A Szellemi Tulajdon Világnapján Budapesten a Kogart Házban tartott sajtótájékoztatón ütközött össze a szerzők, gyártók, kiadók, jogvédők érdeke az újságírók által képviselt fogyasztói véleményekkel. Mindkét fél sírt és mindkét fél bődületes dolgokat csapkodott a másik fejéhez. Az esemény egyik csúcspontja, mikor Andy Vajna színre lépett és rendőrségi közbelépést sürgetett az ügyben.

A sajtótájékoztató viszonylag nyugodtan indult, hiszen a fent említett három szervezet vezetői, az iparágak egy-egy képviselőjével társulva egyenként elmondták vitaindító véleményüket, mely több esetben megpörgette zsebemben a bicskát és igencsak tágra nyitotta a szememet, még akkor is, ha új információ viszonylag kevés került a birtokomba. A rendezvény fő szónoka Mihály György, az ASVA elnöke volt, aki 100 millió dolláros veszteségről számolt be a hazai piacon az elmúlt évet tekintve, ami véleménye szerint a producerek helyett a kalózoknál landolt. Számításaik szerint minden negyedik DVD kalózmásolat a piacon, illetve naponta 28 ezer filmletöltést produkál alacsony internetpenetrációt magáénak mondható országunk.


Erre reagálva szerkesztőségünk első kérdésként neki szegezte, hogy amennyiben ez így van, akkor miért erőltetik még mindig a műanyag adathordozókat, miért nem fektetnek több energiát a virtuális vásárlások területére, miért fehér holló az online videotéka? Válaszában Mihály György elismerte, hogy az iparág jelentős lemaradásban, késésben van, sőt amennyiben azt állítom, hogy maga az iparág hibás a kialakult helyzet miatt, akkor teljesen igazam van. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy ha rossz a zár egy autón, akkor az nem jogosít fel arra, hogy beüljek és elvigyem. Szűts László, a ProART elnöke ugyanezt erősítette meg és hozzátette, hogy "ez nem a pénzről szól", hanem a jogtudatosság hiányáról.

Kálomista Gábor, filmproducer rövid bevezetőjében és provokatív kérdésemre viszontválaszul statisztikákat emelt ki. Saját számításai szerint a Csak szex és más semmi című filmet 186 000-en töltötték le illegálisan és ezzel közel 600 millió forint kárt okoztak a forgalmazónak és egyben a készítőnek is. Azt gondoltam, hogy ezek a számok valamiféle hasraütés eredményei, hogyan jön ki vajon egy letöltés éppen 3225 forintra? Kálomista úr viszont felkészült volt az ügyben és gyorsan előhalászott egy papírt, amiről felolvasta a BIX, a DCHUB Info és egy Torrent info oldal alapján készített statisztikákat, ami szépen mutatta, hogy a mai hazai adatforgalom markáns részét valóban a peer-to-peer csomagok teszi ki, a torrent és DC oldalakon pedig statisztikákat vezetnek arról, hogy melyik anyagot hány alkalommal töltötték le eleddig.

Felvetődött bennem az a kérdés is, hogy vajon komolyan gondolják-e azt, hogy akik letöltik azok valóban meg is vennék ezt a mai piaci árakon amennyiben nem lenne megoldható technikailag a letöltés, amire azt a közepesen kitérő választ kaptam, hogy azt is naivitás gondolni hogy senki nem venné meg ezek közül. Kálomista Gábor szerint a legfontosabb kérdés jelenleg, hogy a fogyasztó, a letöltő minek minősül? Vajon jóhiszemű felhasználó vagy ő maga is orgazda? A producer az utóbbira szavazott. A kifehérítést viszont támogatná így vagy úgy, talán ezért is válaszolta azt a következő kérdésemre, hogy a néhány hete elhamarkodottan bejelentett Digital Film Egyesület céljai nagyon is reálisak és jogosak, csak éppen nehéz megjósolni hogyan oldják meg technikailag.


A jogvédő szervezetek közül a harmadik hozzászóló, Dr. Szamosi Katalin a BSA jogi képviselője kicsit kilógott a sorból, hiszen a szervezet elsősorban az üzleti szoftvereket védi, ráadásul ők az eddigi boszorkányüldözés helyett nemrégiben átváltottak tanácsadó, felvilágosító szerepbe. Ő nagyon szimpatikusan a sajtó segítségét kérte ebben az ügyben, hiszen a legfontosabb, hogy a piac szereplői, a cégek vezetői érezzék és tudják is, hogy amennyiben illegális szoftvereket használnak, akkor azzal más piaci cégek létét veszélyeztetik.

Oldalán foglalt helyet Bojár Gábor a Graphisoft elnöke, aki higgadtan és enyhén pozitívan elemezte a helyzetet. Véleménye szerint az üzleti szoftverek piacán igenis van létjogosultsága a hardverkulcsoknak, sőt a saját CAD-es tapasztalata az, hogy az ügyfelek ugyan eleinte kényelmetlennek találták a milliós szoftver mellé a fizikai kulcs kényszerét, de később ők nyilatkozták azt, hogy azért veszik ezt az építészeti szoftvert mert tudják, hogy nem lehet másolni. Így a konkurencia nem fogja tudni ugyanazt olcsóbban kínálni, hiszen nem érhető el az 5000 dolláros program 100 dollárért, nem tudnak spórolni ezen.

Nyilván ez kissé sántít, de ezek szerint működik. Ők nem egyéni felhasználók szintjén orvosolják ezt a kérdést, hanem egész országonként. Elmondása szerint a legrosszabb helyzet Oroszországban és Kínában van, ott nem tudtak mit kezdeni az illegális másolatokkal, így befejezték az oda való befektetéseket és lokalizációt. Nem foglalkoznak egyelőre azokkal az országokkal, ahol nem megoldott a szellemi termékek jogi védelme, hiszen a jogi védelem és a technológiai csak együtt ér valamit. A helyzet ezeken a helyeken annyira komoly, hogy Oroszországban csomagolva, garanciával és garantált tört frissítésekkel együtt forgalmazzák programjaikat. Bojár elmondta, hogy megkeresték az orosz hackert, hogy dolgozzon nekik és írja ő a biztonsági kódokat, mire életveszélyesen megfenyegette őket valamilyen titokzatos sötét erő, hogy hagyják a maffiát békén. Hűha.


A nap fénypontja a NOX üdvöskéje Péter Szabó Szilvia volt, aki kissé késve, kissé egyszerűen, de elmondta, hogy fiúk-lányok, ha nem veszitek meg a lemezeket, akkor nem tudunk majd újat csinálni, sőt ha kevesen veszik a lemezeket, akkor az új rossz minőségű lesz, mert nem lesz elegendő forint a drága stúdiók bérletére. Ezt jómagam megértem és el is fogadom, bár a művésznő bevallotta, hogy tavaly 400 haknikoncertet adtak, ami mondjuk 200.000 forintos szerénynek mondható átlaggal számolva is 80 millió forint.

Ezzel kapcsolatban Szilvia elmondta, hogy a koncerttapasztalatok alapján úgy látja, hogy az emberek szeretik a zenét és igénylik azt, de ha megkérdezik egy koncerten, hogy kinek van meg a lemez otthon, akkor csak a fele teszi fel a kezét, ha pedig megkérdezik azt is hogy kinek van másolt, akkor majdnem ugyanennyien fent hagyják a kezüket. Az alapvető probléma a társadalomban a jogtudatosság hiánya, amire hozott egy egyszerű példát: Egy kisfiútól megkérdezték koncert után, hogy van-e NOX lemeze, azt mondta, hogy igen. Megkérdezték, hogy másolt-e? Természetesen igen! És arra a kérdésre, hogy ki másolta, a kisfiú azt mondta, hogy az óvónéni...

Anélkül, hogy a véres csatározás minden lépését részletesen rögzíteném, nem tudom kihagyni a meglepetés sztár celebritás producer, Andy Vajna kirohanását, aki talán a provokatív kérdéseim, illetve néhány kollega szúrós megjegyzése után mikrofont ragadott és azzal kezdte, hogy a DVD másolás nagy biznisz. Számomra is meglepő adatokat sorolt fel, miszerint a kokain üzletben 1 dollár befektetés 1 dollár profit és lehet, hogy lecsuknak és lehet, hogy megölnek az üzlettársaid. A DVD bizniszben viszont 1 dollárnyi befektetés 8 dollár profitot hoz a kalózoknak és a rendőrség azt sem tudja, hogy történt valami. Az Amerikába szakadt hazánkfia arcán láttam a nap folyamán először az őszinte kétségbeesést, ami a filmszakmával kapcsolatban felmerül. Annak ellenére, hogy valóban erősen megkérdőjelezhető a piaci szereplők magatartása, tényleg félelmetes lejtőn gurul a zenei, filmes világ szekere. Mr. Vajna is azt kérdezi, hogy attól, hogy valamit le lehet másolni, miért muszáj? Ő a hazai szereplőkkel ellentétben radikálisabb megoldást támogat, hiszen ő a rendőrséget vonná be és börtönbe csukna minden kalózt.


Egyesek szerint a probléma az egész kalamajkában, hogy a kultúra nem tud túllépni a tulajdon materiális voltán. Ez talán így igaz, hiszen ki gondolja hogy valami, amit úgy el lehet lopni hogy az eredeti is megmarad, akkor abból gond lehet. Ha kocsit lopok, vagy kenyeret a pékségből, akkor az eredeti eltűnik, ha zenét töltök le, akkor még az eredeti megmarad, csak leklónoztam. Baj? Erre Jeszenszky Zsolt, a ProArt PR felelőse hozott egy mulatságos, de nagyon is jó példát. Megyek a mezőn és találok egy legelésző tehenet, ami valószínű a szomszéd gazdaságban lakó Józsi bácsié. Tegyük fel, hogy megfejem a tehenet, amitől Józsi bácsinak a jószága megmarad, nem öltem meg, nem loptam el, csak éppen aznap már nem ad több tejet az állat, Józsi bácsi pedig nem tudja azt eladni, pedig ő etette, gondozta az állatot a tejből származó bevétel reményében. A zenészek is így vannak: ha megfejik a tehenüket sunyiba, akkor felkopik az álluk.

Summa summárum, a kereskedelmi szövetség egy tagja, aki a vendégek között foglalt helyet - pedig az asztal másik oldalán lenne a helye szerintem - mondta talán az egyetlen előre mutató dolgot: nem maga a művészet, nem a zene és a film van válságban, hanem az erre épülő kemény kereskedelmi ipar, aki a szellemi tulajdonból fizikai terméket kreált és erre egy egész iparágat épített. A lassan mozgó óriásbálna nem tudta követni a világ fejlődését, így az elhaladt mellette. Saját véleményem is ez volt, hogy amennyiben az ipar nem tudja követni ezt a fejlődést és a kiadók továbbra is a műanyag korongokon akarnak meggazdagodni, akkor bukta lesz a vége. Csak lehet, hogy a jó zene bukik először.

Remélem nem tűnik demagógnak, de azt hiszem mindenki, aki zenét hallgat tegyen egy lépést a szellemi tulajdon elismerésének érdekében akár azzal, hogy online fizetős tartalmat használ és akkor a jelenleg is tapasztalható mozgások felerősödnek. Mihály György ASVA elnökkel és Szűts Lászlóval, a ProArt elnökével is meg tudtunk egyezni abban, hogy a folyamatok beindultak, a technológia változik és egyre jobban eltolódik majd a műanyag felől a drót felé majd a szellemi termékek továbbítása. Hajrá!

A Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából mindhárom szervezet közleményt adott ki:

ASVA: 6 milliárd Ft kárt okozott 2005-ben a filmkalózkodás

A legális szoftverhasználat elterjesztéséért küzd a BSA

ProArt: A másolás legnagyobb vesztese a zene

Kapcsolódó cikkek

• Együtt a zenéért, avagy aki nincs velünk, az ellenünk (2005. szeptember 22.)
• Fájlcsere a weben (2005. február 2.)
• A fájlcsere fejlődése (2005. január 13.)
• Warezhelyzet Magyarországon (2003. július 6.)
• Visszaszorítható a kalózkodás a másolásvédelmi technológiákkal? (2002. május 7.)

Megosztás

•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•  
•