Európa elérte a Vénuszt
2006. április 12. 17:44, szerda
Újabb európai űrsikert könyvelhetünk el, kedd reggel pályára állt a Venus Express.

Hirdetés

Az űrszonda 400 millió kilométert megtéve 153 nap alatt érte el a Vénuszt. A pályára álláshoz 50 percen át használta főhajtóművét, ezzel 25 000 km/h-ra csökkentve a bolygóhoz viszonyított 29 000 km/h-s sebességét, ami már elegendő volt ahhoz, hogy a Vénusz gravitációja foglyul ejtse a 266 millió dollár értékű űreszközt. A hajtómű begyújtásával a fedélzeten tárolt 590 kilogramm hajtóanyag nagy része elégett, jelentősen csökkentve a szonda összsúlyát. A NASA Magellán radarobszervatóriumának 1990-es látogatása óta ez az első űrexpedíció a szélsőségekkel teli világ körül.

A manőver sikeres befejezéséről a németországi irányító központ délelőtt 9 óra 7 perckor kapott megerősítést. Bár a hajtómű már percekkel korábban kialudt, a rádiójeleknek 7 percre van szükségük, hogy átszeljék a két bolygó közötti űrt. 10 óra után a földi irányítás kinyitotta a szonda nappaneljeit, valamint az egyik X-sávú antennát a Föld irányába fordították, hogy folyamatosan informálódhassanak a Venus Express állapotáról.

Az elkövetkező egy hónapban a szonda további manővereket hajt majd végre, hogy elérje tervezett működési pályáját, melyen megkezdheti tudományos munkáját. Jelenlegi elnyújtott 9 napos pályája helyett egy 24 órás sarkpontok menti pályát fog felvenni, innen tanulmányozza majd a bolygó légkörének szerkezetét, vegytanát és dinamikáit két vénuszi éven át, ami 486 földi napnak felel meg.

Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

A korábbi Vénusz expedíciókból és a földi megfigyelésekből már tudjuk, hogy szomszédunk vastag légkörbe burkolózik és szélsőséges hőmérsékleti, és nyomásbeli körülmények jellemzik. A légkör elképesztő méretű üvegházhatást hoz létre - ennek vizsgálata a Venus Express első számú feladata, amihez csúcstechnikát képviselő szenzorai nyújtanak segítséget. Mindemellett az ESA szondája lesz az első, ami optikai megfigyeléseket is végez az infravörös spektrumon felfedezett "láthatósági ablakon" át. Az első adatok napokon belül megérkeznek, a tudományos műszerek teljes beüzemelése azonban várhatóan két hónapot vesz majd igénybe.

A Venus Expresst az EADS Astrium fejlesztette ki az ESA számára 14 európai ország közreműködésével. Kialakítása az azóta már jól bevált előd, a Mars Express sémáját követte. Fedélzetén hét műszer kapott helyet, ebből három a Mars Expressen, kettő pedig a Rosettán is megtalálható, csupán némi frissítéssel látták el őket.

Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

A műszerek közül a PFS spektrométer a légkör hőmérsékletéről és összetételéről ad rendkívül alapos képet, valamint képes a felszíni hőmérséklet nyomon követésére illetve a lehetséges vulkanikus tevékenységek megtalálására is. Az UV SOIR spektrométer és a VeRa kísérleti eszköz a légkört szondázzák rádiójelek alkalmazásával. Ez elsősorban vízmolekulákat és molekuláris oxigént, valamint kén összetevőket keres, melyek a feltevések szerint jelen vannak a Vénusz légkörében. A Virtis spektrométer a légkör különböző rétegeit térképezi fel, képet adva a felhőrendszerekről és a légkör változásairól.

Szintén a légkört, konkrétan annak legkülső rétegeit és a napszél kölcsönhatását vizsgálja az Aspera műszer és egy magnetométer. A Földdel ellentétben a Vénusznak nincs mágneses védelme, ezért különösen érdekes adatokkal szolgálhat a megfigyelés. Végül említsük meg a VMC multicsatornás kamerát, ami négy hullámhosszon rögzít felvételeket. Ezek egyike a már fentebb említett infravörös ablak, ami az egyetlen lehetőség a felszín fotózására. A kamera globális felvételeket is készít, illetve segít a többi műszernek felfedezéseik beazonosításában.

A mostani sikerrel az ESA újabb égitestet tudhat a gyűjteményében a Mars, a Hold és a Szaturnusz mellett. A Rosetta is úton van a 67P üstökös felé, ami elsőként állhat pályára egy üstökösmag körül. Persze erre csak 2014-ben kerül sor, egy évvel a Merkúrra irányuló BepiColombo küldetés fellövése után. A bolygók, különösen azok légkörének vizsgálatával az ESA saját bolygónk jobb megismerését célozza. A Vénusz összetett légköri rendszere különösen alkalmas azoknak a mechanizmusoknak a megértéséhez, melyek a bolygók atmoszféráit vezérlik és változásokat idéznek elő az éghajlatban.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Caro  
2006. ápr. 14. 18:37 | válasz | #24
Igen.
Egyes csoportoknak sikerült elérniük, hogy ha valamiből pénzt lehet csinálni, akkor ott más ne számítson.
Ez az elkeserítő.
Szerencsére a tudományos életre azért nem nagyon tudják rátenni a kezüket.
saba30  
2006. ápr. 14. 10:21 | válasz | #23
sajna így van, az egészségügy (főleg a gyógyszeripar) inkább üzlet mint kutatás.
2006. ápr. 14. 08:47 | válasz | #22
Az a 2 vénuszi "év" továbbra is csak 2 vénuszi nap...
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. ápr. 13. 12:35 | galéria | válasz | #21
Dehogy igazi, ez a legjobb minőségű kép a felszínről, és még ezis digitálisan feljavított.
Caro  
2006. ápr. 13. 12:33 | válasz | #20
Az egészségügy már nem (teljesen) állami feladat...
És egyébként sem lenne jobb.
Nem nagyon érted a lényeget.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. ápr. 13. 12:33 | galéria | válasz | #19
ennyi
2006. ápr. 13. 12:31 | galéria | válasz | #18
Formáljuk Terra formára :) Küldjünk fákat amik bírják a meleget
vg   2001. 02. 07. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 02. 07. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 02. 07. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 02. 07. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. ápr. 13. 11:40 | galéria | válasz | #17
3as kép igazi?
2006. ápr. 13. 10:00 | válasz | #16
Az a baj, hogy ez nem úgy működik ám mint a csúzli, hogy becélzod és kilövöd!
egy csomó bolygót megkerülve próbál felgyorsulni minnél kevesebb üzemanyag elhasználásával.
Tudod, a prérifarkas manőver.
2006. ápr. 13. 09:42 | válasz | #15
Ha tőlünk a nap 8 fénypercre van akkor 16 fénypercre vagyunk a félévvel ezelőtti (naphoz viszonyított) helyünkhöz képest. Tehát a bolygók lehetnek a nap mögött/mellett/előtt. Próbáld 2 dimnezióban elképzelni 1 helyett.
2006. ápr. 13. 08:13 | válasz | #14
Udv!

Egyvalamit nem ertek: (jo nekem, mi?)
"...a rádiójeleknek 7 percre van szükségük, hogy átszeljék a két bolygó közötti űrt."
Tudtommal a radiojelek pont akkora sebesseggel haladnak, mint maga a feny. Mar pedig a nap fenye mindosszesen 8 percet utazik a Naprol a Foldig. Hat hol van ez a Venusz, hogy onnan 7 perc kell? Es a Merkur?...
2006. ápr. 13. 07:08 | válasz | #13
Már nem azért de szerintem az küldjön űrszondára pénzt akinek van is pénze... Jobbat tenne a tudományos életnek ha mondjuk egészségügyre fordítanák. Ha már politizálunk...
gz8  
2006. ápr. 13. 01:35 | galéria | válasz | #12
A Naprendszer bolygói (tisztelet a kivételnek) ellipszis alakú pályán és eltérő sebessséggel mozognak, így teljesen magától értetődő, hogy bármely két bolytgó közt a legrövidebb az egyenes út...
2006. ápr. 13. 00:21 | válasz | #11
Hát nem tom. Nyáron inkább Hawai'i még mindig olcsóbb.
SLYM  
2006. ápr. 12. 23:45 | válasz | #10
"Az űrszonda 400 millió kilométert megtéve 153 nap alatt érte el a Vénuszt."

főleg, hogy 40 millió km-re van:)
2006. ápr. 12. 23:14 | galéria | válasz | #9
Gyűjtötte a kilóméter pontokat
2006. ápr. 12. 22:32 | válasz | #8
néha úgy sajnálom azokat ezeket az űrszondákat, kint egyedül abban a távoli űrben, magányosan. Ne röhögj : )
mesyre  
2006. ápr. 12. 20:15 | válasz | #7
Hajrá Európa :) pfff... Nasa :)
2006. ápr. 12. 20:14 | válasz | #6
jaja voltak már képek régebbről... és azok alapján nem oda megyek nyaralni a közeljövőben...
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. ápr. 12. 19:55 | galéria | válasz | #5
Egyenlőre a legtöbb szonda Hohmann pályán utazik, még a drágább szondák is, és ez így is lesz még egy darabig :)
Amúgy már leszállt oda a Venyera 7,8,9,10,11,12,13,14. A legtöbb ideig (110 percig) a 12-es bírta a nyomást és a forróságot. Képeket is készítettek.
bvalek2   "Rest in Peace bvalek2" 
2006. ápr. 12. 19:07 | válasz | #4
Végre egy űrsiker, ilyenek kellenek az emberiségnek és Európának. Ha 153 napig tartott az út, akkor biztos energiatakarékos Hoffmann-pályán utazott. Abból a 266 millióból biztos nem tellik erősebb hajtóműre. Ez is egy minimalista szonda... Erről az infravörös ablakról már hallottam, egész idáig csak fantáziaképek, és radafelvételek készültek a Vénuszról (4. kép), madártávlati igazi fotó még nincsen (semmilyen hullámhossztartományon). Alig várom a képeket!

Ez az egyetlen szilárd felszínű égitest a Naprendszerben, amelynek kb. akkora a gravitációja, mint a Földnek. Viszont vacak az éghajlata (90 bar légnyomás, 430 fok átlaghőmérséklet, tömény szén-dioxid kégkör), szóval sokára szállunk le oda.

Hajrá ESA! Ja, és az ilyen projektekben tudna Magyarország hasznosan részt venni, ha majd ESA tag lesz. 266,000,000.00 USD = 58,387,905,782.45 HUF. Csak egy részét kell állni, nekünk az is menne, és máris megbecsült űrszondafejlesztők lehetnénk. Jót tenne a magyar tudományos életnek. Persze ahhoz nem ártana egy akadémikus oktatási miniszter (volt már olyanunk, a mostani NEM az )
Anaki  
2006. ápr. 12. 19:05 | válasz | #3
Jesszus. Ezek Mordorba küldték azt a szondát.
2006. ápr. 12. 18:36 | válasz | #2
Off:

De jó az a 3. kép! Nekem nagyon tetszik!

2006. ápr. 12. 18:35 | galéria | válasz | #1
ja és szerintem tök frankó, hogy Európa ilyen sikereket ér el az űrkutatásban. Elgondolkoztatok már azon, hogy milyen sok az a 400 millió (!) kilóméter??