Indul a fúziós erőmű épí­tése Francia­or­szág­ban
2006. április 15. 16:51, szombat - Forrás: Napi Online
Májusban zöld utat kap a kísérleti fúziós szupererőmű, miután Brüsszelben a kutatásban részt vevő országok, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország, Dél-Korea és India képviselői aláírják a beruházást elindító nemzetközi egyezményt.

Hirdetés

Az erőmű, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) helyszínéről már tavaly döntöttek: a dél-franciaországi Cadarache-re esett a választás, amely a francia nukleáris kutatás egyik központja. A reaktor tényleges kivitelezését 2008-ben kezdik el, de az engedélyeztetés már a nyáron elindulhat, 2016-ban pedig már az első próbaüzemet is elvégezhetik.

Amennyiben az ITER sikeres lesz, a következő fázisban már az ipari méretekben is energiát termelő erőmű, a DEMO is felépülhet, ennek várható időpontját 2025 és 2035 közé teszik a szakértők. Igaz, sokan inkább a század végére valószínűsítik a Nap energiájának megszelídítését. Az óriásberuházás 4,7 milliárd euróba kerül, ezzel a Nemzetközi Űrállomás után a második legdrágább tudományos projekt lesz. A költségek 45,4 százalékát az Európai Unió állja, a többit a másik hat állam adja össze.

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

A reaktor 500 megawatt villamos energia termelésére lesz képes a fúzió 400 másodperce alatt, ennek ellenére mégsem lesz nettó áramtermelő, hiszen a fúziós működés fenntartásához folyamatosan 120 megawatt teljesítményre van szükség, a reakció beindítása pedig néhány tíz másodperces 500 megawattos lökést igényel. Éppen ezért az ITER-t rákötik a francia villamos művek, az EdF hálózatára is.

A fúziós erőmű elvét már évtizedekkel ezelőtt kidolgozták. Lényege, hogy a hagyományos atomerőművel ellentétben nem atommagok hasításával - fissziójával -, hanem egyesítésével termel hatalmas mennyiségű energiát. Az atommagok egyesülése a természetben a csillagokban zajlik, de jelenlegi ismereteink szerint a Földön, mesterséges körülmények között is előállítható a fúzió. Az erőmű alapanyaga a hidrogén két izotópja: a deutérium (nehézvíz), amely tengervízben bőségesen áll rendelkezésre és a trícium, amely terméskövekből nyerhető ki.



A szabályozatlan fúziós energiafelszabadítást Teller Ede és csapata hidrogénbomba formájában már megvalósította, de az irányított fúzió iparszerű felhasználására optimista becslések szerint is legalább negyven-ötven évet várni kell. Ha az ITER gazdaságosan és sikeresen működne, egyetlen kilogrammnyi fűtőanyaga ugyanannyi energiát termelne, mint 10 millió kilogramm hagyományos (foszszilis) tüzelőanyag. Az ilyen erőmű sokkal tisztább lesz nemcsak a hagyományos, hanem az atomerőműveknél is, mert nincs károsanyag-kibocsátás, illetve mind az alapanyagok, mind pedig a keletkező végtermékek sokkal veszélytelenebbek az uránnál, a plutóniumnál vagy azok származékainál.

Olyan környezetbarát energia lenne, amely hosszú távon és gazdaságosan képes az emberiség egyre növekvő energiaigényét kielégíteni. Egy ilyen erőmű megépítése rendkívül költséges, de minden eddig ismert technológiánál olcsóbban szolgáltatná az energiát. Mindez igen jól hangzik ugyan, de a fúziós reaktor megvalósítása előtt még hatalmas akadályok tornyosulnak. Ahhoz, hogy kontrollálni tudják a fúziót, a gázokat 100 millió Celsius fokra kell hevíteni, ami ötször magasabb a Nap belső hőmérsékleténél.

Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

Laboratóriumi körülmények között lehetetlen előállítani a csillagokban uralkodó viszonyokat. Az ehhez szükséges technikai feltételek megteremtése óriási kihívást jelent a tudósok számára. A százmillió fokos hőmérséklet ugyanis, amelyben a hidrogén és hélium plazma formájában lesz jelen, rendkívül nehezen állítható elő, és a plazma szabályozása, körülhatárolása is csak rendkívül drága - nióbium-ón szupravezetőket tartalmazó - berendezésekkel lehetséges. A tervek szerint a plazmát mágneses mező segítségével tartanák egyben, viszont a jelenlegi anyagismereteink szerint nincs olyan anyag, amely kibírná a folyamatos és rendkívül erős sugárzást, így eddig csak néhány tizedmásodpercig sikerült fenntartaniuk a fúziót.

Bár még mindig ez a megoldás tűnik a legkecsegtetőbbnek, ugyanis ezzel a technológiával sikerült a legtöbb energiát előállítani. Az Európai Unió Oxford közelében lévő culhalmi kísérleti reaktorában (JET) 1997-ben fél másodpercre már sikerült 16,1 megawatt energiát kinyerni, igaz, ehhez 25 megawatt villamos energiát használtak fel. Az amerikai Berkeley Egyetemen viszont más módszerrel kísérleteznek: lézernyalábokkal nyomják össze és hevítik fel a lefagyasztott üzemanyagcseppeket, itt az energia-felszabadulás robbanásszerűen megy végbe.

Az ITER sikeres működésében azonban nem mindenki bízik, a kétkedők között van például Edouard Brézin, a Francia Tudományos Akadémia elnöke és a nagyhírű École Normale Supérieur elméletifizika-laboratóriumának professzora. Szerinte túl optimisták azok, akik úgy gondolják, hogy a fúziós energia ötven éven belül eljuthat az iparszerű termelés szintjére. A reaktort sokan csak presztízsberuházásnak tartják, amely más kutatásoktól vonja el a pénzt, amelyek esetleg már rövid távon is kielégíthetnék a növekvő szükségleteket.


Az ITER és egy másik kísérleti projekt, a JET

Gőzerővel folyik az új negyedik generációs atomerőművek fejlesztése, amelyek 2030 után válthatják le a hagyományos, évtizedek óta működő és az újaknál alacsonyabb hatásfokú reaktorokat. Ezek az új, magas hőmérsékletű erőművek 50 százalékkal hatékonyabbak, biztonságosabbak és jóval olcsóbbak a jelenleg használt megoldásoknál, így ezekkel egyes vélemények szerint eljöhet az atomenergia reneszánsza. Jelenleg azonban a magas költségei miatt csak kooperációban valósíthatók meg az ilyen típusú fejlesztések, ezért 2000 januárjában Argentína, Brazília, Dél-Afrikai Köztársaság, Dél-Korea, az Euratom, Japán, Kanada, Svájc, Nagy-Britannia, Franciaország és az USA létrehozta a Generation IV International Forumot.

Ennek célja az uránkészletek hatékonyabb hasznosítása mellett az atomerőművek bevonása a hidrogéntermelésbe, de az új generáció megoldást jelenthet a hosszú életű radioaktív izotópok elhelyezésére is, mert magreakciók útján rövid életű izotópokká alakítanák azokat. A kísérleti reaktorfejlesztések több országban is jól haladnak. Az amerikai General Atomics T-MHR és a dél-afrikai Eskom által fejlesztett PBMR hamarosan felépül, Franciaország pedig 2020-ra ígéri, hogy elkészül saját prototípusával.

Az egyesült államokbeli és a dél-afrikai abban hasonlít, hogy mindkettő héliumhűtésű, magas hőmérsékletű reaktor zárt körös üzemanyagciklussal. A magas hőmérséklet miatt hatásfokuk 48 százalék, ami magasabb az eddig üzembe helyezett blokkoknál. Mindkét megoldás olyan passzív biztonsági megoldásokat tartalmaz, amelyek vészhelyzet esetén emberi beavatkozás nélkül leállítják a reaktort.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. nov. 23. 14:47 | válasz | #63
"Én cseppet sem tartom kizártnak, mint ahogy lentebb már erre próbáltam utalni, hogy a forrófúzió kutatása anno elsősorban nem polgári célokat kitűzve indult az útjára, így a közben elért eredmények ELSŐDLEGES hasznosítója a HADIIPAR.Merthogy ott már kézzelfogható közelségbe került ezen technológiai megoldások gyakorlati alkalmazása."

A forrófúzió legfontosabb katonai alkalmazása a hidrogénbomba, ami már az 50-es években megvalósult. A erőmű fejlesztések egyformán jók katonai és polgári célokra.

"Forrófúzió: kb. 50 milliárd Dollár"

50 év alatt. Egyébként szerintem ennek a töredékét költötték. Már leszámítva persze a hidrogénbomba fejelsztését, mert az egy más technológia.

De ha már a "közjó"-nál tartunk, meg lehetne nézni, hogy mennyit költünk pl. dohányra, vagy alkoholra. Még a járulékos költségek (pl. egészségügy) nélkül is nagyságrendekkel többe kerülnek, mint a fúziós energia, aminek a költsége ráadásul hosszú távon könnyen megtérülhet.
2006. nov. 23. 11:57 | válasz | #62
Hat persze mindenki elsosorban a hadiiparat akkarja fejleszteni es aztan johet a 'tobbi'. De en orulk annak hogy ez Europaban lesz felepitve, habar nagy veszejforras is egyben.
jozzee  
2006. ápr. 25. 07:11 | válasz | #61
"Azoknak, akik sokallják a költségeket:
- Az iraki háború : heti 3 milliárd.
- 1 db B2 bombázó : 2 milliárd dollár.
- 1 db Repülőgép hordozó (Nimitz osztály) : 6 milliárd dollár (+ fegyverzet).
- 1 db Trident nukleáris tengeralattjáró : 2 milliárd dollár (+ fegyverzet).
- Az amerikai hadsereg összes költsége : kb. évi 100 milliárd dollár.
- NASA költségvetés : 16 milliárd dollár / év.
- Az MS árbevétele kb. 20 milliárd dollár / év.
- A nyeresége kb. 8 milliárd / év."


Én cseppet sem tartom kizártnak, mint ahogy lentebb már erre próbáltam utalni, hogy a forrófúzió kutatása anno elsősorban nem polgári célokat kitűzve indult az útjára, így a közben elért eredmények ELSŐDLEGES hasznosítója a HADIIPAR.Merthogy ott már kézzelfogható közelségbe került ezen technológiai megoldások gyakorlati alkalmazása.

Közben a "közjó" javára is ki kellett valamit találni(mivel ugye aktuálissá váltak: a környezetvédelem, világ enrgia"éhsége"), a laikus társadalomnak kézzelfoghatóvá tenni, mire is folytak el a közpénzek.

Tehát én nyugodtan - folytatva a fenti felsorolást- odasorolhatónak tartom a hadiköltségekhez.

Forrófúzió: kb. 50 milliárd Dollár







[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. ápr. 23. 15:48 | galéria | válasz | #60
A fúziós folyamat maga elektromágneses tekercsek gyűrűjében zajlik, így nincs kapcsolata a reaktor falával. Magát a folyamatot rövid időkre már sikeresen létrehozták, de a probléma az, hogy huzamos ideig fent tudják tartani, illetve az, hogy a pozitív energiamérleget hozzanak létre, vagyis több energiát lehessen kinyerni a reaktorból, mint amennyi a működéséhez szükséges.
2006. ápr. 23. 15:25 | válasz | #59
"...ötször magasabb a Nap belső hőmérsékleténél."
Tudtommal még nem ismerünk olyan anyagot, amely kibírna ekkora hőmérsékletet, vagyis nem tudjuk hol elvégezni a folyamatot (hacsak nem az űrben, ami viszont túl veszélyes, hisz olyan környezetben a reakció szinte szabályozhatatlan), tehát ez a terv (még az optimisták véleményét is figyelembe véve) finoman szólva is "bukó".
Persze az ötlet nagyon jó, hosszú időre megoldaná az energia-ellátást, de sajnos még sokáig kivitelezhetetlen marad (laikus -így kell írni?- szemmel nézve).
2006. ápr. 20. 14:40 | válasz | #58
"A fúziós kutatás tök jó példa erre. Össze kéne számolni hány milliárdot költöttek rá az elmúlt 50 évben annélkül hogy bármi használhatót produkáltak volna, vagy belátható időn belül erre esély lenne."

Produkáltak eredményt rengeteget, de még nincs kész. És eddig nem sokat költöttek rá, hiszen most először építenek nagy méretű reaktorokat.

"Az ITER is csak annak ellenőrzése lesz, hogy egyáltalán elméletileg lehetséges-e gazdaságosan üzemeltethető erőmű."

Ezt a lépést meg kell tenni, másképp nem megy.

"Ez nem prototípus, nem tartalmaz közvetlenül hasznosítható technológiákat."

Dehogynem. Másrészt rengeteget tanulhatunk belőle, és ez a legfontosabb.

"Adott időben ugye rengeteg elmélet versenyez egymással, általában ugyan van egy standard modell. De a modell csak modell, csak arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat előre jelezzen, és ennyi. Egy légvár."

Igen, a model arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat előre jelezzen. Ez a dolga neki. Az már egy nehéz filozófiai kérdés, hogy a model alapját képező törvények a valóságban is léteznek-e, illetve egyáltalán megismerhetők-e a természet törvényei. Viszont az biztos, mivel a kísérletek épp ezt igazolják, hogy a model nagyon hasonlóan viselkedik a valós rendszerekhez. Ez pedig egyfelől tökéletesen elegendő az lakalmazáshoz, másfelől az adott körülmények közt lehetséges legjobb megértését biztosítja a rendszer működésének.

"1. 20 évvel ezelött még igazad volt. De a tudomány az utóbbi 20 évben már alkalmazza a bonyolult dinamikus rendszerek paradigmáját (káosz elmélet). Ami szerint minden rendszer bonyolult és csak bizonyos körülmények között mutat egyszerű viselkedést."

Az egyszerűség követelménye nem a vizsgált rendszerre vonatkozik, hanem a felállított modelre. Ha a rendszer maga komplex, akkor a model se lehet sokkal egyszerűbb, különben nem lenne képes előrejelezni a viselkedését.
Szóval a követelmény az, hogy a model a lehető legegyszerűbb legyen, ami még képes leírni (a kívánt pontossággal) a vizsgált rendszert.

"A tudomány nem egy diffúz autonóm közösség, hanem egy hierarchikus szervezet."

Tévedsz. Alacsony szinten hierarchikus ugyan, de ott se nagyon, magasabb szinten meg egyáltalán nem. Pl. egy egyetemi professzor felett max. 1-2 szint van. És ez sem megkerülhetetlen, pl. nem kell külön engedély a publikáláshoz.
Hivatalosan a tudományban minden résztvevő egyenrangú, a gyakorlatban annyi a korlátozás, hogy aki a pénzt adja a kutatásokra, annak van több-kevesebb befolyása.

"A tekintély igazán számit"

Nem igazán. A tudomány fejlődése épp a tekintély lerombolásáról szól. Szinte minden nagy felfedezés a fiatalok érdeme, az idősek mindíg konzervatívak.
Pl. Einstein a rel.elm. kidolgozásakor egy senki volt, és elméletét hevesen támadták, mégis könnyedén győzött.
Később viszont az akkor már híres Einstein keményen ellenezte a kvantumfizikát, de azzal, hogy sorra rámutatott az elméletben levő lyukakra, csak gyorsította annak fejlődését.

"de ha úgy gondolod nyugodtan kezd el kritizálni a rektorod/főnököd szakmai munkásságát!;)"

Ez nem tekintély, hanem pénz/hatalom kérdése. A probléma megoldható többféleképpen (pl. egy szintel feljebb mész, állást váltassz, a nyílvánossághoz fordulsz, stb.).

"3. Kb én is ezt mondtam nem? Attól hogy kitalálsz valamilyen elméletet, az csak a fejedben létezik, és amíg nem tudunk csak a gondolatainkkal teremteni addig ez így is marad."

Nem. Az elméletet nem egyszerűen kitalálják. Az elméletek a kísérleti eredmények vizsglátából születnek, és újabb kísérletekkel igazolják őket. Nem arról van szó, hogy megmondjuk a világnak, hogy hogyan működjön, hanem épp arról, hogy megismerjük a tényleges működését.

"4.Lásd fennt: attól, hogy valamilyen elméletet kitalálsz, bárhányszor ellenőrzöd akkor is csak elmélet marad."

Nem. A statisztika lehetőséget ad arra is, hogy megmondjuk, mekkora az esélye annak, hogy a kísérleti eredmények véletlenül egyeznek meg az elmélet által jósolttal. Pl. a szabályos 6 oldalú dobókockák elmélete szerint annak az esélye, hogy 100-szor egymás után 6-ost dobjunk kb. 1:10^78. Ez bőven elég ahhoz, hogy kijelenthessük: a kocka nem szabályos (vagy az elmélet hibás).

"Lehet fényezni a tudósokat, de a diploma nem biztosítja a pápai tévedhetetlenséget."

Nem a dipoma számít, hanem a logika, és a kísérletek. A pápai "tévedhetetlenséget" meg inkább nem kérném.
NEXUS6  
2006. ápr. 19. 20:52 | galéria | válasz | #57
Eredményesség:
A fúziós kutatás tök jó példa erre. Össze kéne számolni hány milliárdot költöttek rá az elmúlt 50 évben annélkül hogy bármi használhatót produkáltak volna, vagy belátható időn belül erre esély lenne. Az ITER is csak annak ellenőrzése lesz, hogy egyáltalán elméletileg lehetséges-e gazdaságosan üzemeltethető erőmű. Ez nem prototípus, nem tartalmaz közvetlenül hasznosítható technológiákat.

""A valóság viszont az, hogy csupán csak technológiai alapkutatásokhoz kapcsolódó légvárakkal játszanak, nem mindíg vállalva az egész felelősségét."

Ezt nem értem."

Adott időben ugye rengeteg elmélet versenyez egymással, általában ugyan van egy standard modell. De a modell csak modell, csak arra jó hogy bizonyos körülmények között bizonyos dolgokat előre jelezzen, és ennyi. Egy légvár.

"Akkor neked fogalamd sincs a tudomány működéséről.
1. A bonyolultság nem előny, hanem hátrány.
2. A tekintély nem sokat számít.
3. Istennek végképp semmi köze az egészhez.
4. A tudósok nem csak elméleteket gyártanak, hanem alaposan tesztelik is őket, ezért sokkal megbízhatóbbak az eredményeik, mint bárki másé."

1. 20 évvel ezelött még igazad volt. De a tudomány az utóbbi 20 évben már alkalmazza a bonyolult dinamikus rendszerek paradigmáját (káosz elmélet). Ami szerint minden rendszer bonyolult és csak bizonyos körülmények között mutat egyszerű viselkedést.
2. A tudomány nem egy diffúz autonóm közösség, hanem egy hierarchikus szervezet. A tekintély igazán számit, de ha úgy gondolod nyugodtan kezd el kritizálni a rektorod/főnököd szakmai munkásságát!;)
3. Kb én is ezt mondtam nem? Attól hogy kitalálsz valamilyen elméletet, az csak a fejedben létezik, és amíg nem tudunk csak a gondolatainkkal teremteni addig ez így is marad.
4.Lásd fennt: attól, hogy valamilyen elméletet kitalálsz, bárhányszor ellenőrzöd akkor is csak elmélet marad.
Lehet fényezni a tudósokat, de a diploma nem biztosítja a pápai tévedhetetlenséget.
2006. ápr. 19. 15:17 | válasz | #56
"Ráadásul az, hogy a kutatásaiknak általában nincs közvetlen gazdasági haszna, nagy felelősséget vesz le a válukról."

Pont ez a jó, így a gazdasági érdek nem befolyásolja az eredményeket. De azért felelősség van, akármire nem adnak pénzt, és az eredményt várnak érte.

"Egy már a kezdeteknél is nyilvánvalóan kis sikerrel kecsegtető kutatásra is mondhatja a kutató a végén, hogy "igaz hogy nem sikerült, és kiba drága is volt, de most már tudjuk, hogy ez sem lehetséges"."

Ilyenekre nem adnak pénzt, hacsak az esetleges siker értéke nem kompenzálja a kockázatot.

"A valóság viszont az, hogy csupán csak technológiai alapkutatásokhoz kapcsolódó légvárakkal játszanak, nem mindíg vállalva az egész felelősségét."

Ezt nem értem.

"Mert mi is a tudás valójában?
Az hogy egy adott technikai/kísérleti berendezés, egy adott konfigurációban mit csinál? Csupán ez az a tudás, ami megszerezhető. A többi csak bonyolult spekulációk versenyeztetése."

Nem csak spekulációkról van szó. Pont azért van a kísérleti ellenőrzés, hogy biztosak legyenek az elméletek helyességében.

"Bármilyen bonyolult legyen egy elmélet, bármilyen tekintélyes legyen egy tudós aki mondja, az ő hangja sem isten hangja, szavai nem teremtenek világokat, ugyan annyit érnek mint a kis srácé aki rohanva meséli az ovónéninek, hogy milyen szép szivárványt látott az útszéli olajos tócsában."

Akkor neked fogalamd sincs a tudomány működéséről.
1. A bonyolultság nem előny, hanem hátrány.
2. A tekintély nem sokat számít.
3. Istennek végképp semmi köze az egészhez.
4. A tudósok nem csak elméleteket gyártanak, hanem alaposan tesztelik is őket, ezért sokkal megbízhatóbbak az eredményeik, mint bárki másé.
2006. ápr. 19. 14:43 | válasz | #55
Azoknak, akik sokallják a költségeket:
- Az iraki háború : heti 3 milliárd.
- 1 db B2 bombázó : 2 milliárd dollár.
- 1 db Repülőgép hordozó (Nimitz osztály) : 6 milliárd dollár (+ fegyverzet).
- 1 db Trident nukleáris tengeralattjáró : 2 milliárd dollár (+ fegyverzet).
- Az amerikai hadsereg összes költsége : kb. évi 100 milliárd dollár.
- NASA költségvetés : 16 milliárd dollár / év.
- Az MS árbevétele kb. 20 milliárd dollár / év.
- A nyeresége kb. 8 milliárd / év.

2006. ápr. 18. 06:51 | válasz | #54
Es ez vajon valodi? Ez az oldal kisertetiesen emlekeztet a fluxuskondenzatort bemutato lapra..
NEXUS6  
2006. ápr. 18. 00:06 | galéria | válasz | #53
1 egység bevitt energia (elektromos áram), és 21 egység kijövő energia (hő).

A jelenlegi technikai berendezésekkel olyan 5X-ös hőenergiából lehet annyi elektromos áramot csinálni, hogy visszavezetve önfenntartóvá válljék, de ez ugye 21X-t ad!!!;)
dez  
2006. ápr. 17. 21:26 | válasz | #52
Márpedig de. Csak itt a reklámozás a publikáció. Ma a hivatkozások száma a fokmérő (a Nobel-díj után). És minnél többet publikál valaki (akármilyen apróságot, mondvacsinált felfedezést, stb.), annál jobb. Ez a kutatási támogatások elosztásában is szerepet játszik.
2006. ápr. 17. 19:21 | válasz | #51
"Amennyiben az ITER sikeres lesz, a következő fázisban már az ipari méretekben is energiát termelő erőmű, a DEMO is felépülhet, ennek várható időpontját 2025 és 2035 közé teszik a szakértők. Igaz, sokan inkább a század végére valószínűsítik a Nap energiájának megszelídítését."

Mi a PICS@ tart ilyen sokáig???? OFF: Utálom az olajlobbyt meg a bürokratákat!
Caro  
2006. ápr. 17. 17:45 | válasz | #50
Ezt is lehet HINNI, de nem így van.
Egy fizikus (végzettségű valaki) lazán érvényesülhet egy csomó területen, a fizikánál csak azok maradnak, akik tényleg elhivatottak, pont azért, mert azért fizetnek a legkevesebbet.
A pénz nem a kutatók zsebébe megy egy project-ben sem!
Nézd meg az ITER költségvetését.
2006. ápr. 17. 16:56 | galéria | válasz | #49
Mihez képest 21-szeres?
NEXUS6  
2006. ápr. 17. 16:19 | galéria | válasz | #48
A papírral rendelkező kutatók is csak emberek. Ráadásul az, hogy a kutatásaiknak általában nincs közvetlen gazdasági haszna, nagy felelősséget vesz le a válukról.

Egy már a kezdeteknél is nyilvánvalóan kis sikerrel kecsegtető kutatásra is mondhatja a kutató a végén, hogy "igaz hogy nem sikerült, és kiba drága is volt, de most már tudjuk, hogy ez sem lehetséges".

A tudás mindenek elött van.
A valóság viszont az, hogy csupán csak technológiai alapkutatásokhoz kapcsolódó légvárakkal játszanak, nem mindíg vállalva az egész felelősségét.

Mert mi is a tudás valójában?
Az hogy egy adott technikai/kísérleti berendezés, egy adott konfigurációban mit csinál? Csupán ez az a tudás, ami megszerezhető.

A többi csak bonyolult spekulációk versenyeztetése.
Bármilyen bonyolult legyen egy elmélet, bármilyen tekintélyes legyen egy tudós aki mondja, az ő hangja sem isten hangja, szavai nem teremtenek világokat, ugyan annyit érnek mint a kis srácé aki rohanva meséli az ovónéninek, hogy milyen szép szivárványt látott az útszéli olajos tócsában.
NEXUS6  
2006. ápr. 17. 16:07 | galéria | válasz | #47
Hát igen, vannak eredmények, amit lehet levegőnek nézni, pláne hogy nem kell hozzá 1000 milliárdos beruházás:

21 szoros!!!!! hatásfokú hidrogén fúzió szerűség
Ja és ez már most nem csak néhány másodpercig ment, hanem órákon keresztül lett tesztelve.
jozzee  
2006. ápr. 17. 15:21 | válasz | #46
Komolyan már a könyökömön jön ki, hogy sokan ahogy feljönnek a netre, vmi hihetetlen, megmagyarázhatatlan eredetű naívság fogja el őket, holott az életben gondolom nem búra alatt tartják őket, tehát valószínű, hogy találkoztak már különféle emberi jellemzőkkel; ezek közül is az egyik nagy hajtóerővel, a kapzsisággal.

Itt meg átmennek egyfajta együgyüségbe, mert amiről itt szó esik a hírekben az úgy szép és biztos jó is, hiszen náluk okosabb emberek állnak mögötte.

Csakhogy az okos/okosabb emberek is pénzből élnek és nemcsak az számít a mai világba okosnak aki kutat, hanem aki elő tudja teremteni a forrásokat....

Az, hogy valami kétszer nem működik ugyanúgy az pedig annak következménye, hogy egy elv, egy jelenség magyarázatatát még nem sikerült szabályokba foglalni...talán pont azért, mert minden alap nélkül az egészet elvetették, annak ellenére, hogy ma már léteznek folyamatosan működő hidegfúziós eszközök.

Jah és nem dollár tízmilliárdokból!!

Esetleg ha nagyobb figyelmet szentelnének rá és továbbfejlesztenék....de aki ezzel akar foglalkozni azt a tudós társadalom kiközösíti, nemhogy támogatást nem tud szerezni, de állást sem kap többet.....


Sz'al jobbha csendben maradok?

Miért, mert a végén mágiára küldenek, mint a középkorban???!!!


Caro  
2006. ápr. 17. 14:38 | válasz | #45
Ez a "jobban reklámozza magát" megintcsak az áltudományos csoportokra jellemző.
Valódi kutató nem tesz ilyet.
cipcap  
2006. ápr. 17. 13:03 | válasz | #44
ERRE VAROK!!!
NEXUS6  
2006. ápr. 17. 12:25 | galéria | válasz | #43
"A fizikusok nem öncélúan művelik a tudományt.
Mi értelme lenne neki?
Ha meg csak pénzt akarnának, akkor nem fizikusnak mentek volna..."

Én mindenképpen látok benne valami öncélt. Csak ha azt nézzük, hogy pl van két csúcs téma, amit külön evtizedek óta kutat 2 különböző fizikus csoport. De a téma bonyolultsága miatt mindegyik csak saját területét ismeri.
Mivel a döntéshozók még kevésbé vannak tisztába a dolgokkal, az a csoport kap nagyobb támogatást, amelyik jobban reklámozza magát, függetlenül az eredmények valós használati értékétől. És itt még a hívatalos tudománytól távolabb eső kutatókról még tényleg nem is beszéltünk.

A fentiek miatt a tudomány nem egyenletesen fejlett, nem egyenletesen fejlődik, és nem is fog. És mindíg lesz benne öncél, presztizs és emberi gyengeség.

Jó példa erre, ahogy Teller lobbizott a röntgenlézernek a 80-as években. Hatalmas pénzeket fordítottak rá, de minimális eredményeket tudtak csak elérni, ráadásul az egész politikailag eleve kockázatos volt, hiszen egy atombombára épült az egész. Eközben a vegyi alapú lézerek fejlesztésénél kevesebb pénzből megbízhatóbb eredményeket kaptak.
2006. ápr. 17. 10:56 | galéria | válasz | #42
De szerencsére itt van nekünk az Anyag Erő Energia Párt.
2006. ápr. 17. 10:06 | válasz | #41
Már NAGYON sokszor átvertek a pornépet!
A Pornép (BALLAST) beleszolása minimális,
még ha az IQ-NUKUja évszázadok alatt
pár (0000.1%)nőt is.
A TUDÁS (Műveltség) nemadom-ja, nemakarom-ja a kulcs ahhoz hogy a BALLAST eggyáltalán tudomást zerezzen ezekröl a dolgokrol, nem hogy véleménye,
vagy netán megalapozott véleménye legyen.
Hol vagyunk még attol, hogy ezt a véleményt nehezen lehessen manipulálni, vagy netán valamit is befolyásoljon!
2006. ápr. 17. 09:43 | galéria | válasz | #40
Végre valaki leírta rajtam kívül is.. Csak a sok gyökérnek ez nem elég bizonyíték. Aki nem egyezik bele az atomeneregiába a csapja le a villanyórát, de soha ne merészleje visszakapcsolni!
2006. ápr. 17. 09:40 | galéria | válasz | #39
Nem agyament ötlet, mert működik, csak még nem megfelelő hatásfokkal és stabilitással. Inkább maradtál volna csendben. Ha majd valaki MUTAT hidegfúziót legalább KÉTSZER egymás után működni akkor majd elhiszem...
Caro  
2006. ápr. 17. 09:39 | válasz | #38
Ti komolyan ÜZEMANYAGOT akartok kilőni a világűrbe?
Ennél nagyobb pazarlás nem létezik!
Egyébként ha már annyiszor felhasználták, hogy tényleg nem jó semmire, akkor meg simán el lehet ásni.
Találtak a Földön olyan helyeket (bányák), ahol meglepően magas koncentrációt észleltek olyan elemekből, amik az atomreaktorban is a hasadás végtermékeiként keletkeznek. Először azt hitték, hogy atombomba maradványai, de senki nem robbanthatott ott.
Rájöttek, hogy évmilliókkal ezelőtt, mikor még sokkal több U235 volt, elképzelhető, hogy ezek a rendszerek kritikussá váltak, és energiát termeltek, természetes atomreaktorként működtek.
És onnan azóta évmilliók óta nem jött ki szennyezés, akkor ha egy ugyanilyen helyre elássuk, onnan se fog kijönni.
Caro  
2006. ápr. 17. 09:35 | válasz | #37
A fizikusok nem öncélúan művelik a tudományt.
Mi értelme lenne neki?
Ha meg csak pénzt akarnának, akkor nem fizikusnak mentek volna...
2006. ápr. 17. 09:30 | galéria | válasz | #36
Csak már sokszor leírtam, nem szeretem magam ismételni.

Tedd meg.Sokadikra se értem hogy képzeled.Fejtsd ki részletesebben.Remélem az is ilyen vidámságot okoz.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. ápr. 17. 09:25 | galéria | válasz | #35
Ettől még elromolhat bármi és ott van a végén a rakéta is.
2006. ápr. 17. 09:18 | válasz | #34
Erre is már megvan a jó módszer:
a lineáris elektromotor. Csak már sokszor leírtam, nem szeretem magam ismételni. A vill.motoral meg lehet spórolni az első fokozatot, utána pedig még lehet gyorsítani 10x hangsebességre ( még mindig turbinákkal) és a végén kell csak rakéta, ami leválik az idító repülőgépről.
Az egész indító berendezés többször is felhasználható
jozzee  
2006. ápr. 17. 08:28 | válasz | #33
Ez ám high-tech

Lehetne fekete-lyukkal is kísérletezni, elképzelhető, hogy egy parányi ilyen jelenség a környező anyag elnyelésekor nagyon nagy energiát tranzformál.....

Ez a 100millió fokos fúzió egy agyament ötlet.

De igaz, muszály mostmár valamit felmutatni a világnak, hogy mire is jó ez a forrófúzió!

Na erre nem igazán amire most készülnek.....mert én kötve hiszem, hogy csak azért fejlesztik/fejlesztették ezt a techonlógiát, hogy egyszer majd - 100év alatt - nyereségessé váljon(persze még nem bizonyított, hogy az lesz!!!)pl. villamos energia előállításban, eddig már több, mint 40 milliárd dollárt költöttek...

Tartok töle, hogy ezek a kutatások(az elért eredmények) más irányú technikai fejlődést szolgálnak, ez az eszement frankeinstein - stílusú projekt meg afféle odadobott csont a POLGÁRI-SZFÉRÁNAK;kezdjetek vele amit akartok....

A tudomány képviselőinek meg ez megint csak jó: polgári fúziós ágazat amiből milliókat markolhatnak fél évszázadon keresztül!!!!


Az alternatíva(bár ez a szó elég bántó hasonlítás) pedig létezik, csak egyenlőre túlságosan hatékonynak találják a forrófúzió papjai és abból nem lehet ennyi bőrt ilyen sokáig lehúzni, ill. ha esetleg áttérnének annak kidolgozására, nagyon-nagyon számonkérnék rajtuk, hogy akkor mire is költötték ezt a sok pénzt!!!!

Vagyis: nevén nevezve a hidegfúzió amely egy áltudományos szörnyeteg a fizikusok szemében, bizonyítva kapzsiságukat és a világgal szemben tanúsított etikátlan magatartásukat!!!

Az itt leírt cikk után nagyon-nagyon ajánlom mindenki figyelmébe a T-AKTÁK sorozat, Hidegfúzió cimű ismeretterjesztő(!!!)dokumentumfilm megtekintését és alapos értelmezését!!!

Mi is az áltudomány és a szemfényvesztés?

Az ha valaki fillékrekből kísérletezik, alternatívákat keresve, vagy az aki/akik minen lehetséges jobb megoldást elsöpörnek az útjukból, hogy megkapják a milliárdjaikat???!!

Tessék, lehet választani!!!




Yfel  
2006. ápr. 17. 01:23 | válasz | #32
Esetleg megtejelheted az EXXON Mobil 2 heti(!) tiszta bevetelet... ja, hogy nekik nem all erdekukben...

Y
2006. ápr. 17. 00:32 | galéria | válasz | #31
Igazad van.Nem tudom a paraméterét és nyelvismeret hiányában nem is tudok utánajárni.Magyarul meg semmit se lehet megtudni.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. ápr. 17. 00:17 | galéria | válasz | #30
Kivéve, ha a kilövés nem sikerűl, akkor meg peszopják az ott élők.
Caro  
2006. ápr. 16. 22:11 | válasz | #29
És annak is 1.2 a sokszorozási tényezője? Nem hinném.
2006. ápr. 16. 16:46 | galéria | válasz | #28
Már vannak olyan gyors reaktorok,amikbe beraksz x tonna hasadóanyagot ...

Annyira hogy 1963-ban épült a ma is működők közül a legrégebbi.
wmatyi  
2006. ápr. 16. 16:32 | válasz | #27
Ha valaki bővebben szeretne tájékozódni, itt megteheti:
http://www.magfuzio.hu/
NEXUS6  
2006. ápr. 16. 15:26 | galéria | válasz | #26
Az elég régi scifi lehet amire te gondolsz, már Ártudítú sem volt akkora mint egy ház, pedig ő is már vagy 30 éves;)))
Caro  
2006. ápr. 16. 14:56 | válasz | #25
Igen, tipikusan jellemző régi sci-fi-kre, hogy bazinagy űrhajókat el tudtak képzelni, de azt nem, hogy a számítógép nem lesz szoba méretű :D
Caro  
2006. ápr. 16. 14:55 | válasz | #24
Nem kell, nem is szabad.
Már vannak olyan gyors reaktorok, amikbe beraksz x tonna hasadóanyagot és 1,22*x tonnát tudsz belőle kivenni!(Plutónium termelés)
Ha csak a mostani módszerrel használnák fel az uránt, néhány évtieden belül az is kifogyna, így viszont több ezer évig is elegendő.
De azért fúzió rulz!
2006. ápr. 16. 14:47 | válasz | #23
A sugárzó anyagot ki lehetne lőni a Napba, ott nem okozna problemát..
2006. ápr. 16. 13:46 | válasz | #22
szerinted befektetések, kutatások nélkül jutunk előbbre? hatalmas nagy ára van igaz, de ha bejönne akkor nagyon hosszú időre meg lenne oldva a növekvő energia-igény probléma, lényegesen tisztább módon, mint az atomerőművekkel.
a mai napelemekkel az a gond, hogy rendkívül kis hatásfokúak, és csak nagyon jó körülmények közt szolgáltatnak annyi energiát, ami fedezi a létrehozásuk költségeit - ezért használják őket főként csak olyan helyeken ahol korlátozott az áramszolgáltatás. oda jók.
biztonságos atomerőművek - na ez a vicc. valóban lehet biztonságosat építeni, de a kiégett fűtőelemekkel mi lesz? amiket most elásunk azok még 1000 év múlva is ontják magukból a sugárzást.
a pénznyelő sci-fikről:
100 éve vajon gondolták volna, hogy a vénuszra küldünk szondákat és megnézhetjük a képeit a neten? nem igazán.. 1960as vízióban a 2000es év személyi számítógépét fortran nyelvet használó, 3 szobányi ősmonstrumként képzelték el.. szóval ebből a tervből bármi lehet még a köv 20 évben..
a nap hőjének ötszörösét kibíró "anyagot" pedig úgy hívják, hogy mágneses mező..
respect
2006. ápr. 16. 13:35 | válasz | #21
Nem olyan sok az a 4.7 milliard euro...A fejlődésnek ára van! Hozzávetőleg ennyi Magyarországon az éves deficit, pedig mi elég kicsi ország vagyunk. Az a sok ország meg sem érzni!
Vagy gondolj bele mennyit költenek fegyverkezésre a világon, biztos hogy ennek a többszörösét.
Érzékeltetésképpen, ezt a 4,7 milliard eurot egyedül a McDonalds ki tudná fizetni KÉT éves nyereségéből(!)... (nem a bevételből, az évente kb 20 mrd)
NEXUS6  
2006. ápr. 16. 13:31 | galéria | válasz | #20
Bocsesz, csak leugrottam tápolni.
Na
erre gondoltam.

2012-re egy működő demonstrációs 250 MW-os erőművet terveznek, most választják ki a helyét. Kína és India is benne van a projektben.

A legtöbb országban a széntüzelésű erőművekből kapják az energia nagy részét, ezeket jelentős részét 2020-ig fel kell újjítani.

Ezek az új erőművek áramot és H2-t adnak. A melléktermékek: kén, egyéb salakanyagok és CO2 iparilag is hasznosítható formában. A felesleges CO2-t közetekben fogják elnyeletni.
2006. ápr. 16. 13:24 | válasz | #19
instabilnak éppenséggel instabil - piszkosul nehezen lehet fenntartani. robbanni nem tud, mivel az a 40grammnyi anyag ami benn van és részt vesz a fúzióban, amint kikerül a gyűrűk közül, már nem is olyan meleg.. sőt..
a mini hidrogénbombáról meg csak annyit, hogy azt egy atombomba szerűséggel szokták berobbantani, na itt sem atombomba sem kritikus tömeg, tehát legrosszabb esetben is ugrik egy csöppet, majd leáll a reakció.
2006. ápr. 16. 13:16 | válasz | #18
NEXUS6-ot kivegeztek az olajipar altal felberelt bergyilkosok, azert nem valaszol. Vagy csak siman nem jart meg erre azota. De az elsonek nagyobb a valoszinusege.
Enkil  
2006. ápr. 16. 13:12 | válasz | #17
A több milliárd euró meg majd az 50-60 évnyi játszadozás ép arról szól hogy vajon sikerül e nekik stabillá tenni a folyamatot.
2006. ápr. 16. 12:54 | válasz | #16
"ényege, hogy a hagyományos atomerőművel ellentétben nem atommagok hasításával - fissziójával -, hanem egyesítésével termel hatalmas mennyiségű energiát.", azaz mini hidrogénbombát gyártanak, ami sztem picit instabil lesz!
Enkil  
2006. ápr. 16. 12:31 | válasz | #15
a napelemes dolog csak akkor müködne jól ha minden családi ház meg egyébb épület teteje napellemmel lenne bevonva máshogy még nem igazán életképes, legfeljebb ha világürben foglalnának el napelemmekkel baromis sok helyet és valami életképes módszerrel letudnák jutatni az energiát egy földi központhoz
2006. ápr. 16. 12:09 | galéria | válasz | #14
RTFA ? na? :P

2006. ápr. 16. 12:09 | galéria | válasz | #13
tényleg megoszthatnád velünk ezt a hájtekk technológiát, ami szuper és hiper is egyszerre :]
2006. ápr. 16. 10:22 | galéria | válasz | #12
Az alternatív energiaforrások mai szinten a szélerőművek kivételével a vicc kategóriákba esnek..

Napelem...áááá.. A fajlagosan messze a legdrágább és leggyengéb hatásfokú és megbízhatóságú dolog. Hányszor kell még leírni, hogy ezeket a hálózatba szinte lehetetlen normálisan bekötni!?

Arról nem is beszélve, hogy megbízhatatlanságuk miatt hagyományos erőművi kapacitásban is meg kell építeni ezek, hogy pótolják a hiányt ha nem süt a nap vagy nem fúj a szél. Egyéként is e tuljdonság miatt 10-15%-nál nem lehet több az összenergiatermelésben az arány. Ja és ezeket nem én találtam ki, hanem energetikus szakemberek álláspontja ez.
Caro  
2006. ápr. 16. 10:14 | válasz | #11
Látszik a te ismereted is a témáról, a probléma épp nem az, hogy a plazma elolvasztja a reaktort, hanem az, hogy ha a plazma hozzáér a reaktor faláfoz, akkor lehűl, és használhatatlanná válik.
Ezért kell a mágneses tér, ami csak a gyűrű iránya mentén engedi mozogni a töltött részecskéket.
Az eddigi reaktorok sima réztekercseket használtak, de az ITER-ben szupravezetők lesznek.
2006. ápr. 16. 10:12 | galéria | válasz | #10
Ne hallgasd el!Mi az az olcsó és a mellléktermékeiben maximálisan semleges technológia ami már létezik?
NEXUS6  
2006. ápr. 16. 09:41 | galéria | válasz | #9
Mi a gáz, szó szerint;), a fosszilis erőműfekkel, energia termeléssel?
Az hogy ahová a végtermékekeket eddig benyomtuk, nevezetesen a légkör, valójában nem képes végtelenül elnyelni azokat.
Kb ennyi.

A nukleáris /fissziós és fúziós/ technológiáknak ugyan úgy vannak a környezettel aktív kölcsönhatásban álló melléktermékei, csak viszonylag kevesebb mennyiségben. Viszont teljesen nem lehet átállni a nukleáris technológiára, mert egy csomó dolog nincs kidolgozva (pl hosszú felezési idejű anyagok kezelése)

A megoldás egy olcsó és a mellléktermékeiben maximálisan semleges technológia lenne.

Az a vicc, hogy létezik ilyen. Ráadásul nem is valami egelista sci-fi, de azért viszonylag hájtek, szal a tudományos establishment felé is elfogadható.

Szal úgy tűnik a jelenlegi környezeti katasztrófa közeli helyzetet már nem ez a fúziós erőmű fogja megoldani.
Tinman   2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 09. 30. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. ápr. 16. 09:07 | galéria | válasz | #8
"Ahhoz, hogy kontrollálni tudják a fúziót, a gázokat 100 millió Celsius fokra kell hevíteni, ami ötször magasabb a Nap belső hőmérsékleténél."

"1997-ben fél másodpercre már sikerült 16,1 megawatt energiát kinyerni, igaz, ehhez 25 megawatt villamos energiát használtak fel."

4.7 milliárd Euro = 1175 milliárd FT

Hát ezen csak röhögni lehet.
Ebből azért qrva sok napelemet, biztonságos atomerőműveket, vízerőművet lehetne szerte az EU-ban szétszórni.
Ez a szar nem más mint egy pénznyelő sci-fi, honnan a francból állítanak elő olyan anyagot amely csak mp-ig is képes lesz kibírni a Nap hőjének ötszörösét?
Hogy a francba voltak képesek ezt a tervet megetetni az EU-val?

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy le a fejlődéssel, hanem azt, hogy tessék kérem visszatakarodni a laborokba és megoldani ezt az alapvető problémát... barmok.
2006. ápr. 16. 08:44 | galéria | válasz | #7
kb 3700-at kell még aludni,és kiderül működik-e az ITER.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. ápr. 16. 01:47 | galéria | válasz | #6
Még vagy 100 év? Az jó soká lesz.
nearo  
2006. ápr. 15. 19:43 | galéria | válasz | #5
Hmm... egyre hülyébb hozzászólásaim vannak...
nearo  
2006. ápr. 15. 19:38 | galéria | válasz | #4
Zupa, a világ egyre jobban hasonlít a SimCity3000-re... Vagy a játék hasonlít egyre jobban a világra?
NEXUS6  
2006. ápr. 15. 19:26 | galéria | válasz | #3
Jó cikk, csak télleg ez annyira sci-fi téma, hogy 50 éven belül biztos, hogy nem lesz gazdaságosan üzemeltethető fúziós erőmű, sajna.

Nem akarok riogatni, de a környezetszennyezési válság megoldására (ezen belül a szennyező energiatermelési technológiák kiváltására) viszont még van max 20 évünk, utána télleg meszeltek!!!
2006. ápr. 15. 18:23 | galéria | válasz | #2
hohha, korrekt kis leírás.. ideje volt már aláírni, jó pár évvel "le vagyunk maradva" így is ;]]
2006. ápr. 15. 17:17 | válasz | #1
Ha elfogy az olaj majd belehúznak!