Második atom­fegy­ver­ke­zési ver­seny - IV. rész
2006. március 9. 23:12, csütörtök
Az atombombákat mindegyik fegyvernem rendszeresítette, szerepet kaptak mind az óceánokon, mind a különleges egységeknél.

Hirdetés

- I. rész - | - II. rész - | - III. rész - | - IV. rész -

Robotrepülőgépek

Robotrepülőgépnek nevezzük azokat az irányított lövedékeket, amelyek hajtóművei a légkör oxigénjét használják fel sugárhajtóműveikben, így nem kell magukkal cipelniük külön az oxidálószert, mint a rakétáknak. A második világháborús V-1-ek (Fieseler Fi-103) voltak az első robotrepülőgépek, amelyek alapján aztán a világháború után megkezdődött a további fejlesztés a nagyhatalmaknál. A robotrepülőgépek gyakorlatilag olyan repülőgépek, amelyeken nincs pilótafülke. Az irányítást egy, a korai időszakban még mechanikus, később elektronikus rendszer végzi, amely az előre beprogramozott pályán vezeti végig a gépet, és megfelelő pontra elérve felrobbantja a célpontot.


JB-2, a V-1 amerikai másolata

Mind az amerikai, mind a szovjet mérnökök egészen nagy méretű, 10 000 km-es hatótávolságú robotrepülőgépeket is terveztek, és ezek az 1950-es években szolgálatba is álltak, mint stratégiai csapásmérő eszközök. Ilyen volt például a Northrop cég által gyártott SM-62 Snark. A csaknem 21 méter hosszú, indulás elött 27 tonnás robotrepülőgép legfeljebb 9650 km-re lévő célponthoz tudta eljutattni négy megatonnás termonukleáris robbanófejét. Ám ezek az óriások az 1960-as évek elején alulmaradtak a ballisztikus rakétákkal szemben, amelyek jóval gyorsabban elérték a célt, és kevésbé lehetett ellenük védekezni.

A robotrepülőgépek ugyanakkor mégis használhatónak bizonyultak a bombázógépek "karjaiként". Az egyre fejlettebb légvédelmi rakéták és vadászgépek egyre valószínűtlenebbé tették azt, hogy egy bombázógép eljuthasson célja fölé és ott kioldhassa nukleáris töltetű bombáit. Ezért megoldást kellett találni arra, hogy egy, a bombázógépről indított hordozóeszköz miként juttassa el a nukleáris tölteteit a célhoz.


Stratégiai készültséget adó B-52-esek Hound Dog robotrepülőgépekkel a szárnyaik alatt

A robotrepülőgép ebben a feladatkörben nagyszerűen helytállt, mivel sugárhajtóművei által a hatótávolsága nagyobb volt, mint egy azonos méretű és tömegű rakéta. A robotrepülőgépek hamarosan nagyon sokrétű feladatkörben terjedtek el: immár a hadihajók fedélzetéről bevethették őket ellenséges hajók vagy szárazföldi célok ellen, sőt, még azt is lehetővé tették, hogy tengeralattjárók akár a víz alól is indíthatták robotrepülőgépeiket.

A modern robotrepülőgépek általában kis magasságban közelítik meg célpontjukat, hogy az ellenséges légvédelem minél nehezebben fedezhesse fel őket. Sebességük legtöbbször 600-900 km/h közötti, de persze léteznek a hangsebességnél akár 2-3-szor gyorsabb változatok is. A tervezőasztalokon lévő robotrepülőgépek már az X-43A-hoz hasonló szuperszonikus torlósugár-hajtóművel a remények szerint már a hangsebességnél 4-6-szor gyorsabban szelhetik az eget, minimális időt hagyva az ellenségnek a reakcióra.

A stratégiai célú robotrepülőgépek hatótávolsága elérheti a 3000 kilométert is, de a taktikai változatok hatótávolsága is 30 kilométertől kezdve néhány száz kilométeres hatótávolságban mozog, így a taktikai atomfegyverek egyik legfontosabb hordozóeszközeinek számítanak. A taktikai célú, nukleáris töltetű robotrepülőgépek ma már a vadászrepülőgépek arzenáljában is megtalálhatóak, például Franciaország esetében teljesen ki is váltották a nukleáris légibombákat.


Egy Szlava-osztályú orosz cirkáló a felépítmény két oldalán látható indítótubusokban 16 db P-350 robotrepülőgéppel, amelyek 350 kilotonnás harci fejjel is felszerelhetőek

Robotrepülőgépeket természetesen alkalmaznak a haditengerészeteknél is, a nukleáris töltetettel ezen irányított lövedékek képesek arra, hogy egész flottákat semmisítsenek meg. A szovjet haditengerészet hadihajóin viszonylag nagy számú ilyen eszköz volt megtalálható a hidegháború éveiben, és célkeresztjükben elsősorban a NATO -flották, illetve a repülőgép-hordozó csoportok voltak.

Tengeri aknák és torpedók

Az 1950-es évek végétől a szovjet tengeralattjárók fegyverzetében megjelentek a nukleáris robbanófejjel felszerelt torpedók. Ezekkel egyetlen tengeralattjáró egy egész flottacsoportot elsüllyeszthetett, noha ez egyben nem elhanyagolható veszélyt jelentett magára a tengeralattjáróra is. Az 1980-as években az új nagy sebességű torpedókat látták el nukleáris robbanófejekkel, céljuk továbbra is az USA, illetve a NATO flottacsoportjainak leküzdése volt. A szovjet tengeralattjárókon megszokott jelenségnek számítottak az ilyen fegyverek, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy még az 1981-ben, Svédország felségvizein zátonyra futott kivénhedt, elavult, a NATO berkeiben "Whiskey" hajóosztályba tartozó tengeralattjárón is ilyenek voltak.


Egy SUBROC rakétahajtású mélységi akna éles tesztlövészete

A torpedók mellett megjelentek a nukleáris mélységi töltetek is, amelyek ugyanúgy működnek, mint a hagyományos mélységi töltetek: a robbanás által megnövekszik a víznyomás, ami megrongálja, vagy akár össze is lapíthatja a tengeralattjárót. A nukleáris töltet esetén a robbanás sokkal nagyobb erejű, így akár a kilométerekre lévő tengeralattjárók is elpusztíthatóakká váltak, vagyis elég, ha csak hozzávetőleg ismerik a célpont helyzetét. Persze mivel az sem egészséges, ha a mélységi töltetett használó hajó a robbanás körzetében van, ezért egy rakéta juttatja el a töltetett a célzónába, és az sem árt, ha a bevetés előtt meggyőzködtek arról, hogy nincs baráti tengeralattjáró a körzetben.

Légvédelmi rakéták

Az Egyesült Államok a hidegháború rémképekkel teli sötét időszakában, az 1950-es években komolyan aggódott a szovjet bombázók feltételezett hordáitól, amelyekre akár atomfegyvereket is felszerelhettek. Megoldásként egy sor, morális szempontból megkérdőjelezhető fegyvert fejlesztettek ki. Az egyik a Bomarc légvédelmi rendszer volt. Ez egy hatalmas, hét tonnás, 400 km-es, majd a későbbi változatnál már 710 km-es hatótávolságú torlósugár-hajtóműves légvédelmi robotrepülőgép volt. Hogy biztosan elpusztítsa a közeledő bombázókat, harci töltete egy 10 kilotonnás fissziós robbanófej volt.


Egy Bomarc légvédelmi rakéta tesztindítása

A Bomarc-ot több hasonló légvédelmi rakéta is követte, mint a Nike - Hercules, illetve a haditengerészet Talos rakétája. Az 1970-es évektől kezdve légvédelem terén a nukleáris robbanófejű rakétákat a saját csapatokra, illetve a saját civil lakosságra jelentett veszélyessége miatt elvetették, illetve kivonták.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 24. 14:38 | galéria | válasz | #127
Már le lett adva. ;)
selyem  
2006. márc. 24. 14:27 | válasz | #126
Cifu mikorra várható a következő cikk? (ezt nem sürgetés céljábol irtam mert inkább legyen jo a cikk mindhogy félkészen rakd fel. szoval ráérsz)
Az eddigi munkádért meg gratulálok.

2006. márc. 15. 02:35 | válasz | #125
Amugy eppen az elobb aktivalodott az uj.

Remelem ez nem fog allandoan szakadozni mint a masik.
2006. márc. 15. 02:32 | válasz | #124
ISP = Internet Service Provider (Internet Szolgaltato)
2006. márc. 14. 23:23 | válasz | #123
Ha jól tom az internetszolgáltató, de nem biztos.
nagro  
2006. márc. 14. 22:23 | válasz | #122
Rigidus
Mi az az ISP?
uniu  
2006. márc. 14. 15:33 | válasz | #121
Nem is ertem miert:) En nem szivesen dobtam volna el ilyet, sott az sem szerettem volna, ha vki mellettem ezzel akarja kifustolni az ellent:))
2006. márc. 14. 02:14 | válasz | #120
Megneztem a videokat is, sajnos eleg vacak a netem es csak most tudtam letolteni oket. (par nap mulva lecserelem az ISP-t)

Hat ami a felveteleken hallatszik durranas, az egy az egyben az amit itt is lehet neha hallani. A ketelyeim affelol vannak, hogy talan picit magasabban lehettek. Talan ez lehet az oka, hogy nem is lathattam, mivel az egbolt allandoan borus, a felhoretegek is suruk es alacsonyan szallnak.

Az AWACS-rol is van meg itt nehany kepem, akit erdekel.
2006. márc. 13. 21:30 | galéria | válasz | #119
Hangrobbanás ne mtöri be az ablakokat?
Nos Kairó felett az izraeli F-4 Phantom-ok azzal "szórakoztak", hogy hangsebesséf felett húztak át 30-40m-en. A gyengébben épített viskók összedőltek. Irániak is eljátszották ez Bagdad felett 80-88 között.

Az irániak repülésérők fevétel is volt, apám látta is. 8-10km-ről jöttek, de pár km-nél az operatőrök úgy gondolták, hogy le kéne menni a háztetőről..
2006. márc. 13. 17:09 | válasz | #118
Anno egy TV musorban, ahol szerepelt az atomagyu is, mintha azt emlitette volna egy amcsi katonatiszt, hogy egy pillanatig az atomkezigranat otlete is elokerult, de aztan gyorsan levettek a napirendrol
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 13. 16:19 | galéria | válasz | #117
Egész Europában nem nagyon találni ilyen helyet, a Francia pilóták pl. Marokkó és Tunézia felett gyakorlatoznak.
2006. márc. 13. 15:37 | válasz | #116
Nem kétlem, hogy így történt. Egyébként sokan panaszkodtak a pilótákra, hogy alacsonyan és gyorsan repültek. De hol találsz az országban olyan helyet ahol nyugodtan, repülhetnének alacsonyan hangsebesség felett
2006. márc. 13. 15:22 | válasz | #115
Én nem úgy számoltam, hogy az ország egyik végéből a másikba, hanem repülőterek elhelyezkedése szerint, pl.:(Kecskemét). Ha felszáll egy Míg-29-es Kecskemétről és elindul Szerbia vagy Románia felé mach 2-vel, akkor 3-4 perc múlva már vissza kell fordulnia.
Ezt nem azért írtam, hogy kötekedjek, hanem, hogy az előbbi hozzászólásomat pontosítsam.
Egyébként teljes mértékig igazad van.
uniu  
2006. márc. 13. 14:58 | válasz | #114
Ez kimaradt: Kozvetlen a fejunk felett...
uniu  
2006. márc. 13. 14:56 | válasz | #113
A kecskemeti repter kifutoja pont iranyban keresztezi a telepulesunket(20-30km legvonalban). Tehat amikor felszalltak, +raadtak 1 kis gazt, pont a fejunk felett durrogtak, meg ha nem is akartak repulni orakat. A fejunk felett meg nem volt hangrobbanasos dolog, de mellettunk 1-2 idiota megcsinalta a telepuleshez kozel, es olyan volt(lehetett)mint egy bombarobbanas :-/
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 13. 14:26 | galéria | válasz | #112
És egyébként az ország légterébe nem lehet sokáig hangsebességel repülni, mert olyan kicsi, hogy 2-3 perc alatt már a szomszédos országban találja magát a pilóta.

Sokáig tényleg nem lehet, de azért nem olyan vészes a dolog. Mondjuk repüljön a vadászgép 600m/s-al. Az 36 km/perc. Plusz vegyük hozzá, hogy utánégetővel legfeljebb olyan 10-15 percig repülhet a gép normális esetben, aztán szépen lassan kifogy az üzemanyagból.
2006. márc. 13. 12:59 | válasz | #111
Akkor azok a gépek nem repültek hangsebességgel, mert egyébként tényleg betörtek volna az ablakok, egyszerűen csak gyorsan repültek. Az én fejem felet is nemegyszer repültek el alacsonyan Mig-21-esek, gyorsak és hangosak voltak de nem repültek hangsebességgel.
És egyébként az ország légterébe nem lehet sokáig hangsebességel repülni, mert olyan kicsi, hogy 2-3 perc alatt már a szomszédos országban találja magát a pilóta.
uniu  
2006. márc. 13. 12:26 | válasz | #110
Ohh:) Meg a regi idokben, kb 20 eve, ahol laktam kecskemet mellett -egy kis telepules-, a MIG-21-esek rendszeresen atleptek a hangsebesseget (a fejunk felett persze), es soxor nagyon alacsonyan repultek. Attol eltekintve, hogy olyan hangja volt mint egy villamcsapasnak, es megremegett a haz is, azert nem tortek be az ablakok, plane nem ha csak atrepultek hangrobbanas nelkul.
A morajlas vszinu az volt, hogy a hajtomunek nagy gazt adott. Mint pl a sima repuloknel is, erosebb en lehetett hallani a hajtomuvet ha gyorsitott a repcsi.
2006. márc. 13. 00:35 | válasz | #109
Igen, eppen most tanulmanyozom a linkeket amit cifu adott. Koszononet neki :)
2006. márc. 13. 00:11 | válasz | #108
A mély robaj azért még nem hangrobbanás. Az ugyanis tényleg olyan, mint a hangrobbanás.
Csak, hogy elképzeld az erejér: azért nem repülhetnek mach1 felett lakott területen, mert különben kitörne az összes ablak.
2006. márc. 12. 23:55 | válasz | #107
"szerintem ha 100-200m-el feletted hangrobbanást produkált voln az a gép, nemigen irogatnál be ide.."

Hiszek neked, nem vitazom. :) Lehet, hogy alatta volt, vagy magasabban repult, csak a hangjabol tunhetett ugy, hogy alacsonyan halad.
2006. márc. 12. 23:52 | válasz | #106
"Amúgy ha hangsebességnél gyorsabban repül, akkor ugye a gép hangját csak akkor halhatod meg, amikor már átrepült a fejed felett, tehát amikor még csak közelít feléd, nem hallod a hajtóművek zaját!"

Meg soha nem lattam a gepet igy azt sem tudom, hogy hogy nez ki, vagy mekkora, csak a hangjat szoktam hallani. Igy azt sem tudhatom, hogy a hang elott vagy utan repult el. :) (eleg logikus, hogy a hang elott :) )

"Egyébként kétlem, hogy hangsebességnél gyorsabban menne a repülőgép, mert Anglia felett is tilos kis magasságban hangsebességnél gyorsabban repülni, pláne lakott terület felett."

Nem lattam meg a sebessegmerojet sem, de gyanitom, hogy felette szokott repulni. juzosch leirasa (hangrobbanas) eleg meggyozoen tukrozi az elmenyt ahogy felbukkan a semmibol. Egy intenziv, hirtelen mely robajt hallani, majd par masodpercen at egy halkabb visszhangzo utodorejeket minden iranybol, aztan semmi. Volt hang, nincs hang.

Legutobb kb. egy honapja volt ilyen.

Aztan bb. masfel evvel ezelott volt egy ettol eltero alacsonyan repulos eset is. Bevasarolni voltunk az egyik rokonommal, mar esteledett. A parkoloban pakoltunk be a kocsi csomagtartojaba, es hallottam, hogy valami rohadtul suvit a magasbol kb. nyugati irany felol. Felneztem, karacsonyfakent kivilagitva jon es hatarozottan sullyed, egyenesen a parkolo fele jon. Egy vadaszgep (talan 300knots sebessegel) jelent meg, befejezte a sullyedest majd tovabbrepult a varos felett egy eleg hatarozott hang kisereteben. Kb. 100m magasan lehetett amikor befejezte a sullyedest. Rokonnal percekig meg sem mertunk szolalni, remegtunk mint a nyarfalevel. Masok is voltak a parkoloba, volt egy csaj aki csak leult a szegelyre a parkoloba es csak sirt ugy megijedt. Azt hittuk be fog csapodni a parkoloba.

En is elkepzelhetetlennek tartom, hogy ezt szabadna csinalni. Van egy masik dolog is, talan osszefugghet, nemregen volt egy hir a helyi ujsagban, hogy itt Kozep-Angliaban a polgari legiforgalom annyira suru, hogy sokszor csak a vakszerencsen mulik, hogy nem utkoznek a civil gepek. A nemzetkozi legiforgalom jelentos resze is itt megy el. Lehetseges, hogy ezek az RAF pilotak a boruket mentik ilyenkor?

Termeszetesen a mediak hallgatnak ezekrol az esetekrol.
Kelta  
2006. márc. 12. 23:47 | válasz | #105
szerintem ha 100-200m-el feletted hangrobbanást produkált voln az a gép, nemigen irogatnál be ide..
egyszerüen egy müködö hajtómüvet hallottál,...
aki állt már egy müködö hajtómüvü harci gép közelében az tudja, mi az a "zaj"! :)
2006. márc. 12. 20:50 | válasz | #104
Ok, ráérünk. Inkább jó munka legyen, mint gyors:)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 12. 20:09 | galéria | válasz | #103
Kis türelmet kérek, most is épp azon dolgozom, remélem hogy két, legfeljebb három nap. :)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 12. 20:07 | galéria | válasz | #102
Ákos hangrobbanás oktató oldala. Nézd át, nagyon jó kis oldal, közérthetően elmagyaráz minden fontosabbat a témáról.

Egyébként kétlem, hogy hangsebességnél gyorsabban menne a repülőgép, mert Anglia felett is tilos kis magasságban hangsebességnél gyorsabban repülni, pláne lakott terület felett. Amúgy ha hangsebességnél gyorsabban repül, akkor ugye a gép hangját csak akkor halhatod meg, amikor már átrepült a fejed felett, tehát amikor még csak közelít feléd, nem hallod a hajtóművek zaját!

Ha tippelnem kellene a leírás alapján én egy BAe Hawk kiképzőgépre gyanakodnék, de Anglia felett még láthatsz Harriert, Tornado vagy Eurofighter harci gépeket. (klikk a nevekre, és akkor Google-ba bejönnek az adott gépekről képek)
2006. márc. 12. 18:06 | válasz | #101
Cifu: Lecsúszik a cikked a főoldalról, mikor jön az új?:D
2006. márc. 12. 17:43 | válasz | #100
Jaja, előtte meg semmit nem hallasz, mert a hangrobbanás ér oda először.
2006. márc. 12. 17:39 | válasz | #99
"így olyan a hangja, mint egy robbanásnak"

Ez lesz az. Hirtelen van marhanagy hangja. Valami ilyesmit lehet hallani+erezni. Olyan mint amikor beulok valakinek a dizsitaligajaba es felnyomja a melynyomot. Meg a belsosegeim egyenkent is tancraperdulnek. :D
2006. márc. 12. 17:35 | válasz | #98
Amikor valami átlépi a hangsebességet, akkor az általa kiadott hang hullámai összetorlódnak, és egyszerre érik el a füledet. És így olyan a hangja, mint egy robbanásnak.

Így nagy vonalakban kb ennyi, de nem vagyok egy tanár alkat, szóval valaki leírhatja korrektebbül megfogalmazva is.
2006. márc. 12. 17:29 | válasz | #97
mi az a "hangrobbanas"?
2006. márc. 12. 17:29 | válasz | #96
UK, North Lincolnshire, Scunthorpe
2006. márc. 12. 17:19 | válasz | #95
ha hangsebesség felett megy, akkor van hangrobbanás is.

Egyébként hol laksz?
2006. márc. 12. 17:16 | válasz | #94
Koszi az infokat mindkettotoknek. Lehet itt tanulni.

Amugy, nem tulzok ha azt mondom, hogy ezek az AWACS-ek a polgari gepeknel is nagysagrendekkel halkabbak. A polgari gepeknel lehet hallani ahogy a kiaramlo gazok "fujnak", ezeknel nem, inkabb halkan "zummognek". Polgari gepek is eleg gyakoriak errefele, kb 15 km-re van egy kis repuloter, pl cessnak, 737-300 jetek jarnak errefele ezek joval hangosabbak.

Neha jarnak erre CH-47 is. Multkor az egyik vitt egy jeepet.

Aztan, viszonylag ritkan, kb 2-3 havonta fel szokott bukkanni egy masik gep is, ez egy vadaszgep, vagy valami olyasmi. Bar a fene tudja a vadaszgepek egymast szoktak kergetni eleg nagy magassagban ez pedig alacsonyan (talan 150-300m) a felszin felett nyilegyenesen halad el maganyosan. Gyanitom, hogy joval a hangsebesseg felett kozlekedhet, mindossze 3-5 masodpercig lehet hallani a hangjat ahogy elhuz a varos felett, rendesen suvit, dorog, aztan teljes csend honol. Tudom, hogy ez igy eleg keves rola, de errol van valakinek infoja esetleg? Ez milyen tipusu gep lehet?

Koszi. :)
Kelta  
2006. márc. 12. 15:34 | válasz | #93
Sok sok minden veszett el igy, mert akkoriban nem foglalkoztak vele, vagy nem hitték el...
2006. márc. 12. 13:44 | válasz | #92
Kár, hogy évtizedekre megfeletkeztek róla, és csak most veszik elő újra. Azóta már rég piacképes lenne:)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 12. 12:08 | galéria | válasz | #91
A francia Leduc 0.10 1949-ben a saját erejéből repült már, ez egy tisztán torlósugárhajtóműves gép, egy légcsavaros utasszállító gép vitte fel, és indította el. Az érdekessége amúgy az, hogy az 1930-as években kezdett rajta dolgozni René Leduc, de a világháború miatt a kisérletei félbeszakadtak.


Leduc 0.10


Kelta  
2006. márc. 12. 11:29 | válasz | #90
igen ez egy jó cikk, én is javaslom :)
2006. márc. 12. 11:27 | válasz | #89
Akit érdekelnek az űrbéli hajtóműrendszerek, olvassa el ezt a cikket:
http://www.ujgalaxis.hu/archivum/02szam/ujgx0219.htm

A V2-től kezdve az összes létező/jövőbeli/csak elméletben létező meghajtási elvet sorraveszi egészen a szubtér/hipertér-elvekig. Elég elborul ötletek is találhatók itt, érdemes elolvasni:)
2006. márc. 12. 11:04 | válasz | #88
Hát torlósugárral manapság senki sem akar földközelben repkedni, mert tényleg semmi értelme. Az űrbe való kijutáshoz viszont nagy segítséget jelentenek.
Kelta  
2006. márc. 12. 11:04 | válasz | #87
Ja mire észre vette a célt már Fülöp szigetek fölött volt :)

szerintem a mai légiharcban nem a sebesség a domináns, hanem a manöverezöképesség, a rejtve maradás, és a precizos fegyverrendszer..
NEXUS6  
2006. márc. 12. 10:59 | galéria | válasz | #86
A franciák több torlósugaras vadászgép prototípust is építettek az 50-60-as években.

Valszeg ők is okultak a vietnámi háborúkból, ekkor ugyan is bebizonyosodott hogy senki nem akar többszörös hangsebességgel repeszteni, nomeg a szuperszónikus szovjet bombázók rendszeresítése is csak egyre késett.
2006. márc. 12. 10:56 | válasz | #85
Na megnéztem,

A ramjet mach 2-6 sebességtartoányban működik, míg a scramjet mach 6-12/18 között.
Kelta  
2006. márc. 12. 10:54 | válasz | #84
Söt annyira sürünek, hogy már a fénysebbhez közel tömörnek tünik a fal, s igy áthatolhatatlan.
elvileg...
Kelta  
2006. márc. 12. 10:53 | válasz | #83
SR-71ben már egy kezdetleges tolósugaras(ramjet) volt beépitve, aztat pedig emberek vezették
2006. márc. 12. 10:52 | válasz | #82
Ha már itt tartunk, már van egy elmélet egy ramjet-elven működő mélyűri hajtóműhöz.
Közel fénysebességre gyorsítják a hajót, ekkor már az űrben levő igen ritka anyag már igen sűrűnek tűnik. Beterelik a hajóba, és a nyomástól megkezdődik a fúzió:)
Kelta  
2006. márc. 12. 10:50 | válasz | #81
Jogos...
2006. márc. 12. 10:50 | válasz | #80
Vezetett már egyáltalán ember ilyet? Úgy tudom csak robotrepülő szinten működik. Nemrég volt a tesztje.

Egyébként meg a ramjet és a scramjet ugyanazon az elvenműködik, csak egyikben van pár extra. Ezért vontam egybe én is őket. De a párszáz km/h nagyon kevés. A ramjetnek is kell pár mach, a scramjethez meg még annál is több.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 12. 07:47 | galéria | válasz | #79
Pardon, a magyar terminológia torlósugárhajtóműnek nevezi az angol terminológiában Ramjet és Scramjet (Supersonic Combustion ramjet) hajtóműveket is. Az elöbbi beindulásához csak párszáz km/h sebességre van szükség, az utóbbihoz cirka a hangsebesség ötszöröse. Ettől függetlenül a torlósugárhajtómű tényleg csak marginálisan tünt fel eddig az ember vezette járművek esetében (kisérleti gépek).
2006. márc. 12. 01:45 | válasz | #78
Torlósugaras hajtómű vadászgépeken sincsen:)
Még csak kísérleti példányok léteznek ilyen hatóműből, és kell legalább vagy mach 5, hogy beinduljanak.
Kelta  
2006. márc. 12. 00:48 | válasz | #77
Néhány általános technikai ismertető a repülőgépről:

Alap változatában az E3A-ban, egy Boeing 707 hordozóra telepítették.

Maximális felszállótömege 150000 kg.

Harcászati hatósugara: 1600 km. Maximális sebessége: 853 km/h Csúcsmagassága: 8788 m.

Legénysége: 4 (a repülőszemélyzeten kívül 13-19 specialista, küldetéstől függően).

Hajtómű: 4 db 9525 kg tolóerejű, Pratt & Whitney TF33-PW-100A típusú sugárhajtómű.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 12. 00:33 | galéria | válasz | #76
Erdekes, hogy alig van hangjuk, ami leginkabb egy alacsony fordulatszamu hajszaritoehoz hasonlithato. Ha epuletben lettem volna, egesz biztos, hogy eszre sem vettem volna oket.

Ezek valószinüleg E-3D v. E gépek, civil utasszállító gépekhez használatos, viszonylag csendes CMF56 típusú un. Turbofan hajtóművekkel. A hagyományos katonai gépekhez képest tényleg csendesek - mivel azoknál nem cél a zajszint csökkentés, míg a civil gépeknél igen.

Mar regota foglalkoztat a kerdes, de meg nem talaltam senkit aki tudna ra erdemben valaszolni. A B52 hajtomuvei elore vannak tolva a gep orra fele a szarny alol. Ennek mi az oka?

Ugyanolyan elhelyezés, mint a civil utasszálító gépeknél ismert megoldás (előny aerodinamikai fronton és könnyebben hozzáférhető szervizeléskor), a B-52-es hajtóművek "előretolása" leginkább a szárny mechanikai igénybevételének figyelembe vétele lehet a magyarázat (a fő szárnytartóra kisebbek a csavaró hatású erők így). Bár ez is csak találgatás részemről.
NEXUS6  
2006. márc. 11. 22:28 | galéria | válasz | #75
Pláne hogy a két gép között fellépő szívó hatás úgy összecuppantotta volna a két gépet, hogy csak na!;)))
Kelta  
2006. márc. 11. 21:22 | válasz | #74
Ja, és a hajtómüves kérdésre, ezeken a gépeken tolósugaras hajtómüvek vannak, nem pedig torlósugarasak, mint pl. a vadászgépeken..
2006. márc. 11. 21:19 | válasz | #73
Koszi megegyszer. Ma ismet tanultam valami ujat.

Amugy nezegettem mas gepeket is, ott is elore vannak tolva egy kicsit a hajtomuvek, de nem ennyire latvanyosan.
Kelta  
2006. márc. 11. 21:03 | válasz | #72
http://www.mh59.hu/rovatok/hu/hirek/awacs/
Kelta  
2006. márc. 11. 20:55 | válasz | #71
Bocs, de ez nem felderitögép, hanem egy AWACS, inkább taktikai irányitóbázisnak hivnám. ezekröl irányitják, figyelik a légteret, egyszerre kb 80 célpontot tud befogni, és rávezetni a vadászokat

Igen aerodinamika,ugyanis a szárny alatt kell hogy létrejöjjön egy két dolog, hogy a gép repülni tudjon :)
2006. márc. 11. 20:43 | válasz | #70
Latom vannak itt repulogep guruk is, nekem pedig volna par kerdesem, ha szabad. :)

1. Kb. masfel hete csinaltam par fenykepet ket katonai felderitogeprol, egymast kovetve erkeztek kb 15 perces elteressel, de nem tudok roluk semmit. Az egyikuk majdnem pontosan felettem repult el.

Erdekes, hogy alig van hangjuk, ami leginkabb egy alacsony fordulatszamu hajszaritoehoz hasonlithato. Ha epuletben lettem volna, egesz biztos, hogy eszre sem vettem volna oket.

Amugy ez nem ritkasag errefele, csak ezeket mindig akkor veszem eszre mikor kint vagyok. A helikopterek, vadaszgepek eleg hangosak szoktak lenni.

2. Mar regota foglalkoztat a kerdes, de meg nem talaltam senkit aki tudna ra erdemben valaszolni. A B52 hajtomuvei elore vannak tolva a gep orra fele a szarny alol. Ennek mi az oka?

A rakomany elhelyezesevel, vagy az aerodinamika buvos relytejeivel fugg ossze?

Koszi elore is.
DOT  
2006. márc. 11. 20:34 | válasz | #69
Csak meg kell nézni a "Maverick" feliratot a felső gépen. A vak is látja, hogy tükörkép :)
2006. márc. 11. 17:27 | válasz | #68
Cifu!
Már régóta olvasom az írásaidat és szerintem nagyon jók.
A filmhez visszatérve pedig össze lett vágva a kép. 1986-os a film akkor már megvolt az ehhez szükséges technika. Élesbe ezt a manővert megcsinálni öngyilkosság.

[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 11. 16:16 | galéria | válasz | #67
Kegyetlen régen láttam a TopGun-t, de TF30-as hajtóműveknek volt tényleg egy ilyen problémájuk, és a fejjel lefele való jelenet felvételekor nem csak 10 másodpercig kellett így lennie a gépnek, hiszen a megközelítés elég macerás ilyen kis távolságnál, főleg hogy a felvételt készítő gép is ott van a közelben. Miután a film nincs meg, jobb hijján kénytelen voltan a neten keresni kilopott képeket a filmből. Sajnos a jelenetről csak ezt találtam:



Ez a kép mondjuk felteszem nem valódi gépekkel készült, mivel nagyon durva lenne, ha a pilóta egy ilyen manővernél (a hátsó vezérsíkoknál brutálisan kicsi távolság lehet, már ha egyáltalán elférnek valahogy, és nem ütköznek bele a másik gépbe) még beinteni is képes és felfele nézni. Viszont ami rögtön szembe ötlik, az az F-14-esen látható feliratok, melyek ugye a gép orra felöl a gép farka felé olvashatóak, tehát a gép bal oldalán vannak, holott a felvétel alapján felék az F-14-es jobb oldalának kellene néznie!

Ha azt mondod, hogy a filmben a háttérben látszik a tenger, amikor így repülnek, hiszek neked, nem tehetek mást. :D

Még azt tudom elképzelni, hogy amit olvastam (valamelyik mozibakik oldalon), az egy félreértésen alapul, mivel az itt beszúrt képen látható jelenetnél alul valószinüleg a felvételnél valójában az F-14-es pilótafülkéje volt, tehát a képet tükrözték. Lehet, hogy ebből gondolta azt az illető, hogy a felvételnél az F-5-ös volt fejjel lefele. Én inkább arra hajlok, hogy ez a bizonyos felvétel valószinüleg nem is valódi, repülés közbeni gépekkel lett leforgatva, vagy pedig a két rendesen repülő gépről készült felvételeket utólag montirozták egymásra, tehát amit írtam, valóban tévedés lehet. Hamu a fejemre. :\
Mice  
2006. márc. 11. 15:02 | válasz | #66
a filmben ha jól emléxem nem az volt hogy oda is dobtak atomot, hanem, hogy a szél vitte arrébb
2006. márc. 11. 12:22 | válasz | #65
"a Top Gun forgatásán annál a jelenetnél, ahol elvileg az F-14-es repül fejjel lefele egy F-5-ös (amik a filmben MiG-28-asokat "játszottak") fölé, a valóságban úgy kellett felvenni, hogy az F-5-ös repült fejjel lefele."

Nem kötözködni akarok, de ha megnézed a felvételeket, rájössz, hogy a forgatással kapcsolatban valószínűleg nem igaz a dolog. Tengert nem igazán varázsolhattak akoriban egy gép fölé, főleg nem ilyen szépet :) Meg egy kb. 10 másodpercnyi, vagy kisebb időtartamra fenntartott -1-be nem hiszem hogy belenyekkent volna...
mixam  
2006. márc. 11. 10:56 | válasz | #64
Az eredeti változata sokkal jobb, http://www.imdb.com/title/tt0053137/ mégha fekete-fehér is volt.
Viszont valóban nem túl reális, a ruszkik egyszer elfelejtettek kitelepíteni egy falut felszíni atomrobbanás közeléből. A sugárzás masszivan érte őket, volt aki hamar meghalt, de voltak olyanok is akik életben maradtak.
Ami érdekes kérdés, mi történt volna a 3. világ országaival. A filmbeli ausztrália ugyan a valóságban nem valószínű, hogy elkerülte volna az atomcsapást, mint szoros nyugati szövetséges. De mi lett volna Brazíliával Indiával afrikai országokkal. Oda ki küldött volna atomot? Szovjetek? Amcsik? Közvetlenük egyiküknek sem voltak ellenségei. Ha viszont oda nem hulltak volna atombombák a háború után ők lettek volna a fejlett civilizáció örökösei.
fonak  
2006. márc. 11. 00:29 | válasz | #63
Ja, csak irreális a film (a cikk előző részéhez már írta valaki, hogy eléggé eltúlozták a dolgot, nem lett volna akkora sugárzás ww3 esetén sem, hogy mindenki kipusztuljon). A Mad Max reálisabb képet fest egy poszt-ww3 ausztráliáról. :)
Mice  
2006. márc. 10. 23:24 | válasz | #62
ühüm, ez volt az:
http://www.imdb.com/title/tt0219224/

háát én 2x láttam, de másodjára sem volt lazábban emészthető, nagyon durva:(
Cnut  
2006. márc. 10. 23:03 | galéria | válasz | #61
Magyarra "utolsó part" és még rosszabb: "Veszélyes jövő" névre fordították.
2006. márc. 10. 22:33 | válasz | #60
Mice: Én is láttam anno azt a filmet, és nagyon megkapó volt...

Némi erőfeszítésbe kerűlt, de megtaláltam:

a címe : On the beach (A parton)
Rendező: Christopher Gordon
Megjelenés éve: 2000

Így már biztos rá tudsz keresni neten.
Mice  
2006. márc. 10. 21:18 | válasz | #59
most mér Cifu:))) olyan vérengzőek vagyunk?:)))))))))))
Mice  
2006. márc. 10. 21:16 | válasz | #58
virágkötészet :D:)))))ez jó!!:)
Mice  
2006. márc. 10. 21:07 | válasz | #57
nem tom, hogy ez az -e, de volt egy olyan aminek aszem atomháború volt a címe v. valami hasonló. soxor ment a hallmarkon és egy tengeralattjárórol szólt amelyik kiment az északi vizekre, mert azt hitték, hogy ott már csökkent a sugárzás, de csak egy üzenettöredéket fogtak és végül visszahajóztak ausztrália felé, mert oda lassabban ért el a sugárzás. persze a film végére oda is elért és szépen kimúlt mindenki:((
fonak  
2006. márc. 10. 20:38 | válasz | #56
Végül is igaz, de azért a maga idejében a világ legmodernebb gépe volt, az AMRAAM megjelenéséig a Phoenixszel BVR harcban egyedülálló képességei voltak. Manőverező légiharcban a MiG-23-at és a Su-22-t azért leverte, élesben.
2006. márc. 10. 18:56 | galéria | válasz | #55
A Tomcatről.

A gépnek lényegében sokkal nagyobb a nimbusza, mint azt képességei indokolnák, nagy résztben a Top Gun filmnek köszönhetően.

Manőverező légiharcban egyetlen mostani korszerű típussal sem lehet összehasonlítani.
Még az új hajtóművekkel is a tolóerő tömeg aránya a MIG-21bisz-ével egyezik meg. Csak 7,5G-ig lehet júzni a variaszárny miatt.(Csak nagyon rövid ideig terveztek ilyen gépeket, mert rájöttek, hogy ez egy technológiai zsákutca. Ilyen pl. F-111, Su-24, MIG-23, Su-17/22, Tu-22M vagy Tu-26 attól függ, hol olvasod.)
A gép hadrafogatósága nem érte el soha a mostani gépeknél előforduló 80-90%-ot és még régen újkorában is igen drága volt az üzemeltetése.(30 ezer dolcsi/óra)Ma már ennél jóval többe is került. A '91-es Öböl-háború után szépen elkezdték igencsak leéépíteni az F-14-es flottát. Amit a kivont gépeken spóroltak,kbb abból az összegből korszerűsítették a többit. F-14D-k lettek így. Csakhogy az AMRAAM-ot soha nem integrálrák a gép fegyverzetébe.

A típus életútjában számos olyan időszak volt amikor igen komoly korlátozások vonatkoztak rájuk.
Sokszor csak "sétarepülésre" volt alkalmas, komoly túlterhelés nem volt engedélyezve,vagy minden egyes ilyen betépés után a repült órákat elég komolyan felszorozták egy bonyolult képlet alapján.

Röviden ennyi. Akit érdekel jobban olvasas el a 2005/04-es Aranysasban.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 10. 17:47 | galéria | válasz | #53
Nincs benne semmi ördöngősség, és nem annyira inteligencia kérdése, mint inkább egyszerű érdeklődésé. Az ember fogja, és feltúrja a netet az érdeklődési körének megfelelő témákkal kapcsolatos információk után. Persze egy kis angol tudás azért nem árt. ;)
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 10. 17:44 | galéria | válasz | #52
Nekem az rémlik, hogy a kémiai lézer még nincs beépítve az első YAL-1A gépbe, tavaly a gépbe szerelt célkövető rendszert és a tükröket mozgató rendszert tesztelték. Így hirtelen ezt találtam:

Airborne Laser Progress Continues As Northrop Grumman Runs Full-Power COIL Tests

Ebből én azt veszem ki, hogy a kémiai lézert eddig csak laboratóriumi körülmények között tesztelték, és a célmegjelölő lézer beépítése is csak idén januárban kezdődött meg.
data4   "Rest in Peace data4" 
2006. márc. 10. 17:38 | válasz | #51
Csak hogy nemaradjak szégyenben:
Cifuval nagyjábol egyetértek, és utánanéztem valoban 81 ben repült először igaz, de kis modellek illetve egy gagyi változat amit nem 117 nek hívtak már korábban is repült csak az leves lett.
F-22 re visszatérve ok legyen, nemakarok kötekedni, és nem sajna nincsenek
spektrum, amit hallottam, illetve korai Top Gun magazin számokban felellehető infok , ha ezek tévesek voltak akkor bocs, de új vagyok itt, ti mit ettetek reggelire hogy ilyen okosak vagyotk?:)
data4   "Rest in Peace data4" 
2006. márc. 10. 17:33 | válasz | #50
ok, nagyon pengék avygtok mind2-en
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 10. 17:31 | galéria | válasz | #49
Ezen már pár fórumban vitatkoztunk, személy szerint vadászgépnek azt a 1-2 fős, viszonylag kis méretű katonai gépet nevezem, amelyet közvetlen harcra terveztek. A feladatkörét úgyis külön lehet csak meghatározni (légifölény-vadászgép, csapásmérő vadászgép, többfeladatú vadászgép, felderítő vadászgép, stb.). Ha így nézzük, az A-6 feladatköre például leginkább a könnyű bombázókénak felel meg, ahogy az F-117-esé is, de ezt az osztályozást évtizedek óta nem használják.
2006. márc. 10. 17:22 | válasz | #48
"Jelenleg sok pénzzel sem nagyon tudják megoldani, hogy az ABL rendszer (egy Boeing 747-esre telepített nagy erejű kémiai lézer) rendesen működjön, még mindig nem hajtottak végre vele egyetlen légi tesztlövészetett sem"

Én úgy tudom, hogy már tesztelték, csak nem volt túl sikeres.
eke  
2006. márc. 10. 17:16 | válasz | #47
MIG-29, SU-27 Rulez.!