Dekódolták a mamut DNS-ét
2005. december 20. 11:01, kedd
A rég kihalt gyapjas mamut genetikai kódjának 5000 DNS-betűjét állították vissza német, brit és amerikai tudósok.

Hirdetés

A lipcsei Max Planck Intézet Evolúciós Antropológiai részlegének kutatói az állat sejtjeit energiával ellátó mitokondrium szerkezetét kapták meg eredményül, mely segítségével betekintést kaptak az elefántok családfájába. Több jégkori emlős DNS-ét sikerült már korábban is kielemezni, ilyen részletességgel azonban egyik kutatás sem szolgált, az eddigi rekord 1600 DNS-betű volt.

Az eredmények szerint a gyapjas mamut - latin nevén Mammuthus primigenius - sokkal közelebb állt az ázsiai elefánthoz, mint afrikai rokonához. A mamut törzsfejlődése mindeddig kérdéses volt, most azonban az is kiderült, hogy egy közös őstől származik a három faj, ami megközelítőleg 6 millió évvel ezelőtt élt, amitől az ázsiai elefánt és a mamut ág félmillió évvel később különvált. A mamutok Afrikában, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában voltak honosak. 1,6 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön és még 10 ezer évvel ezelőtt is a síkságokon barangoltak a Pleisztocén kor időszakában. Különválásuk idővonala egyébként feltűnően hasonló a főemlősökéhez, amikor a gorilla, a csimpánz és az ember levált a törzsről.

A kutatók egy új technika, az úgynevezett multiplex polimeráz láncreakció alkalmazásával nyerték ki és elemezték a mamut DNS-ét, ami már egészen kis mennyiségű - esetünkben 200 milligrammnyi - megkövült csonttal is működik. 46 DNS-szekvenciát vágtak fel és rendeztek össze, megkapva a mamut teljes mitokondrium-DNS-ét, a sejtmagon kívül elhelyezkedő anyagdarabkátl. Bár maga a sejtmag reengeteg genetikai információval szolgált, az anyai ágon örökölhető mitokondrium-DNS azonban sokkal hasznosabb ha a különböző fajok közötti evolúciós kapcsolatokat akarják tanulmányozni, mivel egyfajta molekuláris óraként működve viszonylag stabil génszekvenciaként generációról generációra alig változik. Eddig csupán egy alkalommal sikerült ilyen DNS-t kikódolni egy kihalt állat esetében, ez a moa nevű futómadár volt, ami körülbelül 500 évvel ezelőtt halt ki.

A szakértők kisebb mérföldkőként értékelik a Max Planck Intézet eredményét, mivel a legtöbb ősi mitokondrium-DNS projekt a mitokondrium csupán egy kis részével dolgozik.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
plamex  
2006. jan. 06. 13:26 | válasz | #57
"Bazz én nem is én vagyok hanem csak félig, a másik felem bacilus!"

Bezony ... sőt ...
mondhatni multiorganizmus vagy ... számszerűen több nem emberi sejt van benned (lásd bélflóra ...)
És még a mitokondrium is egy ősi koppintás ... :)
Jó lett volna ha a fotoszintézist is lekoppintjuk annó (vagy az egy kicsit bonyolultabb ? )
plamex  
2006. jan. 06. 13:22 | válasz | #56
"Dekódolták a mamut DNS-ét"

decode mamuDNS.exe > decodedfile.txt

LOL :)

plamex  
2006. jan. 06. 13:17 | válasz | #55
pedig csak az jutna neki mivel a mamutok szerintem nem szaporodnak olyan gyorsan mint az egerek :)
2005. dec. 27. 12:24 | válasz | #54
Ezaz pontosan, köszönöm.
2005. dec. 27. 12:23 | válasz | #53
Arról is, meg mindenről, amit leírtam...
2005. dec. 24. 13:40 | galéria | válasz | #52
Gonick, Larry
Képregén: genetika a vizözöntől a transzpozonig / Larry Gonick, Mark Wheelis ; [Ford. Marton János]. - Budapest : Gondolat, 1988. - 208 p. ;
21 cm, Wheelis, Mark, Marton János [a könyvet rajz. és leírta Pásztor Gyöngyi].
kkr  
2005. dec. 24. 12:53 | válasz | #51
ja nem, az másik :) viszont tényleg jó és olvasmányos Képregén. a másik könyv címét sajna nem tudom :(
kkr  
2005. dec. 24. 12:38 | válasz | #50
Mendel kísérleteiről szól az a képregényszerű könyv? mintha olvastam volna régen
2005. dec. 24. 01:30 | válasz | #49
Hát, már egy elég régi könyv, valamikor 82-ben volt az első kiadás. Szerintem könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni, de érdemes utánajárni, mert tényleg nagyon jó :)
2005. dec. 23. 23:06 | válasz | #48
a mammutnak is van domain name servere?
:D
2005. dec. 23. 22:13 | galéria | válasz | #47
Könyvesboltban nincs, az biztos.
2005. dec. 22. 21:47 | galéria | válasz | #46
Megfogom venni. Fontos, hogy sok színes kép legyen benne, mint a gyerekeknek szánt könyveknél. :-)
2005. dec. 22. 21:38 | galéria | válasz | #45
Igenis, majd először olvasok, és utána l(j)övök a fórumba!
Addig is, csak mint ötlet (ilyenek mindég vannak, elemi szinten is):
Szerintem a spermium úgy viselkedik, mint egy vírus. Vagyis a behatolása, meg ilyenek. Utána persze már másként, mert nem csak magát reprodukálja, hanem új terméket hoz(at) létre. Szóval, egy szimbióta vírus, amelynek szüksége van gazdasejtre (ez lenne az oocita). De ez már filozófia.
2005. dec. 22. 20:18 | válasz | #44
Mi nem teljesen így tanultuk az osztódást, de lényegében helyes, így is lehet mondani, remélem majd hamarosan tanuljuk azokat a dolgokat is, amelyek most még újak voltak.
2005. dec. 22. 12:08 | válasz | #43
Egyébként nem vagyok biológus és nem foglalkozom ezekkel a témákkal versenyszerűen, valaki javítson ki, ha valami nem igaz. Mindenesetre ez elég elemi genetika, elméletben ma Magyarországon egy érettségizett embernek tudnia illene ezeket a dolgokat.
2005. dec. 22. 11:58 | válasz | #42
Ajánlom a "Képregén" című könyvet, zseniálisan szórakoztató és nagyszerű módon meséli el ezeket a dolgokat. Minden tankönyvnek olyannak kellene lennie.
2005. dec. 22. 11:55 | válasz | #41
Jó, akkor tanuljunk egy kis elemi biológiát :)

Minden ember két teljes emberre elegendő génkészletet tartalmaz. Ha úgy tetszik, mindenkiben van egy "másik ember" is. Ez a másik példány azonban csak részben jelenik meg a külsődben. A sejtjeid működésük során eldöntik, melyik készlet információját használják fel a működéshez, de dönthetnek úgy is, hogy mindkettő felhasználják. Például a vércsoportoknál háromféle gén kering az emberiségben: van 0, A, B betűvel jelzett. Ha az egyik készlet A jelű gént tartalmaz, a másik készlet B jelű gént tartalmaz, akkor AB vércsoportú leszel, ha az egyik 0-t, a másik A-t, akkor A jelű, ha mindkettő A-t, akkor is A, stb. Ezt úgy mondják, hogy ezek a gének ko-expresszálódnak, azaz együttesen megjelennek a külsődben (az ún. fenotípusodban). Vannak olyan gének is, amelyek közül csak az egyik, vagy csak a másik juthat csak kifejeződésre (amelyik "erősebb", azt domináns génnek hívjuk, amelyik "bújik", az a recesszív). Vannak teljesen ártalmatlan ilyen gének, például amelyek a szemszínt kódolják.

A két génkészletnek az a hatalmas előnye, hogy ha az egyik génkészlet hibás gént tartalmaz, akkor a másik még mindig lehet jó, és nem leszel életképtelen. Gondok olyankor szoktak lenni, amikor mindkét génkészletben ugyanazt a hibás gént örököljük a szüleinktől, mert ilyenkor nincs ott a másik, hogy kijavítsa.

A DNS egy óriási molekula, aminek kettős spirál jellege kizárólag a lemásolásnál, a használatánál és hibajavításnál érdekes. Szó nincs róla, hogy a megtermékenyülésnél a kettős spirál jelleg bármi szerepet játszana. Két eltérő DNS-t nem is lehet kettős spirálban egyesíteni, mert nem illenek össze. Tehát amikor a mama és a papa egyesül, NEM a spiráljaik egyesülnek.

A DNS érdekesen szerveződik a testben. Az osztódásnál lehet a legjobban megfigyelni, ilyenkor úgynevezett kromoszómákba áll össze. Egy teljes emberi DNS 23 darab kromoszómából áll. Miután a fent mondottak értelmében mindenki 2 teljes emberre elegendő DNS-t tartalmaz, minden sejted 46 darab kromoszómával (vagy úgy is szokták mondani, hogy 23 darab kromoszómaPÁRral) rendelkezik. Ha egy sejted osztódik, akkor megduplázza mind a 23 párt és az új készlet bekerül az új sejtbe.

A 23 kromoszómapár egyik párja speciális, ez az ún. ivari kromoszóma. A férfiakban az egyik készletben ez a kromoszóma mindig "nyomorék": a kromoszómákra általában jellemző X alak helyett ez olyan kis csökevényes Y alakú. Ezért az ivari kromoszómák kétféle alakjára úgy szoktak hivatkozni, mint X és Y, de ez NEM a teljes génkészletre vonatkozik, hanem kizárólag erre az egy darab kromoszómapárra! A lányok mindkét génkészletében ugyanaz az X van, a fiúkéban az egyik X, a másik Y. Tehát a fiúk fele génkészlete mindig egy nőt ír le, de az Y hatása domináns, és "elnyomja" az X nemi működését (igazából "magától" mindenki nővé fejlődne). Mellesleg az ivari kromoszómán nem kizárólag nemi tulajdonságok leírása van, hanem pl. olyanok, mint a vérzékenység vagy kopaszság is, ezért betegednek meg bizonyos genetikai betegségekben gyakrabban a férfiak.

Az ivarsejtek speciálisan osztódnak: amikor létrejönnek, nem mind a 23 pár másolódik le, hanem minden sejt véletlenszerűen eldönti, hogy az egyik vagy a másik génkészletből emel-e át egy kromoszómát. A végeredmény egy "félsejt", ami ennek megfelelően 1. nem tartalmazza a létrehozója teljes 23 párját, tehát NEM alkalmas klónozásra, 2. a véletlenszerű eldöntés miatt a spermiumok pont fele-fele arányban tartalmaznak X-et vagy Y-t (a másik 22 kromoszóma mellett persze).

A megtermékenyülésnél egyesül a mama és a papa fele-fele génkészlete, és kapunk egy teljes példányt.

A lányok tehát KÉT X kromoszómát tartalmaznak, szó nincs róla, hogy lebomlana valamelyik. Amikor új petesejtet hoznak majd létre, véletlenszerűen vagy az egyik, vagy a másik kerül majd bele.

A kép persze sokkal árnyaltabb, van crossover, genetikai problémák, amelyekből jön az XXY meg XYY meg hasonló rondaságok. Ezek amiatt vannak, hogy előfordulhat, hogy a spermium hibás, és az egész párt lemásolja. De ez már advanced level, először az elemi dolgokkal kellene tisztába jönni egy biológiakönyv segítségével :)
2005. dec. 22. 07:40 | válasz | #40
Szegeny elefantok sincsenek mar sokan.Talan jol jonne egy kis mammut-elefant potlas.
En drukkolok nekik.
2005. dec. 22. 01:35 | válasz | #39
Az XXY, YYX esetében van 1-gyel több darabja, de minden sejtjében, a spermium és a petesejt természetesen itt is kivétel.
Állítólag van YY is, de nem biztos.
2005. dec. 22. 01:34 | válasz | #38
Bocs az elírásért
2005. dec. 22. 01:33 | válasz | #37
Nem 23 db van egy spermiumban vagy petesejtben, de benned 46 db van minden más sejtedben.
2005. dec. 22. 01:17 | galéria | válasz | #36
Akkor fiúknak 23+1 DNS darab van, a nőknek meg csak 23?
"XXY férfias nő asszem, YYX nőies férfi asszem" - talán fordítva.
Hát, nem nagyon értem, talán ha színes ábra lenne, azt megérteném.
2005. dec. 21. 22:42 | válasz | #35
A DNS csak sejtosztódáskor van kromoszóma-alakban, egyébként teljesen össze-vissza van a sejtmagban.
2005. dec. 21. 22:40 | válasz | #34
A petesejtben 23 db DNS-darab van, amelyek között ott van az a bizonyos X is, a spermiumokban vagy egy X vagy egy Y van a 23 db másik mellett. Az X és az Y ivari kromoszómák (DNS-darabok), a többi huszonhárom, ami a petesejten és a spermiumon kívül ugyebár 46 db minden más sejtedben, testi kromoszómák. Az XYY vagy XXY kombinációk akkor fordulnak elő, ha egyszerre két spermium termékenyíti meg a petesejtet. XY férfi, XX nő, XXY férfias nő asszem, YYX nőies férfi asszem.
Most tanultuk, remélem érthetően magyaráztam el.
2005. dec. 21. 21:29 | galéria | válasz | #33
Tippem: azért kell két DNS, hogy szétcsavarodjanak, majd újra feltekeredjenek, mert ekkor újraindul a biológiai óra (Reset), és beindul a sejtszaporodás.
Ennyit tudunk ma. Ez nem is az igazi.

Az echte igazi klónozás az lenne, hogy nullázod egy sejted bioóráját, és azt mondod, hogy kelj fel, és kezdj el osztódni, majd szakosodni, anélkül, hogy elmennél a rákba. Ezen még dolgoznom kell.
2005. dec. 21. 21:23 | galéria | válasz | #32
"Mindenesetre az ivarsejtek nem alkalmasak klónozásra, mert csak a génkészleted felét tartalmazzák (a másik felét a mama adja majd a fogantatáskor). "

Ebben aszem tévedsz. Úgy a női, mint a hímivarsejt teljes DNS készletet tartalmaz, de a két sejt egyesülésekor a DNS spirál szétcsavarodik mindkét sejtmagnál, és fele-fele alapon egyesülnek. A nőnél van XX, a férfinál XY.
ha a női X a férfi X-el egyesül, akkor kislány lesz belőle, ha a női X a férfi Y-al kombinálódik, akkor meg fiúcska leend.
Szokott probléma is lenni, mert néha a női X-szel két spermium Y-ja egyesül, de ez ritka. Az XYY állítólag bűnözői hajlamot ad az embernek.

Most az én problémám a következő.
Az egyik női X, és a másik férfi X vagy Y akkor most elvész? Lebomlik?
Szerintem igen, mert ha a (női X + férfi Y) = fiúcska,
de a felesleges ((női X + férfi X) <<-- ebből nem lesz egy kislány is (vagy iden, de ritkán? ikrek? Nem. szerintem az ikrek akkor születnek, ha két spermium rakoncátlankodik.) Na, mindegy.


2005. dec. 21. 21:15 | galéria | válasz | #31
kukacos, te vagy a múzsám!

"Világosodik lassacskán az elmém, a legenda oda."

Eszembe jutott.

Kétféle ivarsejt van:
1. női ivarsejt = petesejt
2. férfiúi ivarsejt = spermium. vagy hímivarsejt.

A megtermékenyített petesejt a zigóta.
Mindent tudok.
Cat  
2005. dec. 21. 21:05 | galéria | válasz | #30
"Moa became extinct around the year 1500"
nem irták el
2005. dec. 21. 20:12 | válasz | #29
a moás részt elírták.. 500 éve halt ki? az nem sok..
2005. dec. 21. 14:47 | válasz | #28
Én úgy tudom, hogy ivarsejt: petesejt vagy spermium. Neked csak spermád van, már ha fiú vagy. A génkészletek egyezése miatt ne aggódj, a te mitokondriális DNS-ed a mondottak alapján nem sokban különbözik bármelyik másik emberétől. Mindenesetre az ivarsejtek nem alkalmasak klónozásra, mert csak a génkészleted felét tartalmazzák (a másik felét a mama adja majd a fogantatáskor). Klónozni érett testi sejtből szoktak, egy petesejt felhasználásával: a fogantatás utáni állapotot állítják elő, úgy, hogy kicserélik a petesejt magját a testi sejtből vett sejtmaggal.

Mindenesetre klónozással semmilyen értelemben nem kapsz örökéletet, kár egy ilyen bizniszbe belevágnod, pénzkidobás.
2005. dec. 21. 14:36 | válasz | #27
Hát ha még belegondolsz abba, hogy mérhetetlen számú baci éldegél a beleidben, és nélkülük is gyorsan elpusztulnál... :) Ráadásul "ők" teljesen független szerveződések, elméletben magukban is életképesek.
DBM  
2005. dec. 21. 11:59 | válasz | #26
hehe. jó kis dolgok vannak itt. lassan minden scifi valósággá süyyed :D még nem jurassic park de már alakul ;D

sztem tuti h titokban már sorozaton gyártyák őket. dejó. kikódolom és már gyárthatom is. legalábis ez a kikódolás nekem úgyh nagzik mintha meg krekkelném a mamut forrását, majd ellopnám a teremtő ötletét, és mint saját engine, programoznék 1 másik lényt is akár :O

kérdés h nem fog e fejjelenteni a Teremtő engem az eszmei tulajdonok ellopásáért avagy a szerzői jogok megsértéséért :D hát lol

azér téleg bámulatos h mire képes az ember. remélem h sok iyen álatot sikerül maj még reprodukálni, és szépkis élővilága lesz a földnek ;) hopsz odaéget a sültkrumplim :)

szal kapnak bizonyos álatkák eséyt ara h újra az élő fajok közé emeljük őket. hát nem csodálatos?
2005. dec. 21. 11:29 | válasz | #25
"multiplex polimeráz láncreakció" Szép
2005. dec. 21. 06:42 | válasz | #24
Nincs kéznél az értelező szótár, ezért nem tudok szabatos választ adni Neked.

Ha jól emlékszem, akkor a spermában egyebek mellett hím ivarsejtek találhatók. A női ivarsejt, az a petesejt.

Mintha ezt olvastam volna a biológia-könyvemben, de most én sem vagyok valami fitt.... bocs, ha valami égrengető östobaságot hordanék össze...
2005. dec. 21. 04:19 | galéria | válasz | #23
Na, jó, ilyenkor mit vársz el tőlem?
Én azt hittem, hogy a sperma az petesejt. A nőknek meg ivarsejtjük van.
Most akkor tudom, hogy fiúknak spermájuk van, lányoknak petesejtjük, de mi az az ivarsejt? Esetleg helyesírási hiba, és lemaradt egy sz az elejéről?
2005. dec. 21. 04:06 | válasz | #22
Epikurosz, azt hiszem fogalmi zavaraid vannak.

Ha hímneműnek születtél, akkor spermád termelődik.
Petesejted csak akkor van, ha nőnemű vagy.

Most nem foglalkoznék azokkal, akik így, vagy úgy, de keverik a két nemet(Pl. átoperáltak, vagy többé-kevésbé hermafroditák).
2005. dec. 21. 04:00 | galéria | válasz | #21
2005. dec. 21. 03:49 | galéria | válasz | #20
Krio
2005. dec. 21. 03:44 | galéria | válasz | #19
Komolyra fordítva a szót:
Végre kukacosnak köszönhetően megint megértettem, hogy mi a különbség a mitokondriális DNS, és a sejtmag DNS között. Mer' régen, amikor olvastam erről az ÉT-ben akkor is értettem, de azóta elfelejtettem. Nekem újra meg kell érteni a dolgokat, na.
Akkor most mondom a lényeget, oké?
Van egy szogáltató, itt Magyarországon is, amely vállalja a férfi petesejt lefagyasztását. Krio... akármi Kft.
Nekem már megfordult a fejemben, hogy lefagyasztassam velük a petesejem, pottom 70.000 forintért. Csak egy dolog tart vissza, nehogy ez is egy szélhámos kft. legyen, amely felveszi a pénzt, aztán egyszer csak eltűnnek mint szamár a ködben. Valahogy úgy, mint egyes másik kft.-k, amelyek öregektől vették fel a sok pénzt szociális otthonra, majd eltűntek a pénzzel, a nyugdíjasok meg...
Az egyetlen, amely ezen a téren megbízható lenne, talán az állam, vagy olyan jónevű biztosító, mint a Lloyd's, vagy valamelyik svájci bank...
Mer' engem tényleg érdekelne, hogy valahogy halhatatlanná tegyem magam, vagy legalábbis elkerülendő a mamutok sorsát, reménykedve a majdani klónozásban, de ehhez partner kellene.
Most viszont, hogy megtudtam kukacostól a mitokondriális DNS-sel kapcsolatos igazságot, elbizonytalanodtam, mert a petesejt akkor nem is az igazi, ivarsejtem meg nincs nekem. Mitévő legyek?
2005. dec. 21. 03:35 | galéria | válasz | #18
Tyű, de szépek ezek a rajzok...
2005. dec. 20. 23:09 | válasz | #17
klónozás:


hibridizáció:

2005. dec. 20. 20:54 | galéria | válasz | #16
2005. dec. 20. 20:33 | válasz | #15
Kezdetnek csak annyit:
atudomány csak a bizonyított elméleteket fogadja el.
Az elmélet bizonyíték nélkül csak elmélet marad..
Rafaelo   "Rest in Peace Rafaelo" 
2005. dec. 20. 19:44 | galéria | válasz | #14
mamut paput babut :D
2005. dec. 20. 19:10 | galéria | válasz | #13
"feltehetőleg olyan ősi baktériumok maradványa, amit az ősi eukarióta sejt bekebelezett, aztán szimbiózisba kerültek."

Ennél a résznél sztem beteg voltam
Bazz én nem is én vagyok hanem csak félig, a másik felem bacilus!
2005. dec. 20. 19:05 | válasz | #12
Remélem a dodót is összerakják.

Kukacos: szívesen meghallgatnám, ahogy pár kissé vallásos, magát nagyon okosnak tartó ismerősömmel elbeszélgettek arról, hogy most akkor volt-e evolúció, és miért nem ;-)

Hja kérem, a barátokat válogatjuk, az ismerősöket nem...
2005. dec. 20. 17:55 | válasz | #11
Bár elismerem, a helyes cím kevésbé bombasztikus. :)
2005. dec. 20. 17:54 | válasz | #10
Szó nincs róla. A cikk eredeti angolja se lehetett túl pontos, de a szöveg címe súlyos félreértés (elnézést a fordítótól, gondolom, nem sok pénzért és rohammunkában dolgoztok).

Egy mammutsejtben kétféle DNS van (mint egyébként az összes eukarióta sejtben is): mitokondriális és "közönséges" DNS. Ez utóbbi a sejtmagban leledzik, az előbbi pedig a mitokondrium nevű sejtszervecskében, ami a sejt energiagyára, és feltehetőleg olyan ősi baktériumok maradványa, amit az ősi eukarióta sejt bekebelezett, aztán szimbiózisba kerültek. Ezt bizonyítja az is, hogy saját DNS-e van.

A közönséges DNS az, ami az örökléshez szükséges infó túlnyomó részét tartalmazza, bármilyen klónozáshoz elsősorban azt kellene felhasználni. A két típusú DNS mennyisége között sok-sok nagyságrendnyi különbség van. A mitokondriális DNS is másolódik a sejt osztódásakor, de kizárólag anyai ágon, ahogy ezt a cikk is helyesen említi (a spermium nem tartalmaz mitokondriumot). Ezért aztán minden utódban pontosan olyan mitokondriális DNS van, mint az anyukájában - kivéve a mutációk esetét. Na és itt jön az egész cikk a képbe, a molekuláris biológusok ugyanis így meg tudják becsülni a két állat távolságát a törzsfán a mitokondriális DNS-ben tapasztalható változások száma alapján: minél régebben váltak szét, annál több mutáció történt a két faj mitokondriális DNS-ében.

A cikk eredetileg arról szól, hogy a mitokondriális DNS-t sikerült az eddigieknél pontosabban előállítani, így pontosabban lehet becsülni a mammut rokonsági fokát. A klónozás még igen messze van. A cikk címe helyesen pl. "Új rekord a mammut mitokondriális DNS-ének vizsgálatában" vagy valami ilyesmi (még arról sincs szó, hogy tökéletesen helyreállították volna).
Mice  
2005. dec. 20. 17:12 | válasz | #9
nekem is ez jutott legelőször eszembe. akkor most mikor fog vmelyik elefánt mamó mamutkölyköt szülni?
Kornan  
2005. dec. 20. 17:01 | válasz | #8
Érdekesnek tartom ezt a DNS kutatást,de igazából nem vagyok tisztában vele mire is jó ha megkapják a teljes géntérképének egy részét,azon kívűl persze ,hogy meg tudják határozni a helyét az evolúcióban,és esetleges tulajdonságait tisztázni lehet.Másra nem jó?A faj újraélesztése?
Vagy esetleges klónozással csak elefánt-mammut hibrideket hoznának létre?
Hmmm majd ha lessz időm kicsit beleásom magam ebbe a témába...

2005. dec. 20. 14:57 | válasz | #7
Csak nehogy megedd a protoipust
2005. dec. 20. 13:17 | galéria | válasz | #6
Akkor most lehet klónozni?
A mamutpörkölt jól hangzik!
Bohun  
2005. dec. 20. 12:50 | válasz | #5
Ezzel mi lett most? nem tudja valaki?
http://www.sg.hu/cikkek/26460
Cat  
2005. dec. 20. 11:54 | galéria | válasz | #4
ja, valószínűleg a szemét fotós nem tudott visszautazni az időben 10e évet :D
2005. dec. 20. 11:51 | válasz | #3
miert? nem aranyos? :-)

es most 3.499Ft-ert megvasarolhato a ... Mammutban :-)
2005. dec. 20. 11:29 | válasz | #2
Azért a kép nem semmi, szivacskövek előtt egy plüss-mamut:)
sped  
2005. dec. 20. 11:20 | válasz | #1
Jurassic Park phase one.