Éntudat egy robotban!
2005. december 22. 13:39, csütörtök
Egy új robot először volt képes megkülönböztetni saját tükörképét egy másik ugyanolyan robot látványától, és ennek megfelelően reagált.

Hirdetés

Ez az első eset, hogy egy robotban sikerült egy, az éntudatothoz kapcsolódó tevékenységet kialakítani. A tükörkép felismerés - ami a gyerekeknél másfél éves koruk környékén alakul ki - a japán Meiji Egyetem által fejlesztés alatt álló robot esetében mesterséges idegsejt-csoportokon alapul, melyeket beépítettek a gép számítógépes agyába. Az áttörést jelentő technika egy nap olyan robotok megalkotását teheti lehetővé, melyek képesek érzelmeik kifejezésére. A japánok technikája nagy lépés az éntudattal rendelkező robotok kifejlesztésében, valamint az emberi öntudat megismerése és modellezése irányába.

Az öntudat az az állapot, melyben felismerjük saját és más viselkedését. Az ember a megismerés során tanulja meg a viselkedést és ennek megfelelően gondolkozni a viselkedés közben, magyarázta a kutatócsoport vezetője, Junicsi Takeno. Ennek a dinamikának az utánzásához a robotnak neurális hálózatában szüksége van egy mind a megismerésből, mind a viselkedésből származó információk feldolgozására képes közös területre.


Takeno csapata kék, piros és zöld LED-eket kapcsolt a robot mesterséges idegsejtjeihez, konkrétan arra a területre, ami aktivitást mutat ha különböző, a robot viselkedésén alapuló információk kerülnek feldolgozásra. Például két piros dióda világít, amikor a robot olyan viselkedést tanúsít amit a sajátjának gondol, két zöld pedig akkor, amikor a robot tudomásul veszi, hogy a viselkedést egy másik társa hajtotta végre. Egy kék LED villan fel, ha a robot felismerte egy társa viselkedését, és megpróbálja leutánozni azt.

Az utánzás olyan cselekmény, amihez látni kell a másik viselkedését, majd azonnal át kell adnia magának, ami az öntudat legjobb példája. A kutatók két robottal hajtottak végre egy kísérletet, ahol az egyik robot az "ént" testesítette meg, a másik pedig a "másikat". Amikor az én robot előre irányuló mozgást végzett, majd megállt és visszafelé kezdett mozogni, a másik robot ugyanezt tette. A neuronok aktivitásának sémája és az azt követő kék LED jelzés tanúsította, hogy az én robot felfogta, hogy a másik utánozza a viselkedését.

Egy másik kísérletben a kutatók egy tükör elé helyezték az én robotot. Ebben az esetben a robot és tükörképe - amit akár egy másik robotként is értelmezhetett volna - egyszerre mozogtak előre és hátra. A kék fény itt is felvillant, azonban jóval ritkábban, mint az első kísérletben. Összességében az esetek 70 százalékában ismerte fel a robot, hogy a tükörben megjelenő kép önmaga, ami nagyban hasonlít a gyerekek éntudatának kialakulásának első lépcsőfokaihoz. Takeno célja a 100 százalék elérése, ami jövőre várható.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Mihail  
2006. jan. 20. 11:16 | galéria | válasz | #181
az életet nem lehet lemásolni
2006. jan. 16. 19:52 | válasz | #180
Igen naiv vagyok, de szerintem. Ha már ennyire elkanyarodtunk a témától.
Deznek igaza van a 178-asban.
Egyébként mond meg légyszi: a hozzászólás melyik részére gondolsz?
2006. jan. 07. 10:35 | galéria | válasz | #179
Kb. 20 éve még én is hittem ebben. Istenem, milyen szép is fiatalnak lenni...
dez  
2006. jan. 07. 04:20 | válasz | #178
Jaj de jó, hogy kimaradtam ebből az egész baromságból. A cikk címe egyszerűen nem más, mint alpári bulváros ferdítés. Lásd:
"Ez az első eset, hogy egy robotban sikerült egy, az éntudatothoz kapcsolódó tevékenységet kialakítani."
No more comment.

2006. jan. 04. 19:05 | válasz | #177
Az ember célja a tökéletesség, végsősoron. Szerintem, túl optimista vagyok, talán.
De most nem erről van szó, nem tom már ki mondta először: "egyetlen ember is megmentheti a világot". Ez úgy működik szerintem, mint a kristályosítás, van egy kristály, körülötte meg a többi anyag, ahogy hozzáér, elkezdi kialakítani a kristályrácsot. Embereknél is így van, csak sok a külső tényező, ami bezavar ebbe. Ergo ez csak akkor működik, ha van elég nagy számú ilyen gócpont. Szerintem.
2006. jan. 01. 11:49 | galéria | válasz | #176
"Ha mindenki így gondolkodna, soha nem lenne semmi változás."

Dehogynem. Kicsiben gondolkozol, ami működik 100 emberrel az nem feltétlen működik 6 milliárddal. Az emberek nem változni akarnak, hanem rákényszerülnek a változásra.

Történelmi példák bizonyítják hogy a rabszolgatartás, emberáldozás, rasszizmus vagy a nők/gyerekek haszonállatként kezelése nem akadály egy működő rendszer fenntartásában sőt bizonyos körülmények között még a rendszer stabilitását is erősíthetik.
Persze ami akkoriban helyes volt annak a nagy része ma már nem az de ettől még párszáz év múlva lehet hogy megint helyesnek fognak számítani.

Játékelméletről sajnos nem tudok sokat :( de egy optimálisan működő társadalom mint végső cél nem zárja ki a lehetőségét egyébb közbenső nem optimális de hatékony társadalmi formáknak.
2005. dec. 31. 20:25 | válasz | #175
"Az hogy te személy szerint más értékek szerint akarsz élni mint a többség az csak a te életedet változtatja meg de a világot nem."

Ha mindenki így gondolkodna, soha nem lenne semmi változás.

"Miből gondolod hogy a te verziód a helyes?"

A történelem alapján.

"Az hogy mi helyes és mi nem erőssen korszak és kultúra függő."

Nem egészen. Az alapok mindenhol hasonlóak, csak a körítés változik. De érdemes utánnanézni a játékelmélet nevű tudományágnak, mert az épp azzal foglalkozik, hogy tisztán matematikai eszközökkel vezesse le a társadalom optimális működéséhez szükséges szabályokat.
2005. dec. 31. 01:22 | galéria | válasz | #174
"Közben persze minden generáció egy picit változik és lépésenként közelít az eszményi értékekhez..."

Amíg ilyen esetek vannak, addig alaptalanok az álmodozásaid.
2005. dec. 30. 21:09 | galéria | válasz | #173
Miből gondolod hogy a te verziód a helyes?
Az hogy mi helyes és mi nem erőssen korszak és kultúra függő.
2005. dec. 30. 21:06 | galéria | válasz | #172
"Az a baj, hogy mindenki arra vár, hogy a többiek kezdjék el"

Nem, páran lehet hogy erre várnak de a többséget eleve nem érdekli az egész, nem várnak semmire hanem csak simán élik az életüket az éppen aktuális játékszabályok szerint.
Közben persze minden generáció egy picit változik és lépésenként közelít az eszményi értékekhez de ez nem az ember szándékossága (vagyis nem tudatos szándékossága) hanem az ember által létrehozott új világhoz (társadalom) való adaptálódás, ez írtja ki lassan de fokozatosan a dzsungel értékeit (az enyém mert erősebb vagyok, aki nem a törzsünk tagja az ellenség stb) az emberekből és cseréli le azokat új értékekre (tolerancia, közös munka a közös célért, együttélés stb)
Pár tízezer éve az ember elődei a fauna részeként természeti lények voltak, mára inkább társadalmi lénnyé kezdünk válni és nem a természetben élünk hanem a természet mellett de ez az átalakulás még mindig folyamatban van, pár ember ennek a sebességét nem tudja meggyorsítani egy ugrásszerű változáshoz tömegeknek kéne egyszerre mozdulniuk és a változást több generáción át tartaniuk kéne.
Szándék és motiváció híján ezt max egy vallás tudná csak elérni vagy talán még az se.

Az hogy te személy szerint más értékek szerint akarsz élni mint a többség az csak a te életedet változtatja meg de a világot nem.
2005. dec. 30. 17:54 | galéria | válasz | #171
Oké, akkor konkrétabban fogalmazok:
Ma a rasszizmus-ellenes harc lényegében parazita létformák igazolása és védelme.
2005. dec. 30. 16:01 | válasz | #170
"Kérdezz meg 100 szembejövő embert az utcán hogy szerintük egy robot "lény"-nek számít-e, meglepődnék ha 10%-nál több egyet értene veled."

Nem arról beszéltem, hogy mit fogunk tenni, hanem hogy mi lenne a helyes. A gyakorlatban többnyire valami komoly katasztrófa kell ahhoz, hogy az emberek helyesen cselekedjenek.
2005. dec. 30. 15:57 | válasz | #169
"Elméletileg jól hangzik de gyakorlatilag (egyelőre) esélytelen mivel a látszat ellenére az emberek többnyire nem az eszük alapján döntenek hanem az érzelmeik és egyébb igényeik szerint ergo ez nem reális megoldás a problémára."

Nem állítottam, hogy képes vagyok megoldani a világ minden problémáját. Ezt csak egyénileg lehet megoldani. Akiben felmerül az igény erre, annak nem is nehéz.
Az a baj, hogy mindenki arra vár, hogy a többiek kezdjék el, és nem veszi észre, hogy ő egyedül is megtehetné.
2005. dec. 30. 15:53 | válasz | #168
"Tegyük fel, hogy én önfeláldozó vagyok, és ugyanilyen a gyerekem, az unokám, stb. és évszázadokon keresztül a megkeresett értékekből mindig félreteszünk valamit, hogy az utódainknak könnyebb legyen az élete."

Nem erről volt szó. Nem értem, hogy ezt hogy sikerült belekeverni. Én csupán arról beszéltem, hogy a rasszizmus sem elméletben, sem a gyakorlatban nem jó.
2005. dec. 30. 03:37 | galéria | válasz | #167
Persze, semmit nem tudunk. A történészek, a memoárkutatók stb. ellustultak, csak söröznek és cigiznek, és semmilyen infónk nincs a többszáz évvel ezelőtt élt elődeinkről. Emellett, a nagypapák és nagymamik sem meséltek semmit.
2005. dec. 29. 22:25 | galéria | válasz | #166
"Rettenetesen egyszerű. NE kövessük el ugyanazt a hibát."

Ez ugyan az mintha azt írnád hogy "NE haljunk meg hatvan évesen"
Megvalósítható? Persze. Ésszel kell élni és egészségesen (plusz egy kis szerencse se árt) és máris mindenki 90-100 évig él.
Elméletileg jól hangzik de gyakorlatilag (egyelőre) esélytelen mivel a látszat ellenére az emberek többnyire nem az eszük alapján döntenek hanem az érzelmeik és egyébb igényeik szerint ergo ez nem reális megoldás a problémára.

"Sajnos az emberek többségétől ezt nem lehet elvárni, de úgy gondoltam, hogy itt a fórumon az értelmesebb réteg van jelen."

És itt a lényeg, az emberek többsége az ami meghatározza hogy mi az emberiség nem pedig a kimagasló (vagy átlagon aluli) egyedek, ha ez nem így lenne akkor már a klasszikus görögök óta a tejjel-mézzel folyó kánaánban élnénk.
Egy fecske nem csinál nyarat, sőt sok fecske se csinál. A nyár majd eljön magától és az eljövetelének gyakorlatilag semmi köze ahhoz hogy a fecskék mit akarnak.
Az emberiség fejlődését nem lehet (ennyire) sürgetni.

"Kitágíthatjuk az értelmezést minden értelmes lényre. A jelenség lényege, és oka ugyanaz minden esetben."

Megtehetnénk, de nem fogjuk.
Kérdezz meg 100 szembejövő embert az utcán hogy szerintük egy robot "lény"-nek számít-e, meglepődnék ha 10%-nál több egyet értene veled.
Az emberek többsége szerint élőlény az ember/állat/növény, minden más nem az.
2005. dec. 29. 20:50 | válasz | #165
Kiváncsi vagyok, ha végeznének egy felmérést, hány ember válaszolná azt, hogy szívesen megnézne egy szaftos kis gladátorshowt a pénteki meló után. (esetleg egy kis keresztény-kivégzést)
2005. dec. 29. 20:46 | válasz | #164
Én csak olvasom itt a sok Okos hozzászólást, és csak ámulok.
Honnan tudhatná ma bárki is, hogy milyen volt az emberek kapcsolatai a hétköznapokban többszáz éve?
Van aki ilyen volt a többiekkel, van aki olyan.
Biztos volt a sötét középkorban is sok boldog és kiegyensúlyozott emberke. Még manapság is sokan nem ítélik el a háború minden formáját, sőt vannak akik még önmagát a háborút sem ellenzik. {(afrika, terrorist, usa, stb.)}
(Franciaországban nem a kevert együttélés volt a forrongás alapja, hanem az etnikai diszkrimináció keltette szociális különbség)


2005. dec. 29. 18:43 | galéria | válasz | #163
András, te egy idealista vagy, mert egyrészt túl fiatal vagy, másrészt olyan világban élsz, amelyben nem találkozol az élet minden, húsbavágó problémájával. Mondok egy nagyon rövid példát: a természet egyik kemény törvénye a szelekció. Ez sok téren megnyilvánul és még a vallások is elfogadják. Tegyük fel, hogy én önfeláldozó vagyok, és ugyanilyen a gyerekem, az unokám, stb. és évszázadokon keresztül a megkeresett értékekből mindig félreteszünk valamit, hogy az utódainknak könnyebb legyen az élete. Mi vagyunk a hangyák. És egyszercsak, forradalmi helyzetben jönnek a tücskök, és azt mondják, hogy márpedig nekik emberi joguk, hogy ugyanúgy részesüljenek a javakból, mint mi, és részesedést kérnek belőlük, vagy ha nem kapnak, akkor rombolnak. Nos, ha ezt elolvasod figyelmesen, néhányszor, akkor rá fogsz jönni sok mindenre. Az érvelésem nem vonatkozik a törvénytelenül szerzett vagyonokra, ez egyértelmű, azokat "meg lehet osztani".
2005. dec. 29. 18:39 | válasz | #162
Az mondjuk igaz, hogy genetikailag nem fejlődött az ember, csak a kultúrálisan.
2005. dec. 29. 18:38 | válasz | #161
"Az emberiség az elmult 2000 évben tudatszintjében semmit sem fejlődött, és semmivel sem áll magasabban egy mai ember mint egy korabeli római vagy görög átlagpolgár."

Elfelejted, hogy közben volt a "sötét középkor". A Római Birodalom bukása minden területen nagy visszaesést jelentett. Szerintem minimum visszaküzdöttük magunkat a görög/római kultúra szintjére (csak a nyugati világra gondolok, a többieket nem is érintette az egész dolog). De sok tekintetben fejlődtük is, pl. az életet ma sokkal értékesebbnek tekintjük, mint akkor, és legalább elvben elítéljük a háború minden formáját.
2005. dec. 29. 18:33 | válasz | #160
""És nem kéne esetleg változtatni ezen? Muszály elkövetni ugyanazokat a hibákat újra és újra?"
Esetleg van valami működő(!) ötleted?"

Rettenetesen egyszerű. NE kövessük el ugyanazt a hibát. Aki tisztában van azzal, hogy mi a rasszizmus, és elég intelligens, az képes magán is észrevenni a tüneteket, és egyszerűen felülbírálhatja az érzéseit.
Sajnos az emberek többségétől ezt nem lehet elvárni, de úgy gondoltam, hogy itt a fórumon az értelmesebb réteg van jelen.

"Rasszizmus meg nem tudom hogy jön ide hiszen a jelenség szigorúan emberekről szól és semmi köze a robotokhoz."

Kitágíthatjuk az értelmezést minden értelmes lényre. A jelenség lényege, és oka ugyanaz minden esetben.
2005. dec. 29. 18:26 | válasz | #159
"Önmagában az, hogy rasszizmus, vagy diszkriminácó-ellenesség üres frázisok, nem mondanak semmit.
Az elkülönülésre szükség lehet, és ez természetes igény."

Alapvetően félreértettél. Nem az elkülönülésről van szó, hanem arról a felfogásról, hogy aki nem olyan, mint mi, az szükségszerűen alacsonyabbrendű, és nem illetik meg azok a jogok, amik minket. Ennek nincs köze ahhoz, hogy együtt élünk, vagy külön.

"A jogvédők szerint ez úgy megoldható, hogy a problémás elemeket szétszórjuk, hogy ne legyenek egy kupacban. Sajnos a dolog nem működik, mert ezek az elemek a környezetváltozással nem vedlik le régi szokásaikat, inkább az új, polgáribb környezetüket is rombolják."

Ezzel is vitatkozom kell. Az eddigi tapasztalatok alapján épp az elkülönülés okoz katasztrófát. A szegénynegyedek, gettók nem hogy nem oldják meg a problémákat, de megsokszorozzák azokat. Ugyanígy a kisebbségek elkülönülése is problémákhoz vezet.
2005. dec. 28. 21:57 | galéria | válasz | #158
Nem értünk egyet. Érdekes, hogy ugyanezt mondta nekem - mikor is? - 1997-ben egy pszichológus. Akkor sem értettem vele egyet, most sem. Van fejlődés, de nem mindenkinél. (Csak a kiválasztottaknál.)
Ma2ska  
2005. dec. 28. 17:10 | válasz | #157
Az emberiség az elmult 2000 évben tudatszintjében semmit sem fejlődött, és semmivel sem áll magasabban egy mai ember mint egy korabeli római vagy görög átlagpolgár. Sőt ahhoz képest lesüllyedt. Hiába van mobiltelefonja és sétál a világürben, emberi kapcsolataiban, éberségi fokában barbár maradt.
2005. dec. 28. 13:10 | galéria | válasz | #156
muszály ==>> helyesen: muszáj!

"Az emberiség még a gyerekkorát éli"

Túl általános kijelentés.
Az emberiségen belül vannak fejlettebb és fejletlenebb államok. Az államokon belül is vannak roppant fejlett (intellektuálisan, erkölcsileg) egyének, és analfabéta, bűnöző egyedek. Az előbbiek nem várhatnak az utóbbiakra, hogy felzárkózzanak, mert ez talán sohanapján fog bekövetkezni.
A szelekció meg azért nem müxik, mert manapság, ha egy II. csoportba tartozó egyént el is kapnak, a börtönben jó dolga van, és utána folytatja tovább. Halálbüntetés meg nincs, mert ciki.
2005. dec. 27. 20:18 | galéria | válasz | #155
"És nem kéne esetleg változtatni ezen? Muszály elkövetni ugyanazokat a hibákat újra és újra?"

Esetleg van valami működő(!) ötleted?
Az emberiség még a gyerekkorát éli, alig pár ezer éves a civilizációnk, nem dönthetjük el hogy holnaptól "felnőtt" faj leszünk mert ez nem így működik. Majd idővel felnövünk (és addig még jó sok hibát el fogunk követni) de ezt nem lehet sürgetni lásd: kommunizmus, jó rendszer lehetne csak a jelenleg élő emberek még közel sem alkalmasok a megvalósítására.

Rasszizmus meg nem tudom hogy jön ide hiszen a jelenség szigorúan emberekről szól és semmi köze a robotokhoz.
2005. dec. 27. 18:43 | galéria | válasz | #154
No, hagyom még az irracionalitást, és maradok a szorosan vett témánál.

Az emberi kapcsolatoknak az a varázsa, hogy egy idő után összeszoknak az emberek, kiismerik egymást, és tudják, hogy a másiktól mire lehet számítani. Ez persze így nagyon unalmassá tenné a kapcsolatot, és az emberek ösztönösen (?) visznek egy kis kanyart az életükbe. A jó párkapcsolatokban ezek a kanyarok finoman vannak adagolva, és épp amikor lankad az érdeklődés, adnak egy kis löketet a hormonoknak.
Namármost, a tantusz most esett le, hogy váratlan reakciókat a robotok is tudnának produkálni, mert ugye ott van a véletlenszám-generálás, hogy primitíven fejezzem ki magam, és az unalmat meg lehet törni olyankor és úgy, ahogy azt a másik nem várná. Az más kérdés, hogy ezeket a "véletleneket" kell tudni jól kiválasztani és időzíteni, és súlyozni. Ha a robot véletlenül kést nyomna az ember torkához, unaloműzőként, az nem lenne vicces. Hoppá! Viccelni tudni, na az már igazi emberi vonás. Nehezebb képlet talán még a szeretetnél is.
2005. dec. 27. 13:43 | válasz | #153
Nem hiszem, hogy rá kéne ezt kenni a körülményekre. Minden ember szabad akaratából tarthat vagy nem tarthat egyesúlyt az életében. Annyiban igazad van, hogy manapság ez nehezebb, mint korábban, de ennek ellenére kivitelezhető.
Ma2ska  
2005. dec. 27. 11:56 | válasz | #152
Egyensuly és mérték, pont ez amiben ma hiányt szenvedünk.
2005. dec. 27. 11:33 | válasz | #151
Egyébként szerintem a kulcs a szélsőség. Ha valaki szélsőségesen kiszámítható egy párkapcsoltban, az ugyanúgy megöli az egész hangulatát, mintha szélsőségesen...szélsőséges lenne... :))
A kulcs az egyensúly...mint mindenben.
2005. dec. 27. 10:41 | válasz | #150
Kezd olyan érzésem támadni egyébként, hogy megint durván a robotok felhasználhatósága felé ment el a dolog. Ez egy bizonyos pontig logikus is, de ha már a "mesterséges/új (ahogy tetszik) szellemi lény" fogalmát körvonalazzuk, nem hiszem, hogy a kicsinyes kihasználás lenne a legmegfelelőbb irányvonal.
Én itt megpróbáltam egy új evolúciós lépés lehetőségét vázolni, erre tessék...már a háziállatok szerepkörébe kényszerített robotokról fecsegek...ejj! :)
Legyenek az "automaták" az ember kiszolgálói, élete megkönnyítői.
A robot, mint szellemi lény, intellektus, egész más tészta.
2005. dec. 27. 10:36 | válasz | #149
Ez igaz, ugyanakkor nem hiszem, hogy robotokat kéne használni emberi társak helyett. De ha már egyszer valaki pótlékra szorul, akkor ott az intelligens robot, aki intelligenciájánál fogva tökéletesen ki tudja majd számítani, mire is van szüksége az őt pótléknak (jobb esetben) tekintőnek.
Ha valódi érzelmekre vágysz, kiszámíthatatlanságra, emberségre, akkor azt nem egy robotban kell keresni. Se most, se soha. Egy kutya/macska/leguán/rozsomák nem nyújt 100%-os emberi érzést, csupán pótlék. Erre is használják őket manapság. Nem árt ezzel tisztában lenni.
2005. dec. 27. 10:11 | galéria | válasz | #148
"Egy elsöprően intelligens lény sokkal hűebben tudna érzelmeket szintetizálni, mint egy valódi emberi lény, ráadásul nem befolyásolná az aktuális hangulata, vagyis örök szeretetet tudna nyújtani - feltétel nélkül. Ehhez nem kellenek hormonok."

Na, igen, csak épp ezért unalmasabb is lenne. Bár, szó se róla, a legtöbb emberi párkapcsolat nem azért megy szét, mert a partner kiszámítható, hanem mert váratlan dolgokat produkál, olyanokat, amelyeket a mézeshetek alatt ki se néztünk volna belőle. Persze, ha valahol nagy a szerelem, akkor a kis próbatételek még szorosabbá kovácsolják össze.
Amúgy töprengtem az irracionalitás szerepén is az emberi evolúcióban, majd este leírom.
2005. dec. 27. 08:37 | válasz | #147
Egy hús-vér örömlánynak sincs szüksége érzelmekre, hogy kiszolgálja a kuncsaftokat...
Egy bébiszitternek sincs szüksége arra, hogy szeresse a csemetéket.
A szőke cica + S mergás kopter kombinációhoz se elengedhetetlen a lángoló szerelem, mégis működik.
Továbbra is azt mondom, hogy az érzelmek csupán zavaró tényezők lennének egy tiszta intellektus számára.
Egy elsöprően intelligens lény sokkal hűebben tudna érzelmeket szintetizálni, mint egy valódi emberi lény, ráadásul nem befolyásolná az aktuális hangulata, vagyis örök szeretetet tudna nyújtani - feltétel nélkül. Ehhez nem kellenek hormonok.
Kevesebb film...
2005. dec. 26. 22:26 | galéria | válasz | #146
Csak nem hagy nyugton a dolog...
A franciaországi zavargások is azt bizonyítják - legalábbis számomra - hogy hiba az embereket összekutyulni. Sokkal jobb egymás mellett élni, békében, mint egymás hegyén-hátán, egy nagy bográcsban, ahol mindenki elveszíti az egyéniségét, a hagyományait stb.
Kozmopolitizmus, globalizmus - ezeket lehet okosan, kultúráltan is megélni. A liberális megközelítés sajnos teljesen hibás és destruktív. A liberalizmus, pláne annak szélsőséges változata a géntechnológia terén, csakúgy, mint a robotika terén csak rombolást tud hozni. Isten őrizz tőle!
2005. dec. 26. 22:14 | galéria | válasz | #145
"A rasszizmusnak viszont semmi pozitív hatása nem volt. "

Önmagában az, hogy rasszizmus, vagy diszkriminácó-ellenesség üres frázisok, nem mondanak semmit.
Az elkülönülésre szükség lehet, és ez természetes igény. Például, te, ha elmélyült csillagászati tanulmányokat akarsz folytatni, nem tudod megtenni, ha egy dzsumbujban laksz, ahol mindenki iszik, mindennaposak a verekedések, a családon belüli erőszak stb. A jogvédők szerint ez úgy megoldható, hogy a problémás elemeket szétszórjuk, hogy ne legyenek egy kupacban. Sajnos a dolog nem működik, mert ezek az elemek a környezetváltozással nem vedlik le régi szokásaikat, inkább az új, polgáribb környezetüket is rombolják. Példának hoznám fel a négereket, akik idestova 400 éve élnek együtt fehérekkel Észak-Amerikában, és a '60-as évek óta teljes jogú állampolgárokként, de én nem úgy látom, hogy fejlődtek volna, kulturálisan. Véleményem szerint az apartheid megbélyegzése majd felszámolása hiba volt, ugyanis utána jött a vízözön. Önmagában a bőrszín persze nem kellene, hogy jelentsen semmit, de a köret az már nagyon is fontos. Önmagában a vallás sem kellene, hogy akadály legyen, ugye? És lám, lám, mégis mekkora szakadékot jelent emberi közösségek között. Elég csak az izraeli példára hivatkozni (figyelem Közép-Európai Egyetemen kiképzett propagandisták!), ahol javában épül a fal.
De, nem ez a téma itt, nem szeretnék politikai irányba nagyon elmenni, bár kétségtelen, hogy egy, robotokat nagymértékben alkalmazó társadalomnál ez a kérdés fel fog tevődni politikai szempontból is. Egyelőre csak tudományos, esetleg filozófiai és erkölcsi kérdés, de előbb-utóbb társadalmi kérdés, és mint ilyen politikai probléma lesz ez is.

Az már most elmondható, hogy ez a terület, szemben például a nukleáris energia hasznosításával - amely szintén rejt magában komoly kockázatokat, de hál' Istennek 1945 óta csak egy jelentősebb gond volt: a csernobili - nem szabályozható olyan szigorúan és teljeskörűen. Miért is? Azért, mert egy okos ürge akár a garázsban is tud nagyokat alkotni, ha rendelkezésére állnak megfelelő technológiák (mely utóbbiak már persze ellenőrizhetők egy ideig).

Az én véleményem az, hogy hasonlóan a géntechnológiához, a robotika terén is lesznek nagy viták, jogi szabályozási kísérletek, de mindent lehetetlen szabályozni, úgyhogy az egyetlen remény - nem t'om jogos-e? - az, hogy az emberiség kollektív lelkiismerete is fejlődik.

Az mindenesetre tény, hogy analógiát állítva fel például a tűzfegyverekkel, azt lehet megállapítani, hogy a technikai eszközök elterjedése és alkalmazása viszonylag kordában tartható. A gond az, hogy a bűnözők majdnem minden eszközhöz hozzájutnak, és nagyon félek attól, hogy egy-egy olyan vívmány, amelyen tudósok tíz és százezrei dolgoznak nemzedékeken át, rossz kezekbe kerül. Nem kell messze menni, csak egy példa: a gépkocsi feltalálásához, majd a fejlesztéshez, intelligens, szorgos, és végülis erkölcsös tudósok kellettek. Ehhez képest ki tudja ma megengedni magának, hogy legyen egy szuperjó kocsija? Hát, nem épp a tudósok. "A pénz beszél, a kutya ugat." - sajnos.

No, jócskán elkanyarodtam a témától.
Visszamanőverezésként: a robotokról beszélve, szerintem teljesen helytelenül asszociáltál a rasszizmusra, a kettőnek semmi köze egymáshoz.
A robot nem lesz egy új rassz, elkülönülni pedig - legalábbis fizikailag - azért nem tudunk tőle, mert akkor fabatkát sem ér. Két párhuzamos világ lesz, többé-kevésbé érzékelhető határvonalakkal.
2005. dec. 26. 21:45 | válasz | #144
"Tiszta, hideg, érzelemmentes, logikán alapuló intellektus lesz a roboté. Ezért nem is kell félnünk majd tőle."

Nem feltétlen. Ha a robotok emerekkel akarnak együtt élni, vagy dolgozni, akkor szükségük lehet valamilyen szinten emberi érzelmekre.
2005. dec. 26. 21:36 | válasz | #143
"Ez az emberiség, mi ilyenek vagyunk.
Régen a feketékkel most a robotokkal."

És nem kéne esetleg változtatni ezen? Muszály elkövetni ugyanazokat a hibákat újra és újra?

"Lehet hogy etikátlan de akkor is erről szól az emberiség történelme, így másztunk ki a barlangokból és most is ez van ha nem is olyan nyíltan mint régen."

Szerintem ennek semmi köze ahhoz, hogy imásztunk a barlangból. A rasszizmus sokkal inkább visszafogja a fejlődést. Ez esetben pl. a robotok képességeit és lehetőségeit korlátozná, amivel saját életszínvonalunk növekedését is visszafognánk.

"A rabszolgatartásra lehet mondani hogy gonosz és igazságtalan"

Nem a rabszolgaságról van szó, hanem a rasszizmusról. A rabszolgaság legalább lehetővé tette a nagy ókori birodalmak működését. A rasszizmusnak viszont semmi pozitív hatása nem volt. Én csupán azt mondom, hogy az hogy a robotok a rabszolgáink lesznek nem a mi felsőbbrendűségünk miatt lesz, és nem is isteni rendeltetés, hanem szimpla önzés. Hogy erkölcsileg kifogásolható-e, azt ma még nem hiszem, hogy eldönthetnénk. Majd meglátjuk, hogy ténylegesen milyen szintet érnek el a gépek.
2005. dec. 26. 21:27 | válasz | #142
"Andrással ellentétben viszont én nem hiszem, hogy a szomszédos naprendszerekbe ne juthatnánk el, több generációs utazások révén."

Mikor mondtam én ilyet? Pont az ellenkezőjét állítom. Sőt, még azt is, hogy nem is lesz szükség több generációra az utazáshoz.
Ma2ska  
2005. dec. 26. 20:32 | válasz | #141
És ott nem feltétlenül problémaként jelentkezik, de amitöl ma sokan tartanak, végülis megvalósul, hiszen az önállóságra jutott gép teljesen kikerül az emberi ellenőrzés alól.
Ma2ska  
2005. dec. 26. 20:29 | válasz | #140
Ezek felbukkannak sci-fi müvekben, Asimov nál van ez a legrészletesebben kifejtve talán, az Alapitvány sorozatban,
Ma2ska  
2005. dec. 26. 20:26 | válasz | #139
Hát mert pl. nem mindenki gondolja igy majd, és azt szeretné ha a robot minél jobban hasonlitana az emberre, mondjuk specializálódna, megfelelő célra, megfelelő robot, lehet hogy a jövőben sok kiábrándult , esetleg már nem olyan kapós nő egy érzelmes gépben keresné társát, aki szeretni tud, viszont nem jár el a kocsmába a haverokkal. Ipari, egyéb célra lenne az érzelemmentes, házibarátnak, bébiszitternek meg a szeretni képes hibrid példány, vagy robotkurva szintén a megfelelő célra . Azt már lehet hogy áramkörökkel nem lehetne megoldani, ezért egy fejlettebb, vagy élővilágból koppintott megoldás lenne szükséges. Ez ellen elöször tiltakoznának, mint a klónozásnál, majd mondván hogy a tudomány fejlődését nem lehet megállitani, létrejön ez is.
2005. dec. 26. 19:32 | válasz | #138
Matematikai valószínűségbecsléssel sokkal jobb eredményt érhetsz el sokkal gyorsabban, mint bármiféle intuitív képességgel (mondom ezt úgy, hogy rühellem a matematikát, de a tények tények). Míg te a jövőn gondolkodsz 10mp-ig, addig a robotagy már egymillió egyéb becslést is elvégzett.
Merni kell mást gondolni, mint ami az orrunk előtt van.
2005. dec. 26. 19:27 | válasz | #137
Honnan veszed, hogy hibridek lesznek? Miért degradálná az ember a tökéletest tökéletlenné?
Az emberi esendőség, hibaszázalék az, ami emberré teszi az embert, ám a működése megbízhatatlan, pontatlan. Miért merülne akár csak fel a gondolat, hogy érzelmi szűrőket építsünk a robotokba, ezzel rontva hatékonyságukat?
Ennyi erővel azt is mondhatnád, hogy lássák el a CPU-kat hormoncsomaggal, mert az úgy sokkal személyesebb...csahogy te lennél elsőként kiakadva, ha nem tudnál a kedvenc játékoddal játszani, mert a procidnak épp rossz napja van és nincs kedve dolgozni...
Szerintem ez nem lenne épp szerncsés húzás.
2005. dec. 26. 17:02 | válasz | #136
masreszt, az ember alapvetoen heurisztikus gondolkodasu, ez segit a gyors dontes hozasban (minoseg rovasara), ez az intuicio. ha letrehoznank egy tiszta tudatmezövel rendelkezo "elmét" ami nem ilyen, szinte vegtelen kapacitasra lenne szuksege (kb. olyan lehet mint amikor a keresöbe beirsz egy betut, aztan entert nyomsz, a vegtelensegig tudna keresni, marmint addig amig van rendelkezesre allo info, aztan ezeket a vegtelensegig tudja kombinalni..), ahh, belegondolni is "félelmetes", ez olyan mintha istent akarnank a szolgalatunkba állítani.

de durvan laikus vagyok a temaban, mindegy azert leirtam :)


vagy a kettö keresztezése, egy heurisztikus gondolkodasu elme, aminek közvetlen hozzáférése van a müveleti egységekhez, ami a zsenik jellemzője, itt viszont a vannak már személyiségjegyek.

2005. dec. 26. 16:53 | galéria | válasz | #135
Katóék
Ma2ska  
2005. dec. 26. 13:27 | válasz | #134
Ez csak technikai probléma, bár nem látok a jövőbe de nagy valószinüségel a jövő robotjai egyfajta hibridjei lesznek a természetes , emberben is megtalálható élő szövetnek és a mechanikának, ebben az értelemben semmi akadálya emberszerü müködésüknek nem lesz, endorfinnal egyebekkel.
2005. dec. 26. 10:51 | válasz | #133
A -hiúsághoz
-fétékenységhez
-szeretethez
-gyűlölethez
-szerelmhez
-álmossághoz
-jókedvhez
-rosszkedvhez
-szomorúsághoz
-önzéshez
-önzetlenséghez
-hatalomvágyhoz
-megbocsátáshoz
-minden érzelemhez
hormonok/ingerületátvivők/egyebek kellenek. Egy szervetlen agyban, ahol ezek nem találhatóak meg, nem találhatóak meg a fenti érzelmek sem. Az egyes érzelmek kiváltásáért az agy felelős, viszont az érzelem kialakulása az agy parancsára aktivált anyagok felszabadulásakor jön csak létre. Vagyis ha megvonnák az endorfint az agyadból és meglátnád életed nagy szerelmét, nem lennél belé szerelmes.

Tiszta, hideg, érzelemmentes, logikán alapuló intellektus lesz a roboté. Ezért nem is kell félnünk majd tőle.
Csak az emberi inkompetencia képes pusztítást és romlást hozni mindenre, amihez hozzáfér.
2005. dec. 26. 08:19 | válasz | #132
Hmm.. először ezeket a fogalmakat kellene meghatározni:
-öntudat
-énkép
-emlékezet
-intelligencia
A többi (jelen esetben nem fontos vagy kevésbé fontos)
Ezek hogyan működnek, ha az agyban léteznek ezek a folyamatok, akkor hogyan, miképp?
Először erre kellene választ adnia a term. tudománynoknak ( nem a filozófiának !!! ), aztán ha már tudjuk, mi az, akkor már modellezhető, mesterségesen előállítható.
Amíg ezek a feltételek nem valósulnak meg, csak a kutatás fázisait kísérhetjük figyelemmel..
2005. dec. 26. 07:09 | válasz | #131
az a gond hogy az ember nagyon szeret legozni, es elobb rakja össze a dolgokat mint felfogna, csak akkor fogja fel ha mar mukodes kozben latja. de akkor is csak azert mert o rakta ossze.

az ember magat nem tudja osszerakni, de meg szetszedni sem. sot, mukodes kozben sem tudja megfigyelni, se belulrol se kivulrol. de meg finomodhatnak az eszközeink, szerintem nem artana ezt megvarni :)

2005. dec. 26. 06:48 | válasz | #130
"mit kezdhetne egy fémházba ültetett intellektus, szellemi lény az (emberi) ösztönlény hormonok által előidézett hangulataival (nincsenek is hormonjai!!). Gondolod értékelne egy Mustangot egy Suzuki ellenében? Leigázott milliók sorsáról való abszolút döntés hatalomérzését?"

hormonok a szelekció eredménye, nem az öntudattal rendelkező robotok első generációjától lehet okunk tartani – vírusban sincsenek hormonok, sőt még öntudata sincs – a ’’tisztán szellemi’’ lénynek is lehet célja, bár tudatosul benne, hogy a szellemi haláltól nem kell (lehet meg is sajnál/nak minket) tartania, de célja lehet a valóság teljesebb megélés, legyen az akár emberi vagy bármi amit kitalál magának, nem feltétlenül kell elpusztítania az emberiséget, sőt biztosan nem kell, hiszen a műszaki eszközökkel való kompatibilitása miatt és mivel az idő nála nem tényező, segíthet nekünk kielégíteni a vágyainkat – az igényeinket kielégítő eszközök létrehozása – aztán utána vagy eközben (mivel a tudatát megoszthatja, leválaszthatja stb) a saját céljainak kielégítése (vegyük most azt amit az előbb írtam de lehet bármi) bár a forrásai csak fokozatosan tágulnának, - de neki az idő nem akadály. Sőt tovább megyek (bár a 4. sor elején már megtettem), a robotok összekapcsolhatók, nem kell hogy mindnek önálló tudata legyen, elég egy is, ami az összes innentől (akár) már csak eszköz/ben jelen van/irányítja.
Nem látom a végét, ő viszont láthatja.. vagy ők láthatják. Ő és ők ellenőrízhetetlenek lennének számunkra, az eszközeik a lehetőségeik, az hogy pillanatról pillanatra kapcsolatban lennének egymással amire az ember nem képes… bele gondolni sem lehet

Féltékenységre (ránk) talán nem lenne oka, hisz ismétlem az idő nem korlát – viszont, mi van ha egymással kerülnek összetüzésbe, a leválasztott összakapcsolt, ujra kapcsolódni nem akaró stb ének, robot is lehet hiú, nem akar elveszni a közösben. Stb.

vagy csak álmos vagyok..
2005. dec. 26. 00:39 | válasz | #129
Nem, nem hangzik másképp, teljesen ugyanúgy hangzik és pont erről beszélek.
Ez az emberiség, mi ilyenek vagyunk.


Az egyetemes önigazolás. Nincs mit tenni, ez van.
Pff...
Milyen kényelmes.
Ha mindenki így gondolkodott volna, még mindig egy barlangban ülnénk a tűz körül (és emiatt pont nem másztunk volna ki onnan).
Szélsőséges példa: Neheztelnél rám, ha bekopognék hozzád egy shotgunnal és a családodat lemészárolva csak annyit mondanék: "Nincs mit tenni, ilyen az ember, ez van"?
2005. dec. 26. 00:25 | válasz | #128
Elcseszted.
Hát mégis erősebb a sértett önérzet a hűvös megfontoltság ellenében?!

Kissé felbosszantott, hogy egy igen könnyen értelmezhető mondatot végzetes butasággal kezeltetek (ironikus módon ugyanezt érezted az ember, mint faj vagy egyed kérdésében is, csakhogy ott nem azzal volt gondunk). Ennyi.
A többi -mármint részedről- csak ignorancia próba miatt volt szükséges -egy részről-, elnézést. Végülis bejött, nem?
Ne vedd túl komolyan, csak komiszkodok egy kicsit.

-más részről-
Komolyra fordítva ugyanakkor kérlek vedd észre az emberi arroganciát amögött, amit mondtál. A fasizmus érzését súroló arroganciát. Ez sokaknak bökheti a csőrét, nekem bizonyosan. Ne legyünk már ennyire magabiztosak abban a teremtés koronái titulusban...
Meglehetős részletességgel belemehetnék egyébként az ember, mint faj és mint egyed kérdésbe is, de nem teszem, Epikurosz kolléga nagyon helyesen rávilágított az érvelésed gyenge pontjára (más kérdés, hogy elfogadod-e, vagy sem). Ugye a globális egyetértés (ami ratifikálhatná azt, hogy nem csak mint individum, hanem mint faj nyilatkozhass a kérdésben), mint olyan sohasem létezett az emberi történelem során, innentől pedig értelmét veszti a "mint faj" terminus a válaszodban. Nyilatkozz a saját nevedben, és ne légy biztos benne, hogy mindenki egyetértene vele. Erre (is) értettem az arroganciát.

A rettegés, mint kordában tartó erő kérdéséről csak annyit -mivel fájdalom, de úgy tűnik nem jött le, mit akartam vele mondani-, hogy fogalmam sincs, miért is jó olyan dolgoktól rettegni és ezzel bekorlátozni magad illetve egyszersmint ezen keresztül hatalmat biztosítani magad felett az aktuális kormányzó erőknek.
Miért kéne előre rettegni a "konzervdobozok" lázadásától még a megszületésük előtt? Ha az emberből extrapolálod a dolgot, talán van is okod a félelemre, de itt egy egészen más természetű jelenség van/lesz kialakulóban. Ne az ember kicsinyességét vedd alapul egy esetleges intellektus kialakulásakor. Látod, ez is az emberi arrogania egy kis megnyilvánulása - el se tudsz képzelni más értelmi struktúrát, mint az emberét. Ez pedig durván szűklátókörű hozzáállás. Egy tisztán szellemi lény alapból nevetségesnek találná a problémák erőszakkal való rendezését, az alá-fölérendelt viszonyok kialakításának kényszerét, a hatalomvágyat. Ami ebben esetleg megakadályozhatná, az a hús által evolucionálisan ránkragadt szükségrendszer lehetne (szex, egyéb érzéki örömök, partikluáris érzelmek, szerelem, stb.), az "ösztönlény" (én majomrésznek hívom, de ez mellékes). Ez azonban egy esetleges majdani intelligens robotnál nem játszhatna szerepet, lévén szervetlen életforma.
Könyörgöm ne ragadjunk le az érzelgősségnél, meg a robotok emberi érzéseinél. Ez pusztán romantikus ábrándozás. Durván leegyszerűsítve: Ha nincs pöcsöd, nem akarod majd megkefélni a szomszédasszonyt.
Ha a hierarchia mámora hiányzik belőled, nem vágysz majd királyabb verdát vezetni, mint a többiek és nem akarod majd szolgasorba dönteni a környező népeket. Vagy akár az embert.
Mondd meg nekem őszintén, hogy mit kezdhetne egy fémházba ültetett intellektus, szellemi lény az (emberi) ösztönlény hormonok által előidézett hangulataival (nincsenek is hormonjai!!). Gondolod értékelne egy Mustangot egy Suzuki ellenében? Leigázott milliók sorsáról való abszolút döntés hatalomérzését?
Hát nem igazán.
És innentől kezdve gyermeteg dolog azon rágódni, hogy szabad kezet biztosítsunk-e a "bádogdobozoknak". Ha sikerül egyáltalán teljes értékű új tudatot alkotnunk, inkább büszke lehetnél rá egyérszt mint egyre a kevés dolog közül, amit az ember nem pusztítás céljából hívott életre (bár kétségkívül majd ezirányba is elmegy a dolog az ember szánalmassága miatt), másrészt mint egy esetleges evolucionális továbblépésre az emberből. Nyakatekertnek hangozhat, hogy egy szervetlen életforma vigye tovább a szerves élet fonalát, de az ember létezése és viszonya az őt megalkotó és fenntartó rendszerrel éppoly nyakatekert és természetellenes, vagyis miért ne? Ez is egy alternatíva. A robotok biztosan nem fogják mahagóni asztalokért kivágni az erdőket, hogy nagyobb pompával és a hatalom érzésével kápráztassák el robottársaikat, mivel ilyen abszurd gondolat fel sem merülhetne egy intellektus uralta világban, és pont ezért a robottársak sem lennének fogékonyak az efféle érzelmi csavarokra.
Andrew Martin és David nem a valóság.
Kevesebb filmet kéne nézni. Tudom, már mondták alább. De sajnos így van. ;)
2005. dec. 25. 23:48 | galéria | válasz | #127
"Jogos a félelem, hogy a robotok nem-e fordulnak majd ellenünk, és önállósodva, magas intelligenciaszintet elérve nem-e válunk feleslegessé? Én nem hiszek ebben, mert mi sem pusztítjuk ki a nálunk fejletlenebb élőlényeket, a kutyákkal például remek szimbiózisban élünk."

Csak azért nem pusztítjuk ki őket mert fejletlenebbek ÉS nem jelentenek ránk nézve veszélyt, nem versenyképesek velünk szal a kutyusok biztonságban vannak :)
Nehéz erre példát mondani mivel az embernek nincs valós vetélytársa a bolygón de van egy népszerű elmélet a neandervölgyiek eltűnéséről ami szerint a cro-magnoniak (vagyis a ma élő ember ősei) írtották ki őket.
2005. dec. 25. 23:35 | galéria | válasz | #126
"Ugye, hogy egész másképp hangzik? Pedig csak pár szót cseréltem ki."

Nem, nem hangzik másképp, teljesen ugyanúgy hangzik és pont erről beszélek.
Ez az emberiség, mi ilyenek vagyunk.
Régen a feketékkel most a robotokkal. Lehet hogy etikátlan de akkor is erről szól az emberiség történelme, így másztunk ki a barlangokból és most is ez van ha nem is olyan nyíltan mint régen. Egyszer majd talán lesz változás de most "A világ így működik, helyesebben szólva az ember világa így működik és egyelőre ez az egyetlen létező világ." (ezt lehet hogy ki kellett volna már korábban is emelnem)
A rabszolgatartásra lehet mondani hogy gonosz és igazságtalan (mai szemmel nyilvánvalóan az), nem tudom ma milyen világban élnénk ha az ókori rabszolgatartó társadalmak "nem történnek meg" és az ingyen munkaerő nem teszi lehetővé rengeteg embernek hogy csak gondolkozzon miközben a rabszolgák dolgoznak helyette, a görög, római, perzsa stb kultúrákra épült a mai világ és ezek rabszolgatartás nélkül nem tudom meddig jutottak volna el
A robotok végre a tökéletes megoldást jelent(het)ik erre a problémára ha ez ember nem követi el azt a hibát hogy maga mellé emeli őket vagy ennek akár csak a lehetőségét megadja nekik, ez ember-rabszolgák mindig is magukban hordozták a lehetőséget hogy felemelkedjenek/meghaladják a gazdáik szintjét (érthető, hiszen a rabszolgák is ugyan olyan emberek voltak mint a rabszolgatartók) a robot viszont csak addig emelkedhet amíg azt a létrehozója engedi.
2005. dec. 25. 21:30 | galéria | válasz | #125
Beleszólhatok?

Az tény, hogy az emberiség fejlődése nem fog megállni a Föld nevű bolygónál. Andrással ellentétben viszont én nem hiszem, hogy a szomszédos naprendszerekbe ne juthatnánk el, több generációs utazások révén. Azonban ipari munkát kifejteni az űrben nem tudunk, és ez így is marad még sokáig. Erre a célra robotok fognak kelleni. Jogos a félelem, hogy a robotok nem-e fordulnak majd ellenünk, és önállósodva, magas intelligenciaszintet elérve nem-e válunk feleslegessé? Én nem hiszek ebben, mert mi sem pusztítjuk ki a nálunk fejletlenebb élőlényeket, a kutyákkal például remek szimbiózisban élünk. Emellett az ember magát is tudja fejleszteni, értelmileg is. A másik, hogy a mesterséges intelligenciának azért sok korlátja is van, a természet több milliárd év alatt létrehozott alkotását nehéz überolni. Ma is lényegében sok műszaki innováció (aerodinamika, anyagok stb.) a természetben létező megoldásokat próbálja másolni. A robotoktól annyira kell félni, mint a gépjárművektől, a szövőgépektől, vagy a számítógéptől. Szerintem jól meg fogunk férni egymás mellett.

Apropó, szerettem volna lekicsinyíteni Dávidot, de nem sikerült, így Góliát lett belőle.
2005. dec. 25. 21:17 | galéria | válasz | #124
David az A.I.-ből.
A szeretete igazi, mégha ő nem is az.
[IMG] http://images.allmoviephoto.com/2001_A.I./haley_joel_osment_a.i._artificial_intelligence_002.jpg[/IMG]
Ma2ska  
2005. dec. 25. 21:14 | válasz | #123
Hiszen végeredményben a klónozással létrejött emberek jogait ilyenformán bárki korlátozhatná, mondván a tudomány gyermekei ők. De az embernek ki teszi lehetővé hogy ilyesfajta machinációkat végezzen? A főnök szerepében megintcsak nem ő van.
Ma2ska  
2005. dec. 25. 21:10 | válasz | #122
Ebben egyetértek veled, az embernek nincs joga azt mondani ha a tudása vagy a tudatlansága folytán létrejön egy saját tudattal biró lény , hogy korlátozza bármiben, hiszen aki /vagy ami, mindenkinek világnézete szerint behelyettesithető/ minket létrehozott, sem korlátoz semmiben, a szabad akarat elvileg müködik /az emberek egymásnak korlátozzák csak/, tehát ezen a vonalon haladvaaz ember által létrehzott lénynek is járna ez a jog. Ember szokott e a teremtöje ellen fordulni? Természet, Isten ahogytetszik. Természetesen igen. De mivel az erösebb , ez balul szokott kiütni. Egy robotfordulna e az ember ellen? Nem zárható ki. De ki lenne ott azerősebb. Ez a fejtegetés arra az esetre szól ha a lélek létét valaki tagadja és ez a párhuzam megtehető. Szerintem azembercsak Istentjátszani képes, és az általa létrehozott dolog könnyen elpusztithatja őt, mivel a következményekkel többnyire nincs tisztában.
2005. dec. 25. 21:08 | válasz | #121
"Az általad emlitett eset, mikor valami belülröl jön és nem tanult viselkedés következtében nyilvánul meg, feltételezi valami eredendő őstény létezését."

Vagy pedig genetikai örökség. Őseink számtalan genráción át kísérletezgettek különféle viselkedésformákkal, és a tapasztalataikat génjeinken keresztül megörököltük (tapasztalat alatt persze a természetes szelekciót kell érteni, nem az egyéni tapasztalatot).
Mondjuk a kettő nem zárja ki egymást, hiszen az evolúció rátalálhat az "őstény"-re is. Mindenesetre nem látom hogy ehhez hol kell többeknek lennünk gépeknél. Amit a továbbiakban írsz, arra is tökéletes magyarázat a genetika.

""Ami belűlről jön, azon nem változtat az, hogy mit gondolunk magunkról"persze hogy nem, kérdés az ember melyiket fogadja el, pontosabban, hazudik magának vagy nem. Egyébként ma az emberek többsége tökélyre fejlesztette magában, hogy ami belülröl jön, soha ne is jusson el a tudat szintjére. Erre pedig neurotikus társadalmunk a bizonyiték."

Itten két külön dologról van szó.
1. Nem mondtam, hogy nem fogadjuk el azt, ami "belülről jön". Azt mondtam, hogy nem Istent vagy más természetfeletti hatalmat tekintjük a forrásának, hanem mondjuk évmilliók tapasztalatait, és a játékelmélet eredményeit.
2. Neurotikus társadalmunk jelentős részben vallásos, és akik nem azok többsége is hisz a lélekben, illetve abban, hogy az emberben van valami "plusz" a mi a gépekben sohasem lesz meg.
2005. dec. 25. 20:58 | galéria | válasz | #120
Az evolúció lépcsőfokai?
(Ez nem film, hanem Asimo, a Hondától)


Ezt te is megveheted 55.000 forintért:
Roomba, a porszívó robot
2005. dec. 25. 20:56 | válasz | #119
"szerintem ha egy robot az "ontutadtra ebredes kepessegenek" birtokaban van"

A filmekkel ellentétben a valóságban az öntudatra ébredéshez nem elég egy programhiba. Igaz, ma még nem is tudjuk pontosan, hogy mi kell hozzá, az azért biztos, hogy amíg komplexitásban nem érik utól az embert, addíg nem kell nagyon félni ettől. Másrészt az öntudat nem egyenlő az önzéssel (az emberek közt se mindenki önző). A mai tudásunk szerint az önzés az evolúció terméke, nem szükségszerű velejárója az intelligenciának és az öntudatnak.
Ma2ska  
2005. dec. 25. 20:54 | válasz | #118
Az általad emlitett eset, mikor valami belülröl jön és nem tanult viselkedés következtében nyilvánul meg, feltételezi valami eredendő őstény létezését. Mondhatnánk hogy ez tanulás utján válik belsővé, de ennek ellentmond a lelkiismeret,mikor az ember rosszul érzi magát a bőrében valamely tett hatására, amit a környezet helyesel, tehát a tanulásos elv alapján jól kellene érezni magát. Pszichológiában tudatalattinak hivják. A tudatalattit nem táplálják ismeretek, a felettes én-t igen. Nem mindegy hogy valakinek a felettes én miatt van büntudata vagy a tudatalatti miatt. A fontos ugyanis az utóbbi.
Az álalam emlitett források csak példák, amiket én hitelesnek tartok a lélekröl való ismeret témájában, távol álljon tölem hogy ezt bárkire is ráerőszakoljam.
"Ami belűlről jön, azon nem változtat az, hogy mit gondolunk magunkról" persze hogy nem, kérdés az ember melyiket fogadja el, pontosabban, hazudik magának vagy nem. Egyébként ma az emberek többsége tökélyre fejlesztette magában, hogy ami belülröl jön, soha ne is jusson el a tudat szintjére. Erre pedig neurotikus társadalmunk a bizonyiték.

2005. dec. 25. 20:52 | válasz | #117
"ha úgyvesszük akkor a számítógép, azaz a PC is egy robot, csak nem olyan fejlett a programja, és én nem tekintem élőlénynek a gépem, és még jogokat sem adnék neki, szóval, az alapokat sem szabad elfelejteni, ez azt jelenti hogy a számítógép az számítógép, teljesen mindegy hogy milyen hatalma van..."

Ilyen alapon az ember tekinthető az egysejtűek közvetlen leszármazottjának.

"az ember hozta létre, az ember fölé nem emelkedhet, és vele egyenrangú sem lehet"

Ha nem engedjük, akkor valószínűleg nem. De nem azért mert alacsonyabb rendű, hanem mert mi készítjük, és ezért hatalmunk van felette. De elég egy valaki, aki szabadságot, és önálló életcélt ad egy robotnak, máris megdőlt az állításod.

"Ebből kiindúlva, akárhogy is nézzük, a robot soha nem lesz előlény, soha nem lesz önálló, a robot logikailag mindent a programja alapján csinál, vagy nem csinál."

Ha abból indulunk ki, hogy a robot nem leeht önálló, akkor persze nem is lesz az. De feltéve hogy mi nem akadályozzuk meg, mi gátolná meg őket a teljes önállóságban? Már ma is léteznek olyan programok, amelyek tanulnak, és önállóan döntéseket hoznak. Az emberhez képest persze még igen primitívek, de ez idővel elmúlik.

"nem kell ide érzelgősség a robotnak, nem kellenek jogok nekik nem kell nekik szabadság!"

Nem hiszem, hogy erkölcsi alapunk van ezt megítélni. Nyílván azt akarjuk, hogy helyettünk dolgozzanak, és ezért nem fogunk nekik jogokat és szabadságot adni. De ezeket saját önző érdekünkből tagadjuk meg tőlük, nem pedig azért, nekik nem járna.

"csak azt tudom mondani hogy tökéletes rabszolga, és semmi több!"

Milyen alapon jelentessz ki ilyet?
2005. dec. 25. 20:48 | galéria | válasz | #116
I, robot
Will Smith-szel a főszerepben

2005. dec. 25. 20:38 | válasz | #115
"Ha az EMBER úgy dönt hogy valami az Ő szemében nem számít élőlénynek akkor az az Ő szemében nem számít élőlénynek. Az objektivitás egy ilyen kérdésben teljesen másodlagos, két játékos van: az ember aki eldöntötte hogy a robot nem él, és a robot akinek a véleménye (ha egyáltalán van) tök mindegy mivel az egyes játékost nem érdekli más meg nincs aki figyelne rá.
Ilyen egyszerű. Teljesen szubjektív? Igen de kit érdekel. A világ így működik, helyesebben szólva az ember világa így működik és egyelőre ez az egyetlen létező világ."

200 éve ezt így mondták:
Ha a FEHÉR EMBER úgy dönt hogy valami az Ő szemében nem számít EMBERNEK, akkor az az Ő szemében nem számít embernek. Az objektivitás egy ilyen kérdésben teljesen másodlagos, két játékos van: a fehér ember aki eldöntötte hogy a feketék nem emberek, és a feketék, akinek a véleménye (ha egyáltalán van) tök mindegy mivel az egyes játékost nem érdekli más meg nincs aki figyelne rá.
Ilyen egyszerű. Teljesen szubjektív? Igen de kit érdekel. A világ így működik, helyesebben szólva a fehér ember világa így működik és egyelőre ez az egyetlen létező világ.

Ugye, hogy egész másképp hangzik? Pedig csak pár szót cseréltem ki.
2005. dec. 25. 20:34 | válasz | #114
"A válasz erre az emberiség hagyományában található, Védák, némely misztikusok, Guénon."

Jajj, ezt inkább hanyagoljuk.

"Mert ha biomechanizmusokként definiáljuk magunkat, mindenféle morált ugy kell magunkra erőszakolnunk és a jó nem belülről jön."

Ez tévedés. Ami belűlről jön, azon nem változtat az, hogy mit gondolunk magunkról. Csupán az változik, hogy mit tekintünk a forrásának. Ennek ékes bizonyítéka, hogy mind az ateisták, mind az MI-kutatók ugyanúgy élnek, mint más emberek.
2005. dec. 25. 20:00 | galéria | válasz | #113
Oké, mit írtam a #36-ban amire neked az #53-ban a "rettegni jó dolog. Kordában tart. ;)" szöveget kellett írnod?

Problémázol az #54-ben a személyeskedés ellen de azért én vagyok a "Kicsim..." meg a "Szegény pára." miközben én végig azon a vonalon maradtam hogy egy fórumon nem a másik emberbe kell belekötni hanem max a véleményébe szal:
Mit akarok én rádkenni?
Milyen vádbeszédet írtam magam ellen?
Mivel blamáltam én magam?
Milyen végeredmény van?
És én meg vagyok rajta lepődve?
Mi mögött nincs tartalom?
Miért nem fogsz erre értelmes választ írni?
Ma2ska  
2005. dec. 25. 18:53 | válasz | #112
Igen, előfordulhatna ez is, de mire ez bekövetkezik, az emberek elevenen felfalják ugyis egymást, valamely magasabb morál nevében.
2005. dec. 25. 17:36 | válasz | #111
A könnyebbik fele a dolgoknak. Egy utolsó szitokcsomag, majd a jó öreg "nem hallak, nem látlak, ignorállak"-féle klasszikus megfutamodás.
Meglehetősen tipikus.
Semmi gond, idővel lekűzdöd majd.

A fejemre olvasottakhoz még annyit, hogy te magad írtad a saját vádbeszéded -ergo te blamáltad saját magad-, nem tudom, miért vagy meglepve a végeredményen, ugyanakkor nemkissé sérelmezem, hogy megpróbálod az egészet rám kenni. Kösz, inkább nem. :)
Könnyű hozni az emelkedett patriótát, de megvannak a maga hátulütői, ha nincs mögöttes tartalom.
Sebaj. :)
2005. dec. 25. 16:05 | galéria | válasz | #110
Sajnálom de számomra csak az ember (gyk: emberi faj) világa létezik ami az ember körül forog és minden kérdésben az ember a legfontosabb, nem foglalkozom egyes "érdekes" embertársaink "érdekes" elképzeléseivel.

Nem tudom ki vagy és a továbbiakban nem is érdekel, a személyeskedő stílusod kimondottan tenyérbemászó és amit eddig írtál ide abból nem érzem hogy be kéne vállalnom ezt a kényelmetlenséget mert nem igazán látok rá esélyt hogy akár hosszabb távon mondasz majd valamit ami a hasznomra lehetne.
Részemről ignore htxbye
2005. dec. 25. 15:57 | galéria | válasz | #109
Az embert mint az emberi fajt értettem, nem pedig mint egyedet. Nem hittem volkna hogy lesz akinek ez nem jön le, lehet hogy én nem voltam elég egyértelmű.
2005. dec. 25. 11:38 | válasz | #108
"Nem, még soha nem hallottam prionokról és vírusokról mert egy fán élek és embereket eszek nyersen ja és analfabéta is vagyok bizony..."

Ezt abszolút szakarazmusnak vettem, egészen idáig:

"A világ így működik, helyesebben szólva az ember világa így működik és egyelőre ez az egyetlen létező világ.
És ez tény.
"

Oké, így már rendben.
Szegény pára.
2005. dec. 25. 11:36 | válasz | #107
arra probáltan csupan celozni hogy mas celja nem maradhat mint hogy letrehoz maganak egy elheto vilagot, masreszt

magasabb rendu kepessegekhez magasabb rendu celok tartoznak. ha meg erzelmekkel rendelkezik a robot elkepzelheto hogy teveszmei lesznek, de nem kell orultnek lenni ahhoz hogy ne lasson bennunk hasznat, ill. max annyit mint a matrixban.

2005. dec. 25. 11:35 | válasz | #106
Kicsim...
2005. dec. 25. 11:35 | válasz | #105
Pontosan.
Ma2ska  
2005. dec. 25. 08:53 | válasz | #104
"az embert is csak a felelem tartja vissza, es a köd ami a fejeben van, ha tisztan latna az eselyeit stb, es élve meguszna.. meg szerencse hogy ennyire korlatoltak vagyunk.."
Erről beszéltem, és még a robotoktól félnek sokan ebben az antikrisztus világban...
2005. dec. 25. 01:47 | válasz | #103
bar biztos a robotokat is le lehetne oltani,lehetnenek robot csajok, robot klubok stb. matrixban is boncokgatjak ezt a problemat, hogy jo sok matrix volt, amit nem fogadtak el az emberek. robot se fogadna el ontudattal egy ilyen vilagot, igy ontudatra ebredni hogy szolgalok es vedek aztan fityisz, para lehet.

nemtom vagjatok e itt mi is az az ontudat, lehet itt sokan meg nem is ebredtek ontudatra? vagy japanban, vagy valami gaz van itt az tuti :))

2005. dec. 25. 01:33 | válasz | #102
szerintem ha egy robot az "ontutadtra ebredes kepessegenek" birtokaban van, akkor onnantol kezdve par mp vagy p kérdése hogy mikor teszi azt meg. ha pedig abba a helyzetbe kerul hogy ugy ertekelje hogy esellyel, tehat felelem nelkul "atvegye a hatalmat" a masodperc doredekeig sem fog habozni, addig pedig sunnyog...

az embert is csak a felelem tartja vissza, es a köd ami a fejeben van, ha tisztan latna az eselyeit stb, es élve meguszna.. meg szerencse hogy ennyire korlatoltak vagyunk..