Kudarcba torkollott az űripar forradalmát ígérő, úgy nevezett low-cost, azaz alacsony költségű rakéták új generációjának bemutatkozó repülése.

A dél-afrikai Elon Musk nevével fémjelzett Space Exploration Technologies Corporation (röviden SpaceX) három évet ölt a Falcon 1 rakéta fejlesztésébe, melynek első példánya több hónapnyi huzavona után végül magyar idő szerint péntek éjjel, 23 óra 30 perckor indult neki a próbaútnak a héthektáros, csendes-óceáni Omelek-szigetről. A korábbi késlekedések technikai problémákból adódtak, melyek most sem kerülték el a hányatott sorsú rakétát, így az nem sokkal a kilövés után az óceánba zuhant.

A 21 méteres, kétfokozatú Falcon 1 a Star Wars híres Millenium Falconja (Ezeréves Sólyom) után kapta a nevét. A próbaút célja - azon túl, hogy a rakéta bizonyíthatott volna - egy apró tudományos műhold földkörüli pályára állítása volt, melyet az Egyesült Államok Légierejének Akadémiáján tanuló kadétok építettek, a hírek szerint 750 000 dolláros költségvetésből.


A Falcon 1 a maga 6,7 millió dolláros kilövési költségeivel egyébként kész főnyereménynek ígérkezett az amerikai piacon, tekintve, hogy a NASA közel a háromszorosát költi a már meglevő hasonló erejű rakétáira. Mitöbb, a Falcon 1 alapjain jóval erősebb és nagyobb rakéták is kialakíthatók a jövőben, amivel már komolyabb rakományokat is az űrbe juttathatnának, mindezt jóval alacsonyabb költségekkel, mint amibe az Atlas vagy a Delta hordozóalkalmatosságok kerülnek.

A pénteki kilövés azonban már eleve nem kezdődött túl jól. Persze a halogatásokon edződött földi irányításnak már valószínűleg nem okozott túl nagy traumát az a 90 perces csúszás, amibe az újrahasznosítható első fokozat kihalászására kirendelt hajó biztonságos vizekre való irányítása jelentett, mivel az az eredeti kilövés időpontjában még a veszélyzónában tartózkodott. A kényszerszünet után megkezdődött a visszaszámlálás. Ezalatt a rakétát feltöltötték egy magas finomítású kerozin hajtóanyaggal, valamint rendkívül alacsony hőfokú folyékony oxigénnel. A folyékony oxigén hidegen tartását szigetelő borítással oldották meg, amit egy tépőzárszerű mechanizmussal erősítettek a rakétához. Ennek a földtől való elemelkedéskor a talajhoz rögzített kábelek hatására le kellett volna válnia az első fokozatról.

Amikor az óra elérte a nullát begyújtották a rakéta házi fejlesztésű Merlin főhajtóművét, ami a várakozások szerint 340 kilonewton tolóerőt generált volna. A Falcon 1 felemelkedett, a hűtő borítás azonban a rakétára szerelt fedélzeti kamera tanúsága szerint nem bomlott le a törzsről. Ehelyett az emelkedésről készült felvételeken látható a vadul csapkodó fehér anyag, ami végül 20 másodperccel a kilövés után a gyorsulás hatására szakadt le a rakétáról. Ekkor enyhe, de észlelhető mozgásba kezdett a rakéta, majd a 26. másodpercnél hirtelen átbukott a holtponton, amit a hajtómű tűzcsíkjának eltorzulása jelzett. A rakéta a 41. másodpercben csapódott be az óceánba.

A Spaceflightnow.com értesülései szerint az első vizsgálatok üzemanyag szivárgásnak tulajdonítják a katasztrófát. A vizsgálat eredményeiről maga Musk nyilatkozott: elmondta, hogy minden rendszer tökéletesen működött, azonban a 25. másodpercben eddig ismeretlen okból a főhajtómű tetején üzemanyag-szivárgás miatt tűz keletkezett, ami behatolt az első fokozat hélium pneumatikus rendszerébe. A nagy felbontású képeken a tűz tisztán látható. Miután a pneumatikus nyomás a kritikus érték alá csökkent, a vezérlőrendszer a 29. másodpercben automatikusan leállította a főhajtóművet.

A többség rögtön a szigetelő takaróra kezdett gyanakodni, Musk azonban úgy nyilatkozott, hogy az semmilyen negatív szerepet nem játszott a történtekben, legalábbis a telemetria és a képfelvételek nem utalnak erre. Hamarosan megkezdődik a roncsok és a műszeres adatok elemzése, amiből feltehetőleg többet tudnak mondani a szakértők, és Musk reményei szerint kizárhatják a hibaforrást.

A következő repülés időpontjáról a történtek fényében semmi biztosat nem tudni, ez elsősorban természetesen a vizsgálatok ütemétől és eredményétől függ. Várhatóan azonban féléven belül ismételhet a SpaceX, akkor a Hadi­ten­geré­szet Kutató Labo­rató­riumának egy kísérleti kommunikációs műholdját, a TecSatet viszi majd a rakéta.