Egy, az elmúlt napciklusokat pontosan szimuláló új számítógépes modell szerint az elkövetkező ciklus 50 százalékkal erősebb lesz a most lecsengőnél, és a vártnál egy évvel később kezdődik.

Hirdetés

Ezt az Egyesült Államok Nemzeti Légköri Kutató Központjának munkatársai jelentették be hétfőn. A modellből végre leszűrhető a válasz arra a 150 éve fennálló kérdésre, hogy mi okozza a Nap napfolt körforgását, valamint elősegíti az űridőjárás pontosabb előrejelzését a napkitöréseken keresztül. Ezek veszélyt jelentenek a műholdas és energiaellátó rendszerekre, valamint az űrben szolgálatot teljesítő asztronautákra is. A Nap jelenleg aktivitásának legalacsonyabb pontjához közelít.

A tudósok évtizedek óta kísérik figyelemmel a ciklusokat, azonban nem tudják előre jelezni sem időtartamukat, sem intenzitásukat. Az új modell, ami elsősorban Mausumi Dikpati nevéhez fűződik, a Nap felsőbb rétegeinek a víztömegekhez hasonló körforgása miatt a Predictive Flux-transport Dynamo Model elnevezést kapta. A prognosztizálható áramlás-szállító dinamó modell 98 százalékos pontossággal szimulálja az elmúlt 8 napciklust, visszanyúlva egészen az 1900-as évek elejéig.

A modell alkalmazásával a kutatók szerint a következő napciklus, a 24-es 2007 végén vagy 2008 elején kezdődik, vagyis a korábbi előrejelzéseknél 6-12 hónappal később és 2012-ben éri el csúcspontját. Erősségét tekintve a jelenleginél 30-50 százalékkal lesz hevesebb a napfolt tevékenység.

A modell pontosításához hozzájárultak a Nap sarkpontja és egyenlítője között cirkuláló plazmáról tett megfigyelések is, illetve az a folyamat megismerése, mellyel a Nap befolyásolja a plazma áramlását. Egy új napfolt születése egy régi, még az előző ciklusból származó halálával kezdődik. Amikor egy napfolt elbomlik, egy mágneses "lenyomatot" hagy az egyenlítő és a sarkok között mozgó plazmafolyamban. Amikor a plazma áramlat megközelíti a sarkokat, nagyjából 200 000 kilométeres mélységbe süpped, a Nap belsejébe, majd megkezdi utazását vissza az egyenlítő irányába. Ezeket a felszín alatti plazmafolyamokat a NASA SOHO műholdjának hanghullámos mérései igazolják.


A jelenlegi és az elkövetkező ciklusok intenzitása az új modell alapján
A megfigyelések bizonyítják, hogy a plazma áramlatok mozgására hatással van a Nap forgása. A Földdel ellentétben a Nap egyenlítője gyorsabban mozog, mint sarkai. Ez a forgásbeli eltérés megnyújtja és megcsavarja a plazma áramlatot, instabilabbá téve a környező plazmánál. Végül az eltorzult plazma áramlatok felbukkannak és átszakítva a Nap felszínét, új napfoltokat hoznak létre, elsősorban az egyenlítő környékén, ahol gyorsabb a plazma mozgása. Nem véletlenül figyelhető meg ezen a területen a napfoltok többsége.

A csillagászok bíznak az új modellben, mivel szilárd és logikus fizikai alapelveken nyugszik. Az új ciklus erősségével a NASA szakemberei is egyetértenek, késését azonban vitatják. Az előrejelzések szerint bolygónk az elkövetkező években a korábbiaknál erősebb napkitöréseket és napviharokat szenved majd el, ami több kommunikációs és navigációs hibát, több műhold kiesését, illetve áramkimaradásokat eredményez, nem is szólva az űrhajósokról, akik fokozott veszélynek lesznek kitéve.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »