Újabb vita a marsi életről
2006. február 10. 17:58, péntek
Egy Marsról származó meteoritban talált, szénben gazdag anyag újabb lökést adhat azoknak az elméleteknek, mely szerint a vörös bolygón egykor létezett élet.

Hirdetés

Az adatok az 1911-ben Egyiptomban talált, földetérés közben darabokra tört Nakhla meteorit egyik töredékének vizsgálataiból származnak, amit a londoni Természettörténeti Múzeum bocsátott a NASA és a brit Open University rendelkezésére. A Földön minden életfolyamat szénalapú, éppen ezért elsődlegesen azt kell bizonyítani a földönkívüli anyagról, hogy a benne talált "szénhez köthető anyag" nem földi szennyeződés. A kutatócsapatnak azok a tudósok is tagjai, akik 1998-ban egy másik Mars-kőzetben, az ALH84001-ben mikrobai életre utaló jelekre bukkantak.

A Nakhla darabjának felnyitásával a kutatók elé tárult a kőzet belső szerkezete, amit szénvegyületek egy komplex keverékével teli csatornák és pórusok tarkítottak. A csatornákban levő anyag az óceánok mélyén talált vulkanikus üvegbe martakhoz hasonlatos. Mikroszkóp alatt ezek többnyire egy sötét, ágas-bogas, úgynevezett dendrites anyagot alkotnak. Az Open University tudósa, a balszerencsés Beagle 2 Mars-szondája kapcsán elhíresült Colin Pillinger professzor és Kathie Thomas-Keprta, a NASA Johnson Űrközpontjának kutatója szerint kizárt, hogy a szenes anyag kívülről, a földi közegből került volna a meteorit belsejébe.

A Nakhla begyűjtése a földetérést követően azonnal megtörtént, ellentétben az ALH24001-el, ami 16 000 évet töltött az Antarktiszon. Pillinger professzor és munkatársai, akik közvetlen izotópos elemzéseket végeznek a mintákon, maguk is elismerik, hogy létrejöhet földi szennyeződés a meteorit szeletkék elemzésre való előkészítésekor, azonban az ehhez használt epoxy szén-nitrogén aránya merőben más, mint a kőzet ereiben talált szenes anyagé.

A Nakhla kívülről és belülről. A nagyításon a dendrites anyag látható

Ugyanakkor a geológiai tudományok szakértői azzal érvelnek, hogy a meteoritban talált szén nem feltétlenül biológiai eredetű, hozzátéve, hogy a mikroszkópos vizsgálatokkal messze nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni az eredetet illetően. A Nakhla meteoritban fellelt szén izotópjainak egy korábbi vizsgálata olyan összetevőre bukkant, melynek több mint háromnegyed része nélkülözi a szén-14-et, amit minden földi életforma tartalmaz, ezért erről az összetevőről azt feltételezték, hogy egy Marsról származó szén.

Ha valóban a Marson került a kőzetbe, akkor sem feltétlenül ott alakult ki, elképzelhető, hogy a kőzetdarabot kiszakító másik űrkőzetből származik, arról nem is szólva, hogy ezek a darabkák évmilliókon át sodródnak a világűrben, mielőtt egy-egy lepottyanna a Földre. Pillingerék elsősorban arra a hasonlóságra építik elméletüket, ami a meteoritban talált anyag és bolygónk óceánjainak fenekén fellelhető vulkanikus üvegekben észlelt mikrobai tevékenység között látható.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Sauron  
2006. feb. 20. 09:20 | válasz | #140
aha
plamex  
2006. feb. 16. 12:45 | válasz | #139
Aha ... az égből meg cigánygyerekek hullanak ...
Del Sonar   "Rest in Peace Del Sonar" 
2006. feb. 15. 15:58 | galéria | válasz | #138
A Marson is van élet, csak más fajta rezgés szinten. Ez van. Lehet, hogy a földönkívüliek a mi bolygónkat elemzik, mert nem látnak rajta semmit. Úgy mint mi a marsot.
2006. feb. 14. 17:27 | válasz | #137
Eddig, amit hallottam a GÉNMANIPULÁCIÓRÓL, elég dorva eszközökkel dolgozik:
1. keres egy megfelelő fajt, amiben megvan a kívánt tulajdonság
2. megkeresi a tulajdonságért felelős géneket
3. ezeket a gének elkülönítik különböző kémiai-fizikai behatásokkal
4. az így elkülönített géneket becsomagolják egy vírus örökítőanyagának helyére
5. az így létrehozott "vírus"-sal megfertőznek egy-két sejtet, embriókat lehetőleg (növényi v. állati, tök mindegy)
Mivel az így létrehozott génmanipulált sejtek nagy részénél nem sikerül a dolog, sokkal kell végrehajtani a műveletet, és még azután is sokan "meghalnak" a sejtek közül, ergo nagyon sok sejtből néhánnyal eredményes
Tudtommal.
A mutáció pedig tudtommal néhány bázispár rossz helyen/helyzetben levése. Egy "kis" hiba a DNS replikáció során.
Tudtommal.
vagy nem???
IoIa  
2006. feb. 14. 16:03 | válasz | #136
Ha te nem nő vagy, akkor sürgősen felejtsd el a puszilkodást!
IoIa  
2006. feb. 14. 16:01 | válasz | #135
"A másik, hogy nem csak szén alapú lehet az élet, arra találunk példát a sci-fi világában is" - a sci-fit ne keverd ide. Vagy esetleg jöhetnének a mesék is, meg a vallások, stb?
nearo  
2006. feb. 14. 15:27 | galéria | válasz | #134
Az emberek többsége azt mondja, hogy az univerzum mérete végtelen. Tehát a galxisok száma is végtelen, magyarul a lakható bolygók száma is végtelen, tehát enyhén beképzelt az az ember, aki azt hiszi, hogy a végtelen számú lehetséges helyek közül csak egyetlen-egyen alakult ki értelmes élet(persze mihez képest értelmes...).
A másik, hogy nem csak szén alapú lehet az élet, arra találunk példát a sci-fi világában is(pl.: Csillagkapu-Replikátor faj), sőt, még a galaxis útikalaúzban is ott van a kék szín egy szuperinntelligens árnyalata...
2006. feb. 14. 13:02 | válasz | #133
Az újabb számítógépes modellek szerint nem. Az M típusú csillagok elég halványak és kicsik (kb. jupiter méretűek és legalább 80 jupiter tömegűek).
Önmagában az nem jó, hogy mindig a napjuk felé fordulnak, de nem is kizáró ok, mint ahogy azt régebben gondolták.
2006. feb. 14. 12:42 | válasz | #132
Minden biztató tényező jól jön!
De ez utóbbit nem értem, miért jó ha mindig a nap felé fordítják ugyanazt az oldalukat.Nem lesz attól egy kicsit merkúros a táj? A másik oldala meg fagyos?
2006. feb. 14. 12:23 | válasz | #131
Ne felejtsd el a gázóriások körül keringő nagyobb holdakat sem. Ugyanúgy megvannak az árapályerők, meg a forgástengely stabilitása.
Aztán ott vannak az mostanában pedzegetett hosszúéletű M típusú csillagok lehetséges bolygói, amik mindig ugyanazt az oldalukat fordítják a nap felé.
Szóval van lehetőség bőven.
2006. feb. 14. 10:24 | válasz | #130
Hidd el vagyok annyira SCI-Fi rajongó, hogy feltegyem nem csak szénalapú létformák létezhetnek.
Csak hát szerintem nehéz elképzelni az olyan létformát amely nem hogy más alapú, de máshogy is müködik.

Egyébként azt szerettem volna azzal mondani, hogy ha csak a szénalapú létformákat feltételezzük és azt vizsgáljuk. Az élet kialakulásának lehetőségeinél azt vettem észre, hogy egyre szűkül a kör.
Persze amit most írok mind feltételezések és amit én megértettem belőle és röviden szólva:
Mért ne lehetne élet a mi galaxisunkban máshol is ott van az a billiárdnyi csillag.
Na igen,de nem lehetne túl közel a galaxis középpontjához mert akkor túl közel vannak a csillagok és jól elintéznék a bolygót (a becsapódásokat és az élet fejlődését vizsgálták) meg minden. Túl távol sem lehet mert ott meg nem lennének becsapódások.
Na jó de hát az mág gy is több száz milliárdnyi csillag.
Igen csakhogy a bolygókereső kommandó egyelőre csak olyan csillagokat talált amelyek körül oriásbolygók keringenek (persze azért is lehet ez mivel ezt tudják kimutatni ezzel a módszerrel) és nemigen olyanokat amelyeknek hozzánk hasonló bolygói és bolygórendszere lenne.
Mivel gyakorlatilag véletlenszerűen választottak csillagokat, ha ez lenne a tendencia akkor máris csak több 100 millió csillagokban gondolkodhatnánk.
Azután TF találnak hozzánk hasonló naprendszereket. De a hozzánk hasonló élet fejlődéséhez egész hosszú időre van szükség. Meg arra , hogy megfelelő energia jusson a bolygóra.
Tehát nem Merkur (és nem vénusz) és nem is plútó( nem is mars)
Azért csak tovább szüköl a kör!
Azután meg valaki modellezi mi van ha a földnek nincs kisérője és nem stabilizálja annyira, hogy a pálya és a forgásirány dőlészöge viszonylag kicsi maradjon. mert a modell szerint ez a kár a pályasikkal 0 fokot is bezárhat, de ha van egy kisérő akkor ez hosszútávon stabil.
Szóval az ilyen kis stiklik tovább csökkentik és lassan már csak millió csillagokban gondolkodhatnánk egy billiárdnyi csillagokból álló rendszerben.

Mielőtt mindent megcáfolnátok ez vélemény,érzés nem tudományos álláspont és a számok még csak hozzávetőlegesek sem mondhatóak nem pedig megalapozottak. Csak úgy érzem ha az élet minden bolygón is elkezd fejlődni akkor sincs sok esélye. Az pedig, hogy értelmes élet fejlődjön ki... az még kevesebb.
2006. feb. 14. 10:00 | válasz | #129
Kösz IoIa!
Mondom, hogy meg kellene tanulnom gépelnem!
2006. feb. 14. 09:40 | válasz | #128
Nem emlékszem pontosan, mi van a középiskolai tankönyvben, de azért abban remélem megegyezünk, hogy nem a Dr. Átlag Géza által írt tankönyvet kellene tekinteni a hivatalos tudomány reprezentánsának...
2006. feb. 14. 09:01 | válasz | #127
Ne haragudj, de keveredik benned a vírus és a mutáció fogalma.
Méghogy a vírushoz nem kell sok minden ?
Javaslom nézz utána a témának, mert ez kb. olyan feltételezés mint az ősnemzés volt párszáz éve.
2006. feb. 14. 05:39 | válasz | #126
És még mi lehet az.
#120: ott normál gépvírus volt, amit a srác írt, csak úgy ripsz-ropsz
Egyébként a vírusokhoz nem kell túl sokminden, csak egy bizponyos fajta behatás egy sejtre, asszem vmi ilyesmit használnak a génmanipulációnál is.
2006. feb. 14. 05:37 | válasz | #125
"Mondtam én, hogy nagyon különbözőek?" Mármint mind. Én max. lehetőségeket fejtegettem, azzal kapcs. hogy mit is nevezünk mi életnek.
2006. feb. 14. 05:34 | válasz | #124
Bár nem vírus, de csak egy példa arra, hogy milyen kis változás is elég egy nagy betegséghez.
2006. feb. 14. 05:34 | válasz | #123
Mondtam én, hogy nagyon különbözőek? Csak azt mondtam szinte bármi lehetséges, egyébként inkább csak kérdéseket tetegettem fel, amik éppen eszembe jutottak.
valaé valaé ná: én azt írtam "egyszerű", a mi vagy a káposzta DNS-éhez képest tényleg semmi-kis vmik. Mégis elég sokmindent csinálhatnak. Egyszer már írtam a "sarlósejtes vérszegénységről" (asszem), hogy mindössze egyetlen bázispár-megfordulás eredményezi. És baromi ronda betegség.
2006. feb. 14. 01:06 | válasz | #122
Lehet, hogy pont azokat a hozzászólásait nem olvastam.
2006. feb. 14. 00:08 | válasz | #121
Ja és még valami. Ha valami gyengíthetné a természetes evolúció elméletét, az maga a vírus kifejlődése. Mert igen nehéz elképzelni, hogy ilyesmi magától létrejöhet.
2006. feb. 13. 23:59 | válasz | #120
Ennyire azért nem egyszerűek :)

Többé-kevésbé jól becsomagolt DNS-RNS.
Csakhogy önmagában semmire sem jó.
A feltételezés, hogy idegen vírusok árthatnak földi életformáknak olyan, mint amikor a Függetlenség napja című filmben az ügyeletes zseni megfertőzi az idegenek űrhajójának számítógépét vírussal(wéndóz vagy mi). Sőt még olyanabb.
dez  
2006. feb. 13. 23:21 | válasz | #119
Akkor amit leírtál, az mégsem egészen a "hivatalos tudomány álláspontja", mert pl. középiskolai tankönyvekben (legalábbis régebben), ill. tudományoskodó műsorokban nem pont így adják elő. :)
2006. feb. 13. 22:35 | galéria | válasz | #118
Nem mindenki, mert én minden hibája ellenére néha bírom a lolát.
2006. feb. 13. 22:34 | galéria | válasz | #117
Agyalni lehet, de aztán jön osonva a valóság Occam-borotvája, és szépen kinyírja ezeket az alternatív létformákat. szerintem a világyegyetemben nincs olyan sok variáció. Még az is lehet, hogy az első lények, akikkel találkozni fogunk unalmasan hasonlítanak majd ránk, mindenben.
2006. feb. 13. 20:26 | válasz | #116
A "hivatalos tudomány álláspontja" az, hogy gőze nincs a kemoevolúció meg a földi élet keletkezésének pontos mikéntjéről. Ötletes elméletek vannak, de mindnek van hibája. Sajnos túl kevés információ áll rendelkezésre. A tettes feltehetőleg pár tűnékeny molekula, amiket cirka négymilliárd éve felfaltak, így elég hosszú nyomozás előtt állunk. De abban azért a legtöbb biomókus hisz, hogy a dolog lehetséges Isten ujja nélkül is. Kicsit visszakanyarodva a cikkhez, ezért lenne jó a marsi élet felfedezése, mert feltehetőleg egy alacsonyabb szinten konzerválódott állapotot őrzött meg, illetve egy alternatív útvonalat ismerhetnénk meg általa. Gondoljatok bele: egy történész a fél karját odaadná azért, ha le tudná futtatni újra a történelmet például Hitler nélkül.
IoIa  
2006. feb. 13. 18:10 | válasz | #115
"ha meg kicsit hideg >273K akkor meg sokáig tart"
helyesen:
ha meg kicsit hideg <273K akkor meg sokáig tart
2006. feb. 13. 17:54 | válasz | #114
A vírusok egyébként csak "egyszerű" molekulák, molekulahalmazok.
Van olyan, amit szinte lehetetlen "csak úgy" elpusztítani. Mármint mondjuk különböző hőhatásokkal.
2006. feb. 13. 17:50 | válasz | #113
És egy kis szerencse. Nomeg jó sok idő.
2006. feb. 13. 17:48 | válasz | #112
Szóval van aki azt hiszi, hogy a HIV vírusa fölön kívül pottyant ide ? Elég sötét lehet az illető, mivel egyrészt ez egy régi majmokban meglévő vírus mutációja, másrészt oly kevéssé ellenálló, hogy még szabad levegőn sem bírja ki csak néhány percig, nemhogy a világűrben.
A vírusok egyébként sem túlságosan ellenállóak, azonkívül szaporodni sem tudnak "kompatibilis" gazdatest nélkül.
Szóval csak baktériumok jöhetnek számításba.
2006. feb. 13. 17:26 | válasz | #111
És ha mondjuk nem "víz-származású"/"alapú" egy életforma???
Vagy nem szén alapú??? (lásd: Evolúció c. film )
Esetleg fémes?
Vagy nem olyan elveken épül fel, mint a miénk?
Vagy extrémen: Mi van akkor, ha vmiféle "energia" alapú?
stb ... s.a.t. ... etc. ... elég sok kérdés felvetül azzal kapcsolatban, hogy mit is nevezzünk életnek, és milyen fajtái létezhetnek.
Nem tudunk róla túl sok mindent, bár ha többet fektetnénk be néhány alapkutatásba, legalább a Föld-i életet megérthetnénk egy idő után. Szerintem.

A mi általunk ismert fajta élethez elég sok feltételnek kell egyszerre teljesülnie, viszont ezek a feltételek még így is elég sok ilyen (M) típusú bolygót, és rajta életet, engednek feltételezni. Na ezt aztán jól megasszontam.
A tudósok jó része, abból kiindulva, hogy mekkora is a világegyetem egyetért azzal, hogy az élet nem lehet egyedi az univerzumban. Odakint csak a mi galaxisunkban több tízmillió (?) Nap-típusú csillag van, mégha feltételezzük is a kicsiny valószínűségét az életnek, több ilyen bolygónak is kell lennie.
Várom az építő kritikát, ti tuti többet tudtok.
2006. feb. 13. 16:26 | válasz | #110
Na igen.
Meg olyan csillagpor amelyben olyan kis nyomelemek keletkeznek mint a szelén,arany stb amik ugyan csak kakatalizátorok,de azért elengedhetetlen.
A tudomány mai állása szerint ezek meg a legjobb helyen két összolvadó neutroncsillag körül keletkezhetnek ( mármint az Arany után )

Na meg aztán ugye a víz kérdése, ami elég sokáig kellett folyékony állapotúnak lennie, hogy valami olyasmi alakuljon ki mint a földön.
Mert ugye egy kicsit ha tartósan forro >373K akkor olyan mint a vénuszon ha meg kicsit hideg >273K akkor meg sokáig tart , bármaly bolygó amely távol van a naptól
dez  
2006. feb. 13. 15:53 | válasz | #109
A tudomány mai állása szerint (= a hivatalos álláspont szerint) nem kell hozzá más, csak egy "nemrég" kialakult bolygó, meg pár villám...
2006. feb. 13. 14:10 | válasz | #108
"Namost azzal elég sokan egyetértenek hogy a földön kívül is van élet"

hat tenyleg eleg nehez elfogadni, hogy a "teremtes" csucsa egy a roliika-hoz hasonlo fanatikus high-tech hivoket kitermelo tokeletlen faj, de eddig meg semmi bizonyitekunk sincs az ellenkezojere
nearo  
2006. feb. 13. 13:51 | galéria | válasz | #107
Egyébként ja, egyes feltételezések szerint néhány vírus is a világűrből pottyant közénk egy-egy szikladarab hátán, abból következtetnek erre, hogy rendkívüli hirtelenséggel jelent meg a kórokozó, és hihetetlen gyorsasággal terjedt, itt gondolok most az AIDS-re például. Egyébként ebbe nyugodtan bele lehet kötni, mer' úgy kezdtem, hogy "egyes feltételezések szerint", meg nincs is túl sok alapom az egészhez, mivel régen hallottam ezt és csak úgy eszembe jutott a hozzászólást olvasva, de szerintem lehet valami a dologban.
nearo  
2006. feb. 13. 13:43 | galéria | válasz | #106
Höhö, negyvenkettő...
2006. feb. 13. 11:34 | válasz | #105
Azért van valami irónia abban, hogy épp a 42. hozzászólásban írod ezt.
2006. feb. 13. 00:36 | válasz | #104
Azt írták valahol, hogy a jelenlegi modellek nem igazán teszik lehetővé, hogy becsapódás következtében a Vénuszról vagy a Földről anyag szabaduljon el, ahhoz nagyon nagy a szökési sebesség. Bár egy Chicxulub méretű eseményt okozó kavics alighanem dobott ki elég sok mindent (a számítógépes szimulációkon úgy néz ki egy ilyen becsapódás, mintha egy tóba dobnának egy kavicsot, ami aztán azonnal megfagy), de alighanem sokezer fokos olvadt formában. De például a vulkánkitöréseknél úgy tudom, 80-100 km magasba is el tud jutni finom por, ahonnan talán elképzelhető, hogy egy erősebb napkitörés kifújja.

Szerintem ha egyszer találnak a Marson bakteriális életet, akkor alighanem idővel be fogják bizonyítani, hogy földi eredetű. Akárhogy is, hihetetlen izgalmas lesz a biokémikusoknak (és persze mindenkinek). Sokkal közelebb jutunk egy tucat alapvető kérdés megválaszolásához. Például: mi az esélye az életnek idegen bolygókon? Mennyire alkalmazkodóképes az élet, mennyire törékeny a földi bioszféra? Mennyire univerzális a genetikai kód? Hogy alakult ki az élet a Földön?
2006. feb. 13. 00:27 | válasz | #103
Picit más az arány: a #9-en berakott link a NASA egy oldalára mutat, ami így kezdődik:

"Of the 24,000 or so meteorites that have been discovered on Earth, only 34 have been identified as originating from the planet Mars."

Persze nyilván a sokadik kommersz kondritos meteoritkőzetet - gondolom - a kutató is otthagyja az antarktiszi jégben, ha már tele a hátizsákja, és inkább a marsit viszi el :) Bár kétlem, hogy a hátizsákkapacitás szab gátat az ilyen keresgélésnek.
2006. feb. 13. 00:21 | válasz | #102
Bocsánat, rosszul írtam, évente gyűjt ennyi anyagot a Föld, valószínű a linken levő első forrás elírta. Régebbről is úgy emlékeztem, hogy napi 100 tonnára becsülik a beeső anyagmennyiséget. De tényleg napi 2 ér le.
2006. feb. 12. 22:38 | válasz | #101
Ismét tévedsz. Én nem személyeskedtem veled, csak figyelmeztettem azt a pár embert, aki még nem ismer, hogy ne pazaroljon a drága idejéből feleslegesen a veled való vitakozásra.
Személyeskedni te kezdtél, ahogy szoktad.

Ellenben ha valami értelmes, logikus, vagy némileg tudományos érvet felhozol a cikkben leírtakat megcáfolandó, mindent visszavonok.
2006. feb. 12. 22:31 | válasz | #100
Félrenyomtam a #96 neked szántam
2006. feb. 12. 22:29 | válasz | #99
0. Igazad van
1. nem tudok belekötni
2. pontra
Sőt lehet, hogy a marsi élet (mármint ha van-volt , a baleset előtt is) az is a földről származik.
Egyik TV műsorban arra kerestek választ, hogy a földre kerülhetet e az élet máshonnan, eljuthat-e az élet máshova. Namármost arra jöttek rá, hogy egyes baktériumok képesek lehetnek évmilliókig fennmaradni (nem feltétlenül élni) az ürben egy sziklába zárva és megőrizni örökítőanyagukat a sugárzások, a hideg és egyéb problémák ellenére is.
A földbe is csapódtak meteoritok néhánymilió évente jó nagyok is és bizony (bár igen csekély az esélye eljuthattak a marsra is)
Nem mondom ott aztán nehéz dolguk lehetett!:)
2006. feb. 12. 22:17 | válasz | #98
Kukacos kösz!
Tehát naponta 2 meteorit ami el is éri a földet és meg is található.
2*365*200 000 000 ~ 146 000 000 000
és abból csak kettőröl feltételezik hogy marsi , nem tünik olyan hihetetlennek, bár még így is kicsi a valőszínüsége.
(persze ez a szám teljesen félrevezető, mivel 200 millió év alatt sok minden megváltozik a földön, hogy megtalálható legyen, de remélem érzékelteti nem kicsiben nagyban kell gondolkodni)

2006. feb. 12. 22:15 | válasz | #97
Egy kicsit mintha már eltértünk volna a tárgytól.
Én speciel inkább kivárom, amíg lesz vmi érdemleges.
Egyelőre két véleményem van:
1. Nem abba kéne belekötni, hogy a Marsról származik-e, hanem abba, amibe a tudósok bicskája is beletört: ez a szén vajon élőtől van-e?
2. A Marson bizonyítottan van élet: mi vittük oda. Emlékeztek? Néhány baci túlélte az utat egyik-másik szondán. Az Evolúció c. filmben volt vmi hasonló: nem feltétlenül a fejlettebb életforma az, amelyik túlél. Nem emlékszem már a pontos mondatra, de van benne vmi.
Azok a kis bacik eljutottak oda ahová még senki nem merészkedett.
IoIa  
2006. feb. 12. 21:58 | válasz | #96
Ez egy kicsit vicces tudálékoskodás volt. Azt hittem, hogy többre vagy képes, de tévedtem.
IoIa  
2006. feb. 12. 21:56 | válasz | #95
Te mindenkinek érzed magad?
És ha már személyeskedés: idejöttél, és semmi mást nem csináltál, csak velem személyeskedtél. Nevetséges vagy.
2006. feb. 12. 21:54 | válasz | #94
Nyelvészkedni kizárólag te kezdtél, amikor kezdtek a kérdések számodra kínossá válni. Konkrétumot azóta sem mondtál, és én is elfáradtam abban, hogy megpróbáljam kihúzni belőled. #62-ben olyan kérdéseket tettem fel, aminek semmi köze az én szerény és - minden bizonnyal téves - értelmezéseimhez, de ezekre valamiért nem adsz választ, mert megsértődtél. Na, ilyenkor tényleg óvóbácsinak érzem magam, aki épp egy duzzogó nagycsoportosból próbálja kihúzni, mi baja. Bocs, ha nem esem hasra a "véleményed" előtt, mert - és itt hadd legyek akkor kivételesen én, aki megválogatja szóhasználatát - neked az nincs. A véleményhez ugyanis az én szótáramban szervesen hozzátartozik, hogy legalább valami alapvető szinten konzisztens, tehát meg tudjuk védeni az alternatív értelmezésektől. Erre - úgy tűnik - te képtelen vagy.
2006. feb. 12. 21:26 | válasz | #93
Azt hiszed meghatsz valakit a személyeskedéseddel?
Az összes topikban - ahányba behánytál - rajtad röhög mindenki.
IoIa  
2006. feb. 12. 21:13 | válasz | #92
Járod még a "nyócat"? MEGALOL!!!!
2006. feb. 12. 21:03 | válasz | #91
Hehehe...
Ne haragudj de ezen kacagnom kell ez olyan GUS-s.
Hehehe...
2006. feb. 12. 21:01 | válasz | #90
Igen.
Ez szerintem ez is arra ösztönözhet, hogy gonduljuk át világról alkotott elképzeléseinket, még ha sejtjük is, hogy az egész nem lehet igaz.
Öööö..az ott nem egy vogon ha...
és vége.
2006. feb. 12. 20:58 | válasz | #89
Szerintem te azért vagy itt, hogy provokáld egy kicsit a nagyérdeműt. Csakhogy ez nem az a fórum.Lóf@szt se érdekel, hogy te mit hiszel vagy mit nem. Ha majd esetleg észérvekkel cáfolod a bizonyítékokat, talán komolyan is vesz valaki.
De ez elég nehéz lesz alapfogalmak ismerete (és megértése) nélkül.
dez  
2006. feb. 12. 20:38 | válasz | #88
Azért sok más hasznos infót is gyűjtenek azok a marsjárók, nem csak kőröznek ott egy vízdetektorral az orrukban. :)
dez  
2006. feb. 12. 20:36 | válasz | #87
Vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy mesterien tárja elénk az említett, tulajdonképpen önmagukban is komikus, sőt néha már abszurd visszásságokat (belefonva a történetbe). (Végülis az egész életből.) A film ebből vajmi keveset ad vissza.
dez  
2006. feb. 12. 20:30 | válasz | #86
Talán az sem mellékes, hogy igen jó humorérzékkel pellengérezi ki a világképünk(-eink) visszásságait. Bár ezeket nem mindenki veszi.
2006. feb. 12. 20:03 | válasz | #85
Bocs.
Szerintem a panorámaképek előtt, sz@rt se tudtak a marsról.
Most már e cikket olvasva, eljutottak a béka v@laga alá.
De hiszem , hogy ez lassan megváltozik.
Ackro  
2006. feb. 12. 19:55 | galéria | válasz | #84
nem teljesen arra reagáltál amit én a hozzászólással próbáltam kifejezni.

1. a kijelentést én is elfogadtam, csak első pillantásra nekem is az jutott eszembe mint lolának

2.lehet, hogy a földre kéne költeni többet, én nem ezt mondtam, költsenek rá annyit amennyit gondolnak én csak azt a kételyt akartam kifejezésre juttatni, hogy akkor az eddigi kutatások gyakorlatilag -hogyismondjam csak, hogy ne sértsek meg senkit...- sz@rt se érnek? :)
és itt most pont az űrszondákra gondolok, nem a laborában görnyedő tudósra aki egy kavicsot kaparászik egész nap. :)
mert ugye vannak remek panoráma képeink a marsról, meg tudjuk, hogy hogy kell a rakományt odajuttatnunk, nemmondom ez is fontos tapasztalat meg hasznos adat, de az ő elmondásuk alapján ennek főként nem ez volt a célja, hanem a víz meg az élet keresése.
ebben viszont kudarcot vallhattak ezekszerint, ha egy földön talált marsi kavicsból akarják megfejteni. bár lehet, hogy rosszul látom.
2006. feb. 12. 19:55 | válasz | #83
ooops
nearo  
2006. feb. 12. 19:52 | galéria | válasz | #82
Igen, arra kértem példát, hogy mik lola fontosabb dolgai.
2006. feb. 12. 19:50 | válasz | #81
(nem akaramo azt írni, hogy most már inkább neked válaszolok mint IoIa-nak)
Azért mer te kértél példát
nearo  
2006. feb. 12. 19:45 | galéria | válasz | #80
Ööööö, ezt mér nekem címezted?
nearo  
2006. feb. 12. 19:44 | galéria | válasz | #79
Hááát, jótanács...
2006. feb. 12. 19:43 | válasz | #78
Nem egy szokványos olvasmány.
Tele van váratlan fordulatokkal és olyan dolgokkal amit nem is lehet elképzelni. Megmozgatja a fantáziát. Nem a szokványos módon és szerintem ez a lényeg.
Szerintem , ahhoz kell fantázia, hogy egy földön lévő kavicsról elképzeljuk, hogy az a marsról származik. Elképzelni azt, hogy végül is ez hogyan történhetett.
2006. feb. 12. 19:40 | válasz | #77
Ez irónia colt, vagy jótanács?
nearo  
2006. feb. 12. 19:39 | galéria | válasz | #76
pl?:)
2006. feb. 12. 19:37 | válasz | #75
Pedig szerintem azért valamit atnulhatnál belőle.
nearo  
2006. feb. 12. 19:36 | galéria | válasz | #74
Erre találták ki azt, hogy az idézendő szöveget kijelölöd, nyomsz egy Ctrl+c-t, majd a szövegdobozban egy Ctrl+v-t, és az egészet idézőjelbe teszed.
IoIa  
2006. feb. 12. 19:35 | válasz | #73
Kösz, de nem érdekel az a könyv. Vannak számomra fontosabb dolgok is.
2006. feb. 12. 19:34 | válasz | #72
Egyébként pont az ilyen megjegyzések elkerülése végett másoltam ki amit irtál.
Igaz kiemeltem mire akarok utalni.
Ha mégis elirtam sajnálam, nagyon lent volt és nem akartam negyvenszer fel és le csusztatgatni.
IoIa  
2006. feb. 12. 19:33 | válasz | #71
Már megint csúsztatsz. Nem kívánok a pontatlanságaiddal és az ezzel kapcsolatos véleményeddel tovább vitázni.
A véleményemet továbbra is fenntartom.
2006. feb. 12. 19:32 | válasz | #70
Talán meghökkentő, de úgy becsülik, NAPONTA körülbelül negyvenezer tonna anyagot gyűjt a Föld. A pontos értéket nehéz megmondani, de a becslés nagyságrendileg alighanem helyes. Ennek túlnyomó többsége persze por és apró szemcsék, amelyek ugyan elégnek a légkörben, de végül akár gázok formájában csak lejutnak a felszínre.

http://answers.google.com/answers/threadview?id=192044

A nagy méretű becsapódás valószínűsége más tészta, és még nehezebb megmondani. Mindenesetre minden arra utal, hogy a Föld életében is bekövetkezett már párszor ilyen esemény.
2006. feb. 12. 19:31 | válasz | #69
Ez az amit én is mondok, szerintem akármilyen pontatlanul is idézek.
Egyébként gépelnem is meg kellene tanulnom.
2006. feb. 12. 19:30 | válasz | #68
Mi a nevetséges?
TF: rosszul tudok olvasni.
TF: pontatlanul idézem.
Sajnálom?
De miért nevetséges?
nearo  
2006. feb. 12. 19:29 | galéria | válasz | #67
Ha tisztában vagy vele, akkor talán próbálkozz meg a könyvvel, a film meg különben is az öt részes trilógiának csak első része.
Hogy ehhez a marsi témához is hozzászóljak, azt azért megjegyzem, hogy a köveket olyan emberek viszgálták, akik értenek is ehhez, és egészen biztosan nem alaptalan az a kijelentésük, hogy a Marsról származnak. Nem biztos, hogy helyes dolog megkérdőjelezni a tudósok eredményeit, ha még nem szorítottad sarokba őket magukat.
IoIa  
2006. feb. 12. 19:28 | válasz | #66
Nevetséges. Tanulj meg olvasni, és legfőképpen pontosan idézni.
2006. feb. 12. 19:25 | válasz | #65
Talán igazad van.
Azoban gondolom te is végigolvastad a cikket.
A vizsgálatok feltételem előbb következtek be, mint ezen cikk megírása.Azok akik ezt kutattták ( a jó ég tudja miért, de nem HISZEM , hogy ok nélkül) eldöntötték , hogy ez (és szerintem ők ugy fogalmaztak, feltételezhetően, vélhetően, stb) egy marsi kőzet.
A cikk irója, aki nem feltétlenül vesz részt a kutatásban, esetleg csak olvasta a publikációt (mivel többnyire a tudosok nem a sajtónak írnak) és elfogadta az ott leírtakat és azt írta EZ EGY MARSI KŐZET...ráadásul igaznak vette.Szerintem minden oka meg volt rá.
Persze szerintem sem biztos,hogy ez valóban egy marsi szikladarab DE
Ezt se Te, se IoIa, se Én így csípőből nem vagyunk képesek megcáfolni (bár én igen CÁF )
Szenzációhajhász - elismerem
De azért nézzünk szembe pont azzal a dologgal mennyire kicsi is a valószínűsége (ezt hangoztatja mindenki) Szerintem ez érdekes, ez szenzáció. Nekem az.
Azután pedig az , hogy ezt a kődarabot tanulmányozzák pontosan költségkímélő, mivel néhány ember és felszerelés marsra juttatása tizen-milliárdnyi dollárokat emészt fel és mit hoznak ki (van-volt élet a marson )

Bizonyára igazad van abban, hogy inkább a Földdel kellne foglalkozni ennyi pénzért, de az is igaz, hogy lassacskán kissé szükösen vagyunk ezen a földön. Amelyre egyik megoldás, biztos nem a legjobb, de megoldás, ha egy része elköltözik (tudom IoIa szerinted nekem kellene) és csak oda tudunk tartósan berendezkedni,ahol megfelelő körülményeket tudunk teremteni.
Nem vagyok közgazdász, de ha a háború és űrgyarmatosítás között kell választani, nem biztos, hogy a háború az olcsóbb megoldás(,bár a népességcsökkentés szempontjából biztos tökéletesebb.)
Ackro  
2006. feb. 12. 18:58 | galéria | válasz | #64
abban azért igaza van lolának, hogy nekem is első körben ez tűnt fel, hogy azon a kijelentésen miszerint ez marsi eredetű kicsit -számomra legalábbis- hamar túlsiklottak. persze nem olvastam utána hogy hány millió dollár és évtized kutatása van benne ebben a mondatban, szal ezért nem ágáltam.
a másik meg, hogy soxor -és nem csak itt- olyan tudományos cikkeket sorakoztatnak fel ami csak egy felénél tartó kutatás részeredménye (avagy hangzatos cím üres tartalommal) tehát gyakorlatilag kicsit olyan nesze semmi fogd meg jól szenzációhajhászkodás az egész.
ami meg konkrétan a marsra vonatkozó kutatásokat és az ezekből a nagyközönség számára kiszivárogtatott hiányos információkat illeti már kicsit kezd tele lenni a hócipőm azzal, hogy van-e víz a marson, van-e/volt-e élet a marson. ha enny idő, kutatás és pénz ráfordítás nem döntötte el ezeket egyértelműen, akkor??
nos engem személyszerint már kicsit kezd nem érdekelni a mars vize meg a hülye kis lakói. :)

2006. feb. 12. 18:27 | válasz | #63
Ha már itt tartunk , egy kicsit eltávolodva IoIa (vagy mi, egyébként tetszik a név) elméleteitől
Nem tudod honnan lehet, megtudni mennyi meteorit csapódik be földünkbe?
Magamba el akarnék játszani a kicsiny valószínűséggel.
pld. Az hogy a Jupiterbe egy 300km objektum csapódik be még az én életemben szinmtén nem egy nagy valószínűségü esemény de azért így is megtörtént
2006. feb. 12. 18:22 | válasz | #62
Szerintem a "bizonyíték" és a " feltételezés helyességének az indoklása" kifejezések szinonimák, de hát ezek szerint nálad nem. Mindenesetre érdekesen kezeled a magyar nyelvet. Van egy olyan érzésem, hogy mikor kicsit sarokba szorítanak, akkor közlöd, hogy nálad a fekete valójában fehéret jelent. Végül is eddig csak négyen értettük félre, mit is akartál mondani, de hát persze nem te vagy a hülye, hanem azok, akik szembe jönnek a bal sávban az autópályán.

De hogy valami pozitívat is állíts, talán mondhatnál egy példát egy igazi bizonyítékra. Mikor hinnéd el, hogy a kövek marsiak? Mikor lenne "kétséget kizáróan alátámasztva"? Miért nem elegendő számodra a geomorfológiai hasonlóság és az izotópos vizsgálatok eredménye?
2006. feb. 12. 18:10 | válasz | #61
Szerintem nem.
Egyébként:

"Tehát egy KIJELENTÉSSEL kezdődik....csusztatok.... Erre az állításra épül fel az egész. HOLOTT, HA MÁR A FELE SEM IGAZ (vagy legalábbis csak csekély valószínűséggel bír)..."

Miböl is gondolod ahogy a vizsgált ködarab nem marsi?
Tartottad kezedben , vizsgáltad ez volt a doktori disszertációd alapja?
Ezek az emberek legalább vizsgáltak valamit( és most nem a cikk nyelvtani és formai kifogásiról beszélnék) aztán kijelentettek egy számomra zagyvaságot, amelyből csak azt tudom felfogni, hogy szerintuk ez egy marsi kőzet (akárhogy is "állítja" be a cikk azért érezhető, hogy ez feltételezés) .
Egyébként következtetés (implikáció) hamis állításból az igaz és a hamis is következik, ezért nem állíthatod , hogy az utána irtak mind hamisak,tévesek.

Felfogtad?