Megszületett az első ember alkotta "csillag"
2006. február 24. 11:59, péntek
Január 28-án egy lézerfény ívelt a magasba, létrehozva az első mesterséges csillagot a déli égbolton, ami lehetővé teszi a világegyetem minden eddiginél részletesebb tanulmányozását.

Hirdetés

Az ESO (European Southern Observatory) tudósai újabb jelentős mérföldkő elérését ünnepelhették a VLT (Very Large Telescope) tömb otthonául szolgáló chilei Cerro Paranalon. Az ESO, a Max Planck Intézet Földönkívüli Fizika és Csillagászati részlegeinek mérnökeiből és tudósaiból álló csapat ötévnyi munkája eredményeként január 28-án egy lézerfény ívelt a magasba a VLT negyedik 8,2 méteres távcsövéből, a Yepunból. Ezzel létrehozták az első mesterséges csillagot a déli égbolton, ami lehetővé teszi a csillagászoknak a világegyetem minden eddiginél részletesebb tanulmányozását.


Mesterséges csillag Paranal felett

Bár a mesterséges lézer iránycsillag (LGS) húszszor halványabb a szabad szemmel látható leghalványabb csillagnál, elég fényes ahhoz, hogy az adaptív optikák képesek legyenek megmérni és ellensúlyozni a légkör torzítását, ami a turbulenciák miatt korlátozza a földi távcsövek által elérhető képélességet. Az adaptív optikai rendszerekkel eddig is kiküszöbölhető volt a fenti probléma, melynek köszönhetően a felvételek olyan élesek, mintha az űrben készültek volna. Az adaptív optikának viszont szüksége van egy közeli, tájékozódási pontul szolgáló csillagra, aminek viszonylag fényesnek kell lennie, a fény azonban lekorlátozza az égbolt vizsgálható területét.

Ezt kiküszöbölendő született meg a nagy erejű lézer által táplált mesterséges csillag, ami igény szerint ki- és bekapcsolható, tovább fokozva az adaptív optikai rendszerek alkalmazhatóságát. Az 50 centiméter széles, sárgás lézersugár egy ragyogó nátrium atom réteget hoz létre a légkörben 90 kilométeres magasságban. A lézernek a Yepun alatt elhelyezkedő laboratórium ad otthont.


Pillanatkép a laboratóriumból

Az LGS beüzemelését 12 nap intenzív tesztüzem követte, ez idő alatt a Yepun két adaptív optikai eszköze, a NAOS-CONICA leképező és a SINFONI spektrográf használta csillagászati felvételeik felbontásának javítására, ezzel február 10-én lezárult az LGS első fázisa. A második fázisra, melynek célja a teljesítmény finomítása, valamint a működés optimalizálása, tavasszal kerül sor, és csupán ezt követően használhatják majd a csillagászok, várhatóan az év második felétől.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
G0blin  
2006. feb. 28. 14:47 | válasz | #40
huhh... megyek és világítok zseblámpával magamnak némi kaját.
Kryon  
2006. feb. 28. 10:39 | válasz | #39
Ezt úgy használják,hogy a "műcsillag" viszonyítási pontot képez.Ennek ismerik a pontos fényességét és az elhelyezkedését.Amikor egy csillag fénye áthatol a légkörön,akkor ezt a légköri hatások torzítják,elmosódottá teszik.A műcsillagból visszaérkező fénnyel ugyanez megtörténik,és rá pont olyan torzító hatás hat mint az éggömb azon tartomágyában lévő igazi csillagok fényére.Ezért ha sikerül élesre állítani a műcsillag képét (ami viszonylag könnyű,mert ennek adatait ismerik,így tudják,hogy mit kéne látni),akkor a megfigyelt igazi csillagok képe is éles lesz,a légkör zavaró hatása így ki van küszöbölve.....
Nuki  
2006. feb. 26. 21:57 | galéria | válasz | #38
mégis hogy fellőnek egy lézert az égbe, hogy tudják jobban megállapitani a többi távolságát, stb? én ettől nem nagyon lettem okosabb:|
2006. feb. 26. 19:05 | válasz | #37
Nyilván valami olyan frekvencián kell működtetni, amiben a legkisebb az elnyelés.
Su0my  
2006. feb. 26. 15:51 | válasz | #36
NEM KELL HOZZÁSZÓLNI
2006. feb. 26. 13:21 | válasz | #35
Most hogy felnézek a KÉK égre (tegyük fel hogy kék) belátom hogy igazad van!
Ami gondolatmenettel én ügyeskedtem, az az elhajlásra épített, ami légüres térben, vagy nagyobb hullámhosszon jó, de rövidebb hullámhosszon, közegben jelentősebb a diszperzió.

Köszönöm, hogy visszarángattál a helyes útra!
2006. feb. 26. 12:52 | válasz | #34
K.András   "Rest in Peace K.András" 
2006. feb. 26. 08:02 | galéria | válasz | #33
Én csak azt nem értem, hogy a sárgás lézer miért piros?
Ironka  
2006. feb. 25. 15:56 | válasz | #32
"Amikor a fény a légkörön vagy más, nagyon apró, lebegő részecskékből álló anyaghalmazon halad át, természetesen kölcsönhatásba lép az anyag részecskéivel. A kölcsönhatás során a részecskék elektromos töltései rezgésbe jönnek, és másodlagos gömbhullámokat bocsátanak ki. Ha a hullámhossz összemérhető a részecskék méretével, a "visszaverődés" hasonló a résen való elhajláshoz: minél kisebb a szóró részecskék mérete, annál nagyobb a szórás.



Ez természetesen fordítva is igaz: adott méretű részecskék esetén annál nagyobb a szórás, minél kisebb a hullámhossz. A jelenséget Rayleigh vizsgálta először, és megállapította, hogy ez a kapcsolat nagyon erős, a szórt fény intenzitása a hullámhossz növekedésével rohamosan csökken. (Az intenzitás a hullámhossz negyedik hatványával fordítottan arányos.)"

Remélem segítettem és nem fogsz hülyén meghalni... ;)
2006. feb. 25. 13:39 | válasz | #31
a címet jó lenne mihamarább korrigálni szerintem, mert így a gyomrom fordul fel...
2006. feb. 25. 13:16 | válasz | #30
Ezen vagy fennakadva? :)
Nem akarom lebeszélni az illetékest a cikkfordításokról, de kicsit mélyebben bele kéne ásnia magát a témába, hogy értelmes szöveget olvashassunk. Ez így ezer sebből vérzik.
2006. feb. 25. 13:12 | válasz | #29
"(A rövidebb jobban szóródik.)"
Ebben biztos vagy? Nekem fordítva lenne logikus. Már csak abból indulok ki, hogy az elektromágneses hullámokknál (ilyen a fény is, de most rádióhullámok frekvenciatartományánál maradva) hosszúhullámot csak kb gömbhullámként tudunk sugározni, míg mikrohullámokat fél fokos nyalábban is tudunk sugározni pont-pont kapcsolatnál. ha a hullámhosszt tovább rövidítjük, jön az infravörös tartomány, az infravörös lézerről meg tudjuk hogy az előbbiekhez viszonyítva egyenes nyalábban terjed.
Szóval nekem úgy tűnik, hogy az összefüggés amit írtál fordítva áll fenn, de javíts ki, ha tévednék. De ha kijavítasz, akkor írd meg azt is, hogy miben, mert utálnék hülyén meghalni!
2006. feb. 25. 13:11 | válasz | #28
És arra is kíváncsi lennék, hogyan ívelik a lézerfényt???????
( első mondat)
2006. feb. 25. 13:09 | válasz | #27
Szóval hogy szól hejesen :) az a nátriumos mondat?
2006. feb. 25. 11:20 | válasz | #26
szerintem simán látni egy ilyen sugarat. nézzétek meg a kép hátterét: a hátsó ojjektumok már-már ködbe vesznek. szóval bőven elég pára lehet a levegőben, hogy egy ilyen csíknyi fény szóródjon rajta. meg lehet, hogy direkt ment ki a csóka aki fényképezte csinálni egy képet, mert addig sosem látták.
lehet nagyon egyszerűen gondolkodok, egy egy irányfény nem azért irányfény hogy jól lássák? feltételezem ezt a vöröses sárgásat még jól meg tudják "fogni" és nem kell hozzá mindenféle extra infravörös spektrumban dolgozó kütyü.. meg 90 km magasra egy fél méter átmérőjű veszett-erős lasersugár úgy felmegy, hogy egy könnyű ködben is látszódna fenntről.. az hogy a teleszkópon nem látnák az más tészta..
Ironka  
2006. feb. 25. 11:02 | válasz | #25
Nyilván kamu, eleve nem lehetne így látni oldalról, hacsak nem egy sűrű felhőn megy keresztül. Viszont a fényszórás sztem nem csak a látható tartományra korlátozódik, bár nyilván erősen hullámhosszfüggő. (A rövidebb jobban szóródik.)
2006. feb. 25. 08:10 | válasz | #24
Az a piros csík a képen gondolom kamu, kétlem, hogy látható tartományban dolgozna (akkora lenne a fényszórásból adódó veszteség, hogy ihaj).
Zocsi  
2006. feb. 25. 02:57 | válasz | #23
Ez elég komoly!
2006. feb. 25. 00:16 | válasz | #22
Na még egy pár év és utazhatok nyaralna a Föld 2 re.
A csillagok után jöhetnek a bolygók meg a holdak.
KaBuTo666   2005. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. feb. 24. 21:59 | válasz | #21
már az égitesteket is technologiával akarják előállítani..látom nem elég nekik az,amit eddig láttunk a világűrben,ugylátsszik többet akarnak,vagyis mesterséges égitesteket....
dez  
2006. feb. 24. 21:41 | válasz | #20
Ehm, jogos. :) Úgy értettem, világos, de matt, fényt szórtan visszaverő, homogén felület.
stanci  
2006. feb. 24. 21:35 | válasz | #19
Milyen az a fényes, de matt felület?
dez  
2006. feb. 24. 20:32 | válasz | #18
Jah, tapasztaltam. Pár éve egy alacsonyra állított sugár pont telibe kapott. Azóta ha fényes, de matt felületre nézek, látok egy kis halvány pontocskát (szerencsére a fókuszpont fölött kicsivel).
2006. feb. 24. 19:50 | válasz | #17
fajint az a sárga szobabicaj a csóka mellett
a feketepiacon a terorristáktól vették az tuti :)
2006. feb. 24. 18:21 | válasz | #15
Az azért kell, hogy ki ne égjen a retinája. Diszkókban már régóta megközelítik a veszélyes értéket, itt meg bőven túllépik.
2006. feb. 24. 18:12 | válasz | #14
Csávónak a képen jó az úszószemcsije....:-D
ge3lan  
2006. feb. 24. 16:27 | válasz | #13
Nem olvastam el az eredeti cikket, de szerintem ide mindent lefordítottak, csak a lényeget nem. Eddig is lézeres műcsillagokkal (guide star) vezérelték az adaptív optikákat. Nem tudom mi az újdonság, talán más a hullámhossz (a lézer előállításához más anyagot használtak), más magasságban látszik a műcsillag, ilyesmi lehet.
2006. feb. 24. 16:14 | válasz | #12
Gondolom a lézerfénnyel gerjesztik a 90 km magasságban található nátriumatomokat, amik a jellegzetes nátriumfényt adják ki magukból. Hogy hogy kerültek fel oba, az nekem sem világos...
uniu  
2006. feb. 24. 16:04 | válasz | #10
Natriumsargan ragyogo.. esetleg.
2006. feb. 24. 15:35 | válasz | #9
Én se tudom, hogy kerülne a nátrium 90Km magasra. Valami elírás lehet...
2006. feb. 24. 15:18 | válasz | #8
" Az 50 centiméter széles, sárgás lézersugár egy ragyogó nátrium atom réteget hoz létre a légkörben 90 kilométeres magasságban."

Ezt a mondatot valahogy nem értem...
Mert azt érteném, h nátriumlézer, de hogyan hoz létre ragyogó nátrium réteget, ráadásul pont 90 km magasságban????
Most ez akkor lézerkard, vagy irányfény???
eke  
2006. feb. 24. 15:12 | válasz | #7
Ez egy referencia fény vazze...amelyen a diffrakciós gyűrűk alakja után a tükrök zónáinak feszítésével létrahozzák az ideális leképezest megközelítő képet.
HöfEE  
2006. feb. 24. 14:31 | galéria | válasz | #6
szerinted miért volt igy irva: "csillag" ?
2006. feb. 24. 14:24 | galéria | válasz | #5
csillag=égitest.

mióta hozunk létre csillagokat???

A cikk címére akadva azt hittem hogy egy új égitestet hoztak létre - mondom megnézem....


Ajánlom a helyes szóhasználatot.
akyyy  
2006. feb. 24. 13:50 | galéria | válasz | #4
vakut nem akarnak használni?:D
dez  
2006. feb. 24. 12:32 | válasz | #3
szurka  
2006. feb. 24. 12:30 | válasz | #2
mit ki nem találnak...
wanek   "Rest in Peace wanek" 
2006. feb. 24. 12:27 | válasz | #1
Blikk.