 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Épp ezt mondom. Azzal a kiegészítéssel, hogy nem "normális" hullám, és a "részecskeállapot" csak egy pillanat, ezért felesleges idekeverni.
|
"de detektáláskor pillanatszerűen összeomlik egy "részecske szerű" állapotba."
Ez csak egy megfogalmazás. A lényeg a pontszerű energiaátadás.
"No itt jön a kérdés, hogy ez az összeomlás mitől van, és hogyan történik."
Igen, ez a nagy kérdés.
"Pl. van aki szerint csak látszólagos, és az okozza, hogy áttérünk a klasszikus modellekre."
Áttérünk, de attól még valóban az történik, hogy egy kvantumállapotú valamiből egy határozott pontszerű fizikai történés "lesz".
|
Van, aki szerint, mint ÉN, néha, nincsis hullám, sem részecske, hanem VMI, ami úgy terjed, mint egy hullám, de amikor csak érzékelni tudjuk, részecske.
Nem tom, de szerintem a kvantummechanika nem egy elmélet, már, hanem egy tudományág, modjuk inkább részecskefizika a neve, csak éppen az egész a kvantummechanikán alapul.
Tudtommal, szerintem.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
"De a "részecskét" csak mi képzeljük oda."
Nem a részecske a lényeg, hanem az, hogy az álalpotfüggvény terjedés közben jól szétterjed a térben, de detektáláskor pillanatszerűen összeomlik egy "részecske szerű" állapotba. No itt jön a kérdés, hogy ez az összeomlás mitől van, és hogyan történik. Pl. van aki szerint csak látszólagos, és az okozza, hogy áttérünk a klasszikus modellekre.
|
"Ez lényegében ugyanaz, mintha részecskeként csapódna be a detektorba."
Látszatra. De a "részecskét" csak mi képzeljük oda. Felesleges bővítmény.
"És ha nem fotonról, hanem mondjuk elektronról van szó, akkor nem cask energiát ad le, hanem mindenféle kölcsönhatásokban vesz részt kvázi részecskeként (térben erősen lokalizáltan)."
De hiszen a fény sem csak energiát ad le... És mint ahogy a fény "ténykedése" is leírható (elvileg) mindenféle nyakatekert hullámfüggvényekkel, ugyanúgy az elektron ténykedése is. (Gondolom, azt nem kell mondani, hogy az elekron is tud interferálni. Mint ahogy minden.)
|
"Az "a kvantumfizika szerint" nem feltétlenül egyenlő "a valóságban". Tehát pl. a kvantumfizika "jósolhat" valamit, de adott esetben nem az köszön vissza a kísérletekben, vagy vice versa."
De tudjuk, hogy a kvantumfizikát tökéletesen igazolják a kísérletek. Úgy gondolom, ez (néhány kivételtől eltekintve) mindenki számára világos.
|
"Csak "valamilyen különös hullámok" (lásd kvantumjelenségek) által szállított energiamennyiség egy adott ponton adja le ezt az energiát."
Ez lényegében ugyanaz, mintha részecskeként csapódna be a detektorba. És ha nem fotonról, hanem mondjuk elektronról van szó, akkor nem cask energiát ad le, hanem mindenféle kölcsönhatásokban vesz részt kvázi részecskeként (térben erősen lokalizáltan).
|
Nemtom mennyire, ott is sugárzás van, én csak erre gondoltam.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
ok, hogy nincs tudatfeltételezés, de vannak időben visszafelé menő és kölcsönható hullámok, furi és kész, a többi jobban tetszik, ez meg nem.
Kösz a linket.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Az "a kvantumfizika szerint" nem feltétlenül egyenlő "a valóságban". Tehát pl. a kvantumfizika "jósolhat" valamit, de adott esetben nem az köszön vissza a kísérletekben, vagy vice versa.
|
Mi nem világos ezen? Arról van szó, hogy az csak egy látszat, hogy "ide csapódik be a foton (mint részecske)". Igazából nincs olyan, hogy részecske. :) Csak "valamilyen különös hullámok" (lásd kvantumjelenségek) által szállított energiamennyiség egy adott ponton adja le ezt az energiát.
Mellesleg, nem csak a fotonról mondható ez el - ugyebár a többi részecske is mutatja az interferencia-jelenséget...
Szerintem.
|
""A kvantumfizika szerint viszont interferenciakép jön létre, ami pl. épp a két rés közti árnyékolt részen a legintenzívebb."
A valóságban is az jön létre. :)"
Természetesen. Ki mondott mást?
|
"A #264-ben leírt megközelítésben nincs olyan, hogy foton, mint részecske, csak egy különleges hullám..."
De én nem arra reagáltam. Egyébként egyáltalán nem biztos, hogy a te megközelítésed jobb (nem is egészen világos).
|
"Ez az egyetlen elképzelés, amit nem szeretek egyáltalán.
Olyan mintha a részecskéknek tudatuk lenne."
Félreérted a fogalmazást. Szó nincs tudatról. Egyszerűen az időben visszafelé terjedő hullámok kölcsönhatnak a részecskékkel, és így azok reagálhatnak távoli és még meg nem történt eseményekre. És ebben az az igazán érdekes, hogy ez csupán egy új interpretációja a kvantumfizika jól ismert egyenleteinek.
|
Inkább úgy mondanám, az egy lehetséges (vagy inkább elképzelhető) magyarázat egy olyan dologra, aminek "nem szabadna megtörténnie" (a klasszikus fizika szerint).
|
"A kvantumfizika szerint viszont interferenciakép jön létre, ami pl. épp a két rés közti árnyékolt részen a legintenzívebb."
A valóságban is az jön létre. :)
|
A #264-ben leírt megközelítésben nincs olyan, hogy foton, mint részecske, csak egy különleges hullám...
|
Általában, sajna.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Csak hogy érdekesebb legyen a foton, felcseréljük a modelljeivel.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Ez az egyetlen elképzelés, amit nem szeretek egyáltalán.
Olyan mintha a részecskéknek tudatuk lenne.
"Azt leszámítva, hogy nem a foton váltogat az üzemmódok közt, hanem mi használunk kétféle modellt felváltva. Valójában nem is az ütközés a lényeg, hanem az, hogy van egy pont, ahol a kvantumfizikai leírásból átváltunk klasszikus interpretációra (Ez általában a detektálás pillanata)."
Ez nekem is ok, csak én nem szeretem ezt a váltogatást, jobban szeretem, mikor elintézik azzal, hogy a mozgást tökéletesen leíró hullámfüggvény úgy viselkedik, mintha igazi lenne, ergo interferál, ez se teljesen ok, de még mindig közelebb áll hozzám. Egyébként a két mondellel csak az a baj, hogy általában inkább úgy állítják be, mint ahogy eredetileg leírtam, tehát hogy a foton váltogat az üzemmódok közt.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
 |
Én se teljesen értettem, mikor olvastam, hogy hogyan is jött oda, de eléggé triviálisan fogalmaztak: a kilépő sugárzás a szembejövő anyagok hatására mikrohullámú sugárzássá lassul.
Én ezt nem értem teljesen.
Arról kvantumhatásról nem mondanál pár szót, mert csak azt hallottam eddig, hogy van, és hogy állítólag lehetővé teszi a feketelyukak sugárzását.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Sőt, van olyan elképzelés is, ami szerint a hullámfüggvény képzetes része időben visszafelé terjed, és a részecskék így kapnak információt előre a teljes kísérleti elrendezésről.
|
"Nem ott igazából arragondolok, hogy kiderül, hogy a megnevezések miatt néha rosszul következtettünk, és igazából se nem részecske se nem hullám, hanem vmiféle szintézise a kettőnek"
Pontosan erről van szó. A kezdetektől világos mindenki számára, hogy se a részecske se a hullám modell nem teljes önmagában, így a foton nem lehet igazából egyik se, hanem valami más, amihez hasonló a hétköznapi világban nincs.
|
"Ahol "árnyéknak kéne lennie", most az interferenciakép sötét sávjaira gondolsz, vagy mire?"
Arra gondol, hogy a klasszikus modell szerint a résekkel szemben lenne csak becsapódás, máshol nem.
A kvantumfizika szerint viszont interferenciakép jön létre, ami pl. épp a két rés közti árnyékolt részen a legintenzívebb.
"szerintem a 10+ millió/milliárd az nem végtelen szerintem"
Tekintve az univerzum 13 milliárd év körüli korát, a 10+ milliárd épp elég sok.
"Honnan tudják, hogy hány éves? Nem nyelődött el közben, és keletkezett mondjuk egy tök ugyanolyan, csak másik?"
A vákuumban nincs ami elnyelje. Ha meg mégis, akkor megváltozik sok tulajdonsága, nem lesz belőle éles kép a távcsőben.
|
"Már elmondtam, hogy KÖZVETETTEN, és hogy hogyan következtették, ki."
Értem, hogy közvetett, de én eddig úgy tudtam, hogy elvi lehetőség sincs a kimutatásukra, se közvetlen, se közvetett. Ugyanis nem létezhet kölcsönhatás a két világ közt.
"De mondjuk már Hawking is mondott vmi kvantumhatást a feketelyukban"
Az teljesen más tészta.
|
"foton keletkezik, átvált hullámüzemmódra, terjed, mint hullám, és elnyelődéskor, teljesen véletlenszerűen megjelenik a hullám vmely pontján, mint részecske, aztán eltűnik."
Ez ok. Azt leszámítva, hogy nem a foton váltogat az üzemmódok közt, hanem mi használunk kétféle modellt felváltva. Valójában nem is az ütközés a lényeg, hanem az, hogy van egy pont, ahol a kvantumfizikai leírásból átváltunk klasszikus interpretációra (Ez általában a detektálás pillanata).
"foton keletkezik, megy-megy, elnyelődik, mint részecske, mivel molekulákkal is képesek megcsinálni, ezért nem mondható, hogy tömör golyókat lövünk, de a becsapódási valószínűséget megadó hullámfüggvény úgy viselkedik, mintha igazi lenne, tehát interferál, nem tudjuk ellenőrizni, mivel nem láthatjuk a fotont, anélkül, hogy ne hatnánk rá."
Ezt viszont egyáltalán nem értem.
"Az egyébként nem lehet, hogy a foton, vmiképpen (mint részecske) kölcsönhatásba lép a rések anagával."
De. Egész biztosan kölcsönhat vele. |
Egyre jobb.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
A foton, az elképzelhetetlenül hihetetlen... :P
|
Ja, szerintem egy egész könyvet lehetne teleírni vele, cím: A fény különös tulajdonságai-Foton: hullám v. részecske, esetleg vmi más?
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
A hétköznapi emberek többsége csak a XIX.sz.-ig ismeri a fizika történetét. Pedig a XX. volt az igazán izgalmas, és valószínű nem értek véget még a meglepetések.
|
Mielőtt nekiállsz találgatni, nézd meg, mit tud még! :)
|
Hát, a régi vágású részecske képet el is lehet felejteni, és az is biztos, hogy nem egy "normális" hullám, mert ez a kétréses interferencia dolog még csak az első a különös tulajdonságok sorában.
|
Egy felhő!!!! Mint az elektronfelhő! Csak kicsiben, mondjuk.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
kb. Egyre jobb, lehet hogy mégis itt lesz a megfejtés???
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Nem ott igazából arragondolok, hogy kiderül, hogy a megnevezések miatt néha rosszul következtettünk, és igazából se nem részecske se nem hullám, hanem vmiféle szintézise a kettőnek, vmiféle csak nagyságrendileg határozott kiterjedésű hullám, na ezt aztán jól megasszontam.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
"Olyan, mintha menne valamerre!" :P
|
Vagyis nem most találtam ki, csak most fogalmaztam meg, ebben a szórendben. Persze bőven lehetne még rajta csavarni.
|
Hát szerintem se egy golyó, nem tömör golyó, hanem vmi, ami olyan mintha lenne vmekkora, vagy nem?
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Kösz, most találtam ki, de azt hiszem, a fizikusok is kb. így gondolják.
|
Úgy érted, kiderül, hogy mégiscsak golyó szerű részecske?
|
"akkor a fotonOK becsapódásaI kirajzolják az interferenciaképet"
Itt még indokolt a többesszám, mert a teljes képhez természetesen több foton kell.
"akkor nem szabadna nekiK így becsapódniUK"
Itt viszont már nem, mert egy foton sem úgy viselkedik, ahogy a klasszikus fizika alapján várnánk.
"beszkenneljek egy diagrammot az egyik John Gribbin-es könyvből, hogy milyen képeket kapunk a két esetben"
Felesleges, már elhangzott, nem?
"vagy, ha jól emlékszem nektek megvannak a könyvek, megnézitek ti."
Nekem nincs.
"A paradoxont még nem oldották meg"
Kvázi megoldották. Lásd #264. Persze nem biztos, hogy ez a végső válasz.
"a paradoxon megoldásához végig kellene tudnunk követni pontosan a foton útját, fotonnyi potossággal, ha ez meglenne, egy csomó mindent fel lehetne fedezni így."
Ilyen szempontból nincs útja, mert nem egy golyó.
|
Tetszik ez a megfogalmazás.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Illetve inkább úgy mondanám, hogy az energia terjed hullám alakban, és egyszercsak (bizonyos feltételektől függően) egy adott ponton átadódik. Az a "foton becsapódása".
|
Akko majd kiborul a bili.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Mondjuk én egyszer így képzelem el, egyszer úgy, még nem sikerült dönteni melyiket részesítsem előnyben a két hipotézis közül, de vmiért szerintem a megoldás nem itt fog megszületni, hanem az első tökéletesen behatásmentes érzékelésnél.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Ez az egyik feltételezés, nekem semmi bajomnincs vele, csak azzal volt bajom, hogy egyetlen fotonra lett kenve az interferenciakép kirajzolása, aztán kialakult egy érdekes vita a két teljesen egyenértékű hipotézisről.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Utána is írtam érdekeset: nem lehet, hogy vmi hat a fotonra, ami azt is eredményezheti, hogy elhajlik a pályája a réseknél?
Nem tudjuk megnézni konkrétan mit csinál a foton, miközben eljut a generátortól a detektorig. Csak azt tudjuk, hogy arészecskék, ha magára hagyjuk ezt a zárt rendszert, akkor a fotonOK becsapódásaI kirajzolják az interferenciaképet, azt nem tudjuk, hogy vagy miért, de ez történik, és ha tömör golyónak tekintenénk, amivel viszont nem értek egyet, de attól még részecskének nevezem, akkor nem szabadna nekiK így becsapódniUK, beszkenneljek egy diagrammot az egyik John Gribbin-es könyvből, hogy milyen képeket kapunk a két esetben, vagy, ha jól emlékszem nektek megvannak a könyvek, megnézitek ti. A paradoxont még nem oldották meg, csak kiterjesztették az összes mikrokozmoszban lavő részecskére, a paradoxon megoldásához végig kellene tudnunk követni pontosan a foton útját, fotonnyi potossággal, ha ez meglenne, egy csomó mindent fel lehetne fedezni így.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Azt persze jól írod, hogy nem a foton érkezik meg tulajdonképpen egy adott helyre, hanem ott vált át a nagyobb kiterjedésű hullám egy energiacsomaggá.
|
"Ahol "árnyéknak kéne lennie", most az interferenciakép sötét sávjaira gondolsz, vagy mire?"
Dehogy. Hanem a rések kivetített képére, és az így kialakuló árnyékra. Tehát arra az esetre, amiről te írtál, tehát amikor a fény vagy az egyik résen megy át, vagy a másikon.
|
Erősen fogalmaztam bocs.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Egy lehetséges tévedésre való rámutatás nem feltétlenül lehordás. És más sem utalt szerintem arra.
|
"de a becsapódási valószínűséget megadó hullámfüggvény úgy viselkedik, mintha igazi lenne"
Érdekes megfogalmazás. :)
"tehát interferál, nem tudjuk ellenőrizni, mivel nem láthatjuk a fotont, anélkül, hogy ne hatnánk rá"
De tudjuk: a foton nem olyan helyekre érkezik, mint várható volna + olyan helyekre érkezik, ami csak akkor lehet, ha interferál.
|
De tényleg, inkábbtégy fel egy kérdést, mert elakadtam.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Ahol "árnyéknak kéne lennie", most az interferenciakép sötét sávjaira gondolsz, vagy mire?
Mert assszem az is egy alaptézis, hogy nincs lehetetlen, csak nagyon kis valószínűségű.
BiroAndras: szerintem a 10+ millió/milliárd az nem végtelen szerintem, de az, hogy elnyelődik, keletkezik, eléggé behatárolja, tehát max. végtelenül lassú, tart a 0-hoz a "sebessége" az időnek bla...bla...bla igazad van lényegtelen
Honnan tudják, hogy hány éves? Nem nyelődött el közben, és keletkezett mondjuk egy tök ugyanolyan, csak másik?
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Azt hittem, hogy csak lehordassz kicsit.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Melyik része új felvetés a #215-nek?
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Vennéd esetleg a fáradtságot, és válaszolnál a #215-ös felvetésemre?
|
Az egyébként nem lehet, hogy a foton, vmiképpen (mint részecske) kölcsönhatásba lép a rések anagával????????????????????
 már megint nem tok írni.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Az a megfogalmazás a rel. elm. előtt született, és nem ad maradéktalan magyarázatot, de Einstein pl. a Lorentz-transzformációkat használta fel hozzá, csak módosított rajtuk, és asszem az időre is kiterjesztette őket. Mivelhogy ő mondta ki először, hogy az idő és a tér egységes tér-időt alkot. Ha jól emlékszem az Isten egyenlete c. könyvben olvastam, ami pont erről szól, a gyorsuló tágulás mellett persze.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Már elmondtam, hogy KÖZVETETTEN, és hogy hogyan következtették, ki. De mondjuk már Hawking is mondott vmi kvantumhatást a feketelyukban, ami miatt az pulzál. És sajna én nem az interneten tájékozódom túlnyomórészt, ezért nem tok linket mutatni, és már nem tom hol olvastam.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Sőt már tegnap is eszembejutott néhány dolog.
Tök jó a KFKI lézertechnológiai laborja, keveredik a 20-30 éves technika a maival, van egy kis különbség.
A kétfajta megközelítést addig nem tudjuk bizonyítani, amíg behatunk az érzékeléssel, tehát fennáll a határozatlansági reláció. szerintem.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
A lézeresekre napközben rájöttem.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Reggel teljesen elveszett a konklúzióm.
megpróbálom most durván összefoglalni:
1. Tök ugyanarról a kísérletről beszélünk, tök ugyanazokról az eredményekről, csak két hipotetikus szemszögből, az egyik az, hogy:
foton keletkezik, átvált hullámüzemmódra, terjed, mint hullám, és elnyelődéskor, teljesen véletlenszerűen megjelenik a hullám vmely pontján, mint részecske, aztán eltűnik.
A másik:
foton keletkezik, megy-megy, elnyelődik, mint részecske, mivel molekulákkal is képesek megcsinálni, ezért nem mondható, hogy tömör golyókat lövünk, de a becsapódási valószínűséget megadó hullámfüggvény úgy viselkedik, mintha igazi lenne, tehát interferál, nem tudjuk ellenőrizni, mivel nem láthatjuk a fotont, anélkül, hogy ne hatnánk rá. Az egyébként nem lehet, hogy a foton, vmiképpen (mint részecske) kölcsönhatásba lép a rések anagával.
Én rés alatt egy üres teret értek, de rést nem tudsz keret nélkül elképzelni, tehát a keretét is beleértem, egyébként szerintem a foton vígan keresztülmegy néhány atomon, mert azok hozzá képest nagyok.
"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!"
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!"Immanuel Kant
|
Az egy ötletes elmélet, de elég gyenge lábakon áll. Tulajdonképpen csak pár megfigyelés látszik alátámasztani, meg némileg maguk a gömbvillámok különös tulajdonságai (de ezeket is csak megfigyelésekből ismerjük). Viszont nem feltétlenül vonatkozik minden gömbvillámra.
|
Bocsi, picit visszakanyarodva az eredeti témához...
Amennyiben a laborban valóban gömbvillámot állitottak elő, és Egely 4-térdimenziós tóruszelmélete működik, akkor valahol a laboron kívül is kellett, hogy egy pici gömbvillám is megjelenjen... nem? 
Az élet olyan, mint egy motor: ha nem megy, be kell rúgni.
|
"Ja, hogy a fény elhajlása a rések mentén? És ha eltekintünk tőle???"
Nem tekinthetünk el attól, amit éppen vizsgálunk.
"HA eltekintünk mindenféle elhajlástól, visszaverődéstől és mindenféle egyéb behatástól, akkor a lézerfény nem koherens???"
De koherens. Csak nem 100%-ig, csak mondjuk 99%-ig. De ez igazából lényegtelen.
Ami számít az éppen az elhajlás meg a többi olyan jelenség, ami a hullámtermészettel együtt jár.
|
"Szerintem egyébként tök mindegy, ha ugyanolyan a kisérlet lefolyása, a berendezések, stb. ott is sok foton van, nagy számok törvénye.
pl. ha feldobsz egy 10 Ft-ost az 50-50% eséllyel esik vmelyik oldalára, ha 200 millió tízessel csinálod különböző helyeken mondjuk 400-szor, akkor is 50-50% lesz az eloszlás a fej és az írás közt."
Van egy olyan érzésem, hogy te alapvetően félreérted a kísérlet lényegét.
Nem az a lényeg, hogy milyen eséllyel megy át a foton a réseken, hanem az, hogy az átmenő fotonok milyen mintázatot rajzolnak ki a képernyőn. Ez a mintázat pedig alapvetően különbözik a részecske és a hullám model esetén. A kísérlet éppen annak hullám tulajdonságok kimutatására született.
|
"Ugyanis tudtommal a lézer egy irányított fényt kibocsátó eszköz, én arra gondoltam, hogy beteszel egy lézert mondjuk a kétréses kísérlet fénygenerátosa helyér, akkor mi van, azon kívül, hogy a fény össze-vissza verődve a falon, végül kirajzolja az interferenciaképet"
Teljesen rosszul képzeled el a dolgot. A lézerel úgy lövünk a résekre, hogy a sugáron belül legyen mindkét rés. És persze fényelnyelő anyagból kell lennie a falnak, hogy a visszaverődés ne kavarjon be. Minket csak azok a fotonok érdekelnek, amik egyenesen átmennek a résen.
|
"Ott csak egyidőben nincs több foton, de a kísérlet egészében több foton van, a nagy számok törvényeinek tök mindegy, hogy mekkora időintervallumban számolsz."
De interferencia csak akkor jön ki, ha létezik egy hullám, ami egyszerre halad át a két résen. Attól, hogy golyókat lövünk át felváltva a kát résen nem lesz semmi interferencia.
Szóval ha csak a sok foton együtt alkotna hullámot, akkor az egyesével átlőt fotonoknál nem lenne interferencia.
|
"Egyébként honnan vesszük, hogy a fotonnak nem telik az idő, én inkább azt mondanám végtelenül lassan múlik, mert ugye, ha nem telne, akkor ÖRÖKÉLETŰ lenne, ami egyebár nem igaz, mert elnyelődik, keletkezik, ergo telnie kell vmennyire az időnek."
A végtelen lassan telik az lényegében ugyanaz, mint a nem telik.
Látunk olyan fotonokat, amelyek 10+ milliárd évesek. Ez azért eléggé jó közelítése az örök életnek, nem?
Az elnyelés meg értelemszerűen véget vet a foton létezésének.
"Ha nem léteznének számára távolságok, és az univerzum minden pontját egyszerre érintené, akkor miért csak kb. 300 000 m/s a sebessége?"
Erről szól a rel. elm. A foton számára más az idő és a távolság, mint a külső szemlélőnek. Mi látjuk 300 000 km/s-nek a sebességét. A saját szemszögéből ő végtelen gyors, illetve a távolságok végtelen kicsik.
"de pl. a fény mozgási energiája mekkora tömegnek felel meg?"
E=m*c^2 -> m=E/c^2
"Ja, a tachiont meg KÖZVETLENÜL mutatták ki, ergo feltételezték magyarázatképp, mivel a feketelyukak némelyike pulzál, és vmiféle mikrohullámú sugárzást is kibocsájt az elnyelt anyagból "keletkezett" gamma-fotonokon kívül, ebből arra következtettek, hogy a sugárzás eredetileg c feletti volt, mert ha nem, visszanyelte volna a feketelyuk, szerintük a befelé haladó anyag hatott rá így."
Én úgy tudom, hogy minden kibocsájtott sugárzás az eseményhorizonton kívül keletkezik. Megdobhatnál egy linkkel. |
"egy foton nem interferál saját magával, erre ugyan nem tudod rávenni"
De hát pont arról beszélünk, hogy rávették. Kísérletileg ellenőrizve van, hogy megtörténik.
"A lézerfényt nem fogod tudni rávenni az interferenciaképre"
Ez azért vicces, mert az interferencia kísérleteket pont hogy lézerekkel végzik. Pont a normál fény az, aminél nem látsz interferenciaképet, mert ott annyi féle hullám keveredik, hogy az eredmény egy nagy maszat lesz.
"A rések egyébként miből vannak, mert szerintem atomokból"
A rések épp ott vannak, ahol nincs anyag.
|
A gyorsan rendszer sajátideje telik lassabban a labor rendszerhez képest. Ezt be is lehet bizonyítani, egyik alapvető bizonyított ilyen esemény a pion-probléma
lifshitz.ucdavis.edu/kiskis/phy9hb_04/pion.pdf
az a gond, hogy a pion a felső légkörben keletkezik a kozmikus sugárzás töltött részecskéinek levegővel történő ütközéseinek hatására, élettartama rövid, ezáltal (nem tom pontosan) néhány 10-100 métert tudna megtenni a klasszikus sebességképlet alapján. Viszont valahol sokkal mélyebben a középső (tán még az alsó) légkörben is detektálták. Ennek tökéletes magyarázata az, hogy tovább él. Mivel sajátideje lassabban telik.így messzebbre jut. De ő nem látja, hogy lassabban telik at idő... ő ugyanannyi idő alatt bomlik el, csak minden más telik gyorsabban körülötte.
Az élet olyan, mint egy motor: ha nem megy, be kell rúgni.
|
Te viszont nem :D
Mit csináljak, ha az SG-n még nincsenek görög betűk? 
Az élet olyan, mint egy motor: ha nem megy, be kell rúgni.
|
Oké, megyőztél 
Az élet olyan, mint egy motor: ha nem megy, be kell rúgni.
|
Tehetsz egy szívességet az idióta moderátorral együtt.
Olyan faszságot meg ne csinálj, hogy a v-t egyszer frekvenciaként, egyszer sebességként használod. Ostoba!
|
A különbség a gyorsításban/lassításban van, akkor történik a furcsaság.
|
"a fényt fotonként vizsgálva részecskejelleget mutat, hullámként vizsgálva meg hullámjelleget, (ez egyébként már lentebb elhangzott) a kvantummechanika egyik alaptétele"
Lejjebb írtam, hogy ezt erősen vitatják mostanában.
A csoportsebességes kísérlet pl. itt van elmagyarázva:
http://physicsweb.org/articles/world/13/9/3
Úgy tudtam, hogy az információt ezzel sem lehet gyorsabban szállítani a fénynél, amiben a cikk megerősített. Az egyébként is ugyanolyan paradoxonokra vezetne: üzengetni lehetne a múltba.
|
|
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Gömbvillám a laborból
Hálózatba köthető pacemaker
Érintetlen sírkamra a Királyok Völgyében
Újabb vita a marsi életről
"Elveszett világra" bukkantak Indonéziában
Új japán internetes földrengés-előrejelző rendszer
Számszerű adatok a sötét anyagról
Le a villanykörtével!
