BigDog, a teherszállító robot
2006. március 6. 13:30, hétfő
Habár a szerkezet mozgása alapján inkább egy kecske és egy birodalmi lépegető keverékére emlékeztet, kifejezetten fürge, és egy jókora rúgás után is képes visszanyerni egyensúlyát.

Hirdetés

Rendkívüli reflexeket sikerült kifejleszteni egy katonai teherszállító robot számára. A BigDog nevű masina - mely inkább "robotöszvér" mintsem kutya - egyáltalán nem esetlen, sőt olyannyira biztosan áll vézna lábain, hogy egy jókora rúgás után is képes visszanyerni egyensúlyát. A Boston Dynamics által az Egyesült Államok hadserege számára kifejlesztett gép állítólag a legfejlettebb négylábú robot, amit valaha készítettek. Terepjáró és egyensúlyozási képességeiről egy videót és közzétettek, melyet regisztrált felhasználóink ide kattintva tölthetnek le.


A lépegető belerúgás után sem dől el

A terepviszonyok változását belső szenzorok követik nyomon, illetve gondoskodnak a kiegyenlítésükről. A BigDog aktív egyensúlyozó rendszere a váratlanul érkező zavaró tényezőkre is azonnal reagál, mint a fent említett rúgás. Az aktív kiegyensúlyozó rendszer négy lábat vezérel, melyek lábanként négy, számítógép vezérelt izülettel rendelkeznek. Ezek közül hármat aktuátorok mozgatnak, a negyedik pedig egy rugós illesztés.

A tervezetet ahogy az amerikai katonai kutatások többségét, most is a Fejlett Védelmi Kutatási Projekt Ügynökség, a DARPA finanszírozza. A projekt célja aegy teherhordó segítőtárs kifejlesztése a katonák számára olyan terepre, ami a szárazföldi járművek számára már túl nehéznek bizonyul. A szárazföldi haderő gyalogosainak esetenként akár 40 kilogrammnyi felszerelést is magukkal kell cipelniük.

Marc Raibert, a Boston Dynamics elnöke, egyben a projekt vezetője elmondta, a BigDog jelenlegi változata képes 35 fokos emelkedők, illetve lankák leküzdésére, hidraulikáját egy kétütemű egyhengeres benzinmotor hajtja. A robot saját testsúlyán felül valamivel több, mint 40 kilogramm terhet tud cipelni, képes önállóan végigmenni egy egyszerűbb útvonalon, célszerű azonban távirányítással vezérelni.

A szakértők elemzései szerint a BigDog remek példája az adaptív dinamikák alkalmazásának. Reflexei valóban rendkívül gyorsak, így jól kezeli a terep változásait és egyenetlenségeit. Azonban azt problémának tartják, hogy a robot nem mérlegel a magasabb akadályok előtt - vegyünk például egy járdaszegélyt, ami a későbbiekben kellemetlenségekhez vezethet.

A BigDog következő változata, a V3 minden lába kap egy plusz izületet, így még meredekebb emelkedők és nehezebb terepek leküzdésére lesz képes, amihez nagyobb sebesség is társul.

A videó letöltése
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
dez  
2006. márc. 15. 02:00 | válasz | #275
Egyszer már írtam, de elkezdtél erősködni meg akadékoskorni, nem emlékszel? :)
2006. márc. 14. 22:12 | galéria | válasz | #274
hatÉkony
2006. márc. 14. 22:11 | galéria | válasz | #273
Mindaddig, amíg nincsenek hatákony energyijaforrások, minden ilyen bonyolult gólem eccerű ócskavas.
2006. márc. 14. 19:47 | válasz | #272
"Az, hogy te nem tudsz róla, vagy hogy nincs, az két különböző dolog."

Természetesen. Nem véletlen, hogy ezt írtam. Mint már sokszor mondtam, egyáltalán nem zárom ki a lehetőségét, csupán semmi erre utaló jelet nem ismerek.

"Mellesleg ez szerintem annyira magától értetődő, mint pl. hogy a Föld gömbölyű. Persze sokáig az is agyrémnek számított."

Esetleg konkrétumokat is írhatnál.
2006. márc. 11. 09:17 | válasz | #271
És milyen fiatalok csinálják, kár hogy itthon nincs pénz ilyenekre...
2006. márc. 11. 09:16 | válasz | #270
Nagyon jó! Érdekes hogy két pár szembefordított lába van, gondolom azért hogy ne kelljen megfordulnia.

A köveken való menés nagyon meggyőző, és az is amikor keresztbe tette a lábait csak hogy nagyobbat tudjon lépni az egyensúlya visszanyeréséhez.
Az a fűnyíró hang viszont borzasztó, nem tom hogy bírják :-)
dez  
2006. márc. 10. 21:20 | válasz | #269
Az, hogy te nem tudsz róla, vagy hogy nincs, az két különböző dolog. ;)
Mellesleg ez szerintem annyira magától értetődő, mint pl. hogy a Föld gömbölyű. Persze sokáig az is agyrémnek számított.
2006. márc. 10. 19:49 | válasz | #268
Igyekszem, igyekszem.
2006. márc. 10. 17:19 | válasz | #267
""Az más kérdés, hogy mindeddig nem utal semmi arra, hogy feltétlen szükség lenne ehhez a kvantumfizikára."
Ez nem igaz, csak te nem tudsz róla, v. nem érted meg."

Nem tudok olyan kísérletről vagy elméletről, ami akárcsak felvetné a lehetőségét.
Pontosabban egy ilyenről hallottam, Roger Penrose-nak (híres fizikus) van ilyen elmélete, de ő nem igazán ebben a műfajban illetékes, és saját kollégája (Stephen Hawking) sem ért egyet vele.
Zedas  
2006. márc. 10. 16:03 | válasz | #266
Rollika és Tiberius B:

Köszönöm fiúk, ennyit már rég röhögtem! :D
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. márc. 10. 07:52 | galéria | válasz | #265
Passz, akkor lehet, hogy én lettem megvezetve szintetizátor téren (csak tudnám, hol olvastam anno róla).
Tetsuo  
2006. márc. 10. 01:01 | válasz | #264
Teljesen 1et értek.
Tetsuo  
2006. márc. 10. 00:59 | válasz | #263
Off:
Visszatérve a szintetizátor feltalálásához, itt egy link: Kraftwerk Honlap
Itt nincs semmiféle hadi-cél v tengeralattjáró, viszont van Tyeremin meg 1920.
(De a Mozilla 'oldalonkeresője' nem műxik má megin' !%+§)
dez  
2006. márc. 09. 17:16 | válasz | #262
"Senki se akarja a tudatot kizárólag klasszikus fizikával magyarázni."

Ó, dehogynem. :)

"Az más kérdés, hogy mindeddig nem utal semmi arra, hogy feltétlen szükség lenne ehhez a kvantumfizikára."

Ez nem igaz, csak te nem tudsz róla, v. nem érted meg.
dez  
2006. márc. 09. 17:14 | válasz | #261
Nos, szerintem nem egy "személy". Csak az ember személyesíti meg, mert egyeseknek úgy könnyebb felfogni, és/vagy mert szó szerint/rosszul értelmeznek bizonyos vallási tételeket.
2006. márc. 09. 16:29 | válasz | #260
"Csodák nincsenek, csak van 1 személy, aki az általa megalkotott szabályokat bármikor és bármilyen mértékben alkalmilag meg tudja"

Ez a csoda definíciója.
2006. márc. 09. 16:29 | válasz | #259
"Lassan ez nem hitkérdés lesz, mármint az, hogy az emberi szellem nem magyarázható klasszikus, egyszerű fizikával."

Senki se akarja a tudatot kizárólag klasszikus fizikával magyarázni. Ezen csak te lovagolsz. Az más kérdés, hogy mindeddig nem utal semmi arra, hogy feltétlen szükség lenne ehhez a kvantumfizikára. De ha egyszer szükség lesz rá, senki sem fog kétségbe esni.
2006. márc. 09. 16:23 | válasz | #258
Csodák nincsenek, csak van 1 személy, aki az általa megalkotott szabályokat bármikor és bármilyen mértékben alkalmilag meg tudja vátoztatni :) :)
Vannak olyan emberek, akik meg tudják kérni ezt a személyt, h segítsen már egy kicsit nekik.. :) :) :)
2006. márc. 09. 16:20 | válasz | #257
"Hozzatennek, meg annyit, hogy elkepzelhetonek tartok egy olyan AI-t ami minimalis onallosagra kepes"

Ilyen már van.

"de hogy egy program racsodalkozzon egy szep viragra, vagy diktaturara(emberiseg eltaposasa) torjon ezt elkepzelni sem toom."

Volt idő, amikor az emberek nem tudták elképzelni, hogy egy vasból készült hajó tud úszni.

"Az, hogy erzelmeket tudjon meg sem emlitem"

Érzelmeket is lehet adni az AI-nak. Ilyet is csináltak már. Hogy ezek az érzelmek mennyire "valódiak" az inkább filozófiai kérdés, gyakorlati szempontból nincs sok jelentőssége.

"Azon kivul a gepek hatasfoka nagysagrendekkel alulmarad egy elolenyevel szemben."

Attól függ, milyen feladatról van szó. Konkrétan a járás esetén az élőlények messze hatékonyabbak. De ez csak azért van, mert eddig csak arra koncentráltak, hogy egyáltalán működjön a cuccos. Ezután jön az optimalizáció.
2006. márc. 09. 16:14 | válasz | #256
a Teremtőt itt mint Istent említettem csak próbáltam választékosan fogalmazni. Tehát nem az anyatermészetre gondoltam.
2006. márc. 09. 16:03 | válasz | #255
"A matematikán kívül más egzakt tudomány nincs, tehát amit az agy nézegetése közben bizonyítani véltek, az messze nem biztos hogy úgy is van."

Azért eléggé biztosakat lehet tudni más területeken is.

"Agykutatásnál meg gyakorlatilag minden megfigyelést axiómaként kezelnek, ami bődületes nagy hiba."

Szerintem nézz utánn a modern pszichológiának. Le vagy maradva kb. 100 évvel.

"Pl azon minden agykutató átsiklik, hogy ha úgy működnek az idegsejtek ahogy, akkor hogy jönnek ebből új gondolatok. Azt mondják a véletlen folytán. Azért mondjuk véletlenül feltalálni egy Wankel motort az elég érdekes véletlen."

Ismét csak a te tájékozatlanságod a probléma. A véletlen csak egy apró részlete a folyamatnak.

"Vannak akik azt mondják, hogy létezik egy kollektív, térben és időben nem behatárolt tudás, amihez bárki hozzáférhet, sőt hozzá is fér időnként mindenki. Persze bizonyíték nincs, max annyi, hogy olyan kísérleteket végeznek, amelyre az agykutatók csak szétrakják a kezüket, hogy ilyet nem lehetne."

Link? Én még csak anekdotákról hallottam, korrekt kísérletekről nem.
Ellenben a gondolkodás és az agy kapcsolatára millió kísérleti bizonyíték van.

"Mondjuk szerintem ezzel csak az "agyban van a tudat" állítást cáfolják meg"

Az a baj, hogy a kísérletek inkább igazolják az állítást.

"Szóval szerintem az intelligencia kutatás ma még elég alacsony szinten jár."

Szerintem meg fényévekkel jobban áll, mint ahogy az emberek képzelik, de persze még messze attól, hogy AI-t építsünk.
dez  
2006. márc. 09. 16:02 | válasz | #254
Lassan ez nem hitkérdés lesz, mármint az, hogy az emberi szellem nem magyarázható klasszikus, egyszerű fizikával.

Mellesleg a világ többi része sem magyarázható már pusztán a klasszikus fizikával...

Namost, a kvantummechanika eléggé "felfoghatatlan". Persze vannak működő egyenletek, de azok igencsak elvontak, emberi ésszel nem igazán követhetőek már.
uniu  
2006. márc. 09. 15:45 | válasz | #253
Most akkor nem hiszel a "Teremto"-ben, ami vegul is eleg nagy csoda ?
2006. márc. 09. 14:43 | válasz | #252
én nem hiszek ebben a szellemvilág teóriákban. A világ persze több mint amit ismerünk belőle de nem azért, mert felfoghatatlan hanem, mert feltáratlan. Meggyőződésem, hogy a szellemi fejlődés végén nem istenbe futunk majd bele hanem a megismert természetbe ami nagyobb csoda bárminél még magánál a Teremtőnél is.
2006. márc. 09. 08:59 | válasz | #251
Hali, srácok. Ímmár a saját accountommal. :-)
Az utóbbi sorokban sokat találgattatok a neurális hálók elméleti képességeit illetően, hadd osszam meg veletek pár tapasztalatom.

Mint már említettem, előző félévben neurális hálót programoztam. A program lényege az volt, hogy egy szövegből szavakat figyelt meg, és azok száma/előfordulási aránya alapján megtanulta, hogy néz ki egy reklámszöveg, egy erotikus tartalmú szöveg, stb.

Minden szószám egy neuron bemenetére került, és a kimeneti neuronok aktivizációs szintje jelezte, mennyire "erotikus" vagy "reklám jellegű", stb. az adott szöveg.

Volt benne kb 200 neuron, a bemenetekkel együtt. A bátorsági faktortól függően a levelek 30-50-szeri elolvasása után azokat megtanulta, és igen jó általánosítási képességekkel rendelkezett. Ez kb. 20 másodpercbe telt a P3-as notebookomon.

Konklúzió: SZERINTEM csak a számítási kapacitás jelenthet korlátot a neurális hálóknak. Akárcsak az agy esetében, a neurális hálóknál se tudjuk követni a működés mechanizmusát (ellentétben pl. a Bayes-hálókkal), úgymond elveszítjük az irányítást.

Én ezt a progit egy hétvége alatt írtam, CSAK 200 neuronnal rendelkezett, és egy mindössze 450Mhz-s notebookon futott.

Megjegyzés: a fenti példában (robot) szerintem elsősorban nem AI-ről van szó, hanem "egyszerű" szabályozástechnikai mechanizmusról. Akit érdekel a fenti progi, írjon a "beltam@freemail.hu" címre, és válaszban elküldöm a fejlesztői doksival együtt. (kb 300KB, Java Runtime Environment (JRE) kell)
2006. márc. 09. 08:40 | válasz | #250
Hát ja, ha csak reagálnia kell, és nem döntést hoznia, az sokban egyszerűsíti a dolgot. Gyakorlatilag ehhez reflexeket kell fejleszteni, nem gondolkodást - azért ez jóval egyszerűbb. Pl. egy ilyen katonának fontos volna az, hogy ha tűz alatt van akkor feküdj, de nem kellene azzal cicóznia, hogy a jobb vagy a bal ajtón menjen be, mert azt az irányítója megmondaná neki.
2006. márc. 08. 22:04 | válasz | #249
Egy igazat szólót hallunk.
dez  
2006. márc. 08. 20:27 | válasz | #248
Veled is egyetértek, szerintem is jóval több egy értelmes élőlény, mint ma sokan gondolják. Sőt úgy gondolom, rá fognak jönni, hogy a tudat (ami úgy tűnik egy klasszikus fizikán felüli valami) visszafelé is hat, és ezt természetesen nem fogja tudni egy klasszikus fizikán alapuló "utánzat". (Féreértések elkerülése végett: itt a tudaton nem már beazonosított tudati folyamatok értendők, amik lényegében előkészítik az információt a tudat számára.)
'84? Hm. Én - és gondolom itt mindenki - csak jóval később láttam. Viszont már gyerekkoromban el-el gondolkodtam ezeken a dolgokon, ami előbb volt.
dez  
2006. márc. 08. 20:05 | válasz | #247
Egyetértek. Korábbi hasonló cikkeknél én is többször beírtam, hogy ma még gyerekcipőben jár az AI. Viszont, lassacskán azért haladnak, és 50 év múlvára már összehozhatnak pl. robot(köz)katonákat, ahhoz nem kell emberi szintű értelem (értelmesebb állati szintű sem). Viszont már nagyban növeli azok hatalmát, akik parancsokat adnak "nekik".
uniu  
2006. márc. 08. 18:10 | válasz | #246
Hozzatennek, meg annyit, hogy elkepzelhetonek tartok egy olyan AI-t ami minimalis onallosagra kepes, pl.: meghataroz egy optimalis utvonalat, de hogy egy program racsodalkozzon egy szep viragra, vagy diktaturara(emberiseg eltaposasa) torjon ezt elkepzelni sem toom. (Az, hogy erzelmeket tudjon meg sem emlitem, es anelkul teljesen eletkeptelen lenne az onallo lethez.) Foleg, hogy a diktatura tele van magat emeszto folyamatokkal, tehat nem logikus. Meg mindig csak sci-fi irok fantaziajat latom, ill. egy "romantikus" kepzelgest. Amugy a Terminator 1-et 22 eve vetitettek, `84-ben.
Azon kivul a gepek hatasfoka nagysagrendekkel alulmarad egy elolenyevel szemben.
2006. márc. 08. 17:54 | válasz | #245
Csak egy rövid eszmefuttatás
2006. márc. 08. 17:53 | válasz | #244
Egyébként az emberi emlékezetben az a poén, hogy ha kémiai, mondjuk, akkor tuti, hogy nem bináris, tehát legyen egy kis hipotézis, RNS-memóriatárolás, ez "csak" négyes számrendszer, ígyis elég jó, mivel (mondjuk) X "bit"-en 4^x féle adat lehet, és akkor még, lehet trükközni meg minden, de ami valószínűbb, máshogy tároljuk az infót. Mondjuk én megpróbálok mindenféle tudományos magyarázatot adni pl. az ilyen tudatfeletti témákra.
2006. márc. 08. 17:10 | válasz | #243
Nem véletlenül mondják, hogy a legjobb tömörítés pontosan 0%-ra tömörít. Ez a törlés. Igaz ebben az esetben a veszteség is 100%-os, de hát valamit valamiért:-)
2006. márc. 08. 17:08 | válasz | #242
Ja-ja, erre gondoltam. Az hogy az agynál találtak valami elektromos aktivitást, semmi mást nem jelent, minthogy az agyban van elektromos aktivitás:-)
A matematikán kívül más egzakt tudomány nincs, tehát amit az agy nézegetése közben bizonyítani véltek, az messze nem biztos hogy úgy is van. Matematika is csak addig igaz, amíg az axiómái igazak, de ott legalább elég elhinni azokat. Agykutatásnál meg gyakorlatilag minden megfigyelést axiómaként kezelnek, ami bődületes nagy hiba. Meg amit nem tudnak megmagyarázni, arra kitalálnak valami jól hangzó hülyeséget. Pl azon minden agykutató átsiklik, hogy ha úgy működnek az idegsejtek ahogy, akkor hogy jönnek ebből új gondolatok. Azt mondják a véletlen folytán. Azért mondjuk véletlenül feltalálni egy Wankel motort az elég érdekes véletlen. Szerintem simán kimondhatjuk, hogy elég karcsú az esélye ennyi véletlennek (0?).
Vannak akik azt mondják, hogy létezik egy kollektív, térben és időben nem behatárolt tudás, amihez bárki hozzáférhet, sőt hozzá is fér időnként mindenki. Persze bizonyíték nincs, max annyi, hogy olyan kísérleteket végeznek, amelyre az agykutatók csak szétrakják a kezüket, hogy ilyet nem lehetne. Persze labor körülmények között, stb. Mondjuk szerintem ezzel csak az "agyban van a tudat" állítást cáfolják meg, de azért ez se rossz teljesítmény. Meg persze ők se adnak igazándiból választ arra, hogy a fejlődés az miért is van.
Szóval szerintem az intelligencia kutatás ma még elég alacsony szinten jár.
2006. márc. 08. 16:32 | válasz | #241
Én speciel materialistának tartom vmennyire magam, és szerintem az a kulcs, amire már rég rájöttek, hogy: egy rendszer több, mint elemeinek összessége.
2006. márc. 08. 14:30 | válasz | #240
Dedurvaa
na ilyen kellene itthonra iss :-9
darph  
2006. márc. 08. 14:23 | válasz | #239
Szerintem ezen az agy-tarhely-kapacitas dolgon felesleges meg gondolkodni is, mert ha feltetelezzuk, hogy az agy (vagy akarmi ami tarolja az infot) tomoriti az adatokat meg akkor sem tudjuk elkepzelni, hogy egy inteligens rendszer, ami tanulasra kepes milyen modon tomorit/tarol le barmit. Ebbol nekem az kovetkezik, hogy lehet az agykapacitas akar 640 kbyte is ami brutalisan van tomoritve, tehat a tarhely merete nem is szamit igazan, siman csak jo a szofver...
dez  
2006. márc. 08. 14:22 | válasz | #238
Természetesen azok a funkciók az agyban "fészkelnek". Ezen rég nincs vita. Az átélő tudat azonban más tészta, az megfoghatatlan, ezt ma már belátják a vezető szakemberek. (Még ha ez nem is tetszik a materialista beállítottságú embereknek. Persze nekik más sem nagyon tetszik a mai fizikában.)
2006. márc. 08. 13:50 | válasz | #237
"Nemtom, de ha jóltom", na ezt asztán jóól megasszontam!
2006. márc. 08. 13:49 | válasz | #236
A kapa elektromos áramot fog vezetni, igen! De nem lesz elektronikus, szerintem te is erre gondoltál:-)
Nemtom, de ha jóltom azt, hogy az értelmi, lelki ...stb funkciók az agyban székelnek, már bebizonyították, pl. nézték emberek agyát, mindenféle lelkiállapotok, tudatállapotok közben és arra jutottk, hogy ott székelnek.
Remélem fejlődünk, és majd a kezdetleges "elő-AI"-k is fejlődni fognak, de "újat létrehozni", tisztán a mostani módon tényleg nem lehet.
Tudtommal, szerintem.
dez  
2006. márc. 08. 13:09 | válasz | #235
Te is hidd el, hogy nekem is van önálló gondolkodásom, és én sem az amerikai akciófilmekből építkezem. Már 15 éve foglalkoztam a témával, és próbáltam is leprogramozni [asm-ben] egyszerűbb AI-kat. Azok a filmek meg csak késői megjelenítői jóval korábban megszületett gondolatoknak, amik nem csak sci-fi írok fejéből pattantak ki.
uniu  
2006. márc. 08. 12:51 | válasz | #234
"Ma még biztos sokan mosojognak ..." uhh.. en meg ezen mosolygok :)
Van onnallo gondolkodasom, hidd el, ezeknek koszonhetem amit irok, es nem amerikai akciofilmekbol.

Rolika:
ez telleg durva volt:
"ÁÁÁÁÁÁ... 8*8 az nálam nem 256 hanem 64!!!!! 16 biten lehet 256-ot bár bocs."
Lehetm hogy rad gondolt dez, hogy a robotok atvehetik a helyed:))
2006. márc. 08. 11:18 | válasz | #233
Nem szokásom a sértegetés, de rolika te vagy a legostobább fajankó aki az sg-n megfordult!
Hogy mire alapozom ezt? Ime:

"ÁÁÁÁÁÁ... 8*8 az nálam nem 256 hanem 64!!!!! 16 biten lehet 256-ot bár bocs."
"Mivan? Te feszültséget akarsz byte-ban vagy bitben tárolni? Nemá!"
És a végére a főpoén:
"amúgy én + programozó vagyok már bocs bob"
Egy programozó akinek magyarázni kell, hogy hogy 8 biten hány érték tárolható:)))))))))))))))))))))
2006. márc. 08. 09:29 | válasz | #232
Azért ez a 64 bit 1 idegsejt dolog ez elég necces. Kezdjük ott, hogy ugye azt is le kellene tárolni, hogy mely másik idegsejtekkel van kapcsolatban, plusz hogy ezek a kapcsolatok milyen erősségűek, aztán máris nem elég a 64 bit. Nameg a dolog másik fele az, hogy a jelenlegi agymodell nem magyarázza meg, hogy az ember miért képes arra az agyával amire képes. Pl az új dolgok alkotására abszolúte nem ad magyarázatot. Ha az agy úgy működne, mint ahogy a mai kutatások alapján hiszi a tömeg, akkor egyetlen találmány se születhetett volna meg az emberiség története alatt (hiszen csak tárolni tud, meg előhozni). Egyszerűen a dokik széttrancsíroztak pár agyat, aztán leírták mit látnak, meg hogy nagyjából hogy működhet. Kb annyi, mintha egy pigmeust leültetné egy autó elé, aztán leírná hogy valami varázserő hajtja a kerekeit - ha egyátalán rájön, hogy a kerék forgása viszi előre a verdát. Motor meg váltó meg benzin azok szerinte goauld varázslatok.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy jelenleg végtelensok bittel se tudjuk az agy működését modellezni. 64*akármennyi bitünk már volna, csak sajna az agy nem digitális kicsit se. Mértek benne áramot? És, ez azt jelenti hogy elektromosan működik? Ha van egy virágkapád, és áramot vezetsz bele, az attól elektromos lesz? Nem hinném...
Arról már nem is beszélek, hogy az se feltétlenül helyes nézet, hogy az agyhoz kötünk minden gondolkodási, érzelmi funkciót. Nincs bizonyítva, csak valaki definiálta axiómának, a többiek meg jobb híján elfogadják.
Másik dolog, hogy jelenleg görcsösen erőlködnek azon, hogy az AI az az emberi agy másolata legyen (neuronhálózatok, stb). Amellett hogy az agy működését nem ismerjük, az sincs sehol se definiálva, hogy csak egy agyszerűen működő valami lehet képes emberi gondolkodásra. Sőt. Jelenleg ott tartunk, hogy a neuronhálózatokat sok1000x nehezebb tanítani, mint mondjuk 1 kutyát. Az, hogy az áttörés mikor fog bekövetkezni - meg hogy bekövetkezik-e egyátalán - az eléggé megjósolhatatlan. Ha bekövetkezik, azt észre fogjuk venni, mert 1-1 előrelépés akár milliárdszoros hatékonyságnövekedést is jelenthet. Pl vannak feladatok, amikről 10 éve simán bebizonyították, hogy megoldhatatlanok belátható időn belül (azokkal az algoritmusokkal amik akkor voltak, pl. neuron hálózatokkal). Aztán jött pár fazon megalkották az evolúciós algoritmusokat, és elkészítették a szoftvert ami 10 másodperc alatt eredményt produkál. Persze nem AI, mert gyakorlatilag nem gondolkozik, viszont úgy oldja meg az adott, speciális feladatot mint egy igen okos ember. Gondolkozott helyette a programozója - viszont az eredmény magáért beszél. Szóval ez is lehet pl egy fejlődési irány, bár köze nincs az emberi agy jelenleg ismert strukturájához, mégis működésében elég komoly hasonlóságokat mutat. Ha másra nem, arra talán jó, hogy a fejlesztők elkezdjenek azon gondolkdoni, hogy talán nem a neuronhálózatok az egyetlen lehetséges út, lehet hogy az egy zsákutca.
2006. márc. 08. 05:40 | válasz | #231
Lehet nem szabadna az üzeneteim restaurálásával foglalkoznom. Egyébként, milyenek is közelebbről a neuronhálók?
Annyit azért nem tudok, mint szeretnék. Az eredeti gondolat (asszem) az volt, hogy a robotok vajon képeesek lesznek-e túlszárnyalni a képességeiket egy adott szinten.
Mondjuk a rövid táv, hát igen. Emberi irányítás, hát igen.
Amíg az AI nem igazi AI, csak nagyon leegyszerűsített vmi, addig remélem magunk ellen való használat híján biztonságban vagyunk, de a háborúk veszteséglistái kicsit egyoldalúbbak lesznek, na mindegy, nem emlékszem, agyam fogni nem rendesen.
dez  
2006. márc. 08. 01:43 | válasz | #230
Hát nem tudom, én azt vettem ki belőle, hogy talán arra gondoltál, egy igazán kimagasló, egyedi tehetség valami vadonatúj dolgot tudhat lértehozni, amire mások nem képesek. De nem mindig ők az egyedüliek. (Erre vonatkozott a #91-es.)
Ha arra utaltál ezzel, hogy ennek a BigDognak a fejlesztőgárdájában is ilyen hatalmas elmék vannak, nos én nem hiszem, hogy így lenne. Csak a korábbi esetekből tanulva már tudták, hogy ne próbálkozzanak, hogy nehogy túl nagy fába vágják a fejszéjüket, stb. Persze ügyesek, nem arról van szó.
Vagy ha nem erre gondoltál, akkor tényleg nem tudom, hogy mire.
2006. márc. 07. 22:14 | galéria | válasz | #229
Mindegy hagyjuk, látom nem igazán értetted meg amit mondani akartam...
2006. márc. 07. 22:04 | válasz | #228
20 éven belülé cirka lesz is baj bőven az új jövevényekkel.:-)
2006. márc. 07. 21:48 | galéria | válasz | #227
Semmi gond,ez még volt bennt amikor elkezdtem gépelni.
dez  
2006. márc. 07. 21:48 | válasz | #226
Nos igen, csak egy materialista szemléletű személy számára egyértelmű, hogy csak idő kérdése, mikor érik el az ember színvonalát (mindenben). És mint tudjuk, a materializmus egy - bár tudományos alapú, de - nem bizonyított eszme. Viszont, nyugodtan elérhet a mesterséges intelligencia egy olyan szintet, ami már képes igen komoly gazdasági, etikai, stb. problémákat szülni (vagyis gyakorlatilag társadalmi feszültségeket generálni, stb.).
dez  
2006. márc. 07. 21:26 | válasz | #225
Igen, ha ebből indulunk ki, az idegsejtek összesen ennyi állapotban lehetnek. De: ebbe még nem számoltuk bele a közöttük lévő összeköttetéseket, amik bonyolítják a kérdést, mert egyrészről tovább növelik a variációk számát, másfelől viszont korlátozzák a lehetséges állapotok számát.
dez  
2006. márc. 07. 21:19 | válasz | #224
Nos, miután kipihentük roliika agyrövidzárját :), talán kicsit térjünk vissza a témára.

"egyébként szerintem az is lehetséges, hogy a gépek nem írtják ki az embert, mert szükségük lesz ránk."

Ne menjünk ennyire messzire. Sokkal előbb lesz probléma, hogy már elég sokat fognak tudni, de emberi irányítás alatt. És az ember nem mindig bánik jól a kezében lévő hatalommal.

"Naiv, realista, racionalista (remélem) hozzászólásként megjegyeztem, hogy a gépek sohasem lesznek képesek túllépni programozásukon (Asimov robottörvényei jól jöhetnek), mégha tanulnak is, mert akkor már nem ugyanazok a gépek."

A neuronális hálós gépek nem programozottak lesznek (viselkedési szempontból). Az nyitott kérdés, milyen szintet érhet el az intelligenciájuk. De szerintem elég magasat.
2006. márc. 07. 21:10 | válasz | #223
Lehet bár nekem csak 15-re jött ki.:-) Háttő..normál esetben neuron nem képződik újra, de elhalni valóban elhal. de nem számottevő ez az adatmennyiség, ha nem iszik, ill drogozik valaki.
2006. márc. 07. 21:05 | galéria | válasz | #222
Még ha csak egy igen-nemre képes egy sejt akkor is mekkora szám lesz a vége! Ráadásul a kapcsolatok nem állandóak. Időnként elhalnak és újraképződnek.

A bátyus csendben megjegyzi, hogy neki azt tanították, hogy az agy kapcitása kb.30-40TB, de ez nem 100%. Nem pontosan emlékszik. :)
2006. márc. 07. 21:02 | válasz | #221
Hát látjátok, mit össze találgattok itt.
Erről már többször is szó volt:
amíg nem ismered konkrétan mi is az intelligencia, az én-tudat, igazából hogyan is működik az agy ( emlékezés, tanulás ) addig miről is beszélünk?
Találgattok itt, mennyi adat fér az agyban????
Hány bites 1 neuron?
Amíg a fizika be nem ismeri, h látókörén kívül is vannak dolgok, addig biztonságban vagyunk a robotoktól :)
Aztán, mikor eljut eme megvilágosító felismeréshez, rá fognak jönni, h az egész nagy tudásuk igazából csak 1 pontnyi kis pötty a végtelen igazi tudáshoz képest.
2006. márc. 07. 21:00 | válasz | #220
Ja byte-onként írtam, papírról mert elfelejtettem volna ha fejből írom, a kicsi agykapacitásom végett.:-DD
2006. márc. 07. 20:59 | válasz | #219
:-DDDDD Vagy inkább mintha fáradt lenne...
dez  
2006. márc. 07. 20:59 | válasz | #218
Hmm, ha ezt valóban te írtad, akkor azt kell hinnem, hogy azóta komoly agyi sérülést szereztél, ami amnéziát okozott. Vagy lehet, hogy végig úgy írtad a programot, hogy 1-1 byte-ot csak 0..63 terjedelemben használtál??? :D (Csodálkozhattál, amikor az alsó 6 bit "túlcsordult" a felső kettőbe... "Eltűnt a fizikai síkról, de a számítógép valahonnan mégis tudta." :) )
dez  
2006. márc. 07. 20:52 | válasz | #217
Kissé mintha be lennél szívva... :P
2006. márc. 07. 20:50 | válasz | #216
Tessék elolvasni #202 ezt is.
2006. márc. 07. 20:49 | válasz | #215
Csak úgy jön.:-D 1 Álomfejtő+ 1 lottó gen van benne. Úgysem a témáról szól már régóta a ...ez.:-D
2006. márc. 07. 20:48 | galéria | válasz | #214
Mi az a 8x8=64? 8 bit az 8 igen-nem döntés összes lehetséges kombinációja. Teát 2 dötnés 8-szor 2 féle : 2*2*2*2*2*2*2*2=2^8=256 (Matematikailag asszem ezt szakszerűnen ismétléses variációnak hívják,tehát fent a szót köznapi értelemben használtam). Ezen akkorát kell röhögnöm, hogy az már fáj, pedig én csak gépész leszek...(programozó bátyus is sírva röhög melettem)

Az agykutatás nagyon bonyás téma, nem kéne matematikai és számítógépes adattárolással összemosni. Az agyban a a csodálatos, hogy az elmékeket úgy tűnik, különböző idesejt csoportok más-más akitvizálásával éri el az agy. 200 milliárd idegsejtet hány féle képpen lehet aktíválni ha minden emlék csak 2 idegsejt egyidejű "aktíválásával" érhető el? És 200 egy csopor? 200-at hány féle képpen tudsz kiválasztani? Ráadásul egy idegsejt többel is összeköttetésben van nem csak két másikkal.
2006. márc. 07. 20:48 | válasz | #213
Már rájöttem kösz, egyébként a matek nekemis szent, csak én lenni hülye nagyon sokszor, mivel vmi hülye okoskodási ösztön átírja a központi irányítórendszerem
2006. márc. 07. 20:48 | galéria | válasz | #212
Ez most hogy jön ide??? Egyébként sem nyitok meg mindenféle exe-t....
2006. márc. 07. 20:45 | válasz | #211
Inkább kritizáljátokEZT!
Én csintam, álmoskönyv benne van az egész Krúdy -féle.
Majd mailban léci írjátok meg mi az ami még jó lenne bele..stb... oldalam még nix kész, nem volt rá idő.
2006. márc. 07. 20:43 | galéria | válasz | #210
Miért érdekel az ASCII kódtábla? Az csak egy egyezményes módszer, hogy egy 8 bites numerikus adathoz egy látható (vagy nem látható) karaktert tudjunk rendelni. 8 biten 256 különböző értéket tudunk tárolni.

Ez így van. Ezzel nem lehet vitatkozni. Gondolg át: két biten hány értéket tudsz tárolni? Négyet: [00, 01, 10, 11]. Ez a [0..3] intervallum. Ez matematika, számítástechnika, és minden, ami szent. ÁÁÁÁ!!!

[1011001]
2006. márc. 07. 20:42 | válasz | #209
igaz, igaz
dez  
2006. márc. 07. 20:42 | válasz | #208
Ja, az, még hogy programozó...

Az jó, hogy van fantáziád, de azért "némi" tárgyi tudás nem ártana... :)
2006. márc. 07. 20:41 | válasz | #207
Nekm lenni agyam nichts
2006. márc. 07. 20:41 | válasz | #206
én lenni hülye, bocs
2006. márc. 07. 20:40 | válasz | #205
tom, de azon ottvan 00000000-tól 11111111-ig a számok, ezért hoztam elő
2006. márc. 07. 20:39 | válasz | #204
bennevan, de úgyis csak 255 a 00000000-tól az 11111111-ig
dez  
2006. márc. 07. 20:38 | válasz | #203
Kit érdekel az ASCII tábla? Egy bájtban nem csak az ASCII táblában definiált kódok szerepelhetnek.
2006. márc. 07. 20:38 | válasz | #202
De állat vagyok! :-DDDD
dez  
2006. márc. 07. 20:37 | válasz | #201
Értsd már meg: 256 variáció. 0-tól 255-ig.
2006. márc. 07. 20:37 | válasz | #200
megnézem
2006. márc. 07. 20:36 | válasz | #199
A 00000000-t tényleg kifelejtettem, de az nem szerepel az ASCII kódtáblában, ha jól emlékszem
2006. márc. 07. 20:35 | válasz | #198
8 biten tárolható adatok 2^7+2^6+2^5+2^4+2^3+2^2+2^1+2^0=128+64+32+16+8+4+2+1=255 tudtommal, de igazad van.
dez  
2006. márc. 07. 20:35 | válasz | #197
Igen, én is ezt írtam. Több bemenet - egy kimenet.
2006. márc. 07. 20:34 | válasz | #196
Elszámoltam magam bocsi! :-(( Késő van...de amúgy csak 255. :-P :-)