Német kampány a fájlcserélési átalánydíjért
2006. április 25. 17:34, kedd
Német jogi szakemberek és felhasználók szerint abszolút megvalósítható lenne a korábban több országban is szóba került, fájlcserélő rendszerekre kiszabandó havi átalánydíj bevezetése.

Hirdetés

Egy ilyen díj teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi szerzői és szomszédos jogi törvényekkel - állítják német magánemberek és jogászok. A privatkopie.net nevű oldal és az Informatikusok Fóruma a Békéért és a Társadalmi Felelősségért (FIfF) nevű civil szervezet tagjai közösen akarnak harcba szállni a fájlcserélési átalánydíj bevezetésének elfogadásáért Németországban. A kampány szervezői már nyilvánosságra is hozták a Brigitte Zypries német igazságügyi miniszterhez és a német Bundestag képviselőihez írt nyílt levelüket, amit a Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából írtak.

A privatkopie.net létrehozói szerint a fájlcserélő rendszereket éppoly kevésbé lehet betiltani, mint a magáncélú másolatok elkészítését, ezért kompromisszumra van szükség ebben a kérdésben. A szakemberek rámutattak: egyértelműen bebizonyosodott, hogy a tiltás nem jó megoldás, hiszen folyamatosan nő azoknak a száma, akik használják a P2P-hálózatokat. A német felhasználók a francia példával érvelnek, ahol korábban magánemberek, zenészek, kiadók fogtak össze az átalánydíj bevezetéséért és ahol az elképzelést támogatók száma napról napra nő.

A javaslatok szerint nagyon egyszerű megoldásról van szó. Az internetszolgáltatók felajánlanák a vá­lasz­tás lehetőségét az előfizetőknek: aki sze­ret­ne védett tartalmakat letölteni a világhálóról, az fi­zet egy né­hány eurós dí­jat, aki nem, az pe­­dig nem fi­zet­ne. A befizetett díjak a szerzői jog­vé­dő szer­vezetekhez kerül­nek, akik el­oszt­ják azt a ze­né­szek, filmesek, játék­fej­lesz­tők között olyan arány­ban, amilyen gyak­ran az adott művet letöltötték.

A német szervezők arra az anyagra hivatkoznak, amit még korábban a francia kampányolók kérésére André Lucas professzor, a Nantesi Egyetem munkatársa készített el. A szakember azt a kérdést vizsgálta meg, hogy összeegyeztethető-e a nemzetközi szerzői joggal az átalánydíj bevezetése? A válasz igen, semmi sem tiltja egy ilyen díj alkalmazását.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. ápr. 26. 13:14 | válasz | #12
még szerencse h nálunk (egyenlőre) nem kell ien szarokért fizetni.(viszont ha náluk népszerű lesz...)
Cat  
2006. ápr. 26. 12:30 | galéria | válasz | #11
viszont onnantól kezdve nem lehet bezáratni a torrent oldalakat, hisz fizetsz érte -> bárki előtt megnyílna a letöltés lehetősége.
Mberke  
2006. ápr. 26. 11:16 | válasz | #10
Ez lenne a legjobb megoldás, csak az a baj, h a kiadók tuti rápakolnának 20 fajta másolásvédelmet, DRM, rootkit, stb. Azért meg nem fizetnék hogy agyonkorlátoznak, ne tudjam akármilyen eszközön lejátszani a zenét, filmet.
De tök szivesen fizetnék havi 2-3 ezer forintot, korlátozás mentes, jó minőségű, legális tartalmakért torrent szerü rendszerben.
És ezzel tuti nem csak én vagyok így.
A kiadók is tuti jobban járnánk vele! Csak az a baj hogy a kiadók vezetői 1 "kicsit" le vannak maradva. Kellene már valami elölrelépés!
2006. ápr. 26. 08:46 | galéria | válasz | #9
befizetett díjak a szerzői jog­vé­dő szer­vezetekhez kerül­nek, akik el­oszt­ják azt a ze­né­szek, filmesek, játék­fej­lesz­tők között olyan arány­ban, amilyen gyak­ran az adott művet letöltötték.
Ja, erre találták ki nállunk sokkal okosabb emberek, hogy egy legális torrentet kellene létrehozni, amit csak az általánydíjas userek használhatnak.
A kiadók kötelessége pedig, hogy min 3-4 formátumban/minőségben feltegye a cumót, és a letöltések darabszáma után kapnák a dellát
Így mindenki jól járna
2006. ápr. 26. 07:54 | válasz | #8
Az autópályáéert fizeted a matricát... De az autópályát miből építették? Abból, amit már korábban adóban befizettél.
2006. ápr. 26. 07:32 | válasz | #7
akárhogy is, ajánlat van a "jogvédők" felé: köll kicsi pénz, vagy egyáltalán nem köll a pénz.
dez  
2006. ápr. 26. 04:08 | válasz | #6
1. Igen. Na és? A törvény véd - ha fizeted az átalányt.
2. Ha fizeted, nem kell félned, hogy ha elkapnak, jönne a bünti. Ennyit megér néhány euró.
3. Nem, ez olyan, hogy hiába van autód, az autópályáért - adott esetben - külön fizetni kell.
Cat  
2006. ápr. 26. 03:45 | galéria | válasz | #5
akkor viszont már jóval kevesebbeket zavarna a netre kivetett átalánydíj, ha ezzel együtt megszünne a cdre, dvdre, mp3 lejátszóra, nyomtatóra stb. beszedett, szintén milliárd eurós nagyságrendü összeg. Hisz miért fizessek az adathordozóra kiirás után, ha a megszerzéséért már fizettem?

Magyarországon a boltban vásárolt matricás írható DVD ára a harmadára esne, a merevlemezes mp3 lejátszóknál szintén 5-7ezer forintos(!) árcsökkenést okozna. Így azért már más lenne, nem?
shabba  
2006. ápr. 26. 01:08 | válasz | #4
Az opcionális lehetőséggel alapjaiban ölik meg az átalányos konstrukciót, mivel ezzel töredékére csökken a befolyt jogdíj összeg, ami már nem biztosít elégséges tárgyalási alapot a jogtulajdonosok felé.

A francia modell 7 euroról szólt ami adóval együtt úgy 100 euro körüli éves díjat jelente minden egyes broadband előfizető után. Olyanból pedig franciáknál 10 millió fölött van és számuk elér meredeken nő, idővel elérhető a 20 milliót is. Ez pedig már éves szinten 1 milliárd később akár 2 milliárd euro bevételt is hozhat ami már elégségesen nagy pénz ahhoz hogy a jogtulajdonosok elgondkolkodjanak azon foglalkozzank e ezzel az egésszel.

Ha viszont opcionálissá tennék a befizetést akkor máris nem a felhasználók 100%-áról lenne szó - köztük azokkal is akik azt sem tudják eszik-e vagy isszák a P2P-t és bizony a döntő többség ilyen - hanem már csak nagyon töredék rész lenne a befizetők száma. Jó ha elérné az 5-10%-ot.

A német piac hasonló 10 millió feletti broadband előfizető számot tud felmutatni mint a franciák, mindenkire kiterjedő átalány esetén egy hasonló 1 milliárdos bevételt hozna ez díjtétel. De ha opcionálissá tennék akkor máris lecsökkene a tizedére-huszadára amit alapjaiban fognak elutasítani a jogtulajdonosok.

Náluk pont ezért nem lehetne életképes egy ilyen átalányos modell mert ha a megcélzott bevétel szint népesség arányosan kisebb lenne akkor az az arányaiban harmad akkora broadband előfizetői tábor között szétosztva, 3x magasabb átalánydíjt eredményezne. Ez pedig akkor náluk ha az előbbi 7 euroból indulunk ki máris 21 eurót jelente, adóval együtt lenne az 25 is. Ez a plusz díjterhet rátéve a mostani összes broadband előfizetési díjakra túl nagy drágulást hozna ami inkább azt eredményezné hogy sokan inkább lemondanának a broadband használatról.

Nem is beszélve arról hogy az összes előfizetőt érintő átalány esetében a felhasználói tábor igen magas része ezt úgy élné meg hogy egy kis számú warezos töltögető tábor "úri huncutságának" költségeit velük fizettetnék meg, holott a felhasználók nagy része azt se tudja mi az P2P és egyáltalán nem töltöget ilyen cuccokat. Szóval egy ilyen kezdeményezésnek attól tartok lennének ellenzői a netezők körül is szép számmal ha eljutna odáig hogy komolyan elgondolkodnának a bevezetésén.


magus:
3. Ez a jogdíj átalány attól mert ezt megveszed miért kellene a netkapcsolódást ingyen kapnod? Gondolj arra attól mert van egy autód(ami a számítógéped) még kell benzint(netkapcsolódás) venned hogy járhass az utakon(net). Attól mert veszel egy autópálya matricát extra utak bejárásához(átalányos jogdíj) még nem fogod ingyen kapni a benzint a töltőállomásokon.
Enkil  
2006. ápr. 26. 00:02 | válasz | #3
huzzatok bele a letöltésbe amíg még lehet
magus  
2006. ápr. 25. 23:50 | galéria | válasz | #2
"A javaslatok szerint nagyon egyszerű megoldásról van szó. Az internetszolgáltatók felajánlanák a vá­lasz­tás lehetőségét az előfizetőknek: aki sze­ret­ne védett tartalmakat letölteni a világhálóról, az fi­zet egy né­hány eurós dí­jat, aki nem, az pe­­dig nem fi­zet­ne. A befizetett díjak a szerzői jog­vé­dő szer­vezetekhez kerül­nek, akik el­oszt­ják azt a ze­né­szek, filmesek, játék­fej­lesz­tők között olyan arány­ban, amilyen gyak­ran az adott művet letöltötték."

hat en ezt nem ertem

1. ezzel egyertelmuen bevallom, hogy illegalis tartalmat toltok le netrol?
2. nem fizetek, azt valasztom, hogy nem toltom le, ugyan hogy nezik meg, hogy en mit toltok le, egyik file cserelo sem illegalis, csak ami rajta van, a nagyobb kutya baszik elven a filecserelok jarjanak rosszul?
3. mi az hogy miutan kipengetem a netre meg kulon fizessek, hogy tolthessek le? ez olyan mint ha veszek egy autot, benzint, autopalyamatricat, de kulon fizetek mert a gazpedalt meg akarom nyomni?
2006. ápr. 25. 23:07 | válasz | #1
"A befizetett díjak a szerzői jog­vé­dő szer­vezetekhez kerül­nek, akik el­oszt­ják azt a ze­né­szek, filmesek, játék­fej­lesz­tők között olyan arány­ban, amilyen gyak­ran az adott művet letöltötték."

Ennek kilencvenöt százalékát a kiadók kapják, azok a szemét, sok esetben cionista dögkeselyűk, akik még több pénzt akarnak lefejni a sok marhától, tőlünk.

Ezt sem tudják megcsinálni persze, ahhoz az egész netet folyamatosan figyelni kéne, meg bannoltatni. Azt pedig ma egyenesen lehetetlen.