A közszféra IT-beruházásait leginkább az intézményi felsővezetés határozza meg, a fejlesztéseket a legtöbb szervezetnél a szűkös büdzsé hátráltatja.

Hirdetés

A hazai közszférában az informatikai beruházások fő irányának kialakítására a szervezetek felsővezetésének van a legnagyobb mértékű befolyása - olvashatjuk a Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi kiadásában. A forráshiányt a döntéshozók túlnyomó többsége leküzdhetetlennek tartja, de a szakemberhiány is égető probléma.

A BellResearch 1010 intézmény IT-döntéshozójának megkérdezésével készített reprezentatív, éves rendszerességű kutatása szerint a szervezetek háromnegyedénél a felsővezetők informatikai döntéshozatali érdekérvényesítő képessége erős [ötös skálán legalább 4-es értékű, átlagosan 4,2], őket a rangsorban a felettes szervezet és a funkcionális vezetés követi [3,5-es, illetve 3,4-es átlaggal]. Az IT-beruházási döntésekre gyakorolt befolyás mértéke szerint az intézményi informatikai vezetők csak a negyedik helyen állnak, érdekérvényesítő erejük a közepesnél is gyengébb, mindössze 2,8-es átlagértéket kapott.

Ez alól a központi költségvetési ág a kivétel, ahol az IT-vezetők döntési befolyása jóval erősebb [4,0], a funkcionális vezetőkét is megelőzi. A közszférában az alkalmazottak, az infrastruktúra használói viszonylag csekély mértékben hatnak a döntésekre [2,4], míg a társintézmények, az ügyfelek, partnerek, illetve a beszállítók befolyása gyakorlatilag elhanyagolható [1,3 és 1,5 közötti].


A BellResearch részletesen kutatta a közszféra komplex informatikai projektjeinek fejlesztési prioritásait is. A legtöbb költségvetési intézménynél [56 százalék] érvényesül a megfelelés kritériuma az új rendeleteknek, szabályoknak, előírásoknak, ami a korábbi kutatási eredményekhez hasonlóan alakul. Fontos változás viszont 2004-hez képest, hogy a belső működési hatékonyság növelése egyre szélesebb kör számára meghatározó faktor: egy évvel korábban csak a szervezetek 27 százalékánál, 2005-ben viszont közel minden második intézménynél megjelent, emellett erősödik a költségmegtakarítás fontossága is.

Az igazodás a felettes szerv rendszer- és alkalmazáskövetelményeihez a központi költségvetési ágban játszik kiemelt szerepet [az intézmények háromnegyedénél], és ebben a körben a legerősebb az új feladatok kiszolgálásának, illetve az adatbiztonság növelésének igénye is.

A fejlesztések legjellemzőbb korlátját a meginterjúvolt döntéshozók szerint - a 2004-es eredményekhez hasonlóan - továbbra is az anyagi lehetőségek szűkössége jelenti: az intézmények 94 százaléka küzd forráshiánnyal, és ezt négyötödük leküzdhetetlennek ítéli. Ehhez képest az egyéb problémák előfordulási gyakorisága általánosan alacsony: az IT-szakemberhiány a szervezetek 16, a belső emberierőforrásigény 10 százalékukat érinti. A központi költségvetési ágban az előbbiek mellett a szervezet nagyságából adódó rugalmatlanság, a hosszú döntéshozatal is szélesebb körben nehezíti a fejlesztéseket.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »