 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Üdv!
Szerintem titokban már régen végrehajtották a Mars-utazást.
|
Leírhatnád hogy működik ez az "atomrakéta", mert amit én ismerek, az gyenge tolóerejű, hosszan működtethető.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Nagyjából jó az nnp-s leírás. Pár szóval azért kiegészíteném. A szilárd zónájú repülőgép űrhajóhajtóművek technikai jellemzői sajnos még mindig ugyanott tartanak, ahol 50 éve leállították a fejlesztéseket. Gyengébbek a kémiai hajtóműveknél, viszont sokkal tovább üzemeltethetők és a tömegre vonatkoztatott fajlagos energiatermelésük is sokkal jobb. A gázfázisú hajtóművekkel már jóval biztatóbb eredmények születtek. Ezek már átlépték a kémiai hajtóművek elvi korlátait: magasabb hőmérséklet, evvel együtt nagyobb kiáramlási sebesség. Itt viszont még nem volt kizárható a nukleáris üzemanyag kis hányadának kikerülése a hajtóműből.
Aztán klasszikus megoldás még az energetikai atomreaktor és ionhajtómű kombinációja is, de az ionhajtóművekhez még egyenlőre ma sem nagyon tudnak elegendő nagyságú ionforrásokat készíteni. Ha ezen túllépünk egy ilyen hajtómű is sok nagyságrendet ráverne a napelemes energiaforrásúakra.
A különböző reakció mechanizmussal működő hajtóművek elméleti határait összevetve könnyen belátható, hogy már nincs sok tartalék a kémiai meghajtásban, a magreakciókat hasznosítva viszont még a mai technológiai szinten sem okozna nehézséget a naprendszeren belüli közlekedés, ill. egy 10 éves gyakorlati fejlesztés még azért kellene, hogy leporoljuk a múlt századi kutatások eredményeit.
Nagyságrendileg kb. úgy néz ki a dolog, hogy egységnyi tömegű üzemanyagból a maghasadással 6 nagyságrenddel több energiát szabadíthatunk fel, mint a kémiai reakciókból. Egy esetleges fúziós hajtómű még ennél is tízszer jobb lenne (persze ilyen még elméletben sem létezik), és egy anyag-antianyag reakció még a fúzióznál is százszor jobb lenne (9 nagyságrenddel lenne jobb a kémiainál), természetesen még ennek is csak az elve ismert.
De az atomrakéták már működtek, és némi fejlesztéssel könnyen maguk mögé utasítanák a hagyományos meghajtást. Csakhát egyes társadalmi szervezetek nem akarnak a fejlődésből, és a költséges projekteket a politikusok is könnyebben leállítatják.
 |
Itt találsz róla egy rövid leírást, még a wikipédiát javaslom.
http://www.atomeromu.hu/mukodes/tipusok/ur.htm
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Igen, de azért a visszatéréshez is kéne üzemanyag.
Ezért jó a víz.
Az a probléma a hidrogénnel, hogy nehezen tárolható. Ott a víz, az nagyon könnyen, csak még felhasználás előtt át kell alakítani.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
gondolom fűt vmit, én se tom biztosan, de vmi ilyesmi lehet
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Megmondaná valaki, hogy hogyan működik az atommeghajtású hatjtómű? Hogyan ad tolóerőt?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
(Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhívők...)
|
Nem kell folyamatosan égetni a hajtóművet, a megfelelő sebesség elérése után sztem max a manőverezéshez és a megálláshoz kell beindítani.
Mivel az űrben nincs szinte semmilyen ellenállás, a lehető legcsekélyebb mértékben lassul csak bármi is.. /lásd pl műholdak/
Ez itt a reklám helye! Ha szeretné, hogy az Ön hirdetése jelenjen meg ITT, nem kell mást tennie, mint küld egy 5000ft-ról kiállított csekket :)
|
Hát, sajna épp a „zöldmajmok” okozzák a legnagyobb környezeti károkat és gátolnak sok tudományos fejlesztést. De hát ez a demokrácia velejárója. Ha elég hangos pár hülyegyerek, nem baj, hogy nincs igazuk, a hozzá nem értő döntéshozóink (bölcsészek, jogászok) inkább nekik adnak igazat. Minden korban voltak ilyenek, egyszer vallási, másszor társadalmi, mostanában meg épp környezetvédelmi ideológiával butítják a népet. (persze van amiben igazuk van csak ez igen kis hányada a tevékenységüknek).
Na mindegy. Szerintem az űrkutatás épp a nukleáris hajtóművek „betiltása” miatt nem tud átlépni bizonyos kereteket. Pedig aztán azok sem környezetszennyezőbbek a többi hajtóműnél, csak indokolatlanul rossz a megítélésük.
Kémiai hajtóanyagból is lenne még néhány hatékonyabb keverék, csak az a baj velük, hogy minél nagyobb az égéshőjük, annál reakcióképesebbek a komponensek, és egy idő után már igen nehézzé és kockázatossá válik a gyártásuk és tárolásuk, és persze emiatt igen drágává is válnak.
|
Ha 0.5 éves úttal számolunk, akkor az 15768000 másodperc.
Vigyen mondjuk 50 tonna vizet.
Az elektrolizáláshoz számolok 2x akkora energiával, mint az égéshő.
Szóval 280 MJ/kg.
Ekkor 14000000 MJ energiát kell előállítani 6 hónap alatt. Ha ezt elosztjuk az idővel megkapjuk a teljesítményt: 0,8878 MW.
Ez nem kevés, de megolható. Átlagos napállandó legyen mondjuk 1 kW/m^2. Ez max 30% hatásfokkal hasznosítható(valóságban asszem csak 28% körül van a max).
Így kb 2960 m^2 napelemtáblára van szükség.
Ez soknak tűnik, de ha olyan űrhajót csinálunk, ami nem száll le, akkor többször is simán felhasználható, és akkor megéri.
Vagy lehet hogy egyszerűbb megoldás, ha közvetlen a nap hőjét hasznájuk fel. Parabolatükörrel össze kell gyűjteni a fényt egy pontba, amin keresztül átfolyik a víz. Megfelelő átfolyásnál elérhető, hogy pár ezer K-re melegedjen, és akkor jó tolóerőt ad.
Viszont ezzel az is megoldható, hogy ha gyorsan kell irányt módosítani, mert akkor meg sok vizet folyatnak át, és nem melegszik fel annyira.
Persze a tükör nehéz, de lehet csinálni úgy is, hogy kis méretű kereteket bevonunk alufóliával, vagy valamilyen jó fényvisszaverő anyaggal.
Na egy kicsit asszem messzire mentem :) De a lehetőségek száma elég sok.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Én úgy tudom a Fluor már elemi állapotban is szétmarja az üveget .
Az én véleményem, ha tiszták akarunk lenni, akkor H-O.
Mindkettő elegendő mennyiségben is van jelen a Földön is és az univerzumben is.
Az energiasűrűségük is nagyon jó.
Hidrogénhez már sikerült olyan fémet előállítani, ami a tömegének megfelelő mennyiségű hidrogént tud elnyelni, persze űrutazásnál az még mindig kevés, szóval marad a hűtött tartály, de akár lehet azt is csinálni, hogy nem hidrogént meg oxigént visz fel, hanem vizet, ami nagyon egyszerűen tárolható, és ott meg napelemekből nyert árammal bontják, és azzal hajtják az űrhajót.
Persze ahhoz azért kell teljesítmény, mindjárt kiszámolom mennyi.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
hihetetlen 
konkretabban nem tudja vki?
|
saválló tartályban :)
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
|
"Kár, hogy a végtermék+víz a fluorsavat adja, ami még az üveget is elmarja."
Kicsit off a kerdesem, de mar regota foglalkoztat, hogy ilyen anyagokat hogyan lehet tarolni? (ha egyaltalan lehet)
|
lehet, hogy hülyeség, de talán azért dolgoznak oxigeén metán hajtóművön és nem a lejjebb említett pár félig meddig mérgező végtermékű izom-hajtóműveken, mert a NASA torkát is elkapják a greenpeace-es fiúk.. egyre több mindent akarnak kirakni a világűrbe és lehet nem engedhetik meg hogy eleve környezetszennyező technológiát fejlesszenek.
pl.: az európai unióban nem lehet eladni olyan terméket már amiben bizonyos nehgézfémek előfordulnak, ilyen mondjuk az ólom. van itthon másfél kiló ólom, ebből 20000 chipet is gyárthattak volna mondjuk AMD-ék Drezdában, de sajna nem adhatnák el ha lenne benne.. raktak bele mást, fejlesztgettek. nem feltétlenül jobb az ólom utánzat, de megmaradnak a lábak így is a procik alján. #2. hozzászólásban Caro fejtegette, hogy hol a fejlődés, szerintem itt a fejlődés.
szvsz ha már marsutazásban gondolkodnak az ion/plazma hajtóműveknél nincs jobb, mondjuk az is igaz, hogy azt is fel kell valahogy rúgni egy alacsony földkörüli pályára..
"The voices are back... Excellent."
|
Talán még nagyobb energia tárolható a gyémánt szerkezetű polimer nitrogénben amit a németek nem olyan rég felfedeztek ! Az eddig ismert legnagyobb kémiai energiafelszabadulást eredményezte ennek a polimer nitrogénnek az átalakulása normál N2-vé.
Az ESA-nak pedig nem olyan régen bejelentette,hogy van egy kísérleti ionhajtóműve amely négyszer erősebb mint az eddigi legerősebb és ezt akarják esetleg alkalmazni majd egy esetleges Mars misszióban. Valamint itt vannak az ívfény (arcjet) hajtóművek melyek villamos ívvel felhevítik a gázt amely így kitágul és nagy sebességgel kiáramlik (németek). Az ívfény hajtóművek (pl.: HIPARC) igencsak ígéretesek sebességben jobbak a kémiaiaknál viszont rosszabbak az ionnál erőben a kémiai a legerősebb aztán az ívfény majd a végén van az ion. Szerintem a jövőben kombinálni fogják a hajtóműveket egy űrhajón. Fellövés kémiaival, gyorsítás kémiaival majd ívfénnyel és a végén továbbgyorsítás ionnal!
|
Ami azt illeti, a hidrogén-fluor reakció adja a legtöbb energiát. Kár, hogy a végtermék+víz a fluorsavat adja, ami még az üveget is elmarja.
|
Gőzerővel nem lehet fejleszteni, ugyanis a fejlesztés nem erő kérdése, hanem új ismeretek megszerzése és ezek alkalmazása, ami újabb ismeretek megszerzéséhez vezet és igy megy ez körbe. Persze ide megfelelő emberek és megfelelő feltételek (alapja a pénz, de nem csak a pénz) kell, szintén politikai tényezők is befolyásolják. Mindenesetre gőzerővel nem lehet fejleszteni. Most nem tudom pontossan, de mintha azt olvastam volna valahol, hogy a ION meghajtás praktikus (tehát nem experimentális) alkalmazása a legjobb esetben is évtizedek múlva jöhet számításba, és gondolom, hogy a NASA ezeken a fejlesztéseken komolyan dolgozik (persze gőzerő nélkül) de a Mars expedíciót valahogy előbb szeretnék elérni mint néhány évtized múlva. A kémiai meghajtásnak vannak hátrányai az biztos, de jól bevált technológia, ismerik, és tovább lehet fejleszteni magas megbízhatósággal, szintén magas a valószínűsége, hogy eredmény is lesz a végén. A ION meghajtásról ez nem mondható el, ki tudja garantálni, hogy egyáltalán olyan stádiumba fejleszthető, hogy alkalmas legyen praktikus repülésekre. Pl. ez kb. olyan mintha most azt mondanánk, hogy mi a fenének vergődünk a már ismert energiaforrások továbbfejlesztésével, hogy megoldjuk a következő évtizedek energiaproblémáit, amikor csak GŐZERŐVEL kell dolgozni az ITER féle tokamak fúzíós rektorokkal... ha biztossak lennénk benne, hogy megoldjuk és, hogy 10 év múlva működni fog praktikus kereskedelmi alapokon, akkor OK, de ha nem akkor 10 év múlva a sütétben kellene ülni... persze azt is kell fejleszteni, és remélem egyszer tényleg megoldja az energia gondokat, de felelős emberek nem bízhatják a jövőt olyan dolgokra amelyekről nem tudjuk 100% hogy megoldást fognak nyújtani a kellő időn belül.
Intel.DH67BL.Core.i7-2600K.16GB.RAM.4TB.RAID.GTS450.2TB.Storage.Dual.EIZO.Windows.7.Ultimate.SP1
|
Klórral oxidáni ?:) hidd el, hogy oxidálni oxigénnel a legeredményesebb :)!! Főleg ha folyékony... a folyékony oxigén-hidrogénnél, már csak a nukleáris energia nagyobb hatásfokú. Vszinű az a problem, -bár erre már nem emléxem pontosan- hogy a hidrogént még hidegebb helyen kell tárolni, és elég drága az előállítása.
"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság"
|
Nem ám az Ion meghajtást és a NEPpet fejlesztenék gőzerővel, h jobb legyen a gyorsulása, mint egy másnapos teknőcé... nem nekik azért is a kémiai rakéta kell!!! De ezt ők biztossan jobban tudják
|
Viccet félretéve. A metán kevésbé párolog, mint a hidrogén, kisebb veszteséggel kellene számolni a Mars körüli fékezéshez tartalékolt hajtóanyagban, meg a visszaúton is, amikor a Föld körüli pályára kell állni.
|
Gondolom Neked (a nevedből itélve), jobban tetszene a V2 meghajtása(folyékony oxigén+70%-os alkohol)
|
Nem telik sokba 0.9%-nyi sót beletenni.
|
Az a víz, ami keletkezik, tisztán H2O, emberi fogyasztásra alkalmatlan...
|
tudod a nasa nem egy taknyos kölök, tudja hogy mit csinál 
Néha amikor nincs itthon senki, zsírral kenem be a testem, és azt játszom, hogy csiga vagyok..
|
Ez lehet, nem vagyok benne biztos, de valószínű, mert nem tudom hogyan gyújtották volna be a HO keveréket.
De akkor is jobb lenne.
Jó, hűteni kell, de úgyis kell hűtés, az oxigénhez mindenképpen.
Ma meg mindenképp nagy teljesítményt akarnának, akkor meg fluorral vagy klórral kéne oxidálni, nem oxigénnel!
És hidrogén helyett is mehetne lítium-nátrium-káliumból valami, bár ezeknek lehet rosszabb tömeg/energia arányuk van.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Mi drága ebben, a metán vagy a zokszigén? :DDDD Vagy az aktatologatók meg a fejesek fizetése? :) sztem az utóbbi.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Az Apollónál csak a Saturn-5 hordozórakéta második és harmadik fokozata volt H2-O2 meghajtású.
Az Apollo anyaűrhajó és a holdkomp hidrazin-nitrogén-tetroxid meghajtású volt,a tárolhatóság miatt.
Az anyaűrhajó 31 tonnájából 19 tonnát tettek ki ezen hajtóanyagok.
A párszáz kg H2-O2 csak az Apollo üzemanyagcelláit müködtette.
|
Az Apollónál hidrogén-oxigén hajtóművet használtak, a hidrogén égéshője 140 MJ/kg, a metáné 40-50 MJ/kg körül van.
Hol itt az előrelépés?
Ha már az oxigént úgyis hűteni kell rendesen, akkor már nem lehetett volna az üzemanyagtartályba is hűtőt rakni?
És a H-O felhasználható üzemanyagcellában, mint az Apollóban, és mellesleg víz keletkezik, amit meg megihatnak.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Azt hittem érdekesebb cikk!!
Tedd rá a kezed a forró tűzhelyre egy percre és egy órának tűnik. Legyél együtt egy csinos lánnyal egy óráig és egy percnek tűnik majd. Na ez a relativitás.
Albert Einstein
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Tesztelték a Mars-utazásra szánt hajtóművet
Megfejtették a keresztapa kódrendszerét
Stabil a második arcátültetett állapota
Egy baktériumé a világ legerősebb ragasztója
Ultrakönnyű mikrorepülőgép Svájcból
Indul a fúziós erőmű építése Franciaországban
Megérkeztek a Venus Express első felvételei
A fényekben bízik a SETI
