Második évfordulójukat ünneplik a marsjárók
2006. január 6. 15:11, péntek
Két évvel a Marsra érkezésük után a NASA MER programjának kutatórobotjai, a Spirit és az Opportunity a bolygó ellentétes pontjairól még mindig csodálatos képeket és meglepő információkat sugároznak vissza a Földre, messze túlszárnyalva a mindössze 3 hónapra tervezett küldetésüket.

Hirdetés

2004-es leszállásuk óta valamivel több, mint 5 kilométert barangoltak be, ami két év alatt meglepően kevésnek hangzik, azonban több mint 130 000 képet és számos geológiai elemzés adatait küldték vissza. A NASA két marsjárója műszereik teljesítőképességétől függően tovább folytatja a bolygó földtani titkainak feltárását, céljuk továbbra is a bizonyítékgyűjtés a víz felszínalakító tevékenységére, ami esetleg valaha egy lakható közeget biztosított a Marson. Felfedezéseiket részben megerősítette az európai Mars Express is, miután novemberben vízjeget észlelt az északi-sark talajrétege alatt. Decemberben az ESA bejelentette, hogy a Mars Express adatai szerint a bolygó 3,2 milliárd évvel ezelőtt olyan alapvető változásokon ment át, ami az egykor jelentős felszíni vízmennyiségekkel rendelkező bolygót a mai száraz és hideg Marssá formálta. Ugyanakkor, szintén a Mars Express adataival alátámasztva, napvilágot látott egy a vizes múltat cáfoló tanulmány is, így most ki-ki kedvére válogathat az elméletek között.


A marsjárók eddigi küldetésük során megtapasztalták az összes marsi évszakot, jelenleg éppen a nyár utolsó pillanatait élvezik ki, miközben a földi irányítás a pasadenai Sugárhajtómű Laboratóriumban már az újabb tél átvészelésére készíti fel magát és járműveit. Ez nem ígérkezik könnyű feladatnak, mivel a marsjárókon már így is kezdenek az elöregedés jelei mutatkozni, amit a marsi tél tovább fokozhat, próbára téve napelemeik működési képességét.


A Spirit kívülről még nem tűnik megviseltnek

A Spirit, ami 2004. január 3-án landolt a Gusev-kráterben, nemrég mászott le a pályafutásának szó szerint is csúcspontját jelentő 146 méter magas Husband-dombról, ahol egy hónapon át a tájat vizsgálta, többek közt megfigyelve a felszínen táncoló miniatűr tornádókat, illetve felvételeket készített a Mars két holdjáról, a Phoboszról és a Deimoszról is. A földi irányítás tervei szerint dél felé folytatja útját, egy másik domb felé, ahol a remények szerint maximalizálni tudja napelemei teljesítményét a téli időszakban.


A Columbia-dombok, melynek legmagasabb területe a Husband-domb

A Meridiani Plánumon 2004. január 24-én földet ért Opportunity első feladataként saját hőpajzsának maradványait vetette mikroszkópos vizsgálat alá, így a mérnökök először kaptak képet egy másik bolygó légkörébe belépett egységük hővédelmét ért hatásokról. A hőpajzs vizsgálata közben bukkant rá egy kosárlabda méretű vas meteoritra, az első idegen bolygón talált objektumra, majd alapkőzeteket vizsgált az Endurance és a Victoria kráterek közötti útján. Áprilisban sikerült beásnia magát egy homokrétegbe, melyből 5 hétig tartott a kikecmergés. Az általa összegyűjtött adatok szerint a bolygón a nedves és a száraz időszakok ciklikus változásai zajlanak.

A két marsjáró teljesítménye azonban a NASA által előrevetített maximális élettartamuk végén, 270 nap után elkezdett visszaesni, annak ellenére, hogy a bolygón uralkodó szelek is besegítettek az élettartam meghosszabbításába, azáltal, hogy időről időre leporolták a napcelláikat. Tavaly novemberben az Opportunity mechanikus karja mondta fel a szolgálatot, miután egyik fő hajtómotorja leállt. A NASA mérnökeinek kétheti munkájába telt, hogy újra működésre bírják a vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen kart, ami elvileg bármikor újra leállhat, szinte teljesen megbénítva a robot további geológiai munkáját. Emellett tönkre ment a robot irányítórendszere is, ez azonban nem gátolja a működést, csupán nehezebbé vált a földi irányítás munkája. Jelenleg az Erebus-kráter közelében állomásozik, útban a Victoria felé.


Madártávlatból az Opportunity az Erebus-kráter térségében

A Spirit ennél jóval kevésbé megviselt képet mutat, esetében már csak egyetlen műszer nem működik, amivel a kőzeteket kapargatja. Mivel azonban a két marsjáró messze túlteljesítette az eredeti elvárásokat, a NASA tudósai a végsőkig kitartanak mellettük. Steven Squyres, a MER csapat vezetője szerint minden nap úgy irányítják gépeiket, mintha az utolsó lehetőségük lenne a kutatások elvégzésére.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. jan. 13. 14:25 | válasz | #40
Utánaszámoltam: kb. 23 perc és kb. 4 perc között...
Bocsi...
2006. jan. 13. 14:07 | válasz | #39
A Kapcsolat késleltetése kb. 18 és kb. 2 perc között váltakozik attól függően, hogy hogy állnak a bolygók egymáshoz képest. Amikor a Mars látszólag a nap mögött van, akkor gondolom nincs kapcsolat, viszont ez nem lehet túl hosszú idő.
C00L  
2006. jan. 12. 10:05 | válasz | #37
Nem tudja valaki, hogy hol lehet ilyen robotokat venni? Nekem is kéne egy.
Vagy legalább a kerekeit megszerezni?
2006. jan. 09. 23:11 | válasz | #36
Cifu mestertől majd a jövőben lehet várni egy ilyen űrhajókra részletesen kiterjedő cikket? Annyira otthon vagy a témában, mi meg nagyon szivesen olvasnánk róla. :)
2006. jan. 08. 19:43 | galéria | válasz | #35
A robotok élettartamát elsősorban a becsapódáskor keletkező meghibásodások (megsemmisülés) miatt nem lehet meghatározni. A korábbi járművek alapján, és ismerve a bolygó tulajdonságait, azért nagyjából tudják, h mennyit bírnak. Persze mindig vannak nem belekalkulált dolgok, pl a szél leporoló hatása. Vagy egy negatív példa, a Flash-memória. De a tapasztalatok, pont erre jók. Csak tanulni kell belőlük. Az, h garantálni tudnak-e valamit, az más kérdés. Még itt a Földön sem lehet mindent előre garantálni. Ez a kockázat. Azonban ilyen tétnél már inkább kiszámított kockázatról van szó, ami részben terv.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jan. 08. 18:58 | galéria | válasz | #34
Szerintem nem tart még ott a más bolygók felszinét kutató robotszondák fejlesztése, hogy garantálni tudjanak bármilyen hosszúságú élettartamot, az adott súlykorlátot betartva. A roverek 90 napos élettartama csak egy tervezett volt, amit túlteljesítettek.
2006. jan. 08. 15:40 | válasz | #33
lehet respektálni magyarul is :) csak gondolom valakinek az nem olyan flancos ;)
2006. jan. 08. 15:36 | galéria | válasz | #32
Azért azt be kell látni, hogy ez az élettartam-növekedés nem volt betervezve. Szerencsés véletlen volt. Tény, hogy a költségvetés befolyásolja az egészet, de ha hosszú élettartamú gépeket csinálnak (termésetesen ez magával vonja technológiai fejlesztéseket), akkor lényegesen olcsóbban tervezhetnek hosszabb időre, ami a nagyobb adatmennyiség alapján pontosabb következtetést, véleményezést tehet lehetővé.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jan. 08. 13:58 | galéria | válasz | #31
A Roverek eredetileg tervezett élettartama 90 nap volt. Most már két éve dolgoznak rendületlenül, és nem kizárt, hogy a vége az lesz, hogy a NASA elöbb fogja a küldetés támogatását felfüggeszteni, minthogy a roverek tönkremennének. Azért ez nem kis teljesítmény!
A fejlődés tehát nem az élettartam terén lesz kritikus, hanem inkább a nagyobb önállóságot, jobb tudományos műszereket, illetve a nagyobb adatátviteli sebességű kommunikáción lesz jelen. Ez utóbbi terén például most a lézer alapú kommunikáció az egyik legigéretesebb.
2006. jan. 08. 13:52 | galéria | válasz | #30
Sajnos a te bizonyítványod magyar nyelvből nem ilyen jó.

Bocsánat, de szót kell végre emelnem ez ellen a "respect, vagy "riszpekt"-ezés ellen. És nem azért, mert valami bajom lenne az angol nyelvvel, szerintem jobban tudok angolul, mint te, de tök fölösleges olyan dolgokat is angolul kifejezni, amelyekre megvannak a rendes, szép, kifejező magyar szavaink: minden tiszteletem/elismerésem/megbecsülésem stb. XY előtt. Vagy: meghajlok XY nagysága/tudása/ismeretei előtt.. Szóval sokféleképpen ki tudjuk ezt magyarul fejezni.

Eddig volt az OFF (ez indokolt, mert rövidebb, mint a magyar körülírása!).

Az ON meg az lenne, hogy én azt hittem, hogy a Föld körül keringő műholdakon keresztül zajlik a kommunikáció, és azok továbbítják a jeleket a Földre.

A Mars körül meg végképp nem értem, hogy miért nincsenek marsi stacionárius pályára helyezett műholdjaink, de biztos nincs ennyi pénz (kellene belülük jó sok: 8, 12, 24).
Kelta  
2006. jan. 08. 10:31 | válasz | #29
Persze, de én arra utaltam, hogy tudod mit keress, és nagyjábol átlátod a dolgot mi több nagyrészét azért érted is. Mi több ki is tudod közvetiteni ide, olyan tökfejeknek mint én pl :)
Jó hogy vannak ilyen emberkék is....
Bár néhány ütödött nagyon szórakoztató, hehe
De azért ne ájulj el, van amiben nem értek egyet veled...és vitatkoznék napestig :) de ez benne a jó :)
2006. jan. 08. 10:29 | galéria | válasz | #28
Örülök, h így sikerült ez az expedíció. Nagy hasznot jelent a kövekező generációs robotoknak. Egyébként minden egyes hibának haszna is van. Megnézhették, h hosszabb távon mik hibásodnak meg, és milyen sorrendben. Rájöhetnek rejtett gyengeségekre. Lehet, h a következő robotok akár 5 évig is működőképesek lehetnek majd. Ez pedig hatalmas előrelépés lenne.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jan. 08. 09:27 | galéria | válasz | #27
Semmi ördöngősség nincs benne, egy kis Google-kereséssel bárki képes rá. ;)
2006. jan. 08. 06:37 | válasz | #26
:) Már megint elfelejtetted bevenni a gyógyszereidet....
Kelta  
2006. jan. 08. 01:33 | válasz | #25
menj légyszi a gyorsitos témába, mer elkélne a szaktudásod :)
Kelta  
2006. jan. 07. 19:40 | válasz | #24
Nagyon vágod a témát...:)
elismerésem....
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jan. 07. 19:26 | galéria | válasz | #23
Őőőő... szerintem félreértetted, illetve hát végülis én vagyok bűnös, mert szűkszavúan fogalmaztam. :)

A DSN egy jelenleg három bázisból álló antennahálózat, egy bázis az USA-ban, a Mojave sivatagban van, a második Spanyolországban, Madrid közelében, a harmadik pedig Ausztráliában, Canberra mellett. A három bázis kb. 120-120°-os szögben helyezkednek el a Földön, tehát így nincs vakfoltja, állandó kapcsolatott lehet tartani bármelyik bolygóközi misszió űrszondájával, amelynek rálátása van a Földre. A DSN felelős a bolygóközi missziókkal való kapcsolatfentartásért, már a Voyager és Pioneer küldetések idején is.

A DSN honlapja.
Caro  
2006. jan. 07. 18:50 | válasz | #22
Nem is tudtam, hogy van ilyen deep space network, de jó, hogy létezik.
A pioneer-eknek, meg a voyagereknek még ha jól tudom a Föld fele kellett küldeniük a jelet.
mrzool  
2006. jan. 07. 18:17 | válasz | #21
Köszönöm szépen!:) Egyébként tényleg érdemes látogatni a hivatalos oldalt (marsrovers.nasa.gov), az a tuti infóforrás.:)
Hun7eR  
2006. jan. 07. 17:57 | válasz | #20
Jogos a kritika, a hibás részt javítani fogjuk.
sped  
2006. jan. 07. 15:51 | válasz | #19
Cifu kollegának mindenesetre hatalmas respect, ő az aki mindig minden technikai cuccból, történésből naprakész. Még több cifus cikket az SG-re! :)
Smitiz  
2006. jan. 07. 13:46 | válasz | #18
Talán azért, mert nem kezdi mindenki rögtön felforgatni a netet egy olyan dologért amit ha rosszul tud itt úgyis kijavítják
Kelta  
2006. jan. 07. 11:46 | válasz | #17
lényeg szerintem az, hogy megépitik ezeket az ürjármüveket(bármelyiket) irnak roluk sok mindent, eddig meüxik meg ezeket csinálja majd. Aztán élesben lehet hotegyenest másképp lesz. elromlanak, nem szállnak le nem nyilik ki, vagy éppen mint itt a rovereknél, extrém hosszan müxenek, mikor pedig már rég be kellett volna krepálniuk :), vagy a titan szonda, az is tovább müködött mint számitották :) szerintem a tudosoknak gözük sincs mire készüljenek fel, annyi az ismeretlen tényezö még odakinn. probálkoznak oszt vagy bejön vagy nem.
de: go rover go :)
mrzool  
2006. jan. 07. 10:32 | válasz | #16
Én csak azt nem értem, ha egyszer minden információ publikusan elérhető a roverek felépítésétől kezdve az óránként frissített képekig, akkor miért születnek olyan hozzászólások, amelyek szinte biztos butaságot tartalmaznak. Bár ha egyszer az itteni sg-s cikk is hibás, már nem csodálkozom semmin...
AtisH  
2006. jan. 07. 02:26 | válasz | #15
Még jó hogy valaki gondolkodik is......
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2006. jan. 06. 23:22 | galéria | válasz | #14
Mintegy 5 perc és 25 perc között változik az egyirányú kommunikáció "lagja", mivel ugye a Föld-Mars távolság nem állandó, lévén mindkét bolygó a saját pályáján kering a Nap körül. De ez csak az egyirányú kapcsolat, tehát ha meg a rover, megy, és feltünik egy akadály, akkor még Mars-Föld közelségnél is 5 perc, amíg a Földön meglátják azt, és a kitérésre vagy megállásra utasító parancs megint 5 percet utazik a Marsra. Föld-Mars eltávolodásnál ez sokkal zűrösebb is lehet, lévén egy rövid időre a Nap a két bolygó közé kerül...
Egyszerűen hangzik? Pedig ennél is sokkal bonyolultabb. Tudnillik ez egy ideális világban lenne így, ahol a roverek és a Föld között állandó rádiókapcsolat van.

Mivel a Mars felszinéről sem lehet mindig a Földre látni, így a rover szemszögéből nézve a közvetlen kapcsolathoz a Földnek a Marsi horizont felett kell lennie. Ezt meg lehet kerülni úgy, hogy a szonda a Mars felett keringő átjátszóműholdon keresztül küldi az adatokat a Földre, de a műholdakkal is csak akkor tud kapcsolatot tartani, ha az éppen felettük jár, akkor is csak kb. 10 percig (a roverek esetén ezek a Mars Odyssey és Mars Global Surveyor).

A roverek ráadásul még ekkor sem lehetnek folyamatos kapcsolatban a Földel, mivel a Deep Space Network rádióantennahálózat, amelyen keresztül a kapcsolat fentartható más küldetésekkel is kommunikál, így naponta csak kétszer veszik fel a kapcsolatot a Roverekkel, egy-két óra időtartamra.
sped  
2006. jan. 06. 23:07 | válasz | #13
Lehet hogy hülyeséget mondok, de miután a napfény kb 8 perc alatt éri el a Földet, a rádióhullámok pedig közel fénysebességgel terjednek, ezért picit sok lenne az a 2 óra késés. Sztem maradjunk a 7-8 percnél. ;)
2006. jan. 06. 22:00 | válasz | #12
nem 2 órát késik a kapcs.? én legalábbis úgy emlékszem. Javítsatok ki ha tévedek.
PLaci  
2006. jan. 06. 21:31 | galéria | válasz | #11
Lehet hogy az irányítás nem real time, de nem is iszonyatosan késik a kapcsolat, tudtommal csak 7 percet... Szerintem nincs a szondáknak akkora sebességük, hogy ne lehessen időben észrevenni az akadályokat.
Thrawn  
2006. jan. 06. 21:10 | válasz | #10
Ja, elfelejtettem írni, hogy a vezérlés nem engedi sziklának menni a járművet. Kikerüli.
Thrawn  
2006. jan. 06. 21:08 | válasz | #9
Nem a Földről irányítják direktben a marsjárókat, ez a távolság miatt nem lehetséges. Megkapja ugyan a parancsot, hogy merre menjen és mennyit, de a fedélzeti számítógép dönti el a sztereo kamera képei alapján, hogy pontosan melyik is a leginkább kockázatmentes útvonal.
2006. jan. 06. 19:52 | válasz | #8
Pathfinder volt a legmenőbb! Majd ha 100 év múlva egy marsi lakó megtalálja őket, vicces lesz :)
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2006. jan. 06. 17:18 | galéria | válasz | #7
Annyi napelemmel, ami ezekre ráfér nem is lehet sokkal gyorsabban menni. És főleg azért megy lassan, mert mire a jel elér a földre, hogy jön a szikla, már neki is ment.
2006. jan. 06. 16:32 | válasz | #6
Azért a közeljövőben jó szemmel néznék egy gyorsjáratú kis kocsira ami egy webkamera szerűséggel rohangálna a Marson Beérem 20km/h sebességgel is.

Igaz semmi értelme,mert csak pusztaság de azért jó móka lenne Meg egy kicsit drága is.
NEXUS6  
2006. jan. 06. 16:08 | galéria | válasz | #5
"Emellett tönkre ment a robot irányítórendszere is, ez azonban nem gátolja a működést, csupán nehezebbé vált a földi irányítás munkája."

Jó móka lehet ilyen távolról irányítani ezeket a robotokat.
Szeretem a körökre osztott stratégiát!;)))

De azért jól bírják! (Bár valszeg ezt az egyszerűségüknek is köszönhetik)
mrzool  
2006. jan. 06. 15:51 | válasz | #4
Kicsit 'elcseszett' perspektíva, ennyi az egész. A Spirit önarcképe egyébként nem most, hanem még nyáron készült... De nem is ez a legnagyobb baj a cikkel.

"Emellett tönkre ment a robot irányítórendszere is" - a milye? Nincs semmi gond az irányítórendszerével, az egyik kerék parás.

"A Spirit ennél is megviseltebb képet mutat, esetében már csak egyetlen műszer működik, amivel a kőzeteket kapargatja." - szintén error, a Spirit perfekt állapotban van, a legutóbbi (tegnapi) status report szerint:

"Spirit is in excellent health..."

"Sols 701 to 703 (Dec. 23 to Dec. 25, 2005): Spirit completed a long Mössbauer spectrometer integration on the brushed target "Palomino," along with an overnight reading by the alpha particle X-ray spectrometer on the same target. The panoramic camera took a 16-frame mosaic from Comanche over two sols. That camera and the miniature thermal emission spectrometer observed targets in the immediate vicinity with informal names "Cheyenne," "Apache," "Kickapoo," "Chickasaw," and "Winnebago." On sol 703, microscopic images were taken of a fin-shaped feature on Comanche."

Azaz MINDEN műszere teljesen rendben van.
ZUL  
2006. jan. 06. 15:41 | válasz | #3
benne van a nevében...madár... :-)

a még működő karjával a robot feldobta a kamerát, amely gyors reakcióidejének köszönhetően sok képet csinált, majd az elkapóautomatika a kar segítségével óvatosan elkapta a kamerát...szerintem
IoIa  
2006. jan. 06. 15:38 | válasz | #2
Ahogy a holdraszállás képeit. Műteremben...
akyyy  
2006. jan. 06. 15:25 | galéria | válasz | #1
ezt a madártávlatos képet hogy a francba csinálták? távcsővel?