Bár King Kong csupán Hollywood képzeletének szülötte, a tudósok szerint van alapja a hatalmas majom kialakulásának.
Hirdetés
Az elmélet azon a biológiai tényen alapul, mely szerint az állatok a világtól elzárt szigeteken gyakran fejlődnek az általunk ismert szárazföldi válfajuk egy jóval nagyobb példányává. Sue Lieberman, a WWF International evolúciós biológusa, valamint globális faji programjának igazgatója elmondta, számos kutatás támasztja alá hogy a biológiai értelemben vett gigantizmus kialakulhat a szigeteken, bár az arányok meg sem közelítik King Kongét. A méretek megnövekedését az elszigeteltség, a versengés hiánya okozza. Minél messzebb van egy sziget a szárazföldtől annál nagyobb az eshetősége az új fajok evolúciójának.
A mozikban az ünnepek alatt bemutatott Peter Jackson által kreált King Kong egy 1930-as klasszikus feldolgozása, ami egy feltérképezetlen szigeten talált óriás gorilla viszontagságait meséli el. Jackson filmjében a méretes majom ragadozó dinoszauruszokkal küzd egy hatalmas denevérek és bogarak lakta szigeten, és szörnyei bár eltúlzottak, mégis fikciójuk több furcsa tényt tükröz vissza a szigeti életről. David Quammen természetíró egyik könyve szerint "egy sziget az egyedi és rendhagyó lények paradicsoma és szaporodási táptalaja".
Nem kevés példa van a gigantizmusra a szigeteken. Ilyenek a komodói sárkányok, a világ legnagyobb hüllői, melyek hossza meghaladja a 3 métert, súlyuk pedig az 200 kilogrammot. A kis indonéz szigeten felfedezett csúcsragadozó sok tekintetben ugyanolyan dermesztő, mint Jackson képzeletének szülötte: méretei mellett mérgező, baktériumokkal teli harapása teszi félelmetessé. Ami szintén érdekes, hogy az evolúció e különös fordulatai rendkívüli sebességgel, mindössze évtizedek alatt alakulnak ki.
Az Atlanti-óceánon fekvő, mindentől távol eső Gough-szigeten "vérszomjas egerek" élve fogyasztják el az albatroszfiókákat, veszélyeztetve a ritka madárfajt a világ legjelentősebb tengeri madár kolóniáján. Ezek az egerek a bálnavadász hajók fedélzetén érkeztek a szigetre és normál méretük háromszorosára nőttek. Elképesztő növekedésük a friss hús és fehérje kimeríthetetlennek tűnő éléstárának köszönhető, amit a veszélyeztetett Tristan albatrosz testesít meg.
Madagaszkár szigetén szintén számos természeti furcsasággal találkozhatunk. Ilyenek a már kihalt hatalmas elefántmadarak, melyek magassága eléri a 3 métert, valamint a több mint 80 kilogrammot nyomó lemúrok. Madagaszkár Kelet-Ázsiáról vált le több mint 100 millió évvel ezelőtt, ami igen gazdag ökorendszer kialakulását tette lehetővé. A szigeten 10 000 növény-, 316 hüllő- és 109 madárfaj található, többségük csak itt honos.
Akad azonban ellenpélda is, a szigeti fajoknál nem csupán a növekedés, de az "eltörpülés" is megfigyelhető.. Ezt a folyamatot a szigeteken lakó vízilovaknál, elefántoknál és szarvasoknál figyelték meg. Kong, aki elvileg fajtájának utolsó példánya egy másik jelenséget is bemutat, a kihalás meglepően magas arányát, különösen, ha a szigetet emberek is lakják. Számos szigeti faj - melyek ragadozó hiányában zavartalanul fejlődhettek - több képességüket is elvesztették.
Például a repülésre már képtelen madarak könnyű zsákmányt jelentenek a húsevő betelepülőknek. Ez lett a madagaszkári elefántmadarak végzete is, akárcsak a híres mauríciuszi dodoé. A Világ Megőrzési Szövetség szerint közel 800 faj halt ki az 1500-as évek óta, amikor a pontos történelmi és tudományos feljegyzések megkezdődtek. Ennek nagy része szigeteken ment végbe.
Az elmúlt 20 esztendőben azonban a kontinenseken is gyakorivá váltak a kihalások, a biológusok ezeket a területeket "virtuális szigeteknek" nevezik. Az egyik ilyen "szigeten" élnek King Kong rokonai, a hegyi gorillák, melyekből nagyjából 700 példány létezik még Kelet-Afrika Virunga hegyvidékén. Azonban az orvvadászat és a különböző betegségek hamar kipusztíthatják őket, amennyiben az állatvédők nem találnak ki új stratégiákat az emberiség legközelebbi rokonainak megmentésére, vélekednek a szakértők.
Kornan -nak igaza van. A Komodói Varánusz a világ legnagyobb varánusz és egyben legnagyobb gyík fajtája. De nem a leghoszabb. Ugyanis a Salvadori Varánusz hoszabb nála. Csak az utóbbinak teste hosszának 2/3 -t teszi ki a farka, az előzőnek viszont csak felét, tehát sokkal testesebb. Jah és inkább 135-165 kg nem 200. És 90 cm magas. A legdermeztőbb viszont tényleg a harapása. Eddig csak egy indonéz nő élte túl. Ráadásul miután megharap, 2-3 nap amíg meghalsz és a tetemet eszi meg mival a döghús a kedvenc tápláléka. Tehát ha egy nagy gyík megharap ne örülj hogy megúsztad egy harapással:D
Egy apró észrevétel: Madagaszkár Afrika keleti részéről vált le, ami kevéssé tekinthető Afrika nyugati részének:P (Ha már pontosak akarunk lenni). Afrika nyugati részéről Dél-Amerika vált le.
"In the movie, Kong appears to be about 25 feet tall in a crouch--about seven times the height of an actual silverback gorilla. At that size, a very rough estimate tells us Kong would weigh anywhere from 20 to 60 tons. "
Mondjuk 40 tonna.
Egy közönséges selyemmajom 30-50 dkg. Van nála sokkal kisebb is, a törpe selyemmajom 10-12 deka, de vegyük a közönségest.
40 000/0.4=100 000, tehát százezer selyemmajom már lenyomhatja Kongot. ;))
Huzd le magad a WC-cén! De jó kérdés. Ami engem illet Én azt kérdezem a King Kong-ban szereplő T-rex-szek DNSszázaléka hány százalékban tér ell a 65 millió éve kihalt T-rex-szek DNS-sétől.
Nos a King Kong-nak elvileg lenne folytatása. "Kong fia"-címmel és "Kong a farkas oduban" nos az az nem Kong volt az utolsó. Kong hím. A Grilák hím egyedeinek háreme van. És vannak magányos egyedek. Kong valószinö egy magányos egyed. Ezért szeretett bele egy emberbe.
Nos a King Kong-nak elvileg lenne folytatása. "Kong fia"-címmel és "Kong a farka oduban" nos az az nem Kong volt az utolsó. Kong hím. A Grilák hím egyedeinek háreme van. És vannak magányos egyedek. Kong valószinö egy magányos egyed. Ezért szeretett bele egy emberbe.
A filmben a cg-ét amék csapat készítette volt köztük 1 igen meghatározó 3d magyar animátor is ő a design21-en szokott a fórumban lenni ward néven közvetlen infókat a cg-ről tőle kérdezhettek ha ráér :)
A filmben egyszer Kong végig sétált egy barlangban ahol több tucat hatalmas csontváz hevert, amelyek gondolom az ő szülei, testvérei stb.. -k voltak, de már csak ő maradt.
Rohadék orrvadászok! hányok tőlük!! Pl azokat a filmeket sem bírom végig nézni, ahol kinyírják a szegény állatokat és még röhögnek is rajtuk. Múltkor volt a National Geographic Chanel-en egy dokumentum film, amiben az operatőrt és az egyik arcot megtámadták, hogy hagyják el a területüket. Nem tetszett az orrvadásoknak hogy a TV ott van a területükön ahol illegálisan lövöldöznek... Az a röhej, hogy ha akarnák, jól felfegyverzett kisebb hadsereget/dzsungelharcosokat kilehetne küldeni hogy éjjel/nappal járőrözenek. De tuti hogy itt is a pénz beszél, lefizetik a helyi vezetőket és szemethunynak a dolgok felett... Vérlázító komolyan mondom...
"Hmm nem a csimpánz a legközelebbi rokona az embernek?"
Majdnem. A bonobó vagy törpecsimpánz (Pan paniscus) az. Régebben ment a vita, h külön faj vagy alfaj-e, mára már bebizonyosodott, h külön faj. Alkata, arca vékonyabb, emberszerűbb a csimpánzénál. A viselkedése pedig egy külön fejezetet megér. Pl a szexet mint szórakozást, viták elsimítását használják, akárcsak az ember, a nőstények mindig hajlandók a párosodásra, a ranglétrán meg csak úgy emelkedhetsz feljebb, ha az anyád is befolyásos és lobbizik érted. Szal mint az ember... http://en.wikipedia.org/wiki/Bonobos
Igaztok van azonban próbáld az ő szemszögükből nézni,nincs mit enni,nincs munka és az orvadászatból tudnak csak megélni,legalábbis egy darabig amíg van elefánt meg orszarvú.Ezeket az embereket nem nagyon foglalkoztatja hogy,kihal egy faj,ha már mégsem lessz munkája az embereket fogja kizsákmányolni nem a természetet.Szerencsére azért próbálnak ellene tenni,a helyi kormányok európa nyomására.
"A bordás krokodil valóságos behemót, hossza eléri a 7,6 métert, jelenleg a legnagyobb élő hüllőfaj."
Szerintem is a krokodil a legnagyobb.
"Azonban az orvvadászat és a különböző betegségek hamar kipusztíthatják őket, amennyiben az állatvédők nem találnak ki új stratégiákat az emberiség legközelebbi rokonainak megmentésére"
Hmm nem a csimpánz a legközelebbi rokona az embernek?
Nem kevés példa van a gigantizmusra a szigeteken. Ilyenek a komodói sárkányok, a világ legnagyobb hüllői, melyek hossza meghaladja a 3 métert, súlyuk pedig az 200 kilogrammot. A kis indonéz szigeten felfedezett csúcsragadozó sok tekintetben ugyanolyan dermesztő, mint Jackson képzeletének szülötte: méretei mellett mérgező, baktériumokkal teli harapása teszi félelmetessé. Ami szintén érdekes, hogy az evolúció e különös fordulatai rendkívüli sebességgel, mindössze évtizedek alatt alakulnak ki. 
Madagaszkár szigetén szintén számos természeti furcsasággal találkozhatunk. Ilyenek a már kihalt hatalmas elefántmadarak, melyek magassága eléri a 3 métert, valamint a több mint 80 kilogrammot nyomó lemúrok. Madagaszkár Kelet-Ázsiáról vált le több mint 100 millió évvel ezelőtt, ami igen gazdag ökorendszer kialakulását tette lehetővé. A szigeten 10 000 növény-, 316 hüllő- és 109 madárfaj található, többségük csak itt honos. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
A szigetek biológiáját tükrözi vissza King Kong
A nyelv is színezi látásunkat
2007-ben indulhat a kínai Hold-expedíció
Januárban érkeznek az üstökösminták
Megkezdődött a Galileo tesztelése
Két új Uránusz holdat találtak
Hamisak a dél-koreai klónozás eredményei
Pályára állt India legnehezebb műholdja
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
