Lézerszerű fény asztali sóból
2006. január 21. 12:59, szombat
Fizikusok felfedeztek egy módszert, amivel egyfajta lézerfényt lehet előállítani lézer nélkül. Ehhez állításuk szerint mindössze egy teljesen hétköznapi sókristályra van szükség.

Hirdetés

Azt már korábban megállapították, hogy ha megfelelő erővel hatnak a kristályra, akkor szikrákat és hagyományos fényt tudnak kicsiholni belőle. Even Reed, a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory kutatója azonban kollégáival azt állítja, hogy lökéshullám hatására olyan kis mennyiségű "koherens" fény is képződik, ami a lézereket is jellemzi.

Mi több, a megbolygatott sóból származó koherens fény elvileg olyan terahertz sugárzásra képes, amit a hagyományos lézerek képtelenek előállítani, nyilatkozott az MIT anyagkutatója, Marin Soljacic, Reed munkatársa. Az egy milliméterestől tized mikrométeres hullámhosszig terjedő terahertz-sugárzásra egyre nagyobb szükség van a biomedikai és technológiai alkalmazásokban, ugyanis átlát az emberi húson, feltérképezve a mögötte rejlő anatómiát, anélkül, hogy károsítaná a szöveteket, ami sajnos a röntgensugárról egyáltalán nem mondható el.

Maga a fény fotonokból áll, melyeknek meghatározott frekvencián és hosszúságú hullámhosszon mozognak. A hagyományos fény esetében, legyen az akár egy villanykörte fénye, ezek a hullámok egymástól függetlenül erősödnek és gyengülnek. A koherens fénynél viszont a hullámok szinkronban vannak egymással. Ez az a jellemvonás, ami különleges tulajdonságokkal ruházza fel a lézert. A sugár fényes marad és nem terjed szét, előállítása nagyfokú koordinációt igényel, minden foton egyszerre indul, köszönhetően annak a pozitív visszacsatolási folyamatnak, melyben egy foton stimulálja egy másik kibocsátását. Ebből a folyamatból ered a lézer neve is, Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation, azaz fényerősítés stimulált sugárzáskibocsátással.

Reed és csapata szerint a kristályok által kibocsátott koherens fény leginkább az anyagon áthaladó lökéshullám azon tulajdonságának köszönhető, amivel az atomok szabályos sorait egyidejű mozgásra készteti, ami egy elektromágneses hullámot, más szóval fényt hoz létre. Egy só szemcse nem sokat termel ebből az értékes fényből, jegyzik meg a kutatók, azonban hasznos eszköze lehet a kristályos anyagokat ért lökéshullámok hatásainak tanulmányozásának.

Érdekes módon számtalan kísérlet vizsgálta a lökéshullámok anyagokra mért hatásait, viszont soha nem észlelték a koherens fény kibocsátást, aminek - mint kiderült - nagyon egyszerű a magyarázata, ugyanis soha nem is keresték. Reed munkatársai elméletüket egy számítógépes modellen tesztelték, ami kimutatta a terahertz frekvenciájú sugárzást, a nagy kérdés azonban az, hogy mit mutat majd a gyakorlat. A választ a Los Alamos National Laboratoryval végzett közös kísérlet fogja megadni.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. jan. 29. 03:05 | válasz | #58
Hmmm. Lehet, hogy ha az előző hozzászólásomban elhelyezünk még egy-két helyesírási hibát, elérjük a kritikus tömeget.

Új feladat: matematikai modell készítése, amivel meg tudjuk vizsgálni, van-e kritikus tömege a helyesírási hibáknak, és ha van, akkor mennyi.
2006. jan. 29. 02:57 | válasz | #57
Ezt most nem értem? Miért sugározna ki bármi fényt? Van a modell, hogy megmondja. Elkezdik a matematiaki modell alapján vizgálni, hogy milyn anyag, milyen külső behatásra hogyan viselkedik, és kijött, hogy a sókristály valamilyen fiikai behatásra lézerszerű fényt állít elő.

Bár, visszaolvasva a korábbi hozzászólásokat, úgy hiszem, most feleslegesen amortizáltam a billentyűzetemet.
IoIa  
2006. jan. 28. 01:47 | válasz | #56
B+ !
Ilyen alapon bármi kisugároz ilyen fényt, te szerencsétlen!! MEGALOL!
2006. jan. 27. 18:11 | válasz | #55
Kvantumfizikai összefüggéseket írtak a szimulációba, "te korlátolt".
IoIa  
2006. jan. 26. 19:27 | válasz | #54
2006. jan. 26. 17:51 | válasz | #53
Nem én nevezek mindenkit szerencsétlennek, aki felfogja, hogy nem érthet mindenhez - anélkül hogy jobban utánanéznék a dolgoknak. Lehet, hogyha megnézed a cikkben is található linket megkíméled magad attól, hogy éppen a te viselkedésed tartsák szánalmasnak ;)
IoIa  
2006. jan. 26. 16:37 | válasz | #52
2006. jan. 26. 14:39 | válasz | #51
Elég szomorú ha még sikerült is ;)
IoIa  
2006. jan. 26. 13:20 | válasz | #50
Milyen szakot, te szerencsétlen?
2006. jan. 26. 10:52 | válasz | #49
Szerintem sürgősen hagyd ott azt a szakot, meg menj egy kis terápiára ott majd lenyugtatnak, meg elmondják, hogy nem mindig neked van igazad ;)
Szerintem egy ehez hasonló cikkből nem lehet túl pontosan következtetni a kutatók módszereire.
IoIa  
2006. jan. 26. 00:07 | válasz | #48
Olvasd el a cikket ismét, és talán rájössz.
dez  
2006. jan. 25. 16:55 | válasz | #47
Abban egyetértek veled, hogy a modelleken alapuló szimuláció eredménye nem feltétlenül esik egybe a valós kísérletekkel, de azt nem értem, miért olyan hihetetlen, hogy ez jött ki a szimulációban.
IoIa  
2006. jan. 25. 10:07 | válasz | #46
"de abban biztos lehetsz hogy az eredményt ott kapták, és nem előre ismerték és beleírták" - na ez az igazi LOL! Miért is kéne ebben biztosnak lennem, te szerencsétlen?
2006. jan. 25. 08:50 | galéria | válasz | #45
asztali só szuperlézer :)))
A cikk elején azt reméltem hogy én is előtom álítani, de úgy látom azért mégsem csak asztali sóra van szükség
2006. jan. 25. 08:14 | válasz | #44
lola hát te egy nagy lol gyappant vagy lol! ahogy a neved is mutatja egy LOL vagy :D
Attól hogy valamit nem értesz meg, és nem értesz hozzá, nem kell fikázni, fogadd el hogy így van.
Honnan tudod mit írtak abba a szimulációs számítógépbe? mert a cikk nem írta le? de abban biztos lehetsz hogy az eredményt ott kapták, és nem előre ismerték és beleírták.... lol
IoIa  
2006. jan. 24. 16:35 | válasz | #43
A bakkerezés nagyon megy neked, de azon kívül semmi.
Egy ismert jelenségnél, ahol ismerjük a fizikai jelenséget, és az azt leíró matematikát is, ott lehet szimulálni orrvérzésig.
Felesleges volt leírnod az "elektromágneses feladatoknál" való modellezést, mert villamosmérnök vagyok, ismerem... Sőt, elárulom neked, hogy analóg számítógépekkel is dolgoztam, amihez elengedhetetlen a pontos matematikai összefüggés ismerete, és kicsit gyorsabb ilyen feladatokra, mint a digitális számítógép...
A cikkben lévő esetben viszont mi a lóf.szt írtak le, te korlátolt, ami azt a "terahertz frekvenciájú sugárzás"-t eredményezte?
G0blin  
2006. jan. 24. 16:16 | válasz | #42
Bakker, veled még vitatkozni sem érdemes, azt sem fogod fel, mire írtam először. Nem arról van szó hogy elhiszem-e vagy sem. De bakkker azt írtad,többen is idézték: "De nekem ne mondja senki, hogy ilyen eredmény ("terahertz frekvenciájú sugárzás") kijöhet bármilyen számítógépes szimulációból, hacsak nem volt ELEVE BEPROGRAMOZVA az eredmény.
Ezért tartom idiótaságnak."
Amiről tényleg az derül ki, hogy van valami korlátolt elképzelésed a szimulációkról, és annyi.
És azt írtam, hogy pl az elektromágneses feladatoknál így csinálják.
A szimuláció tulajdonképpen az, hogy van egy gerjesztés, egy modell, és kijön belőle a válasz. AEhhez kell a modell. Az elektromágneses feladatoknál egy rendszer modellezéséhez az állapotegyenletek kellenek, amik tulajdonképpen lineáris diff-egyenletrenódszert alkotnak, és minél bonyolultabb, annál több paramétere van, és annál több diff egyenletből áll. És ez nagyon sok számolás, pláne ha valmilyen finom felbontással minden időpillanatra végig kell számolni őket - nocsak erre a jó aszámítógép. És nem fogod elhinni, az elektromágneses példákat is szokták szimulálni -így. Ja, és itt a modellt úgy állítják fel, hogy egy ismert vizsgálógerjesztésre többnyire dirac impulzus (nem tudom mond-e valamit) megnézik, mit válaszol a rendszer. És ebből meghatározzák az átviteli függvényt, és ezekből az állapotegyenletek is felírhatóak, sőt, egy csak tárolókból, súlyozókból és összegzőkből felépülő visszacsatolt hálózat bármilyen rendszer modellezhető. (szíves figyelmedbe ajánlom a Hálózatok és Rendszerek könyvet). És képzeld ebben a szimulátorban csak is az állapotegyenletek vannak bene, és így bármilyen gerjesztésre megadja a választ (persze ezt kézzel is végig számolni pár év alatt), ÉS NEM VOT BELEÍRVA a programba, hogy mi lesz az eredmény. Hopááá, mik vannak? És ezt nem én gondolom így, mert ez így van, olvass utána ha gondolod, nem valami érdekes téma, de még mindíg jobb mint nekiállni fikázni. Ja, és ilyen modell nem csak elektromágneses pélkdákra állítható fel, hanem fizikai példákra is. Amúgy a modell ismerete nem csak szimulátoroknál szükséges, hanem a szabályozástechnikánál, már pedig az elég fejlett manapság. Szerinted hogy méreteznek visszacsatolótagot egy szabályzóba egy olyan komplex rendszerhez, mint egy helikopter vezérlése? Szerinted kikísérletezik? - Hopp ez nem jó mer leesett a gép...
uniu  
2006. jan. 24. 14:47 | válasz | #39
vannak mas szimulaciok is amiket ezek szerint +kerdojelezhetsz: vegyuletetek, gyogyszerek, atomrobbanas, aerodinamikai stb.
uniu  
2006. jan. 24. 14:35 | válasz | #38
Soval nem lehet tuzelni! Melegitesre(nehany szaz C fok)igenis feny bocsat ki rovid ideig, es nem ugy, hogy izzassig hevited.
2006. jan. 24. 12:12 | válasz | #36
"De nekem ne mondja senki, hogy ilyen eredmény ("terahertz frekvenciájú sugárzás") kijöhet bármilyen számítógépes szimulációból, hacsak nem volt ELEVE BEPROGRAMOZVA az eredmény.
Ezért tartom idiótaságnak."

Ezek szerint fogalmad sincs róla, hogy mi az a számítógépes szimuláció. De persze azért fikázol ezerrel.
A szimulációkba egy matematikai modellt programoznak be, amivel aztán a gép számol, és kihoza az eredményt.
Mondok egy egyszerű példát (ezt még a gimiben írtam) : Szimuláljunk egy gumikötelet.
- Ennek a modellje úgy néz ki, hogy van egy halom pontszerű súly sorban összekötve rugókkal, a két végpont pedig rögzítve.
- A rendszer viselkedése könnyen leírható a newtoni mechanika segítségével.
- Az egyenletek megadják, hogy a rendszer egy adott állapotában milyen erők hatnak, és ezek hatására milyen elmozdulások történnek.
- Kiszámoljuk (mármint a szgép) az erőket, majd a rendszer új állapotát egy megfelelően rövid idővel később. És ezt a két lépést ismételjük folyamatosan.

A modell és a számolás is sok közelítést tartalmaz, de megfelelő paraméterekkel jó eredményt ad.
Nyilvánvaló, hogy nem a kötél viselkedését programoztuk be, hanem a felépítését, és a fizika törvényeit.
Amit a képernyőn látunk, az viszont egy teljesen valósághűen viselkedő gumikötél.
Ha megmozgatjuk, akkor szép hullám alakul ki és a végekről visszaverődik ahogy kell. Ha nem egyforma elemekből rakjuk össze a kötelet, akkor bonyolultabb viselkedést is kihozhatunk. Pl. a váltásoknál a hullámok részben visszaverődnek, és a hullámhossz is változik. Megfigyelhetjük azt is, hogy a rögzítetlen végek a visszaverődő hullámhoz képest dupla amplitúdóval rezegnek.
Ha áttérünk kötélről lepedőre, akkor egy egész sor új jelenséget figyelhetünk meg ugyanezekkel az egyenletekkel (törés, elhajlás, interferencia, teljes visszaverődés, alagút effektus, ...).
IoIa  
2006. jan. 23. 23:48 | válasz | #35
Ha nem tudod, pontosabban a "FASZOD tudja", akkor nem kellett volna a képzelgéseidet leírni.
Én nem magát a szimulációt tagadom általában, hanem az ezzel a konkrét esettel kapcsolatos állítólagos szimulációt. Kacsa az egész.
G0blin  
2006. jan. 23. 23:06 | válasz | #34
nem vagyok fizikus, nem tudom hogy készítik a modelleket, de az összes szimulátornál kell egy modell, márpedig sok dolgot nagyon jól le tudnak szimulálni, gondolom meg van rá a módszerük. De ha röviden kéred a választ: a FASZOM tudja.
kurek  
2006. jan. 23. 23:06 | válasz | #33
Emberkék!
Én sokat olvatam a lézerekről, sőt a MASER-ről is hallottam, ahol mikróhullámmal gerjesztik a kristályos anyagot. Az egész fantasztikusan hangzik, mert csak olyan kristályos anyagokről olvastam, amihez gyalog földi halandó ezen élete alatt nem találkozhat soha.
IoIa  
2006. jan. 23. 22:45 | válasz | #32
Ezek szerint, ha a gyakorlatban nem fog működni, akkor el is felejthetik a szimulációjukat? Esetleg az jön ki, hogy a só rosszul tudja a fizikát, és be kéne íratni egy gyorstalpalóra, ahol megtanulja, hogy neki igenis "terahertz frekvenciájú sugárzás"-t kéne produkálnia?

Szerinted hogyan lehet lemodellezni a sót, hogy ez az eredmény jöjjön ki?
G0blin  
2006. jan. 23. 20:30 | válasz | #31
Lola, ez nem olyan program, hogy van 5 lehetséges kimenete, egyik a terrahertz, a második a krumpli, a harmadik Michael Jackson, 4-ik 12 és fél, és az 5-ik pedig a mikulás, és ebből pont a terrahertz jött ki. A fizikai állapotot gondolom időfüggő állapotegyenletekkel írják le, és a szimulátor egy időfüggvényt ad vissza. És ha egy időfüggvénynek megnézed a fourier transzformáltját, megkapod, milyen frekvenciájú (és mekkora) összetevői vannak. Lehet hogy nem így működik, de én valahogy így gondolom, mert az elektromágneses feladatoknál így csinálják, a fény pedig ha jól tudom, erősen elektromágneses hullám. Úgy hogy ha jól le tudják modellezni a sót, akkor tényleg úgy viselkedik majd a valóságban, ahogy a szimulátorban.
IoIa  
2006. jan. 23. 20:02 | válasz | #30
""nem biztos", hogy a számítógépes modellbe ültetett, jelenleg érvényesnek tartott fizikai törvények megfelelnek a valóságnak" - az egy dolog, hogy én mit gondolok. De nekem ne mondja senki, hogy ilyen eredmény ("terahertz frekvenciájú sugárzás") kijöhet bármilyen számítógépes szimulációból, hacsak nem volt ELEVE BEPROGRAMOZVA az eredmény.
Ezért tartom idiótaságnak.
dez  
2006. jan. 23. 18:51 | válasz | #29
Nyilván úgy gondolta lola, hogy "nem biztos", hogy a számítógépes modellbe ültetett, jelenleg érvényesnek tartott fizikai törvények megfelelnek a valóságnak. Épp ezért kell valós kísérletekkel is ellenőrízni, főleg ha ilyen újdonságról van szó. Kicsit túlzás, hogy idiótaság először szimulációval vizsgálódni, de természetesen a valós ellenőrzés sem maradhat el.
DBM  
2006. jan. 23. 16:56 | válasz | #28
sőt a fa még különös lángokat is lobbant :)

érdekes dolog, de kíváncsi vok rá h mire jó és az mennyibe kerül :D
uniu  
2006. jan. 23. 15:13 | válasz | #27
Amugy most jut eszembe a so igenis ad ki feny, meghozza ha felmelegitik(pl forro femlapra szorva)
De akkor a cukor is hasonlo, ugyanis az pedig floureszkal egy ideig.
IoIa  
2006. jan. 23. 15:12 | válasz | #26
Ismét kaptunk egy mellébeszélést a mundér becsületét védendően. Továbbra is:
"Reed munkatársai elméletüket egy számítógépes modellen tesztelték, ami kimutatta a terahertz frekvenciájú sugárzást" - ha a programot úgy írták meg... Mekkora idiótaság ez is.

2006. jan. 23. 15:07 | válasz | #25
""Reed munkatársai elméletüket egy számítógépes modellen tesztelték, ami kimutatta a terahertz frekvenciájú sugárzást" - ha a programot úgy írták meg... Mekkora idiótaság ez is."

Gondolom nem láttál még szimulációt. Tudod, ezek úgy működnek, hogy a fizika törvényeit programozzák be, és megadják a kísérlet körülményeit, aztán megnézik az eredményt.
Erre azért van szükség, mert az egyenletek cask speciális esetekre oldhatók meg analitikusan, bonyolultabb kísérleteknél csak numerikus megoldás lehetséges. Nagy előnye az lyen szimulációknak, hogy gyakran egyszerűbbek és olcsóbbak egy valódi kísérletnél. Persze az eredményeket ellenőrizni szokták a valóságban is.
spydee  
2006. jan. 23. 14:37 | válasz | #24
Az Oroszok már ismerik és alkalmazzák:
Hárásó néven emlegetik!!:)

Egyébként próbáljátok ki: maréknyi sót rászórtok egy lapos kovakőre és rácsaptok a kalapáccsal...


2006. jan. 23. 13:39 | válasz | #23
Hát én hiába rázogatom a sótartót, nekem nem világít!
G0blin  
2006. jan. 23. 12:09 | válasz | #22
- Drágám, add ide a sót!
- Sótlan lett a hús?
- Ugyan drágám, nagyon finom, csak nem látom a tányér alját.
azazel  
2006. jan. 23. 10:02 | válasz | #21
Az amcsik biztosan vmi durva fegyvert fognak kifejleszteni belőle, és világuralomra törnek.

De ekkor jönnek majd a magyarok a .......

KECSKE-HADSEREGGEL

és szétnyaljuk az amcsikat lol
Kacsótán már képzik az első kísérleti századot.

2006. jan. 23. 09:40 | galéria | válasz | #20
Néztek azok eleget. Ez pont az első lépés egy orvosi letapogató lézerhez (láttuk már 2-3 scifiben, pölö Impostor) :))
2006. jan. 22. 20:25 | válasz | #19
"Akkor most kepzeljuk el egy pillanatra, mi tortenne, ha a kutatok tobb szajenszfiksont neznenek // olvasnanak."

Nem lenne idejük dolgozni?
2006. jan. 22. 15:27 | válasz | #18
Itt röhögünk rajta , mikor lehet,hogy a jövő Xdisc meghajtóiban só lézer lesz. Csak gáz ha vizet ér.:-)
2006. jan. 22. 15:24 | válasz | #17
:-DDDD
erb  
2006. jan. 22. 13:51 | válasz | #16
Akkor most kepzeljuk el egy pillanatra, mi tortenne, ha a kutatok tobb szajenszfiksont neznenek // olvasnanak.
uniu  
2006. jan. 22. 10:29 | válasz | #15
Sott aki daralot birtokol maga is terrorista:)
Borton  
2006. jan. 22. 08:16 | válasz | #14
IoIa  
2006. jan. 22. 02:58 | válasz | #13
Álhír:
Oszama bin Laden és csapata is elolvasta ezt a "nagyon nagyon tudományos" hírt, és kifejlesztették az új terrorista szuperfegyver 1.0-ás verzióját. Rájöttek ugyanis arra, hogy ha hagyományos, kézi hajtású kávé-, vagy mákdarálóban konyhasót darálnak, akkor olyan erős lézerfény jön ki a daráló résein, hogy az összes hitetlen a környezetükben azonnal szörnyethal. Mivel mákból és konyhasóból ott nincs hiány, ezért különösen nagy a veszélye ennek a fegyvernek, hisz mákdaráló pl. ott mindenkinek van otthon.

Most érkezett a hír, hogy már kifejlesztették a 2.0-ás verziót is. Rájöttek ugyanis arra, hogy ha homokot darálnak, akkor a sziliciumkristályok olyan összetett lézerkavalkádot sugároznak ki a daráló résein, ami stimulálja az agyat, és az összes hitetlenből azonnal terrorista válik.

A Pentagon közleményt adott ki, miszerint mindennemű daráló, valamint homok exportja tilos az iszlám országokba.

2006. jan. 21. 20:53 | válasz | #12
:-D Ez tettszik...:-D Na de én nem ezekről a fluoreszkáló halacskákra gondoltam.:-) Hanem olyan nagyobb méretű körökre amelyek világítanak, erősen. USO. Talán.
dez  
2006. jan. 21. 20:13 | válasz | #11
Bith  
2006. jan. 21. 18:37 | válasz | #10
Lasershow (gy.k. lézersó)
LOL :)
2006. jan. 21. 18:04 | válasz | #9
de valami alapja csak van az egésznek, nem?
szl megfelelő erővel... akkor ha ledarálom, villog közben?:)
Mihail  
2006. jan. 21. 16:43 | galéria | válasz | #8
lightsabers???
slackface   "Rest in Peace slackface" 
2006. jan. 21. 16:36 | válasz | #7
A cikk badarságnak tűnik részemről.
A össze vissza írkál a cikk író is.
Látszik,hogy csak felületes tudása van fizikából.
A foton..az egy a fényt mint részecskét kezelő jelző..a hullám meg elektromágneses..mivel a fénynek kettős természete van.
meg sok minden mást is elírtak benne... yep yep
IoIa  
2006. jan. 21. 15:30 | válasz | #6
"Reed munkatársai elméletüket egy számítógépes modellen tesztelték, ami kimutatta a terahertz frekvenciájú sugárzást" - ha a programot úgy írták meg... Mekkora idiótaság ez is.
2006. jan. 21. 15:20 | válasz | #5
A kicsi szürkék nem Los Alamosban vannak, hanem Fort Nellisben... :)

Az óceánok fénykibocsátó kis lakóit meg nem kellene idekeverni, biztos nem vennék jó néven, ha csak úgy "per só" hívnák őket.
2006. jan. 21. 14:14 | válasz | #4
Csak Los Alamos miatt mondtam.
K.András   "Rest in Peace K.András" 
2006. jan. 21. 13:54 | galéria | válasz | #3
"Mert hogy jöttek rá?"

Biztos nem a kicsi szürkék mutatták meg az biztos, mert akkor elég fejletlen az a kicsi szürke... :)
2006. jan. 21. 13:30 | válasz | #2
Nahh..Los Alamos...pff...lehet hogy megint köze lehet a kicsi szürkékhez? Mert hogy jöttek rá? Véletlnül a sós csirke ráesett valami lökéshullám generátorra? :-) Na mind1. Mindenesetre hasznos dolog. Akkor elvileg megoldható, hogy pl a tenger világítson? :-) Legalábbis 1 része. Megjegyezném, hogy Kolombusz is látott fényköröket a tengerben, talán a só miatt? Ez nagyobb méretben a távközlésben is igen hasznos lehet mert minél nagyobb a freki, annál nagyobb az "adatátvivő" képessége is :-) .
craesh  
2006. jan. 21. 13:29 | galéria | válasz | #1
fasza. bár akkor ennyi erövel meglehetne vizsgálni több tucat másik kristályt is, nem csak a sóét, lehet azok is más tulajdonságokkal birnak?