Megkezdőd­tek a hi­per­szo­ni­kus próba­re­pü­lé­sek
2006. március 26. 16:12, vasárnap
Új, a hangsebesség hétszeresére képes sugárhajtómű tesztelésére került sor Ausztráliában. A brit védelmi minisztérium védőszárnyai alatt dolgozó Qinetiq által kifejlesztett Hyshot III jelű scramjet hajtómű az ausztrál Queensland Egyetem által épített Terrier-Orion rakéta kombinációban tette meg az idei évre tervezett három részből álló tesztrepülés első felvonását.

Ha a tesztsorozat sikerrel zárul, kikövezheti az utat egy minden eddiginél gyorsabb, interkontinentális légi utazás, valamint az űrbe szánt rakományok feljuttatásának költségcsökkentése előtt. Az első Hyshot még 2001-ben mutatkozott be, azonban a tesztrepülés kudarccal zárult, miután a rakéta lesodródott pályájáról.

A scramjet mechanikáját tekintve rendkívül egyszerű. Nincsenek mozgó alkatrészei, a hidrogén üzemanyag elégetéséhez szükséges oxigént teljes egészében a levegőből nyeri ki, ezáltal sokkal hatékonyabb a hagyományos rakétahajtóművekhez képest. Velük ellentétben oxigént nem kell szállítania, nagyobb helyet hagyva a hasznos tehernek, a rakománynak. Mindez szépnek tűnik, de azért van egy hátulütője: nem kezd el addig üzemelni, amíg el nem érte a hangsebesség ötszörösét. Ezen a sebességen a hajtóművön áthaladó levegő már elég sűrű és forró ahhoz, hogy gyújtás alakuljon ki. A kibocsátott gázok gyors tágulása hozza létre a tolóerőt. A kritikus sebesség eléréséhez a Hyshot III-mat egy hagyományos rakéta elejére csatolták, majd 10 perces utazás végén 314 kilométeres magasságba juttatták fel.

Innen zuhanórepülésben tért vissza a Földre. Az ereszkedés során a hajtómű elérte a 7,6 Mach csúcssebességét, ami valamivel több mint óránként 9000 kilométer. A fentiekből kitűnhet, hogy egy ilyen repülés pontos levezénylése egyáltalán nem könnyű feladat. A kísérlet fő kihívásai a szélsőséges körülményekből és a korábban még ki nem próbált technikából adódtak, magyarázta a Hyshot program projekt vezetője, Allen Paull, a Queensland Egyetem munkatársa. Elmondása szerint a felszállás tökéletes volt, a rakéta hajtóművei rendeltetés szerint működtek, a scramjet adatait azonban még elemzik, így még nem lehet egyértelműen nyilatkozni a sikerről.

Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képre a nagyobb változathoz

A próba 35 kilométeres magasságban vette kezdetét, a zuhanó scramjet automatikusan gyújtotta be üzemanyagát, majd - hat másodpercnyi megfigyelést engedélyezve a projekt csapatnak - az 1 millió angol font értékű eszköz a földbe csapódott. A mostani repülés célja kizárólag az automatikus gyújtás tesztelése, valamint a szélcsatorna kísérletek eredményeinek igazolása volt. A hat másodperc igen csekélynek hathat az egymillió fonttal összevetve, a földön, szélcsatornában azonban csak egy-egy másodperc töredékére sikerül begyújtani a hajtóművet, ezért elengedhetetlen a légi kísérlet.

Szakértők szerint a Qinetiq hajtóműve az eddigi legrealisztikusabb a Hyshot kísérletek hajtóművei közül. Jóval hatékonyabb légbeömlővel rendelkezik a korábbiaknál és nagyobb sebességhatárokon belül működtethető, illetve minden eddiginél alacsonyabb hőmérsékleten nyeli be a levegőt az égéskamrába. Ez lassan ugyan, de kezd közelíteni a kereskedelemben tervezett hajtóművek karakterisztikájához. Március 28-án újabb kísérleti repülés következik, ezúttal a japán űrügynökség, a JAXA hajtóművét próbálják ki hasonló körülmények között. Júniusban már egy olyan hajtómű indul, ami képes a 10 Mach sebességre is, ez utóbbit az Ausztrál Védelmi Tudományok és Technikák Szervezete (DSOTO) tervezte.



A hármas sorozat - ha sikerrel zárul - egy lépéssel közelebb hozhatja a scramjet kereskedelmi alkalmazását. Első körben minden bizonnyal műholdakat fognak alacsony földkörüli pályára állítani segítségükkel, de sokan szeretnék a polgári repülésben is viszontlátni, hiszen egy ilyen hajtómű 2 órára csökkentené a London-Sydney repülőutat.

Bár a megvalósulás még jó pár évre lehet, a projektnek nagy lökést adott, amikor a NASA 2004-ben sikerrel próbálta ki X-43A repülőgépét a Csendes-óceán felett. Az ember nélküli gép akkor a hangsebesség tízszeresével repült, új világcsúcsot állítva fel. A Queensland Egyetem szintén dolgozik egy légi járművön, amit scramjet hajtóművel lehetne felszerelni.

Rövid videó a kilövésről: letöltés.
Kapcsolódó linkek
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. ápr. 05. 11:57 | válasz | #51
"Ok akkor 380 km magasan mondjuk az ISS-re lehetne rakni vezérsíkokat?"

Lehet, ha elég gyorsan megy, De nyílvánvalóan nem ez a helyzet, mivel akkor a légellenállás komolyan lassítaná.


"Ha jó irányban emelkednek fel akkor nemkell vezérsík, nemkell semmilyen pályamódosítás, akkor oda érkeznek ahova kell."

Azért ennyire pontosan nem lehet belőni. Minimális pályakorrekció mindenképp kell. Meg aztán le is kell szállni valahogy.

"És magasra igenis van értelme emelkedni, mert sokkal jobb az az alig érezhető légellenállás, mint mondjuk 20km el lejjebb a 2 szer akkora nyomásnál."

Igen, csakhogy csomó más műszaki probléma merül fel, ami miatt lehet, hogy nem éri meg.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 30. 15:49 | galéria | válasz | #50
Ok akkor 380 km magasan mondjuk az ISS-re lehetne rakni vezérsíkokat? Csak mert ott is van valamennyi légellenállás, mivel az exoszféra 1000 km magasságig tart, és ez a légkör legfelső határa. A föld körül keringő űrállomásoknak is kell időnként egy pályakorrekció, mert attól a kevés légellenállástól is lassulnak hosszú idő alatt.
Ha jó irányban emelkednek fel akkor nemkell vezérsík, nemkell semmilyen pályamódosítás, akkor oda érkeznek ahova kell. És magasra igenis van értelme emelkedni, mert sokkal jobb az az alig érezhető légellenállás, mint mondjuk 20km el lejjebb a 2 szer akkora nyomásnál. Így egy ideig egy hiperszonikus repülő nagyon kicsi lassulással repülhetne, nagyon gyorsan, a hajtóműnek csak az emelkedésnél, és a gyorsításnál kéne működni, nagy magasságon repülésnél már elég a lendület.
2006. márc. 30. 15:32 | válasz | #49
"mert 30 km-en még túl nagy a légellenállás ekkora sebességhez"

Ahol van légellenállás, ott hatásosak a vezérsíkok. El kell találni az egyensúlyt. Túl magasra nincs értelme felmenni.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 30. 14:37 | galéria | válasz | #48
A vezérsíkok azért vannak az űrsiklón, hogy a légkörben "pörögjön". Az űrben ezek meg sem mozdulnak :)
2006. márc. 30. 00:30 | válasz | #47
Amúgy az űrsiklón is vannak vezérsíkok mégis az űrbe pörög :) mer vannak fúvókái, sztem valami mutáns fél űrsikló lesz ebből.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 29. 14:04 | galéria | válasz | #46
Ez a scramjetes rakéta igen, 30 km magasan indította be a hajtóművet, de felment 314 km magasra is. De a jovő hiperszonikus repülői biztos hogy 30 km-nél magasabban fognak repülni, mert 30 km-en még túl nagy a légellenállás ekkora sebességhez, erősen melegedne a gép, és nem is lenne gazdaságos.
2006. márc. 29. 13:40 | válasz | #45
"Pedig igaz, mert akkor 100 km magas alacsony földkörüli pályán elég lenne vezérsík forgolódásra, de nem elég, sőt semmit nem ér."

Nem ilyen magasságról volt szó. Ha jól rémlik 30km-t mondtak. Persze, extrém ritka légkörben olyan sebességgel kéne menni a kormányozhatósághoz, ami már értelmetlen a Földön. Hogy konkréten mi merre hány méter, azt meg az illetékes mérnökök tudják, és ehhez képest tervezik a gépet. Szóval, ha vezérsíkokat raknak rá, akkor olyan magasságban fog menni, ahol még azok működnek.
uniu  
2006. márc. 29. 10:00 | válasz | #44
"Nem. Forduláskor az erőt a tehetetlenséggel szemben kell kifejteni."
Nem errol beszeltem. Az aramlo levegorol volt szo, es a vezersikokra gyakorolt erohatasrol.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 28. 20:32 | galéria | válasz | #43
Szóval végülis igaz amit írtál, de nemtudom mi köze ahhoz amit én írtam.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 28. 20:30 | galéria | válasz | #42
"Ez nem igaz. Az erő lineárisan függ a nyomástól, és kb. négyzetesen a sebességtől. Az más kérdés, hogy nagyobb sebességnél azonos fordulókörhöz nagyobb erő kell."
Pedig igaz, mert akkor 100 km magas alacsony földkörüli pályán elég lenne vezérsík forgolódásra, de nem elég, sőt semmit nem ér. De már jóval alacsonyabban sem ér túl sokat egy vezérsík kitérítése, mondjuk 50km-nél magasabban.
És elvileg egy ilyen utasszállító eléggé meg fogja közelíteni azt a 100km-es magasságot, legalábbis az eddigi hiperszonikus utasszállító terveknél így képzelték el. De végülis ha megfelelő irányban emelkedik fel a gép, akkor nincs is szükség irányváltoztatásra.
2006. márc. 28. 18:27 | válasz | #41
"Ha már túl ritka a levegő, akkor a vezérsíkokat akármekkora sebességnél akárhogyan ki lehet téríteni, de már nem sokat ér, nemnagyon hat a repülési irányra."

Ez nem igaz. Az erő lineárisan függ a nyomástól, és kb. négyzetesen a sebességtől. Az más kérdés, hogy nagyobb sebességnél azonos fordulókörhöz nagyobb erő kell.

"Már 30 km fölött is sokkal hatásosabbak a manőverezőrakéták, mint a vezérsíkok."

Normál sebességő repülőgépnél biztosan. De itt nem a jó manőverezés számít, hanem a sebesség és a gazdaságosság. Nem kell tudnia fordulni a gépnek, elég, ha az irányt tudja tartani.
2006. márc. 28. 18:23 | válasz | #40
"A nagyobb erot az aramlo levego ellen kell kifejteni, es ahol nagyon ritka a levego ott ez az ero is kisebb lesz."

Nem. Forduláskor az erőt a tehetetlenséggel szemben kell kifejteni.
2006. márc. 28. 18:21 | válasz | #39
"De minél gyorsabban megy a gép annál nagyobb erő kell irányváltoztatásra, úgyhogy úgy se jó"

Egy utasszállítónak nem kell sokat manővereznie. Alapvetően egyenesen repül, csak kicsit kell korrigálni az irányt. Leszállásnál meg úgyis lelassít, és leereszkedik.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 28. 16:41 | galéria | válasz | #38
Ha már túl ritka a levegő, akkor a vezérsíkokat akármekkora sebességnél akárhogyan ki lehet téríteni, de már nem sokat ér, nemnagyon hat a repülési irányra. Már 30 km fölött is sokkal hatásosabbak a manőverezőrakéták, mint a vezérsíkok. De minél ritkább a levegő annál kevésbé lehet irányítani egy repülőt a helyzetének változtatásával (döntés, bólintás, fordulás).
uniu  
2006. márc. 28. 16:15 | válasz | #37
A nagyobb erot az aramlo levego ellen kell kifejteni, es ahol nagyon ritka a levego ott ez az ero is kisebb lesz. A 3mach koruli sebessegnel is a gyorsan aramlo levego miatt vannak problemak, de ahol ritka a levego -olyan mint amirol beszelunk- magasabb mach erteknek is hasonlo lehet az aramlo levego mennyisege.
Amugy: Amikor egy csokaval kiprobaltattak az elso urruhakat, es egy leggombrol leugrott a sztratoszferaban, hangsebessegre gyorsult, ugy hogy az a kis ernyo ami a nagyot huzna ki, csak lifegett...
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 28. 14:37 | galéria | válasz | #36
Na ezt jól megkavartam :)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 28. 14:36 | galéria | válasz | #35
De minél gyorsabban megy a gép annál nagyobb erő kell irányváltoztatásra, úgyhogy úgy se jó :\
Egy sima vadászrepülőnek is van egy sebesség, amin a legjobban manőverezik, de ha annál gyorsabban repül, már rosszabb lesz, a hangsebesség 3 mach felé, már elég gyengén manővereznek azok a gépek amelyek el tudják érni ezt a sebességet.
2006. márc. 28. 12:00 | válasz | #34
És micsinál az ózonnal ez a hajtómű? Nem pont fogyassza?
2006. márc. 28. 11:32 | galéria | válasz | #33
és a debrecen budapest 1mp alatt ?

:DDDDDDDDDdddddddddddddddddd
uniu  
2006. márc. 28. 10:23 | válasz | #32
Koszi a magyarazatot, de ez inkabb kijelentes volt reszemrol mint kerdes:)
2006. márc. 28. 10:17 | válasz | #31
Szerintem simán működnek a vezérsíkok is. Nagyon ritka a levegő, viszont nagyon gyorsan megy a gép.
2006. márc. 28. 10:15 | válasz | #30
"mert egyszeruen nagyon zajosak voltak a hajtomuvei."

Ennek az az oka, hogy katonai technológiát használtak a hajtóműhöz, és ott nem a csendesség az elsődleges. Másrészt utánégetőt is használ, ami szintén nem optimális a zaj szempontjából.
LowEnd  
2006. márc. 28. 09:20 | válasz | #29
thx... most már legalább tudom miről ír a cikk :)))
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 27. 17:07 | galéria | válasz | #28
Tessék.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 27. 17:05 | galéria | válasz | #27
Inkább nem használnak, mert rohadt sok üzemanyag kell hozzá, nagy plusz súly. Űrhajókon se kanyarognak összevissza, jóformán alig kanyarognak(űrállomás megközelítésekor használnak manőverező hajtóműveket, de azokat se nagy irányváltoztatásokra), ezért van szükség bizonyos célok eléréséhez az indítási ablakokra
LowEnd  
2006. márc. 27. 15:21 | válasz | #26
nincs valakinek vázlata, hogy hogyan működik a scramjet?
baajos  
2006. márc. 27. 14:13 | galéria | válasz | #25
Meg fog valósulni és mindenki nagy örömére rndszerbe fogják állitani menetrendszerü járatként kontinentális utakra személyszállitásra. De a szükséges pályamagasság és a fékezési manőver megkezdésének függvényében nem lesz 100% -osan kihasználva sajnos a sebesség amire képes.
uniu  
2006. márc. 27. 13:28 | válasz | #24
A Concord valoban nem volt nyereseges, pont azert mert sok repterre be sem engedtek, es nem csak a hangrobbanas miatt, hanem mert egyszeruen nagyon zajosak voltak a hajtomuvei. Tippem szerint katonai felhasznalase lesz, es abban a szekcioban ami meg kerdeses, azaz a magaslegkori feladatoknal. Ill egy ilyen manverezo raketa eloallitasa lehet a cel.
2006. márc. 27. 13:01 | válasz | #23
"De talán még emlékeztek arra, hogy a CONCORD gépeket kivonták a forgalomból .... ez a projekt akkor mire jó ?"

A concorde nagyon drága volt, és túl hangos. A szárazföld felett nem léphette át a hangsebességet, így nem lehetett rendesen kihasználni.
Ez a cuccos viszont elég magasan repülhet ahhoz, hogy ne legyen gond a hangrobbanás.

"Ki a francnak annyira sürgős, hogy elrepüljön két óra alatt ausztráliába"

Mindenkinek, aki ült már egy helyben 10+ órát. Én pl. azt is nehezen viselem, amikor a vonaton 2.5 órát kell ülni (Szeged-BP).
Caro  
2006. márc. 27. 11:47 | válasz | #22
Nem valószínű, a scramjet ideális magassága 30000 m felett van.
Troll  
2006. márc. 27. 09:46 | válasz | #21
Én speciel örülnék a dolognak.
2006. márc. 27. 09:04 | válasz | #20
De talán még emlékeztek arra, hogy a CONCORD gépeket kivonták a forgalomból .... ez a projekt akkor mire jó ?... biztos nem a polgári repülést akarják fejleszteni.Ki a francnak annyira sürgős, hogy elrepüljön két óra alatt ausztráliába ....EHEHEH
2006. márc. 27. 09:00 | válasz | #19
EHEHEH .... most találgattok. Annyit írtak , hogy TESZTELIK A HAJTÓMŰVET gondolom utasszállítás kb 10.000 méteren fog történni gondolom valami hagyományos repülőeszközre HASONLÍTÓ ESZKÖZZEL, az eszközök alacsony földkörüli pájára juttatása szintén egy más fajta eszközzel.
Mice  
2006. márc. 27. 02:28 | válasz | #18
nekem még így most is ilyen fáradtan is 1értelmű volt de azért vitzes, hogy majdnem neked esik, hogy letépje a fejed :DDDD
2006. márc. 27. 00:19 | galéria | válasz | #17
Anglia előtt belecsapódnak a vizbe, aztán a túlélőket komppal viszik ki a szárazföldre .
Kensin  
2006. márc. 26. 23:33 | galéria | válasz | #16
Áu, ez nagyon fájt

Látom ejtőernyős poén, én tejjesen másra gondoltam...

Ez volt az eredeti: "Valahol mondták, hogy nem a gyorsulás a gond, hanem a kanyarodás..."

Erre válaszoltam: "Nehezen lehet eltéríteni egy ilyen gépet."

Az eltérítenit szószerint értve, hogy "eltéríteni = elkanyarodni vele", mint egy poén. Öregem, lazíccs egy kicsit!
Mongyuk az is lehet, hogy nem volt elég egyértelmű a dolog...
2006. márc. 26. 23:02 | válasz | #15
Hosszabb ideig fékeztetik a gépet a légkörrel, így ésszerű.
2006. márc. 26. 23:00 | válasz | #14
Már miért lenne gond. Ha a ritka légkör miatt a vezérsíkok nem működnek, akkor gázdinamikai kormányt használnak, vagy manőverező-rakétákat, pont úgy, mint az űrhajókon.
2006. márc. 26. 22:58 | válasz | #13
Ezt meg honnan veszed?

A gépeltérítők tíz esetből kilencben közönséges utasnak álcázva szállnak fel a gépre. A maradék egyben meg a repülőtér betonján rohanják le a gépet. Ha meg a fegyvereiket is sikerült valahogy felcsempészni vagy vinni, akkor igen mindegy, hogy mit térítenek el, utasszállítót, vagy hajót, vagy vonatot.
Űrhajót még nem térítettek el, de ami késik....

Nugodj meg, nem fognak menet közben átszállással kísérletezni, az csak a filmekben megy.
2006. márc. 26. 21:26 | válasz | #12
Egy gondolat: Ausztralia jelenleg az egyik legdinamikusabban fejlodo orszag. Elkepzelheto, hogy idovel tul nagy gondot okozna neki a tobbi nyugati orszagtol valo tavolsag. Jelenleg akar 24 orat is utazni kell repulogeppel, hogy eljuss Sydney-be. Szoval az ausztraloknak akar kozvetlen erdekuk is fuzodhet az ilyen projektekhez.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 26. 20:07 | galéria | válasz | #11
Pont úgy fog lassulni, mint egy űrsikló, csak kevésbé durva körülmények között :)
2006. márc. 26. 19:32 | válasz | #10
szép ,de hogy fog lassúlni az utasgép ,mert azt is kell ? Kapnak szemüveget az utasok nehogy kifojjon a szemük ? :)
2006. márc. 26. 19:31 | válasz | #9
Repülnii akaroook olocsóóóóóóóón! :-D / Lehetőleg úgy, hogy utána még meg tudjam párszor ismételni.:-)/
Kensin  
2006. márc. 26. 19:11 | galéria | válasz | #8
Nézd a jó oldalát: Nehezen lehet eltéríteni egy ilyen gépet.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 26. 18:04 | galéria | válasz | #7
Hát gond a kanyarodás, mert ezek eléggé magasan repülnének, ahol túl ritka levegő ahhoz hogy sima terelőlapokkal lehessen manőverezni, de ha jó irányban indul, akkor odaér ahova kell, és nemkell irányváltoztatás :)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. márc. 26. 18:02 | galéria | válasz | #6
Na abból a 314 km es magasságból, levesznek 200 km-et, és inkább vízszintes gyorsulásra használják, meg visz magával egykis o2-t, és már is alacsony föld körüli pályára állhatna :)
Su0my  
2006. márc. 26. 17:58 | válasz | #5
hidd el, hogy nem 2 mp altt fognak felgyorsulni 10 MACH-ra;)
2006. márc. 26. 17:56 | galéria | válasz | #4
Valahol mondták, hogy nem a gyorsulás a gond, hanem a kanyarodás. Mondjuk egy utasszállitó nem is úgy kanyarodik, mint egy vadászgép, de majd megoldják.
2006. márc. 26. 17:43 | galéria | válasz | #3
Aha... És melyik utas fogja azokat a fasza gyorsulásokat kibírni?
2006. márc. 26. 17:22 | galéria | válasz | #2
Hehe, Amerika célja a hiperszonikus ballisztikus rakéta (...). Ennek pedig a civil repülés, bár szerintem az angolok fejében is megfordult a fegyver gondolata, mondjuk a mai vilégban ezen meg se lepődök.
noss  
2006. márc. 26. 17:15 | válasz | #1
x43a repüléseiről videók, akit a mach10 fogott +... =)