A moziról sajnos nincs igazán mit írni, azt viszont el kell ismerni, hogy Sharon Stone még majdnem 50 évesen is döglesztően néz ki.

Hirdetés

Az a helyzet, hogy a barátnőm hatalmas Sharon Stone rajongó. Szinte az összes filmjét látta, bár azt hozzá kell tenni, hogy akármekkora fan is, az ő gyomra sem vesz be mindent. A gömb és a Macskanő című "remekeket" például végig sem bírta nézni. Az Elemi ösztön viszont legnagyobb kedvence és ezért szinte messiásként várta és azt hajtogatta: "Most majd megmutatja, mit tud". Ennek függvényében már napokkal a bemutató előtt lefoglaltam a neten a jegyeket, majd két ismerősünkkel szombaton nekivágtunk a nagy kalandnak. A filmkezdés előtt 10 perccel érvényesítettük a jegyet, majd bevonultunk a terembe. Itt ért az első meglepetés: a terem teljesen üres volt! Egy premier-film esetében ez nagyon rossz előjel.




Elfoglaltuk a helyünket és vártunk. Kb. 5 perc múlva felbukkant három újabb néző. Itt ért a második meglepetés: a felbukkant hölgyek ugyanis már a nagymama-kort is átlépték. Ekkor elkezdtem gyanakodni, hogy talán rossz terembe ültünk. Mindenesetre vártunk és 13 óra után pár perccel minden elsötétült és a teremben lévő, időközben 9 főre duzzadt "tömegnek" levetítették az ilyenkor szokásos reklámokat és bemutatókat. 13:12-kor elkezdődött a film.

Sötét utca, egy eszméletlenül dögös sportkocsi repeszt az éjszakában. Benne két utas: egy láthatóan a fellegekben repkedő férfi (magyarul csont be van lőve), a sofőrülésben pedig a '90-es évek szexszimbóluma, Sharon Stone alias Catherine Trammel. Azt már itt, az elején leszögezhetjük, hogy hogy Miss Stone-on nem nagyon látszik az idő múlása. Nem tudom, hogy a sminkmesterek vagy a rendszeres testmozgás (ez Hollywoodban plasztikai sebészt jelent) miatt van, de azt is hihetnénk, hogy '95-ben járunk.




Közben persze tovább pörög a cselekmény. Catherine megnyalja partnere ujját és vezetés közben egy szép orgazmushoz juttatja magát. Ekkor az autó megcsúszik és a folyóba zuhan. Catherine a felszínre úszik, társa az örök feledésbe merül. És itt ki kell emelni még egy pozitívumot. Pados Gyula elképesztően profi operatőri munkát végzett. Londonra szinte rá sem lehet ismerni az éjszakai jelenetekben. Nappal a remény és béke, míg éjjel a bűn és a fertő városának látjuk. A végeredmény nem rajta múlt. Vágás.

Catherinet kihallgatják, majd különös viselkedése miatt egy neves pszichiáter, bizonyos Michael Glasst kéri fel egy szakvélemény elkészítésére. Itt kerül a képbe a kritikusok által csak szürkeegérnek titulált David Morissey, aki ebben a közegben mégis a leghitelesebb szereplő. A szakvélemény elkészül: kockázatfüggőség. Ám a nőt mégis felmentik a gyilkossági vád alól és itt akár véget is érhetne a történet. Ám Catherine jelentkezik Glass magánrendelőjében és ettől kezdve újabb játszma veszi kezdetét.



A summázott történet akár még érdekesen is hathat, ám ez sajnos nem így van. Nincs a filmben semmi izgalom, hiszen a nézők láthatták, mi is történt az elején a vízben, így az izgalomfaktor egyenlő a nullával. A sztori pedig eszméletlen unalmas. A forgatókönyvíró duó (Leora Barish és Henry Bean) szerette volna bebizonyítani, hogy képesek igazi thrillert írni, így olyan szinten megcsavarták a történetet, hogy végül egyszerűen nem tudták, hogyan is kellene befejezni. Végül a legegyszerűbb módot választottál: nem fejezték be.

Az olyan, a nézőben óhatatlanul is felmerülő kérdésekre sem kapunk választ, hogy mégis miért kellett Londonba költöznie Catherinenek? Mi lett Michael Douglas karakterével? Ki is a gyilkos a filmben? A rendezésről jobb szót sem említeni, egyszerűen átlagos. Semmi kiemelkedő, viszont annál több rossz megoldás.

A marketing-hadjáratban nagy szerepet kapott a hír, miszerint a film hazájában pornófilm-besorolást kapott. Ez előtt teljesen értetlenül állok, hiszen összesen három szexjelenet van a filmben és ezek összesen nem haladják meg a két percet. Továbbá nyoma sincs a nagy dirrel-durral beharangozott leszbikus jelenetnek és több, az előzetesben szereplő erotikus jelenetnek sem. Amint azt már tudni, a filmet a korhatár besorolása miatt vágták újra.



Mindenesetre a hivatalos játékidő (142 perc) helyett hazánkban mindössze egy alig 115 perces verzió fut. Vagyis közel fél óra a cenzorok áldozata lett. Itt megemlíteném még hazánk büszkeségét, Andy Vajna barátnőjét, Dobó Katát. Közel 6 éves amerikai tartózkodása lassan behozza a gyümölcsét, hiszen ebben a filmben is van egy 2-3 másodperces jelenete, melyben akcentus nélkül hümmög. Gyere haza, Kata és ajándékozz meg minket még több Csak szex és más semmivel!

A közel két órás szenvedés végén teljesen életuntan áltam fel a székből. Nem azért, mert nem sikerült épkézláb folytatást készíteni egy klasszikushoz, hanem mert a mozi önmagában sem állja meg a helyét. Én bizton hiszem, hogy a jövő évi Arany Málna-díj egyik fő esélyesét láthattam. A film minőségére és mintegy zárszóként álljon itt barátnőm megjegyzése: "Ha nem Sharon Stone játszana benne, még a tévében sem nézném meg".

Klikk a poszterre a nagyobb változathoz

Elemi ösztön 2 (Basic instinct 2) feliratos, amerikai thriller, 115 perc, 2005 Rendező: Michael Caton-Jones Forgatókönyv: Leora Barish, Henry Bean Operatőr: Gyula Pados Zene: Jerry Goldsmith, John Murphy Szereplők: Sharon Stone (Catherine Davis Tramell) David Morrissey (Dr. Michael Glass) Charlotte Rampling (Milena Gardosh) David Thewlis (Roy Washburn) Stan Collymore (Kevin Franks)

Szélesvásznú TV-k Már 32 150 Ft-tól!	Házimozirendszerek Már 19 900 Ft-tól!
részletek »	részletek »