Januárban érkeznek az üstökösminták
2005. december 30. 15:39, péntek
Január 15-én érkezik vissza a Földre a Stardust küldetés mintagyűjtő kapszulája. A NASA magabiztosan nyilatkozik, ezúttal nem fog megismétlődni a Genesis kapszulával történt incidens.

Hirdetés

Az expedíció közel két éve szedte össze a Wild 2 üstökösből származó portörmeléket. A kapszula a NASA bejelentése szerint minden eddigi ember alkotta eszköznél gyorsabban lép majd be a légkörbe, hogy megkíséreljen egy viszonylag puha földetérést Utah állam egyik sivatagos területén. A számítások szerint a 46 kilós tárolóeszköz 13 km/s sebességgel érkezik. Az űrhivatal mérnökei és tudósai meggyőződése, hogy ezúttal nem hagyja őket, illetve a kapszulát cserben az ejtőernyőrendszer, ami a legutóbbi minta visszajuttató alkalmatosságnál, a Genesisnél sajnos nem nyílt ki, így a napszélrészecskéket szállító kapszula igen erőteljes becsapódást szenvedett el. A Stardust kapszula hasonló alapokon nyugszik, mint a Genesis, elvileg azonban esetében nem fordulhat elő ugyanaz a hiba, ami a Genesis vesztét okozta.

A Stardust-csapat pozitívan nyilatkozott a sajtótájékoztatón, bár hozzátették, minden eshetőségre felkészülnek. Amennyiben a Stardust is úgy jár, mint a Genesis, azaz egy sikertelen landolás következtében megreped a burkolata, akkor a tudósok elbúcsúzhatnak a mintákban rejlő felfedezésektől, illetve egy 7 éven át tartó projekttől. A Stardust szonda 4,8 milliárd kilométert utazott a Naprendszerben, melynek csúcspontja a 2004. január 2-i üstökössel való találkozó volt.



A Stardust és a Genesis leszállási pályája

A szonda 72 felvételt készített a Wild 2-ről, és rengeteg mérési adatot juttatott vissza a Földre elemzés céljából. A visszaküldött fotók minden eddiginél közelebbi képet adtak egy üstökös magjáról és annak lenyűgöző felszíni jegyeiről, míg az elrepülés során sikerült mintát vennie az üstököst övező porból, ez utóbbi érkezik vissza a Földre, hatalmas fénycsíkot húzva Amerika északkeleti egén.

A tudósok a Földtől 389 millió kilométerről származó mintákból betekintést remélnek az üstökösök szerkezetébe és a Naprendszer kialakulásának történetébe. A részecskékben tárolt kémiai és fizikai információk felfedhetik a bolygóformálódás folyamatát és az égitesteket megalkotó anyagokat, melyek közt elvileg a Napnál idősebb részecskék is megtalálhatók lesznek, amik más csillagok körül alakulhattak ki, erre utal a Stardust, azaz csillagpor elnevezés is.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. jan. 06. 12:31 | válasz | #26
Nem a becsapódásra gondoltam, hanem az ismeretlen organizmusokra vagy anyagokra amiket a kis szondácskákn magukkal hoz az égből.
atys2  
2006. jan. 06. 00:46 | válasz | #25
aha, persze. azzal a csigalassusagu tempoval amivel erkezne?!
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jan. 03. 18:32 | galéria | válasz | #24
Ez csak egy feltevés hogy az üstökösök adták az életet. Amúgy látnok vagy hogy aztmondod hogy ez lesz a pusztulásunk forrása? :D
Egy üstökös nem olyan nagy alapból, és nagyon sok jeget tartalmaz. Na ha egy ilyen beérne a föld légkörébe valószítnűleg szépen elpárologna, a légellenállástól.
2006. jan. 03. 17:36 | válasz | #23
Az üstökösök régen az életet adták a földnek, most pedíg ez lesz a pusztulásunk forrása.
Zedas  
2006. jan. 02. 15:51 | válasz | #22
Valóban, elcsesztem szépen, köszi a kiigazítást.
Itt is van (legközelebb nem fejből írok hülyeséget, hanem megnézem):
http://www.mimi.hu/csillagaszat/parszek.html
2006. jan. 02. 14:26 | galéria | válasz | #21
...csodálkozik az ember azokon a misztikus öngyulladásokon
2006. jan. 02. 14:25 | galéria | válasz | #20
így van... annyi szén meg hidrogén van bennünk, hogy befeküdhetnénk a kazán mellé. :D
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jan. 02. 13:52 | galéria | válasz | #19
Utolsó mondat befejezése : többi bolygó keringési síkjához képest.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jan. 02. 13:51 | galéria | válasz | #18
A parsec az egy kicsit nagyobb távolság :)
1 parsec = 206265 AU (csillagászati egység, nap föld távolság)

A pluto pályájának legközelebbi pontja a naphoz 29 AU-ra van (ilyenkor az Neptunusz és az Uránusz pályája között van a legtávolabbi pont 49 AU-ra van, tehát erősen ellipszis pályán kering, elég nagy dőlésszögben (17 fok) a többi bolygóhoz képest
Zedas  
2006. jan. 02. 11:02 | válasz | #17
Zedas  
2006. jan. 02. 10:58 | válasz | #16
Valóban, ez eléggé nyilvánvaló, de én hol írtam erről? :)

Mindenesetre köszi a pontosítást.

Egyébként elgondolkoztató hogy a Plútó pályája kb. 11 parszek (nap-föld távolság), az Oort felhő határa pedig több mint 100000. Több holdnagyságú bolygó is keringhet ott (párat már találtak is, pl.: a Quaoar és az Ixion, sőt, igazából a Plútó is ide tartozna és nem a belső naprendszerhez). Van egy elmélet, miszerint olyan 40000 parszekre van egy a Jupiternél 10x nagyobb tömegű valami.

Itt vannak, amiket eddig találtak:
http://home.cwru.edu/~sjr16/advanced/solarsystem_edge.html
2006. jan. 02. 10:16 | válasz | #15
Sajnos az elemeknek igazából nincs "kora" és története. A kintről gyűjtött minták az összetételük, fizikai szerkezetük és a bennük található molekulák miatt érdekesek.
2006. jan. 02. 01:57 | válasz | #14
miért nem landol vmelyik tengerben? ott nem törne össze, kevesebb kockázat lenne.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jan. 02. 00:03 | galéria | válasz | #13
Ja lehet, az ősrobbanásra nem gondoltam :) hiszen akkor is volt egy "kevés" hő, meg nyomás ami beindíthatott egy kis fúziót :D.
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2006. jan. 02. 00:01 | galéria | válasz | #12
Megreped? Sztem örülhetünk ha nem ég el a légkörben a cucc :) 13 km/h-s belépési sebességgel. Csak összehasonlításképpen az űrsiklók kb 6,5-7,5 km/sec sebességgel lépnek be a légkörbe, és még az sem kevés :)
2005. dec. 31. 22:34 | válasz | #11
"Minden hidrogénnél nehezebb anyag a csillagok halálakor keletkezett"

A hélium nem, abból az ősrobbanás után is keletkezett egy csomó. Meg asszem egy egész kevés lítium is.
abelr  
2005. dec. 31. 16:30 | válasz | #10
sikertelen landolás következtében megreped a burkolata, akkor a tudósok elbúcsúzhatnak a mintákban rejlő felfedezésektől, illetve egy 7 éven át tartó projekttől - több is az 7 évnél
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2005. dec. 31. 16:25 | galéria | válasz | #9
Minden hidrogénnél nehezebb anyag a csillagok halálakor keletkezett, szóval nem csak az arany :)
2005. dec. 31. 15:33 | válasz | #8
2005. dec. 31. 13:44 | válasz | #7
az arany is ugye, szupernovákban képződik ha jól vágom
abelr  
2005. dec. 30. 22:24 | válasz | #6
"Csillagporból lettél, és csillagporrá válsz." - Mester! Követlek mindenhová!
echo  
2005. dec. 30. 19:27 | válasz | #5
"Te pl. rengeteg szenet tartalmazol, ami bizony már megjárt legalább egy csillagot."

Kicsit kapcsolódik
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/miert/vinci.html
(egyébként ha visszább mentek egyel van itt egy csomó mókás kérdés)
Sanyix   "Rest in Peace Sanyix" 
2005. dec. 30. 18:48 | galéria | válasz | #4
13 km/s-el érkezik a légkörbe? az szép :D kíváncsi vagyok kibírja e
2005. dec. 30. 17:33 | galéria | válasz | #3
Soha nem felejtem el, amikor a néhai Carl Sagan, egyik tudománynépszerűsítő filmben büszkén jelentette ki, hogy mi mindannyian valamikor réges-régen egy csillag anyagát alkottuk.
Ehhez adnám hozzá én: "Csillagporból lettél, és csillagporrá válsz." (Mennyivel optimistább a kicsengése, mint a hagyományos mondásnak!)
Zedas  
2005. dec. 30. 17:22 | válasz | #2
A földön és a napban minden részecske idősebb magánál a napnál :)

Te pl. rengeteg szenet tartalmazol, ami bizony már megjárt legalább egy csillagot. A hidrogénen kívül szerintem minden (de majd a nagytudású kollégák kiigazítanak).

Az dolog lényege az lenne, hogy az elmélet szerint az üstökösök az Oort felhőből - a nap gravitációjának hatására - kiváló nagyobb tömegű testek. Az Oort felhő veszi körül a naprendszert (a Plútó pályáján túl), és ugyanazokból az anyagokból áll, amiből a belső naprendszer (minket is beleértve) kialakult. Így tehát ha mintát veszünk egy üstökösből, az ugyanaz mintha az eredeti felhőből vennénk mintát, amiből aztán maga a nap is kialakult.

http://www.solstation.com/solsys/oort.jpg
2005. dec. 30. 16:36 | válasz | #1
a földön nincsenek a napnál idősebb részecskék? odáig rendben hogy más csillagok részecskéiért ment a szonda, mit várhatunk egyébként ettől?