A sors úgy hozta, hogy egy időben két anyagi bevételt tekintve csőd Nicolas Cage nemkommersz film is befutott a hazai mozikba - Az időjós sikerült jobban.
Hirdetés
Az ember azt hinné, hogy egy olyan nagy név és egy olyan valóban elismert színész, mint Nicolas Cage szállítja a folyamatos kasszasikereket és az egyik kommersz filmből a másikba mászkál, de nem. Ki hinné, hogy ebben az évezredben Cage eddig nyolc filmben szerepelt és ezek közül mindössze egyetlen egy tudta átlépni a 40 millió dolláros amerikai bevételt - összehasonlításképpen az olyan közönségsikerek, mint a Jégkorszak 2. része már két nap alatt túl vannak a 40 milliós bevételen. Az érdekes jelenséget lehet azzal magyarázni, hogy Cage kerüli a közönségfilmeket (azért a csak az USA-ban 173 milliót hozó Nemzet aranya című Disney-filmbe nagyon helyesen beletenyerelt - készül is a második rész), és inkább az igényes, de a "kutya által sem nézett" produkciókat részesíti előnyben.
Az időjósban a Cage által alakított Dave Spritz művésznéven futó kvázi-Aigner Szilárd (azért kvázi, mert nem meteorológus, csak közli a nézőkkel az időjárás várható alakulását) mutatja be, hogy milyen is lúzernek lenni, milyen is az, ha az élet naposabbik oldala is olyan sötét, hogy csak zseblámpával érdemes fürkészni. Pedig a látszat szerint minden rendben van, hiszen Dave napi 2-3 óra melóval évi 240 ezer dollárt keres, van egy csinos (ex)felesége, kisfia, kislánya, bimbózó karrierje, Pulitzer-díjas édesapja, és mégis... Mintha minden összeesküdött volna ellene, mintha mindenki utálná, mintha mindenki azon munkálkodna, hogy nyomorrá változtassa az életét.
Az egész negatív, félrecsúszott életérzésre a film stílusa, a rendezés és a látványtervezés is ráerősít, hiszen sikerül egy olyan ellenségesen szürke Chicagót ábrázolnia a készítőknek, hogy az ember legszívesebben messze elkerülné az amerikai keleti partvidéket. A fílinget még az elektronizált nagyzenekari szólamok mestere, Hans Zimmer is fokozza fura szintis, prüntyögős zenéjével, ami nagyszerűen illik a film borús hangulatához, bár biztosan többek ellenérzését is ki fogja váltani.
Nicolas Cage-ről nem is érdemes sokat beszélni, hiszen olyan alapvetően adja a szerencsétlen flótást akinek csak egy lépést kéne megtennie a csillogásba, de mégis folyton visszahúzza a környezete. Természetesen a folyamatosan a jó bor hasonlattal illetett Michael Caine is hozza magát az időjárásjelentő hideg apukájaként, de szerencsére az egyéb mellék- és gyermekszereplőkkel sincs ezúttal gond.
A film erőssége a hangulata. Persze nem kell egy Larry Clark-féle naturális, össz-szuicid durvulásra gondolni (mondjuk Clark egyik kedvenc témája Az időjósban is kap egy epizódot), inkább csak ügyesen ábrázolt folyamatos lejtőre, amin a főszereplő hiába próbál, de nem tud megállni. Szerencsére a néma pesszimizmust olykor oldja egy-két poén, amin nagyon jól esik mosolyogni. Ekkor gondol bele a néző, hogy igazán emberközeli filmmel van dolga, mondhatni egy társadalmi pillantképet kapunk az arcunkba, melynek magvas mondanivalóját egyetlen ember nihiljén keresztül tudjuk leszűrni.
Az időjós (és az itthon ugyancsak most bemutatott Fegyvernepper) is azon az ösvényen halad, melyet a Trükkös fiúk, az Adaptáció vagy a Corelli kapitány mandolinja kitaposott - vagyis olykor unalomba hajló, bár ennek ellenére is élvezetes és igényes megvalósítás, de popcornzabálókat taszító végeredmény. Persze felvetődik a kérdés, hogy vajon kit érdekelhet egy időjárás-jelentő szerencsétlenkedése a filmvásznon, mely ráadásul eléggé pesszimista látásmóddal lett megvalósítva.
Nicolas Cage ide, a rendező Gore Verbinski (A Karib-tenger kalózai 1-2-3, Kör) oda, sem Amerikában (12 millió bevétel), sem Budapesten (3 hét alatt 13 ezer néző) nem érdekelt sokakat a film, pedig aki vevő a hangulatos, nem konvencionális filmekre, azoknak vétek kihagyni a legjobb formájában lévő Cage-et, aki ezúttal egy igazán esendő, igazán emberi antihőst alakít, akit miután végigvonul egy böhöm nagy íjjal New York-on, már nem sok választ el Michael Douglas Összeomlásbeli figurájától.
Az időjós (The Weather Man)
feliratos amerikai filmdráma, 101 perc, 2005
Rendező: Gore Verbinski
Forgatókönyvíró: Steve Conrad
Operatőr: Phedon Papamichael
Jelmeztervező: Penny Rose
Zene: James S. Levine, Hans Zimmer
Látványtervező: Tom Duffield
Vágó: Craig Wood
Szereplők:
Nicolas Cage (Dave Spritz)
Michael Caine (Robert Spritz)
Hope Davis (Noreen Spritz)
Gemmenne de la Pena (Shelly)
Nicholas Hoult (Mike)
Michael Rispoli (Russ)
Há gyerekek hülyeségeket azá má ne irogassunk össze... A jégkorszakot hasonlítani ehhez a filmhez! Cg rajzfilm vs tradícionális dráma... Ne már... Na de ezt hagyjuk is!
Nekem bejött és a fegyvernepper is! Cage jó volt de nem elégséges... Szerintem ő az a fajta szinész akinek meg van a saját egyénisége amit rá lehet illeszteni 1 szerepre de nem húzza annyira a filmet mint mondjuk 1 (lehet röhögni) brad pitt vagy (kevésbé nevetséges) tom hanks...
Jó volt de ahhoz, hogy teljes legyen ez a film kellett michael caine aki bár kevesebbett szerpelt mégis többet adott az atmoszférához...
a klasszikus minden sz*rból lehet jó és minden jóból lehet sz*r trailer esete.
ezekre a legjobbak a trailer paródiák, ahol a ragyogást romantikus filmként, a vissza a jövőbe 3-at buzis westernként, a titanicot horrorként, a gandhit paródiaként, a west side story-t zombifilmként vagy a cabin fevert vígjátékknt (asszem), vagy a psycho-t romantikus vígjátékként.
mindig bámulattal adóztam azon emberek előtt akik egy manipuláltan összevágott 1 perces trailer alapján képesek eldönteni, hogy jó filmmel lesz dolguk. A trailerkészítés az én szememben amolyan filmes bűnözésnek számít.
Na azért ne essunk tulzásba, ez egy "igényesebb" kommersz film, nem muvesz film. Nicolas cage valahogy nekem antipatikus, de ebben a filmben tetszett. Meg a film is elég jó volt. Egy kellemes délutáni kikapcsolódás, némi modnanivalóval.
"hiszen sikerül egy olyan ellenségesen szürke Chicagót ábrázolnia a készítőknek, hogy az ember legszívesebben messze elkerülné az amerikai keleti partvidéket" - ezek szerint chicago a keleti partvidéken található? :P
Pedig ilyen az élet :) Nekem tetszet, nem kicsit. A sok Hollywoodi szemét után nagyon üdítően hatott. És a kiscsajt alakító lányból is lehet még jó szinész.
Az időjós az elmúlt 10 év sok jó filmje közé tartozik!!! Akinek nem ízlik nézze a közönségsókat (szerencsétlenek). A cikk említi A nemzet aranyát - ami szórakoztató, de csak ennyi.
megnéztem, sztm baromi unalmas volt :) Valóban kiváló szinészek, egy két jó poén, de nagy szerencsétlenkedés az egész, nekem nem jön be hogy végig szenvednek.
Arguing over the Internet is like being in the Special Olympics. Even if you win, you.re retarded.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
Korrekt kis cucc, nálam a tipikus 6/10-es jófilm. Teccett, hogy egyúttal láttuk a felszínt és a kifelé beszélő főhős szájából egyúttal hallhattuk azt is, ahogy az adott szitut magában lereagálja. Megértem azt az álláspontot is, amelyik a "gazdaggyerek érdektelen vinnyogása" jelzővel illeti, de azt a kritizálóknak is el kell ismerni hogy Hollywoodban a "gazdaggyerek"-nek eddig (kevés kivételtől eltekintve) nem volt szokása néhol egzisztenciálisba hajló stílusban elmélkedni a hétköznapokról. Örülök, hogy nem hagytam ki ezt a filmet!
Érdekes, hogy a cikk a Jégkorszakot hozza fel példaként, és te is éppen azt szólod le... A jégkorszak kicsiknek készült, és olyanoknak, akik nagyon könnyed (!!!) szórakozásra vágynak.
Ez egy művész film, soha nem volt a célja, hogy milliókat hozzon... Jah, Cage kislányát alakító kislány nagyon durva (nagyon jó színész/lesz), totál deplis lesz tőle az ember!
Jah csak esetleg nem mindenki popcorn zabáló hülyegyerek... Egyébként meg én még rossz filmet nem láttam tőle, lehet, hogy talán a filmjeivel nem azokat célozza meg akik a Jégorszak szintjén vannak megragadva és talán az is lehet, hogy neki nem minden a pénz úgy mint a Jégkorszakban ami tulajdonképpen nem szól semmiről csak a kurva nagy nyereségről... Sztem biztos kurva jó film és nem sokára meg is nézem...