Az ESA Vénusz-szondája elküldte első felvételeit az üvegházbolygó déli sarkáról, melyek meglepően tiszta szerkezeteket mutatnak legalább ennyire meglepő részletességgel.

Hirdetés

A felvételek április 12-én készültek 206 452 kilométeres távolságból. A mérnökök tehát nem tétlenkedtek, a pályára állás után megkezdték a működési pálya elfoglalására irányuló manőversorozatot, és több műszert is bekapcsoltak. A VMC, a Vénusz Megfigyelő Kamera és a VIRTIS, a Látható és Infravörös Hőleképező Spektrométer pedig szerdán már el is készítette első felvételeit, az űrkutatás történetében elsőként adva képet a bolygó déli féltekéjéről.

A tudósokat különösen a déli-sark fölött közvetlenül elhelyezkedő sötét örvény foglalkoztatja. A jelenség létezését már korábban is gyanították, mivel az északi-sark felett is hasonló található, eddig azonban nem sikerült bizonyítani jelenlétét. Dr. Hakan Svedhelm, a Venus Express projekt tudósa elégedetten vette tudomásul, hogy az érkezést követő első napon már sikerült bepillantást nyerniük a Vénusz forró és dinamikus közegébe. A felvételek kitűnőek, ez azonban csak fokozható, hiszen a szonda egyre közelebb araszol a bolygó légköréhez.


A VIRTIS hamis színű összetett felvétele a Vénusz nappali és éjszakai oldalát mutatja pixelenként 50 kilométeres felbontásban. A nappali oldal maga is több kép összevágásával készült, melyeket hullámhossz szűrőkkel készítettek és elsősorban a felhők tetejéről visszaverődő napfényt láthatjuk.

A jóval látványosabb éjszakai oldal egy infravörös szűrőn át került lencsevégre 1,7 mikronos hullámhosszon, itt már látni az alacsonyabb légköri rétegek dinamikus spirális felhőszerkezeteit is, melyek a felszíntől megközelítőleg 55 kilométeres magasságban helyezkednek el. A kisebb VMC felvétel 150 km/pixel felbontásban mutatja a Vénuszt, szintén hamis színben. Ez a felvétel utraibolyában készült.


A fent említett két műszer mellett aktív a Venus Express magnetométere is, melynek jelenleg az ellenőrzése folyik, az eddigi eredmények szerint minden rendeltetésszerűen működik. A magnetométer az ASPERA-val (Űrplazma és Energikus Atom Elemző) kiegészülve vizsgálja majd a napszél a légkörre mért közvetlen hatását, mivel a Vénusz nem rendelkezik mágneses védelemmel.

A végleges 24 órás pályát május 7-én éri el a szonda, ekkor pályájának legmagasabb pontja 66 000 kilométeren, legalacsonyabb pedig 250 kilométeren lesz. Jelenleg 9 napos pályán kering, így a legmagasabb pont 350 000 kilométeren van.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »