattjáró-osztályt, a 941-es típust (NATO jelölése Typhoon). A monstrum ugyan alig hosszabb, mint amerikai ellenpárja, de kétszer szélesebb nála, víz alá merülve pedig több mint kétszer akkora a vízkiszorítása, meghaladhatja a 40 000 tonnát.

Taktikai fegyverek terén a Szovjetunió is szinte minden elképzelhető feladatkörben alkalmazta a nukleáris robbanótölteket, kezdve a tengeralattjárók és a hadihajók torpedóitól és robotrepülőgépeitől a vadászgépek szárnyai alá függeszthető légibombákon át egészen a 152 mm-es tüzérségi tarackokig. A szovjet doktrína elsősorban az európai hadszíntérre koncentrált, illetve a tengereken a NATO flottacsoportok minél hamarabbi semlegesítésére.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. okt. 29. 17:31 | válasz | #40
Az elavult robbanófejek, rakéták illetve hordozóeszközök szétszerelése jobbára nyugati pénzből és segítséggel folyik az 1990-es évek óta, és jelenleg is tart.


Persze, majd el is hiszem, hogy az oroszok nem képesek szétszedni saját bombáikat...

2006. júl. 02. 14:41 | galéria | válasz | #39
Cuki az az SS24. Élőben méginkább az.
De most komolyan. Amerika is ugyanolyan látszatdemokrácia mint a többi. Egy csoport használja azt az országot is infrastruktúraként, csakúgy mint a többit.
2006. máj. 11. 22:15 | válasz | #38
"Mi abban a logika hogy egy batár rakétahordozót cápának hívnak?"
Mondjuk az hogy ez egy tengeralattjáró és a cápa meg 1 tengeri hal.Nem hívhatják pl sirálynak annak valóba nem lenne logikája.Mellesleg azért is hívhatják cápának mert az a legfélelmetesebb (konkrétan a fehér cápa), legnagyobb tengeri ragadozó hal.És a tengeralattjárók közül az Akulára pont ez jellemző.A legnagyobb méetű tengeralattjáró és a legfélelmetesebb, legpusztítóbb arzenállal rendelkezik.Pont olyan mint a fehér cápa.Úgyhogy lehet hogy nem simán cápának hanem fehér cápának kéne hívni.
2006. máj. 06. 10:37 | galéria | válasz | #37
"Oroszország nagyon messze van a valódi demokráciától és a piacgazdaságtól."

Kérdés, hogy pld. az amerikai demokrácia mennyire igazi, és egyáltalán mi a demokrácia lényege.
A ragadozó falkában is kvázi demokrácia van, mert mindenki téphet a zsákmányállat húsából, persze a rangsornak megfelelően. Ez a mai amerikai-brit demokrácia lényege, amúgy.
dara  
2006. máj. 05. 21:08 | válasz | #36
Oroszország nagyon messze van a valódi demokráciától és a piacgazdaságtól.

Esetleg egy normálisan felépített EU lenne képes valamiféle ellenpólust alkotni.
2006. máj. 05. 21:02 | galéria | válasz | #35
Az USA olyan diktátumpolitikát folytat mostanában, hogy megint szükség van ellenpólusra. Egy demokratikus, piacgazdaságot pártoló Oroszország, szemben a kommunista Szovjetunióval, épp megfelelő ellenpólus lehet.
2006. máj. 05. 19:01 | válasz | #34
ennyi erővel amcsikra is mondhatnánk/m/d ugyanezt...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. máj. 05. 18:21 | galéria | válasz | #33
Véleményem szerint az már nem hidegháború, hanem első sorban gazdasági/politikai háború lesz. Az atomfegyvereknek nem jut komolyabb szerep, még a politikai harctéren sem. Legalábbis ahogy most kinéz...
2006. máj. 05. 17:41 | válasz | #32
Ezek a hüly@ oroszok sosem tudnak leállni?
2006. máj. 05. 16:25 | válasz | #31
miva'? lemaradtam vmiről?
jeec  
2006. máj. 05. 13:47 | válasz | #30
A cikk(sorozat) sajnálatos aktualitást kaphat most, hogy megint pedzegetik az orosz és USA részről a hidegháború újbóli felélesztését. :(
2006. máj. 05. 10:39 | válasz | #29
Király cikk, imádtam, Grat
2006. máj. 05. 05:23 | válasz | #28
jó cikk!
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. máj. 05. 00:12 | galéria | válasz | #27
Ott a pont, a BRDM-et egyszerűen nem tudom kiverni a fejemből, valahogy mindig arra áll rá a kezem, pedig az ugye szárazföldi jármű... :)
dara  
2006. máj. 04. 21:38 | válasz | #26
Jó cikk, már éppen kérdezni akartam, mi ez a nagy csend? :)

Néhány apróság:

a "Delta III" típusszáma 667BDR, nem 667BRD
a "Delta IV" típusszáma 667BDRM, nem 667BRDM

Harcjárműves keverés, nem vitás.

Az elnevezésekből meg szerintem az eredetit kell használni, mégha nem is az a közszájon forgó. Egyetértek veled ebben. A többit pedig zárójelben meg lehet jegyezni.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. máj. 04. 20:18 | galéria | válasz | #25
Hanem azzal, hogy nem az általánosan elfogadott nevet említetted. Így keveredést okoztál.

Egész pontosan ezt írtam a problémás #8-as hsz.-ben:

...egy átalakított 941-es típus (orosz neve: Akula, vagyis cápa; NATO kódja: Typhoon) volt.

Namost már bocsánat, de ott olvasható az "elfogadott" név és külön az orosz név. Tehát ha egy kicsit odafigyelve olvassa az ember máris nincs keveredés...
2006. máj. 04. 18:18 | válasz | #24
Nem azzal van baj, hogy ismered a tengeralattjárók orosz megnevezését. Hanem azzal, hogy nem az általánosan elfogadott nevet említetted. Így keveredést okoztál.

Ami a repülőgépeket illeti, azok orosz tipusnevét csak azért közölték az oroszok, mert Sztálin a Második Világháború idején parancsba adta, hogy közölni kell. A tengeralattjárók viszont mindíg szigorúan titkosak voltak, róluk az orosz sajtó még egy képet sem közölhetett.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. máj. 04. 17:49 | galéria | válasz | #23
Itt arról van szó, hogy stratégiai csapásmérésre képes gépekről van szó. Hány országnak van ilyesmire képes gépe? Jelenleg kettőnek, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak, a számuk és képességeik pedig a leszerelési tárgyalások egyik alapmomentumai. Miután nem szeretnék a nagyhatalmak, hogy illetéktelen kezekbe kerüljenek, ezért az elpusztításuk mellett döntöttek. A nagy hatótávolságú bombázógépek katonai szempontból a mai napig igen jelentős harcértékkel bírnak, így kiemelt figyelem övezi őket politikai fronton is.
Sith  
2006. máj. 04. 17:39 | válasz | #22
Nem igazán értem hogy mi a probléma
Egyébként Tom Clancy nem az az író aki simán dobálozik a nevekkel
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. máj. 04. 17:39 | galéria | válasz | #21
Én viszont szeretek korrekt lenni. A MiG-21-est sem hívja senki Fishbednek, a MiG-23-ast Floggernek, és a MiG-29-esre is ritkán hivatkozik valaki Fulcrumként. Noha ezek az adott típus NATO kódnevei.

Tudom, hogy sokaknak nem mond semmit az, hogy 941-es típus, de ez ugyanolyan típusjelzés, mint a MiG-29. Az Akula, Barsz, Delfin, Kalmar, stb. pedig az adott típus orosz nevei. Mellesleg ha nincs ez az egy keverés az Akula névvel, a kutyának nem tünt volna valószinüleg fel. Pedig odaírtam minden esetben, hogy orosz neve. :)
2006. máj. 04. 15:15 | válasz | #20
A beteges orosz titkolódzási mánia miatt. (Pl.: meghamisították a helyi térképeket, majd ezeket titkosították, és nem adták ki senkinek)

Magyarországon könnyebb volt amerikai, vagy NATO forrásból adatokat szerezni, mint az oroszoktól.

A magyar repülésben kering egy sztori: mivel a vadászrepülő-hallgatók nem jutottak semmilyen adathoz az általuk tanult típusokról, de a vizsgán kérdezték, kézzel írt füzetekben adogatták egymás között. Amikor a suli KGB ellenőrének a kezébe jutott, akkora botrányt csapott, hogy alig tudták megmagyarázni meki, ezek az adatok magyarországon közismertek, sőt a NATO-tól származnak. Végén a srácok alig úszták meg a kicsapást.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. máj. 04. 15:12 | galéria | válasz | #19
"11 darab Tu-160 és 27 darab Tu-95MSz bombázógépet 2001-re mind szétvágták." Úgytudom, ezekbe nincs beépítve atombomba, szóval nemtudom mér kellett szét vágni a gépeket, főleg a 160-asokat. Mégcsak nem is olyan régi gépek, de ilyen lazán elintézik a dolgot.
2006. máj. 04. 15:05 | válasz | #18
Na, szóval hogy kötözködjek:

A filmet 1990-ben mutatták be, így csak az akkor ismeretes megnevezéseket használhatták, ezeket írtam le. Az orosz megnevezéseket, ha ismerték is, nem használták. Ha te ezek helyett az orosz elnevezéseket használod, akkor fölöslegesen kavarod meg a dolgokat. Végül, a film az film, az élet meg egészen más. Nem jó keverni.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. máj. 04. 14:58 | galéria | válasz | #17
Én már egy ideje átszoktam arra, hogy megemlítem mind a hármat (típusszám, orosz név és NATO kódnév), már csak érdekesség szempontjából is. A legtöbben a NATO kódnéveken ismerik a tengeralattjárókat, ha valaki így nevezi őket, azzal sincs semmi baj, de ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az orosz tengeralattjárókat miért a nyugati kódnevükön említjük (megj.: a komolyabb szakmai oldalakon általában a típusszám van feltüntetve, és mellette zárójelben a NATO kódneve)...
jeec  
2006. máj. 04. 14:56 | válasz | #16
Minőségre biztos jó lenne egy esetleges Cifu könyv. Akár még hajlandó lennék rá áldozni (apámnak biztos tetszene egy ilyen könyv :). Szóval én támogatom.

Amiket meg kell fontolni:
A cikkek alapján lehetne - persze a később hozzászólásokbani korrekciókkal, plusz infókkal együtt. A kérdés csak a terjedelem. Mármint, hogy mekkorának kellene, hogy legyen a könyv, és hogy a cikkek ilyen felhasználásával mekkora summa terjedelem lenne elérhető.
Mennyi időd van rá? Ez sajnos elég kulcskérdés.
meg kell gondolni a könyvkiadást is - ez sem egy egyszerű eset. Nem tudom pl. az SG beszállna-e ilyesmi bizniszbe..

Cifu, ha más nem, a weboldaladon lehetne egy linkgyújtemény a cikkedire az SGn, és akkor nem kellene keresgetni. Esetleg az SG-t is meg lehetne kérni, hogy csináljon ilyen tematikus cikk aloldalakat.
data4   "Rest in Peace data4" 
2006. máj. 04. 13:02 | válasz | #15
mindig tanul valami újat az ember, de akkor elékne dönten melyiket használjuk mert így félreérthető, nekem a nato elnevezések jobban bejönnek, mi abban a logika hogy egy batár rakétahordozót cápának hívnak:\
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. máj. 04. 12:51 | galéria | válasz | #14
Semmi probléma, de továbbra is mondom, hogy más az orosz név, és más a NATO azonosítási kód. A NATO eredetileg az ABC betüi alapján jelölte a szovjet tengeralattjárókat (Alfa, Charlie, Foxtrott, Zulu, stb.). Később miután elfogyott az ABC, más jelöléseket hoztak fel, így jött a Typhoon és az Akula, ez utóbbi Cápát jelent oroszul. Amit a nyugati elemzők nem tudtak a jelek szerint, hogy az oroszok Akula néven illettek egy másik hajóosztályt. Ebből vannak a félreértések. :)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. máj. 04. 12:46 | galéria | válasz | #13
941-es típus, nukleáris meghajtású raktahordozó tengeralattjáró. Orosz neve: Akula, NATO kódja: Typhoon.

Ez a legnagyobb létező tengeralattjáró, 20db ballisztikus rakéta hordozására képes. Ebbe az osztályba tartozott a filmbéli Vörös Október.



971-es típus, nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjáró. Orosz neve: Barsz / Shuka-B, NATO kódja: Akula.

A jelenlegi legmodernebb orosz vadásztengeralattjáró-osztály.



705-ös típus, nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjáró. Orosz neve: Lira, NATO kódja: Alfa.

Egy titánból készült vadász-tengeralattjáró, amely rendkívűl nagy sebességével és nagy merülési mélységével vívta ki hírnevét. Az 1990-es években az utolsót is kivonták az aktív szolgálatból. Ebbe az osztályba tartozott a Vörös Októbert üldöző tengeralattjáró.

2006. máj. 04. 12:40 | válasz | #12
Bocs, hogy ellentmondok neked, de a hétvégén néztem meg a filmet.
Lényeg, a Vökös Október egy átalakított(+ egy magnetohidrodinamikus meghajtás) Tájfun osztályú tengeralattjáró volt. A másik, ami megtámadta őket, egy Alfa osztályú vadásztengeralattjáró volt, erre vezették rá a végén a saját torpedóját. Az amerikaiak egy Los Angeles osztályú vadásztengeralattjárót használtak.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. máj. 04. 12:30 | galéria | válasz | #11
Bizonyos szinten egyetértek, de messze nem teljesen.

Igen, oroszországnak valóban van már némi pénze, de még mindig nem annyi, ami egy nagyhatalmi státuszú atomfegyverekkel rendelkező ország hadseregének fentartására elég lenne. Mindezt úgy, hogy oroszország a büdzsé meglehetősen nagy részét költi a hadseregére.

Jelenleg úgy néz ki, hogy vesznek pár új csapásmérő gépet (Szu-34) és helikoptert (Mi-28N), felújítják a vadászgépeik egy részét (Szu-27SzK), építenek néhány kisebb hajóegységet. A pénz nagy része továbbra is a nukleáris erőkhöz vándorolnak, de még így is igencsak elhúzódik a Topol-M és a Bulava fejlesztése illetve rendszerbe állítása. Itt most hosszasan lehetne értekezni, hogy mi a jelenlegi helyzet, de csak pár kiragadott részlet:

Az orosz légierő vadászgépeinek többsége elavult, a fejlesztés eléggé lassan folyik, és az sem új gépek vásárlásáról szól, hanem régebbi gépek felújítása. Ugyanez igaz a bombázógépekre, a többség még mindig turbólégcsavaros Tu-95MSz, alig van pár Tu-160-asuk, és a jelenlegi ütembe évi egy gépet vásárolnak, holott a Tu-95-ösök ennél nagyobb iramban futnak ki. A vadász- és rakétahordozó tengeralattjárók átlagéletkora 20 év körüli, ami még nem olyan rossz, hiszen az amerikai hajóegységek sem fiatalabbak sokkal. Csakhogy azokat rendszeresen felújítják, míg a rendelkezési állományban lévő orosz egységek egy része éppen, hogy nem süllyed magától el. Évek óta áll a vadásztengeralattjárók építése, noha több félkész egység is áll a szerelőcsarnokokban. Két rakétahordozó tengeralattjáró építése folyik, de közben a következő évtizedben legalább tíz egységet kellene kivonni.

Eközben pedig mennek a nagyotmondások, mint nemrég az az elhangzott szöveg, hogy a következő évtizedben mindnégy orosz flottának (Északi-tengeri, Balti-tengeri, Fekete-tengeri és Csendes-óceáni) saját repülőgép-hordozó hajója lesz. No igen...

Nem vitás, hogy az orosz hadsereg, légierő és haditengerészet komoly erőt képvisel még mindig. De technikai színvonal terén a rendelkezésre álló eszközök nagy része elavult, kiöregedett. Tény, hogy a fejlesztőirodák ontják a jobbnál jobb terveket, de ha nem rendszeresítik őket, akkor hiába. Szóval oroszország erejét továbbra is főleg az atomfegyverek biztosítják. A kérdés, hogy meddig, mert jelenleg úgy néz ki, hogy hosszú távon, ha lassan is, de vissza fognak csúszni Franciaország, Anglia és Kína mellé.
data4   "Rest in Peace data4" 
2006. máj. 04. 12:17 | válasz | #10
nemakarok okoskodni a világért sem, biztos csak elirtad de szerintem az akula meg a typhoon nem ua.az osztály ha jól emlékszem a filmben egy orosz akula üldözte a Vörös Oktobert, amit a film végén a saját torpedoja intéz el, akula egy vadásztengeralattjáró szerintem.
JTBM  
2006. máj. 04. 12:00 | válasz | #9
Az Oroszoknak megint van pénzük a magas olajáraknak köszönhetően és nem kell eltartani a hajdani szovjet testvérköztársaságokat sem. (Illetve még mindig kapnak valamit, de nem annyit, mint régen)

Ezért újra megindult náluk a fegyverkezés, csak szerényebb méretekben, mint régen, valamint célzottabban, okosabban.

Náluk is a terroristák a fő célpont, az USA és Kína csak másodlagos fenyegetés.

Oroszország megint csak okosan elsősorban a gazdaságba és infrastruktúrába pumpálja a pénzét, szerintem az ország fejlettsége rövidesen meghaladja a miénket.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. máj. 04. 11:40 | galéria | válasz | #8
Lehet kishítű vagyok, de könyvet írni azért komolyabb erőpróba, én pedig a saját véleményem szerint nem állok olyan szinten, hogy ilyesmibe fogjak. :)

Igen, a Vadászat a Vörös Októberre c. filmben a "lázadó" szovjet tengeralattjáró egy átalakított 941-es típus (orosz neve: Akula, vagyis cápa; NATO kódja: Typhoon) volt. Az már a film érdekessége, hogy valójában csak 6 ilyen hajó készült, az utolsót 1989-ben adták át, a hetedik egység építését félbehagyták, és végül szétbontották.
2006. máj. 04. 09:24 | galéria | válasz | #7
Az a "gumikerekes indítójármű" hogy megindulna, ha begyújtaná a rakétát :D:D:D:D
2006. máj. 04. 09:01 | válasz | #6
Jaja! Az volt!Typhoon 7-es talán :)
Faby  
2006. máj. 04. 08:31 | válasz | #5
Csatlakozom.
De lehet, hogy nem is kellene új könyvet írni, ki lehetne adni az összes eddig megjelent cikket, persze csak a sorozat befejezése után. Engem érdekelne.

Tényleg, hogy lehet megkeresni az összes, Cifu által elkövetett cikket?

Más.
Ugye jól emlékszem, a Vadászat a vörös októberre (Tom Clancy regénye alapján) c. filmben is az alap egy Tájfun osztályú hajó volt?
Razgon  
2006. máj. 04. 07:38 | válasz | #4
Cifu, nem akarsz könyvet írni a témában? Én megvenném, szerintem mások is.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. máj. 04. 00:13 | galéria | válasz | #3
Igyekszem belőni egy ideális hosszt, mert a korábbi cikkeknél sokszor éppen a túlságosan is nagy hossz volt a probléma. :)

HUmanEmber41st:
Sajnos ezzel most leginkább a szabadidő szűkössége miatt késtem ennyit. De igyekszem mostmár bepótolni a lemaradást.

(lassan olyan leszek mint a politikusok: igérgetni már tudok... :))
2006. máj. 03. 22:35 | válasz | #2
Cifunak valamiből élnie is kell...hogy aztán a színvonalat tartva ilyen jó, alapos cikkeket írjon! :)
Flashy  
2006. máj. 03. 22:18 | válasz | #1
még mindig jók ezek a cikkek, csak túl rövidek :)