A rendelkezésre álló fosszilis energiaforrások nemzetközi és magyar helyzetét tárja fel a gazdasági tárca honlapján hozzáférhető anyag.

Hirdetés

Az új magyar energiapolitika tézisei a 2006-2030 közötti időszakra című tanulmány szerint Magyarország halmozatlan primerenergia-felhasználása az elmúlt másfél évtizedben gyakorlatilag stagnált, és a prognózisok szerint 2020-ban éri el az 1985-ös értéket. A fosszilis energiahordozók részaránya a primer energiamérlegben 2000-ben 82 százalék volt, ami 2030-ra várhatóan 83-84 százalékra emelkedik.

A szén részaránya az említett időpontok között 16 százalékról 12-14 százalékra, a folyékony szénhidrogéneké 27 százalékról 21-22 százalékra csökkenhet. A földgáz esetében a 39 százalékos arány 47-50 százalék körülire bővülhet. Az elemzés írói szerint a szénellátáson belül a magyar lignitvagyon hasznosítása piaci alapon biztosítható. A kőszénimport felfutása a diverzifikáció jegyében akkor indulhat meg, ha a vízi szállítást megoldják, ám ahhoz állami és uniós pénzügyi támogatás is szükséges.

Emellett a szénhidrogén-ellátás piaci alapon biztosítható a jövőben, ám ehhez szükséges a szállítói és tárolói infrastruktúra kiegyensúlyozott fejlesztése és az ellátásbiztonság megfelelő szintje. Az elemzés szerint szükséges a nukleáris energia termelésének fenntartása, amit a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbításával biztosítani lehet. Az atom mellett a megújuló energiaforrások növekvő szerepével, illetve részarányával is számolnak a szakértők, ám véleményük szerint 2030-ig alapvető változás nem várható e téren.

Az előrejelzések szerint az ország energiaigénye 2030-ig 28,5 százalékkal, mintegy 300 petajoule-lal nő, a többlet az elemzők szerint földgázzal fedezhető. A fosszilis energiahordozók importja az évtized elején 66 százalék volt, ez 86 százalékra emelkedhet, míg a folyékony szénhidrogének esetében 76 százalékról 98 százalékra, a földgáz esetében pedig 75 százalékról 96 százalékra nő.

Az energiahordozók tekintetében továbbra is Oroszország, illetve a FÁK-országok viszik a prímet, bár a források diverzifikálása például az Adriai-tenger, illetve a nyugati HAG vezeték felé lehetséges. A fejlesztések területén elmondható, hogy az országnak a jövőben mindenképpen kezdeményező szerepet kell vállalnia az európai energetikai hálózatok bővítése és az ellátásbiztonságot célzó javaslatok kidolgozása tekintetében - vélik az elemzők.

Ezzel elérhető, hogy több, az Európai Bizottság által elfogadott és támogatott projekt kapcsolódjon a magyar energetikai infrastruktúrához. Mindezzel együtt kiemelt figyelmet kell fordítani az energetikai hatékonyság javítására, ugyanis az egyidejűleg javíthatja a versenyképességet, csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást, és pozitív hatással lehet az ellátásbiztonságra is.

Az elemzés szerint a világ olajtermelése várhatóan 65 százalékkal nő, s 2030-ra elérheti a napi 120 millió hordót. Az emelkedés döntő többségben az OPEC-tagállamokból származik majd. A földgáz- és széntermelés az elemzők szerint a harmadik évtized végére megduplázódhat, s ezzel együtt a fosszilis energiahordozók dominanciája miatt tovább emelkedik a világ szén-dioxid-kibocsátása is.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »