Itthon is elsődleges fontosságú az innováció
2006. április 1. 10:01, szombat - Forrás: SG.hu
Az európai kutatási kooperáció és karrier kérdéseivel foglalkoztak a Tempus Közalapítvány és a Tudományos és Technológiai Alapítvány közös konferenciáján.

Hirdetés

Kutatások szerint kevés, és egyre csökken a természettudományi és mérnöki tanulmányokat folytató egyetemi, főiskolai hallgatók száma, és még kevesebben vannak köztük a doktori fokozatot szerző fiatalok. Ha nem növekszik a PhD-hallgatók száma, 5-10 éven belül kutatóhiány lesz Magyarországon.

Abban minden előadó egyetértett, hogy a vállalatokat ösztönözni kell a kutatásfejlesztési tevékenységek támogatására, hiszen e tekintetben messze lemaradunk a nyugati országok mögött. Pedig a tudomány által válhat egy ország igazán versenyképessé, s ehhez mind az állami, mind a vállalati források mértékét növelni kell.

A kormányzat kutatásfejlesztési és innovációs stratégiáját dr. Vass Ilona, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese mutatta be. Előadásában elmondta, hogy a stratégia célja az innováción alapuló gazdasági növekedés elősegítése. A tervek között szerepel, hogy 2013-ra Magyarországon a gazdaság hajtómotorja az innováció legyen: erősödjön a vállalatok kutatásfejlesztési tevékenysége, és a cégek K+F ráfordítása legalább kétszerese legyen az állami ráfordításoknak.

A kutatói mobilitás helyzete Magyarországon növekvő tendenciát mutat, s ebben annak is szerepe van, hogy a kutatóintézetek, egyetemi és akadémiai kutatócsoportok egyre fontosabbnak tartják a nemzetközi együttműködésekben való részvételt. Ezt támasztja alá az is, hogy a Tempus Közalapítvány gondozásában megjelent Hungarian Research Directory című kiadványban - mely a magyar kutatási élet szereplőinek népszerűsítését tűzte ki célul - immár 260 magyar intézmény szerepel.

Az Európai Bizottság Marie Curie kutatói ösztöndíjai 12 féle különböző pályázati lehetőséget kínálnak. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal adatai szerint a Marie Curie ösztöndíjakra európai szinten tavaly több mint tizenkétezer pályázat érkezett, ebből 439-ben volt magyar résztvevő, és közülük 86 pályázatot támogatott is az Európai Bizottság. Mindeközben tavaly 5 olyan magyar intézmény volt, amely Marie Curie együttműködés keretében fogadott külföldi kutatókat hazánkban.

"Magyarországon a legsikeresebb pályázati forma a hazatérni vágyó kutatóknak nyújtott úgynevezett reintegrációs támogatás, melynek keretében az elmúlt két évben minden beadott pályázat nyert: 2004-ben ez 13, 2005-ben 16 kutatót jelentett" - mondta Kemény Gabriella, a Tempus Közalapítvány igazgatója.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

Rövidhírek, sajtóközlemények
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Kornan  
2006. ápr. 02. 09:31 | válasz | #1
Jó elgondolás: "Előadásában elmondta, hogy a stratégia célja az innováción alapuló gazdasági növekedés elősegítése".
Szerintem valahogy jobban ösztönözni kéne a hallgatókat,én pl örülök ha megkapom a sima diplomát nemhogy a PHD-t.Kevesebb szakmától eltérő dolgot kéne tanítani mert azon sokan kibuknak,akik értelmesek csak nem bírnak vagy nem szeretnek sokat magolni.És helyette növelni kéne a kutatási lehetőségeket és a szakmai tantárgyak óraszámát.Egyszóval meg kéne szerettetni az iskolát a diákokkal,nálunk az emberek 80% a kettesért küzd mindenből és nemhiszem hogy vki maradna PHD-n,ha egyszer a sima diplomával is eltud helyezkedni.Ráadásul ha valaki 16-18 évet tanult már az életéből miért maradna még?(azt hiszem 4-et?)Szerintem csak akkor ha igazán édekli a szakma,lelkes és szeret iskolába járni,ami pedig nagyon nem jellemző.