Holnaptól, illetve ma (igen, MA) éjféltől a világ szinte minden országában ott fog dübörögni a nagy majom története, 2005. legjobban várt filmje. Pont. Persze, ha nem vesszük figyelembe a Star Wars 3. részét. És a Harry Potter 4. részét. És a Batman 5. részét. Vagy a Világok harcát. Vagy a Narniát. Vagy... Mindegy. A filmre beözönlő nézők mennyisége majd eldönti, hogy mely filmet vártuk a legjobban. Nekünk mindenesetre tetszett a film.

Hirdetés

No, igen. Ez is ritka, hogy idén olyan filmeket várunk legjobban mi, moziba járók, amelyek vagy feldolgozások, vagy könyv alapján készülnek, vagy egy történet ikszedik epizódjai - és valahogy az eredeti filmek elsikkadnak, inkább a hype és az ismerős dolgok vonzzák az embert a moziba. King Kong. Nemrég Godilla is moziba került, egy akkor igen divatosnak számító rendező segítségével, de az óriásgyíkot közel sem kisérte akkora felhajtás, mint napjaink az egyik legsztároltabb rendezőjének számító Peter Jackson új filmjét, amely egy nagydarab majomról szól - és persze pár dinoszauruszról és egy beteljesületlen szerelemről, vagyis egy majom, egy színésznő és egy forgatókönyvíró közti szerelmi háromszögről.


Ahelyett, hogy most arról értekeznénk, hogy Peter Jackson milyen független filmekkel indította a pályáját és hogyan jutott el minden idők egyik legnagyobb filmes vállalkozásának, a Gyűrűk urának megrendezéséig, valamint a rendezői Oscar-díjhoz, inkább magáról a filmről érdemes beszélni, hisz a sallangot bárhol el lehet olvasni (és érdemes is, akárcsak a film készítéséről szóló rettentően olvasmányos http://www.kongisking.net oldalt - hihetetlen mennyiségű szöveges és filmes anyag készült a film forgatásáról).

Azt mindenki tudja, hogy a film feldolgozás, azt már viszont kevesebben, hogy az 1976-os Jessica Lange - Jeff Bridges verzió előtt is volt 1933-ban egy King Kong . Ez utóbbit dolgozta fel Peter Jackson, eléggé ragaszkodva az eredeti történethez. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a derék új-zélandi rendező nem csak a zöldhasúak ropogtatása miatt kapott rá a témára, ugyanis már 1996 óta szemezett King Kong történetével. Az más kérdés, hogy a sztori jogainak hiánya, valamint malacperselyének nagysága akkor még nem tette lehetővé a film elkészítését).

A történetet talán mindenki fejből fújja - aki nem az ugrojon egy bekezdést. A 30-as évek elején filmesek érkeznek egy ismeretlen szigetre, hogy leforgassanak egy nagyon-bé filmet, csakhogy fura események veszik kezdetüket a vadonban. Felfedeznek egy nagy majmot, aki elrabolja a szőke hercegnőt, majd a filmesek kapják el a majmot, aki pedig később bosszúból és szerelemféltésből New York kárára kezd el tombolni, hogy minden tragikus véget érjen. Ez volt anno a történet - persze ez nem jelenti azt, hogy most is így fog minden végbemenni.


A vízióval rendelkező filmrendezőt alakító Jack Black színészileg remélhetőleg végre odakerül, ahová való - régóta elkélt már neki egy hasonló, kissé komolyabb szerep. Naomi Watts sorsa is megpecsételődni látszik, hisz kultfilmből kultfilmbe keveredik, míg Adrian Brody egy kis Oscar-díj után belekóstolhatott egy nagyobb szabású produkcióba. Mindhárman hozzák azt, amiért szerződtették őket, cseppet sem hiteltelenek szerepükben. Black törtető direktor, Watts tágra nyílt szemű naíva, Brody csélcsap hős és hősszerelmes.

A hitelességgel Andy Serkis-nek, Peter Jackson házi szörnyének sem volt gondja, hiszen miután nagy beleéléssel alakította a Gyűrűk urában a CGI-Gollamot, ezúttal King Kong bőrébe kellett belebújnia (tanulmányozta is a gorillák mozgását derekasan). (Akit érdekel maga a színész, az figyelje a hajón a szakácsot - Peter Jackson pedig nyilván azon agyal napjainkban is, hogy miként tüntetheti el megint Serkist valami CGI-maskara mögé). Egyébként a magyar szinkron tipikus színvonalas, magyar mozis szinkronnak tekinthető, Háda János, Gubás Gabi és Széles Tamás kölcsönzi hangját a főszereplőknek.

A film egyéb technikai aspektusairól csak annyit érdemes megemlíteni, hogy a WETA megint odatette magát, de a Gyűrűk ura óta ez senkit sem ért meglepetésként. Az már annál inkább, hogy míg King Kong nagyon jól sikerült, addig az ember+CGI-jelenetek eléggé sántikálnak. A dinoszauruszos üldözést biztos sokan meg fogják szólni, de a Gyűrűk urában is használt klasszikus "távolról filmezve az emberszereplőket inkább használjunk animációkat" megoldás ugyancsak megtalálható a filmben. Egyébként is rengeteg észrevehetetlen renderelés található a filmben, hiszen a 30-as évekbeli New York-ot, vagy Naomi Watts zsonglőrszámait is nagyon szépen felturbózták a procik.


Érdekesség lehet a nézőknek, hogy a film eredeti zeneszerzőjét, Howard Shore-t alig pár hónappal a befejezés előtt kirúgták "művészi összekülönbözés" címén, így James Newton Howard zavarta le a muzsikát - amivel ugyan nincs gond, de ezúttal nem született olyan zene, ami igazán emlékezetes lehetett volna a film tükrében. Amikor hősi zene kell, akkor hősi zene szól, amikor sírni kell, akkor a hegedűvonó csalja elő a néző szeméből a könnyeket - jó a zene, de az a parányi plusz mégis hiányzik belőle.

Nagy erénye a filmnek, hogy talán ezúttal sikerült legjobban Kong és az ember közötti halálra ítélt kapcsolatot ábrázolni, Jackson mindent megtett, hogy a néző megszeresse a nagy majmot, mindamellett magát a történetet sem hanyagolta el. A nettó (feliratok nélkül) pár perc híján három órás film első fél órája a korabeli New York-ban játszódik és ezalatt ismerhetjük meg a szereplőket. Maga Kong otthona, a Koponya sziget csak a második órában kerül elő, de akkor bizony azonnal a horrorisztikus események kellős közepébe csöppenünk - a rendező kiélhette rejtett vágyait és remekül ijesztgeti a nézőt.

Peter Jackson emberfeletti munkát végzett, szó se róla, megszolgálta minden idők legmagasabb fix rendezői gázsiját, vagyis a 20 millió dollárt. Egy igazi epikus művet készített, amely bár nem hordoz magában sok meglepetést hisz nagyvonalakban azért mindenki ismeri a történetet és megkockáztatom, hogy halhatatlanná sem fog válni, de egy élvezetes és nagyon látványos feldolgozás kerekedett Kong történetéből. A film monumentalitása leginkább a részletgazdagságon, az apró nüanszokra való odafigyelésen érhető tetten, illetve a rendező klasszikus film előtti folyamatos tisztelgésén.


A viszonylagos hosszúság nem valószínű, hogy sokakat zavarna, hiszen szükségesnek tűnik az egy órás felvezetés hogy megismerjük a karaktereket, illetve ezt a történet teljessége is megkívánja. Persze a filmnek - mint minden nagyszabású, hype-pal övezett produkciónak - lesznek imádói és köpködői (okosat mondtam, megyek öblögetni), de a lényeg ugyanaz marad. Legyen akármilyen is egy filmkritika - úgyis mindenki megnézi, nem?

Utóiratként érdemes megemlíteni Peter Jackson április elsejei poénját, amit a már említett site-on található webnaplójában említett meg, miszerint a King Kong forgatásával egy időben már folynak a következő két epizód (King Kong: Kong fia, King Kong: A farkas odújában) előkészületei. Mindenki jót röhögött persze (néhány dátumfóbiában szenvedő netes lap szenzációs hírként közölte), de most ideje elgondolkoznunk azon, hogy ha nagyon sikeres lesz a film, akkor az isten sem ment meg minket attól, hogy valamelyik hollywood-i producer ne lásson benne újabb jó pénzkereseti lehetőséget.

Magyar nyelvű elő-előzetes letöltése

Magyar nyelvű filmelőzetes letöltése

Klikk a képre a nagyobb változathoz

King Kong magyarul beszélő új-zélandi-amerikai kalandfilm, 188 perc, 2005 Rendező: Peter Jackson Írta: Fran Walsh, Philippa Boyens, Peter Jackson Zene: James Newton Howard Fényképezte: Andrew Lesnie Szereplők Naomi Watts (Ann Darrow) Jack Black (Carl Denham) Adrien Brody (Jack Driscoll) Andy Serkis (King Kong/szakács) Jamie Bell (Jimmy) Kyle Chandler (Bruce Baxter)

Szélesvásznú TV-k Már 32 150 Ft-tól!	Házimozirendszerek Már 19 900 Ft-tól!
részletek »	részletek »