Még pár nap van az évből, ez teljesen biztos. Vannak azonban más dolgok is, amelyek nem ennyire biztosak. Például az, hogy minek az éve volt 2005. Mondhatjuk-e például azt, hogy az infokommunikációs ipar magára találásáé? Esetleg az interneté? Vagy ha úgy tetszik, a Web 2.0-é? Történt valami fontos, valami falrengető, valami, ami meghatározza az elkövetkező néhány évet? Ha történt, hol keressük a nyomait, milyen jelzőszámokra, szemaforokra figyeljünk, melyik lóra tegyünk?

Hirdetés

A helyzet, mint mondtam, bizonytalan, de a helyzetek általában ilyenek szeretnek lenni. Ha kinyitom az újságot és megnézem kedvenc mutatómat, az "SP Global 1200" elnevezésű nagyvállalati csoportba tartozó cégek múlt évi tőzsdei teljesítményét, azt kell mondanom, hogy a 2005-ös az energia éve volt. Az árfolyamok pont egyharmaddal, azaz 33%-kal mentek fel. Na és kik vannak a sor végén? Hát a legvégén a távközlés van minusz 6,2%-kal, az információs technológia szektora pedig 6,9%-ot produkált, kevesebbet, mint a közüzemek, az egészségipar vagy a pénzügyi ágazat.

De vegyünk egy másik példát. A Business Week minden héten közli az elmúlt év tőzsdei szempontból legjobban és legroszabbul teljesítő csoportjainak listáját. Nem nehéz kitalálni, hogy az utóbbiakéban az autógyártás áll az élen: hát igen, a General Motors meg a Ford mostanában... (Bezzeg Toyotáék...) De vajon kié a második hely minusz 37,5%-kal? Hát az informatikai tanácsadásé. És kik állnak a negyedik helyen minusz 21,7%-kal? Az internetes kereskedők.

Szóval mi van akkor most? Ha a tőzsdén keresem a Web 2.0-át, ott aligha találom meg. Valami van persze, én is fel tudok hajtni néhány pozitív részmutatót. Valami van, de nem az igazi. Nem olyan, mint a kilencvenes években volt. Van kockázati tőke, de nem annyi, van néhány IPO, de nem annyi, van felhajtás, de nem akkora, vannak sztárok, de nem annyian. Az akkori csúcsoktól messze vagyunk, ami nem is olyan nagy baj, mert azok a csúcsok fölöttébb olvadékonynak bizonyultak. Bizonyos nagymamák azóta is siratják a pénzüket. Szirénhangok persze vannak, néha trombitaszó is hallik, de mielőtt szuronyt szegezve kiugrunk a lövészárokból, nem árt óvatosan körülnézni.


Van hát akkor Web 2.0? Van, persze hogy van. A technikai fejlődésben kell keresni, a terjedési mutatókban és a felhasználóknál. A technikához nem értek, de ha valamit ki kellene emelni, azt mondanám: a technika használata demokratizálódott, egyre kifinomultabb dolgokat egyre könnyebb használni. Nekem például halvány fogalmam sincs arról, hogyan kell honlapot csinálni, HTML-ben programozni (jól mondom?), mégis perceken belül meg fogom nyomni a "Mentés" gombot, és amit írok, kikerül a hálóra. Könnyű kommunikálni, könnyű e-boltot nyitni, könnyű publikálni, reklámozni; szóval minden egyre könnyebb, barátságosabb, plána ha az ember nem akarja túlbonyolítani a dolgokat. És megvenni is egyre könnyebb, azaz sok dolgot már meg se kell venni, ott van szolgálatásként: leintem a taxit és megyek, jogosítványra sincs szükségem.

Mivel egyébként kommunikálni, üzletelni, szórakozni, filmezni, magamutogatni, álnéven beszólni jó dolog, a technika terjed, mint a nátha márciusban. Nagyon terjed. Egy sor gyönörű mutatót lehet felvonultani például a mobiltelefonokról, a széles sávú kapcsolatokról, az elektronikus kereskedelemről, az internetes bankolásról (de ronda szó ez), a kínai piac berobbanásáról, a digitális fényképezésről, a blogokról, a tizenévesek internetezési szokásairól, a drótpostázó nagymamákról, a könyvtárak digitalizálásáról, a kiadókat kétségbeesésbe kergető zeneletöltésekről, a hálóra kipakolt egyetemi előadásokról, az intelligens településekről meg még egy csomó más dologról. Web 2.0 van, ami persze szervesen nőtt ki a Web 1.0-ból, mégis különbözik attól, mert a technika sokat fejlődött, az "installált bázis" sokkal nagyobb, bejött egy új generáció, berobban Kína és India, látványosan kibővültek a lehetőségeink, tanultunk is valamennyit (?). Az út már nem földút, hanem sztráda, az autó nem Bádog Böske hanem egy jó Musztáng. Vagy legalább Zsiguli. Na jó, egy kurblis laptop.

Web 1.0		Web 2.0
DoubleClick	-->	Google AdSense
Ofoto	-->	Flickr
Akamai	-->	BitTorrent
mp3.com	-->	Napster
Britannica Online	-->	Wikipedia
személyes honlapok	-->	blogolás
doménnév spekulációk	-->	keresőre optimalizálás
lapletöltés	-->	klikkenkénti fizetés
screen scraping	-->	webszolgáltatások
publikálás	-->	részvétel
tartalommenedzselő rendszerek	-->	wiki
könyvtárak (osztályozás)	-->	címkézés

Most itt a feladat: hogyan kapcsoljuk össze ezt a két jelenséget, miként hozzuk össze mindazt, amit a tőzsdéről mondtunk az egyik oldalon, és a technikáról meg a felhasználókról a másikon? Úgy látszik még valamit meg kell tanulnunk. Bizony előfordulhat, hogy minél gyorsabban és látványosabban terjed egy technika, annál nehezebb pénzt csinálni belőle. E tekintetben azokkal értek egyet, akik a múltban keresnek analógiákat. Vegyük az elektromoságot. Az elektromos iparnak ellátási lánca (gyengébbek kedvéért: supply chain-je) van. A lánc egyik végén azok tanyáznak, akik magát az áramot meg az alapvető infrastrukturális eszközöket előállítják. Középen állnak azok, akik az áramot felhasználva gyártanak és szolgáltatnak, például porszívókat csinálnak vagy vonatokat üzemeltetnek. A lánc végén pedig ott vannak a fogyasztók, aki például porszívóznak vagy utaznak. Az ellátási láncba végső soron ők öntik be a vásárlásaikkal a pénzt.

És aztán mi történik azzal a rengeteg pénzzel? A lánc tagjai szépen megosztoznak rajta. Milyen törvényszerűséget figyelhettünk meg ebben az osztozkodásban hosszú évtizedek során? A legkevesebb azoknak jutott, akik középen vannak. Középen a verseny állandó nyomás alatt tartotta a nyereséghányadokat, a technika fejlődése pedig állandóan fokozta a verseny intenzitását. Kik jártak jól végső soron? A fogyasztók az olcsó porszívóval meg a villanyvonattal.

Gondolkodjunk el ezen. Ha megtettük, lehet, hogy azt fogjuk mondani: 2005 a fogyasztók, a felhasználók éve volt. Azoké, akik keresnek, letöltenek, megnéznek, kipakolnak, lefimeznek, magamutogatnak, beszólnak, elolvasnak (?). És lehet, hogy 2006 pláne az lesz.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »