 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Ezt a lemezest idézőjelbe kellett volna írnom. Belul nem tudni milyen, ezt gondolom az orosz Phobosz szondák derítették volna ki, ha anno oda érnek.
Minden esetre a felszínűkön párhuzamos vonalakból álló struktúrák vannak.
Amúgy ha jól emlékszem valahol azt írták a Mars holdakról, hogy befogottak, de ezt is csak akkor fogjuk gondolom biztosra tudni, ha egyszer végre valami leszáll rajtuk, és mintát vesz.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
"lemezes szerkezetük van, mintha valami nagyobb égitest köpenyének darabjai lennének."
Hm ez érdekes. A Mars holdjai befogottak vagy belőle származnak?
Planetológiából elég sötet vagyok..
|
Kösz! Csak kár,hogy nem én számoltam ki ezeket 8)
Nem tudom mi a "hivatalos" álláspont de szerintem ott nem állt össze (rendes,nagy) bolygó. (az össz anyag kb 1 Marsot tesz ki). A kisbolygóövben vannak üres részek, kihagyások (Kirkwood zónák) ezek a Jupiterrel való 2/1, 3/1, 5/2, 7/3 rezonanciáknál találhatóak. Itt a Jupiter és a Szaturnusz a kisbolygók pályáját annyira eltorzítja(periodikusan), hogy a Mars, illetve a Föld pályáján is belülre kerülhetnek(és vannak is ilyenek). Itt aztán akkora perturbálást kapnak, hogy elhagyják a zónájukat.
Érdekes, hogy a kisblygók közül a kisebbek gyorsabban forognak, a nagyobbak lassabban, mert ezek inkább széttöredeztek az ütközések során, minthogy felgyorsultak volna. A 125km-nél nagyobbak viszont megintcsak gyorsan forognak, mert ezek már nem tudtak széttörni az ütközésektől. Ugyhogy nem hiszem, hogy egy összeállt bolygó (Phaeton) maradványa lenne a kisbolygóöv, inkább csak olyan anyag ami nem tudott összeállni az erős perturbációk miatt.  |
röviden ennyit: nem tudjuk hogy stabilak e a pályák, majd pár millió év vizsgálat után derül ki.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
azt, hogy ha az élet mizerábilis protexusait precíz kritika alá produkáljuk, egy olyan masszív illusztrált dedikációt konyjugálhatunk, melyre nézve garanciánk obszerválódik. 
|
Asszem a többtest probléma kaotikus voltára hívta fel a figyelmet.
A kaotikus rendszerek esetében, a paraméterek mért és valós értéke közötti kis eltérés egy viszonylag pontosan meghatározható idő után már gyak előre jelezhetetlen helyzethez vezet.
A naprendszer viszonylagos/látszólagos egyszerűsége elfedi azt a tényt, hogy igen is egy kaotikus rendszerrel állunk szemben.
Vagy valami ilyesmi;)
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Ha valaki lefordítaná pontosan, hogy mit mondott ge3lan, akkor nagyon megköszönném, mert biztos valami frankót mondott, de én aligha értettem gey-két szót is.
|
Látom egész magas szinten vágod a témát, ezért had kérdezzem meg, a kisbolgóövről mi az aktuális álláspont?
Ugye van olyan elmélet, ami szerint valamikor ott is egy bolygó volt (Az egyik kedvenc fantasztikus könyvem az Aster is erről szól;)
10 éve még az volt viszont az általánosan elfogadott álláspont, hogy ott soha nem állhatott össze bolygó.
Másrészt elég sok kisbolygónak és a Mars holdaknak is (amik valszeg szintén befogott kisbolygók) szintén szabálytalan alakjuk és egyfajta lemezes szerkezetük van, mintha valami nagyobb égitest köpenyének darabjai lennének.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
Na ez volt aztán a szakszerű válasz;))))
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
hmm, a Baross-téri aluljáró nekem mindig is gyanús volt : )
|
A teljes Naprendszer stabilitásáról nem sokat tudunk, a belső bolygóknál a karakteriszitus idő a bizonytalanságban 5 millió év! Tehát pl egy 15 méters pontatlanság (ami semmiség az úrben) 10 millió év alatt 150 méterre nő, 100 M és valatt pedig 150 M km-re! Ez már egyáltalán nem kevés.
Ezért aztán kb 20 M évig tudunk bármi értelmeset mondani a bolygók mozgásáról
|
De mindezek ellenére mégis az jött ki egy 875 M évre történt számolásból, hogy a Plútó kaotikusan mozog, a kezdeti bozonytalanság exponenciálisan nő, 20 M éves karakterisztikus idővel.
|
A Plútó és a Neptunusz kb 3/2-es rezonanciában van egymással, együtállás csak a Plútó naptávolpontjában(aphélium), illetve 76 fokos környezetén belül hetséges (19670 éves periódussal oszcillál). Ahol a pályák "kersztezik" egymást ott nem tartózkodhatnak egyszerre, így aztán 18 CSE-nél jobban nem is közelítik megy egymást. Ehhez a stabilitáshoz az is hozzájátszik, hogy a Plútó perihéiuma nem vándolrol körbe, hanem 4,1 millió éves periódussal oszcillál, 23 fokos amplitúdóval, ezért a Plútó aphéliuma nem is kerülhet bele a Neptunusz pályasíkjába.
|
Kétségtelen, de itt bolygóformálú méretű ütközésekről van szó, ahhoz pedig egy néhány kilométeres "kavics" kicsi.
|
Képlékeny állapotukban veszik fel a gömb alakot, így alakul ki rajtuk a szilárd kéreg.
|
Hát szerintem szokványos föld légkörébe beérő kisebb sziklákhoz képest, nagy...
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Akkor sa becsapódás után a Mars tuti, hogy nem volt még megközelítőleg sem gömb alakú.Azt biztos tudjátok, hogy akkor hogy lesznek a bolygók ilyenek? Az erőhatások miatt?
Az állatok nem hazudnak.
Én sem, mégsem vagyok....
|
Az a "jó nagy" egy több darabra szakadt üstökös volt, ami viszont jó kicsi, elhanyagolható méretében, még inkább tömegében a Jupiterhez képest.
|
"A külső naprendszerben a Plútó keresztezi asszem a Neptunusz pályáját - de valaminek a pályáját egész biztosan."
Nem keresztezi az, csak kozelit hozza. A ket keringesi palya ket legkozelebbi pontja kozt is kb 10x akkora tavolsag van mint a Fold-Mars keringesi palyak ket legkozelebbi pontja kozt.
|
Mondjuk nekiment a Földnek? :)
|
Elég nagy baj lenne, ha nem tudnánk megmondani pontosan, hogy hol lesznek a bolygók x idő múlva. Ha van ami nem mocorog szabálytalanul a Naprendszerben, akkor azok a bolygói.
Okulásul ajánlom figyelmetekbe a Celestia nevű kis programocskát, ingyenesen letölthető... hmmm... mit is? Hívjuk Univerzum-szimulátornak. Nem semmi, amikor alacsony Föld körüli pályáról indulva fél perc alatt kizoomolok a teljes Lokális Csoportra. :)
No szóval lehet, hogy elég fura pályán kering pár dolog odakint, de azért azokat már elég jól nem ismerjük, és nemhogy becsülni nem kell, de nagyon pontosan kiderülne az is, hogy esetleg mikor ütközne össze két égitest. A nagyobbakra gondolok persze, a kicsiket már jobban megrángatják a zavaró hatások, ott tényleg nehéz hosszú távon számolni.
|
Ha "felülről" 2d-ben nézzük a naprendszert és a bolygók pályáit akkor úgy néz ki mintha a neptunusz pályát keresztezné, de 3d-ben már nem így néz ki :) mivel a pluto pályája 17 fokra meg van dőlve az ekliptika síkjához képest.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Asszem a két bolygó keringési síkja is elég nagy szöget zár be, ezáltal talán soha nem is fognak találkozni.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
A Jupiterre azt is szokták mondani, hogy egy porszívó. És az hogy a belső naprendszerben viszonylagos stabilitás van, nagyban annak köszönhető, hogy a Jupiter elég sok ilyen szemetet begyűjtött.
PS3 ID: NEXUS0001 Aevum est crudus, sed non satis.
CS.N.T.K.K! & A.M.É! A hétfő bűn!
Avagy: "Az ördög a részletekben van elásva!";)))
|
A külső naprendszerben a Plútó keresztezi asszem a Neptunusz pályályát - de valaminek a pályáját egész biztosan. Az a baj, hogy nem nagyon lehet megbecsülni, hogy mikor ütközik a két bolygó, mert a Plútó eléggé szabálytalanul mocorog.
Vagy izé.
|
Olyan nagy instabil pályán keringő "ojjektum" :) nincs, ami bármelyik bolygót jelentősen eltérítene. Bár pár éve becsapódott a jupiterben valami jó nagy, de meg se kottyant neki :)
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
már csak egy kis bibi van: hol van az a hipotetikus objektum a belső Naprendszerben aminek nekiment a Merkur??
|
Hmm vannak még ilyen nagy objektumok instabil pályán a belső naprendszerben?Nem lenne jó ha eltérítené bármelyik bolygót is,mert akkor lehet tömegkarambol lenne a vége.
|
|
Az általánosan elfogadott nézet szerint a korai Naprendszer tele volt porral, amiből kőzetek, majd bolygók alakultak ki. A számítógépes modellek rendszerint összeragasztják ezeket az objektumokat hogy még nagyobb objektumokat kapjunk, vagy ennek ellenkezőjeként egy nagy ütközés általában két gravitációsan egymáshoz kötődő objektumot eredményez. Ilyen a Föld holdja, ami elméletileg egy Mars méretű objektum és a fiatal Föld találkozásából született, de a Plútó legnagyobb holdja a Charon is egy hasonló becsapódás következtében szakadhatott ki valamelyik objektumból.
A Merkúr esetében valószínűleg az alábbi játszódott le: Egy nála másfélszer nagyobb bolygót 45 fokos becsapódási szögben ért el, így a Merkúr közel fele telibe kapta a nagyobb objektumot, tehát hatalmas nyesést szenvedett el, ami hihetetlenül nagy árapály erőket indított el. Ezek kombinációjának hatására a "gázoló" bár tovább halad, a legrosszabb esetben még a köpenyének nagy részét is elveszti, nem is szólva légköréről és kérgéről.
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Merkúr, a cserbenhagyásos gázoló
Hosszú út vezet egy fekete lyukig
Tüntetés a Plútó-szonda ellen
A Genesis fordítva beszerelt kapcsolói
Hipertér hajtóművet vizsgál az amerikai kormány
Kritikus fordulóponthoz érkezik a fizika
Második évfordulójukat ünneplik a marsjárók
A vártnál hidegebb a Plútó
