Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtöki közleménye szerint változást észleltek a Törökországból származó H5N1 madárinfluenza vírus mintáiban.

A két áldozattól begyűjtött minták egyikének egy génjénél tapasztaltak mutációt, fontosságának megállapításához azonban további vizsgálatok szükségesek. A törökországi eseteket azért is kísérik különösen nagy figyelemmel, mivel ott igen rövid idő alatt az eddigiekhez képest szokatlanul magas a fertőzések száma. A szakértők már a kezdetektől attól tartanak, hogy kialakulhat egy olyan mutáció, ami lehetővé teszi a vírus számára az emberi sejtekhez való könnyebb kötődést, azaz a gyorsabb terjedést.

Mindez nem jelenti azt, hogy a most észlelt mutálódás ezt a hatást váltaná ki a madárinfluenza emberre is veszélyes törzséből, bár a WHO virológusa, Mike Perdue nem tartja kizártnak, hogy ez volt az első apró lépés ebbe az irányba. A szakértők szerint egyelőre nem szabad messzemenő következtetéseket levonni egyetlen elszigetelt mintából, a kérdésre a választ majd a többi Törökországból származó vírusminta fogja megadni. Csütörtökre a hivatalos jelentések szerint már 18 H5N1 fertőzöttet tartottak nyilván, az első vírusra pedig alig két hete bukkantak rá, egy 12 éves kislány tüdejében, aki a múlt héten bele is halt a madárinfluenzába. Az eddigi áldozatok mindegyike kapcsolatban volt a fertőzött baromfiállománnyal, a mintákat egy brit laboratóriumban tanulmányozzák.

A WHO nem riasztotta az ENSZ egészségügyi hivatalát, mivel ezt a genetikai változást már megfigyelték egy korábbi, 2003-as dél-kínai esetnél, melynek nem volt kihatása a kór lefolyására, a vírus viselkedésére, vagy az emberi fertőzések sémájára. A WHO szerint a minták 50 százalékánál kellene jelentkezni a mutálódásnak ahhoz, hogy az emberekhez való idomulásra utaljanak, de még az sem jelenti automatikusan az emberek közötti terjedés fokozódását. Az írott történelem legsúlyosabb influenza járványa, az 1918-as csupán azután vált világszerte pusztítóvá, miután a víruson szép lassan genetikai mutációk egész sora ment végbe. Az influenzavírusok hírhedtek változási készségükről, a szakértők ezért gyakori mutációkra számítanak, melyek közül a legtöbb jelentéktelen és csupán a minták kis részénél következik be.

A virológusok azonban árgus szemekkel figyelik a H5N1-et, hogy minél hamarabb észlelhessék a fontos változásokat. A mutációk meggátolása ellen nem lehet semmit tenni, ezért nyomon követésük a legjobb módszer egy újabb világméretű emberi influenzajárvány megelőzésére.