Miután a hazai háztartások mintegy 30 százalékában már van DVD-olvasó, itt az ideje végiggondolni, mire fogjuk ezeket lecserélni 5-7 éven belül.

Hirdetés

Most indulnak Magyarországon is a digitális tévéadások, az élvonal hamarosan nagy felbontású is lesz, a jó műsorokat fel is akarjuk majd venni, és a filmstúdiók is tízesével jelentik be a nagy felbontású formában is kiadott filmeket. Amint azt a magyar népesség egyharmada már tudja, a szabvány DVD képpontszáma 720×576. Ez finomabb felbontás, mint a tévéműsoré, amely körülbelül 600×400-as jó esetben, bár analóg jelről lévén szó, a képpontszámnak nincs sok értelme.



Azt azonban tudni kell, hogy még ez a (számítógépes szemlélet szerint) nevetségesen kevés képpont is sorpáronként váltakozva jelenik meg a képernyőn - ez az sorváltós (interlaced) megjelenítési üzemmód, amire majd a nagy felbontású tévé vásárlásakor kell figyelni: amelyik ugyanis csak így tudja megjeleníteni a sok sort, az kevésbé jó képet ad, mint amelyik progresszív, azaz szép sorjában, ahogy kell, kirajzolja másodpercenként 25-30-szor az összes képinformációt. Hosszú évek után kikristályosodni látszik, hogy a nagy felbontású tévé (HDTV) két képpontszámot "tud" majd: 1280×720 és 1920×1080. A sorok száma (függőleges adat) a tévétechnikában hagyományosan a megjelenítés finomságának mérőszáma, mert ennyiszer kellett szegény elektronsugárnak egy képváltás alatt visszarohanni a képernyő másik oldalára.

Tehát a sorok száma alapján röviden úgy is említik, hogy HDTV 720, vagy 1080. A 720i és az 1080i jelöli a sorváltós, a 720p és az 1080p a progresszív megjelenítést. Azért kell ennyit beszélni a tévéről a nagy felbontású DVD ismertetésekor, mert annak alapvető rendeltetése a nagy felbontású műsor tárolása. Bizony, a ma általános, kétrétegű, névlegesen 9 GB kapacitású DVD-re nem fér fel egy nagy felbontású, teljes - minimum 100 perces film. Amióta a HDTV a köztudatban van, azóta küzdenek a fejlesztők a tömeges tartalomkezelés technológiájának kidolgozásán, miközben a PC-s videózással foglalkozók már megoldották: merevlemezt használnak. Ezzel a megjegyzéssel mintegy előrevetítjük az alább felvázolt harc egyik lehetséges kimenetelét.

Az idei évindító szórakoztatóelektronikai vásár, a Las Vegas-i Consumer Electronic Show egyik nagy eseménye volt, hogy a nagy felbontású DVD két irányzata nyílt és heves háborúba kezdett. A Sony és társai a Blu-ray, a Toshiba és szövetségesei a HD-DVD technológiát állítják csatasorba a vásárlók kegyeiért, ebben a pillanatban a Toshiba-oldal van lépéselőnyben, mert a CES-en 500 dolláros lejátszót jelentett be márciusi megjelenéssel, míg a Blu-ray eszköz csak nyárra várható, és 1800 dollár lesz az ára. Mindkét tábor maga mellé állított több világhírű filmstúdiót, amelyek rendre a saját repertoárjuk legjobb anyagait fogják majd az általuk előnyben részesített formátumban megjelentetni.



Klikk a képre a nagyobb változathoz
Mondanunk sem kell, a HDTV természetesen digitális, tehát a képe finomabb, és stabil. Nincs hangyásság, vibrálás és szellemkép, s mindez a jelenleginél minimum kétszeres finomsággal (a stabilitás a mostanában induló, standard felbontású digitális adások fő előnye.) Következésképpen a nagy felbontású DVD-k adatformátuma elvileg azonos azzal az adatfolyammal, amely a kábelen érkezik és merevlemezen is rögzíthető, onnan visszajátszható lenne - az az amerikai sorozatokban időnként már felbukkanó TiVo szolgáltatás. Mindkét új DVD-formátum fizikai alapja a kék (valójában közel ultraibolya) lézerfény magasabb frekvenciája, melyből következően sokkal sűrűbben lehet mind a jeleket, mind a sávokat elhelyezni a lemezen.

A Blu-ray-lemez egy rétegén 25, a HD-DVD-én 15 gigabájt adat fér el. Tekintve, hogy egy szokásos film nem igényel többet 13-14 gigabájtnál, legfeljebb az extrák mennyisége különbözhet a különböző formátumú kiadások között. Akik viszont adattárolásra is használnák az írható lemezeket, azoknak számít a többlet. A két technológia között az olvasóoptika kialakítása, és a lemez kialakítása teremt alapvető különbséget. A Blu-ray-lemez nagyobb kapacitása sűrűbb adatelhelyezésből adódik, aminek elolvasásához más lencserendszer és a jelenleginél lényegesen vékonyabb fedőréteg kialakítására volt szükség. A HD-DVD-lemez viszont alig különbözik a jelenlegi DVD-től. Ezért nem lehet gazdaságosan olyan kombinált berendezést építeni, amely mindegyik lemezt legalább lejátssza, a felvételről pedig szó se essék.

Nem meglepő, hogy a HD-DVD hívei a Blu-ray sérülékenységét, az ellentábor meg a kisebb kapacitást, következésképp a nagyobb tömörítést, a rosszabb képminőséget hangsúlyozza. Ez utóbbi elég gyenge érv, mivel a felbontás legrosszabb esetben is 1280×720 képpontos finomságot ér el. Ami talán sorsdöntő különbség lehet, hogy a jelenlegi lemezgyárak Blu-ray-lemezt nem tudnak gyártani a meglévő berendezéseikkel, HD-DVD-t viszont igen. Gondoljunk csak bele, milyen hátrányt jelent ez a Sony szabvány elterjedésében.



Klikk a képre a nagyobb változathoz
Nem számíthatnak gyors sikerre a nagy felbontásban utazó cégek, mert a DVD-formátum mind a tartalom, mind a berendezések tekintetében még a felszálló ágban van. Miért vegyek újat, mikor most (1-2-3 éve) vettem fejlett lejátszót, és a boltok roskadoznak a DVD-ktől? Azok a filmek, amelyeket VHS-kazettán féltve őrzök 5-8-10 éve, most jelennek meg 990 forintért DVD-n. Hatalmas mennyiségű DVD-tartalom és -berendezés van piacon és használatban. (Milyen nehezen is tört be a DVD annak idején! Évekig lehetett már PC-be való olvasót kapni, filmet meg egyet se.) Lehet, hogy mire kifut, addigra lesz jobb technika, mint az optikai lemez.

Mindezzel együtt pillanatnyilag a HD-DVD szénája jobban áll. Olcsóbb a berendezés, hamarabb piacon lesz, nagyságrenddel olcsóbb a lemez gyártása, a formátumot támogatja a digitális videotechnológia fölött bábáskodó DVD Fórum - amelynek tagjai között rendre megtalálhatók a Blu-ray formátumot is támogató cégek. A HD-DVD mögött felsorakoztak a legnagyobb filmstúdiók - amelyek készséggel adják engedélyüket (megfelelő térítés ellenében persze) a Blu-ray kiadáshoz is. A legeslegrosszabb esetben kétféle lejátszót kell venni azon keveseknek, akik egyformátumos filmeket keresnek. Az is lehet, hogy a magasabb kapacitás miatt a számítógépes formátum a Blu-ray, a filmes meg a HD-DVD lesz.



Vannak szakértők, akik mindössze 10-12 éves ablakot látnak az optikai tartalomtárolás számára. Egyrészt a merevlemezek fejlődése, másrészt a szélessávú adattovábbítás terjedése és szélesedése (az átbocsátóképesség növekedése) komoly versenytársak lehetnek a formátumháborúban. Ha a győztesben nem is lehetünk biztosak, abban igen, hogy a tartalomforgalmazás a jogvédelmen fog állni vagy bukni. Bármely formátum terjed is el, a berendezések már kemény védelmi technológiákat fognak hordozni. Olyan titkosítást, amely a másolt (már bizonyítottan lejárt kulcsú) lemezt nem játssza le.

Így hát arra is bizton számíthatunk, hogy a számítógépes adatmentési technikák fennmaradnak a nagy felbontású videózás korában is. Azaz a merevlemezes tárolás már csak ezért is komolyan szóba jön. Ehhez képest érdekes, miért halt el az IVDR kezdeményezés, amely pont erre a célra javasolt egy különleges tokozást és a PATA (IDE) interfész lemezrés-szerű kivezetését. Ma egy 40 gigabájtos, 2,5 hüvelykes (noteszgép-) merevlemez 20 000 forint, ehhez 6000 forint egy USB 2-es tok, az így előálló eszköz mintegy 5 DVD-minőségű filmet tárol úgy, hogy egyes (USB 2 csatolós) asztali lejátszókon is megnézhetjük azokat. Van már 100 gigabájtos kis merevlemez is, nyilván a HD-műsorok számára.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »