2006. március 22. 16:15, szerda - Forrás: Napi Online
Sajátos körülmények egész sora segíti az izraeli informatikai vállalkozások megszületését és sikeressé válását, így más országokban nehezen követhető a példájuk.
Hirdetés
Évek óta az egyik legsikeresebb tőzsdére menetel volt nemrégiben a New York-i Nasdaqon a Saifun nevű izraeli chiptervező vállalkozásé, amely új, a korábbiaknál kompaktabb (azaz kis helyre nagyobb kapacitást besűrítő) flashmemóriákat kínál. Mivel az utóbbi időben egyre több kicsi, de nagy teljesítményű eszköz, okos mobiltelefon, hordozható zenejátszó jelentik meg a piacon, e termékek iránt igen nagy az érdeklődés. Ennek nyomán a Saifun már licenceli technológiáját az Infineonnak, a Fujitsunak és a Sonynak és várhatóan a Samsung az ügyfelévé válik. A kibocsátás 675 millió dollárra értékelte a céget, amellyel az beállt számos világszinten sikeres izraeli társa, az Amdocs, a Check Point, a Comverse és mások mögé a sorba - összegzi a fejleményeket a The Economist.
Intel gyár Izraelben
A Nasdaqon jegyzett társaságok többsége az Egyesült Államokban van bejegyezve, a második helyen Kanada áll, a harmadik Izrael, a közel-keleti ország egyedül kétszer annyi kockázati tőkebefektetést vonz, mint egész Európa - állítja Ed Mlavsky, az ottani technológiai ipar egyik veteránja, alapító-elnöke a Gemini nevű nagy izraeli kockázati tőkealapnak, a Saifun egyik befektetőjének. 2003-ben az izraeli export 55 százaléka volt a high tech fogalomkörébe tartozónak tekinthető árucikk, szemben az OECD 26 százalékos átlagával. Olyan ágazati nagyságok, mint az IBM, a Motorola és a Cisco kutatóközpontokat működtetnek a közel-keleti országban és az Intel is ottani laborjában fejlesztette ki Centrino processzorát. Nem rossz teljesítmény ez egy mindössze 6,9 millió lakost számláló országtól, amelyet mindezek nyomán sokan csak második Szilícium-völgyként emlegetnek.
Mlavsky számos körülménnyel magyarázza országa erősségét a high tech terén. Az első az ottani kormány által az informatika hajnalán adott támogatások sora. A közös amerikai-izraeli BIRD Foundation az 1970-es években már támogatta a kezdő technológiai vállalkozásokat, akkor, amikor a kockázati tőke még ismeretlen fogalom volt. Később, a Szovjetunió széthullása után a hatóságok segítették a jól képzett orosz bevándorlók letelepedését. Az állam melletti másik nagy segítő erő a hadsereg. "A sereg minden izraelivel kapcsolatba kerül, amikor az betölti 18 életévét, és ha valakiben esélyt lát arra, hogy gurítson valamit, annak katalizátorként segíti mérnökké, tudóssá válását" - mondja Mlavsky.
A technológiához értőkre projektek kialakítását és vezetését bízzák, és lehetővé teszik nekik, hogy megtartsanak minden szerzői jogot az általuk kitalált újdonságokra vonatkozóan. Ez rengeteg "ifjú törököt" teremt az ágazatban, és amikor ezek bekerülnek az egyetemre, már gyakorlati tudással, problémamegoldó készséggel kezdenek hozzá tanulmányaikhoz. Izraelben minden tízezer alkalmazottból 135 mérnök - az USA-ban ez a szám 70, Japánban 65.
Némileg ellentmondásos módon Izrael hazai piacának kis mérete is ösztönzőleg hat az iparágra. Mivel ettől nem sokat várhatnak, az ottani cégek mindjárt az egyesült államokbeli vevőket célozzák meg. Ennek következtében már a kezdő vállalkozások is "minimultikként" lépnek színre és egyből a világ legerősebb versenypiacán kénytelenek megállni a helyüket. Emellett az ország csekély természeti erőforrásai önmagukban is arra ösztönzik a vállalkozókat, hogy a szellemi tőkét igénylő ágazatokban próbáljanak szerencsét.
Természetesen a kulturális tényezőknek is megvan a maguk szerepe: míg az USA-ban a kezdő vállalkozások öt százalékát vezetik korábbi vállalkozásukban már tapasztalatot szerzett menedzserek, addig ez az arány Izraelben 30 százalék. "A bevállalós típus eleve pozitív megítélés alá esik az ottani kultúrában és a vállalkozók jellemzően inkább a sikerre hajtanak, mint a siker gyümölcseire" - teszi hozzá Mlavsky. Az izraeli vállalkozók jellemzően munkamániások, akik akkor sem változtatják meg életstílusukat, amikor befutott emberré válnak.
Rossz hír a világ többi országának, hogy a közel-keleti ország e téren elért eredményeinek lemásolásához keveset vehetnek át az említett sikertényezőkből. Jól példázza ezt Szingapúr balul végződött kísérlete, hogy biotechnológiai nagyhatalommá váljon. A kockázatvállalási hajlandóságot és a vállalkozási készséget egyszerűen nem lehetett beleplántálni az alkalmazkodásra szocializált lakosságba, amelynek felsőbbséghez igazodó hajlamát despotikus társadalmak évezredei vésték be a viselkedésükbe. És persze például Nagy-Britannia sem fogja újra bevezetni a sorkatonaságot azért, hogy a hadsereg segítse a felnőtt korba lépő fiatalok informatikus-vállalkozóvá válását.
Márpedig az aki kimenekítette a seggét, és azóta is ott él ahol most, kurvára szeretheti a hazáját.
Azon kevesek -sajnos- közé tartozom, akik sose hagynák el a hazáját és akik nem mástól várják a segítséget. Csak ahhoz, hogy a "nép" többsége is így gondolkodjon, eros szemléletváltásra lenne szükség a politikai, közigazgatás mai rendszerében. És akkor a komunizmus kánaánnak tuno évtizedei után következo rendszerváltás tényleg bekövetkezne. Addig meg tökmindegy milyen kormány van hatalmon, jobb vagy bal, zsidó nemzsidó, a "nép" önzö, irigy módon csak magával fog foglalkozni, mivel a politikai vezetés nem foglalkozik vele. Az ember saját magától nem csinál semmit, irányítják. Közvetve vagy közvetlenül.
Visszatérve az elejére: mi hazaszeretők vagyunk, ezért utáljuk általában a külhonba szakadt hazánkfiát, mert még véletlenül sem azért mentek el az országból, hogy esetleg segítsenek rajtunk.
Tipikus magyar mentalitás: mindig mástól várjuk, hogy kihúzzon a szarból. Ezért tart ez az ország ott, ahol.
A hazaszeretet nem helyfüggő. Hazáját (= Magyarországot) szeretheti valaki Amerikában is, viszont nagyszerű kifogás, hogy miért nem csinálunk dolgokat.
Mi hazaszeretők vagyunk többnyire, az izraeliek meg pénzszeretők. (Hiába állítja a cikkben szereplő ember, hogy a sikerre hajtanak csak, nem annak a gyümölcsére, ne nézzenek már hülyének bennünket. Ki hallott már pl. a fenti chipgyártó cégről? Sokan biztosan nem... Most akkor mi a siker, ha nem az hogy sok sok chipet el tudnak adni? Amiért ugye pénzt kapnak.)
Visszatérve az elejére: mi hazaszeretők vagyunk, ezért utáljuk általában a külhonba szakadt hazánkfiát, mert még véletlenül sem azért mentek el az országból, hogy esetleg segítsenek rajtunk. Mindenki tudja miért mentek el... Na így fogjunk össze(!) Míg a zsidók, azért szeretik a külhonba szakadt "hazájuk fiát", mer viszi haza a pénzt.
elnézést, tényleg volt szó arról is hogy intel stb. odatelepít kutatóközpontokat... de szerintem a lényegi dolog akkor is a belföldi tőke által működtetett iparág
hát én itt egy szót se láttam betelepülésről, meg (külföldi) befektetésről... amiről itt szó volt, az egytől egyig belföldi tőke, tehát izraeli cég-alapítás volt, illetve az ottani állampolgárok céget alapítanak valami külföldi országban (szóval pont az ellentettje mint nálunk)
Tényleg érdekes, hogy ilyen veszélyes körülmények között is betelepülnek nagy cégek. Még érdekesebb, hogy több befektetést vonz, mint európa, ahol - valljuk be őszintén - túlnyomó részt nyugis a helyzet. Vajon mi lehet a magyarázat?
Náluk nem az a lényeg, hogy működjön valami, hanem az, hogy minél többért el tudják adni... És mivel majdnem minden országban a kulcspozíciókban ott vannak az embereik, így az üzlet mindig könnyen megköttetik.
A kilencvenes évek elején a Magyar Posta egy általános online pénzügyi rendszert akart összehozni. Az izraeli posta pénzügyi rendszere nyerte a tendert, bár sem a postájuk felépítése, sem annak mérete, sem az abc-jük nem egyezik, de még az írási irányuk is fordított. A Postának több mint 600 milliójába került a program, és az adaptáció, de a végén nem sikerült tökéletesre. Nem oldották meg a program működéséhez szükséges országos hálózat megépítését sem, floppyn küldözgették a hivatalokban rögzített adatokat. A program így offline üzemmódban valamennyire ment, de azóta lecserélték.
Némileg ellentmondásos módon Izrael hazai piacának kis mérete is ösztönzőleg hat az iparágra. Mivel ettől nem sokat várhatnak, az ottani cégek mindjárt az egyesült államokbeli vevőket célozzák meg. Ennek következtében már a kezdő vállalkozások is "minimultikként" lépnek színre és egyből a világ legerősebb versenypiacán kénytelenek megállni a helyüket. Emellett az ország csekély természeti erőforrásai önmagukban is arra ösztönzik a vállalkozókat, hogy a szellemi tőkét igénylő ágazatokban próbáljanak szerencsét.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
2007-re csúszik a Windows Vista
Ismeretlenül is hódít az IPTV
Behódol vagy kivonul az iTunes Franciaországból?
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
