Az informatika terén kétségtelenül ért el eredményeket a kormányzat az elmúlt négy évben, ám kérdéses, hogy az informatikai piac vagy a tárca eredménye-e a fejlődés.

Hirdetés

Kovács Kálmán egyike azon kevés mi­nisz­te­rek­nek, akiket az egész ciklus során a kormány tagjai között köszönthettünk. Túlélt egy kormány­váltást, s két miniszter­elnököt is szolgált. Tárcá­jának megítélése még­sem egyértelmű, gondolván a kakaóbiztos számítógépek ügyére, vagy az Állami Számvevőszék 2004-es komoly elma­rasz­ta­lá­sára. A négy év alatt sokan egye­nesen megkérdő­jelezték az Infor­matikai és Hírköz­lési Minisztérium műkö­dését, mond­ván ezen feladatok ellátására felesleges egy külön tárca, s azt a gazdaság­politika egészébe kellene integrálni.

Vahl Tamás, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója egy korábbi interjúban pedig egy vízfejű szervezetnek bélyegezte a tárcát, ahol sok pénz folyik el feleslegesen. Mégsem lehet vitatni, hogy a minisztérium sok népszerű, s hatékonynak ítélt programot koordinált. Azonban minden esetben kérdéses, hogy a fejlődés a tárca működésének vagy az informatikai piac húzóerejének az eredménye-e.

A leglátványosabb, s a legismertebb projekt minden bizonnyal a Sulinet Expressz beindítása volt 2003 nyarán. A programot kezdetben minden pedagógus, hallgató, felnőttképzésben résztvevő, s szülő igénybe vehette, és adójából maximum 60 ezer forintot vissza is kaphatott. Ekkor még az összegnek akár 100 százaléka visszaigényelhető volt, ám később a feltételek és a visszaigényelhető eszközök típusa folyamatosan szigorodott. Az első év decemberére az állampolgárok mintegy 23 milliárd forint értékben vásároltak eszközöket a Sulinet Expressz keretében, ám a program mégsem váltotta be teljes mértékben a reményeket. A teljes összegnek ugyanis jelentős részét - ötmilliárd forintot - digitális fényképezőgépre fordították. Ez pedig nem szolgálja a digitális analfabétizmus felszámolását, s egyértelmű, hogy használatához már egy számítógép megléte szükséges. Így rögtön kikerült az igénybe vehető készülékek köréből.

A tárca a kezdetekkor 100 ezer komplett konfiguráció eladását remélte, ennek ellenére csak 35 ezer talált gazdára, s azok sem jó minőségű számítógépek voltak. Szakértők szerint az adatok azt mutatják, hogy azon személyek vettek a program keretében PC-t, akik amúgy is beszereztek volna, illetve azon háztartások, amelyek már rendelkeztek minimum egy komputerrel. A vélekedések szerint így az állampolgárok legnagyobb része nem új gépet vásárolt, hanem a már a meglévőt korszerűsítette. Ezt támasztja alá az is, hogy az informatikai eszközök piaca immár két éve stagnál, s igazán jól csak azok a cégek járhattak, akik a minisztérium programjának részesei voltak.

Kovács Kálmán informatikai miniszter szerint azonban egyértelmű siker volt a Sulinet, hiszen míg 2002-ben száz háztartásra 18 gép, addig 2006-ra 41 gép jutott. Bejelentésének ellentmond az Információs Társadalom- és Trendkutató központ tanulmánya, amely 2003-ról 2004 végére mindössze egyszázalékos emelkedésről számolt be.

A tárcavezető 2006 januárjában bejelentette, hogy míg 2002 elején 15 millió kattintás történt országunkban, 2006-ra a szám elérte a 110 milliót, amely kétmillió internetfelhasználót jelent Magyarországon. A kormányzat egyik fontos intézkedése volt, hogy meghirdette az internet díjainak 25 százalékos csökkentését, ezzel - a Finn Kommunikációs Minisztérium 2005-ös adatai szerint - a szélessávú internet díját vizsgálva Európában a középmezőnyben foglalunk helyet. Rosszabb eredményt hozott azonban az osztrák Ferrel Gfk. 2005. decemberi kutatása, amely szerint a 37 európai országból a 29. helyen vagyunk internet-hozzáférést tekintve. (Az adatok szerint Románia csupán három százalékkal maradt le mögöttünk, míg a Visegrádi Négyek mind előttünk találhatóak). A tanulmány szerint ugyanis a 15 éven felüli népesség 33,2 százaléka fér hozzá a világhálóhoz, s csupán csak 23,8 százalék az, aki havonta legalább egyszer csatlakozik a netre.


A legtöbb bírálatot talán az óvodai "kakaóbiztos" számítógépek kapták
Probléma azonban, hogy a kompenzáció csak a telefondíjra vonatkozott, így komolyan befolyásolta a versenyt az ADSL és a kábeles technológia között. Az internet terjedését szolgálta, hogy a minisztérium támogatást adott olyan vállalatoknak, amelyek vállalták a 15 ezer főnél kisebb települések szélessávú internettel való ellátását. Az üzlet a T-Comnak kedvezett: az egykori állami cég még mind a mai napig monopolhelyzetben van a hazai távközlési piacon, s ezen nem változtat a többi szereplő, hiszen túlnyomó részük tőle bérli a vonalat. Az Állami Számvevőszék ráadásul 2004-ben elmarasztalta a minisztert, aki egyedi döntésekkel összesen 3,2 milliárd forint felhasználásáról döntött. Az összeget négy cég kapta, közte az egykori Matáv a földrajzi számhordozhatóság jogszabályi feltételeinek teljesítéséhez, s ráadásul a kifizetett támogatásokról nem vezettek külön nyilvántartást sem. A cégnek kedvezhet továbbá a közháló 7300 végpontjának eladása is, amelyre a szakértők szerint a Magyar Telekom Rt. a legnagyobb esélyes.

A parlamenti pártok részéről sokszor elhangzik a közszféra karcsúsításának gondolata. S ezen belül a gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés. Kiváló megoldás lehetne az e-kormányzás, amely már több fejlett országban hatékonyan működik, s segítségével komolyan lefaraghatóak a költségek. A jégtörő hajó szerepére az APEH vállalkozott, aki a 10 ezer legnagyobb adózó bevallását csak elektronikus formában fogadja el, és az adott cégek digitális aláírással hitelesíthetik a beadott anyagot. Az eredmény látványos: csökkent a munkaerő-, a papír- és a postaköltség, s az ügyintézés is felgyorsult. Több pozitív példát azonban nem lehet megemlíteni: bár működik az ügyfélkapu, gyakorlatban csak állami adatbázisokhoz való hozzáférésre, s okmányirodai időpontkérésre használható.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »