Vasárnap délben robbanássorozat rázott meg egy Londontól északra fekvő olajtárolót, Európa valaha látott legnagyobb ipari tüzét idézve elő.

Hatalmas fekete füst szállt fel a Hemel Hempsteadben található Buncefield olajtárolóból. Az okokról senki sem tud biztosat, a rendőrség azonban kizárta a szándékosság lehetőségét. Az égbe nyúló lángok hője által magasba emelt füstfelhő a világűrből is látható, ami jelzi a tűz nagyságát. A létesítményt tápláló csővezetéket a robbanások után azonnal lezárták, a tűzoltók pedig 250 000 liter habot szállítottak a helyszínre, ami vízzel keverve egy vastag takarót eredményez, elzárva a tüzet az égéshez szükséges oxigéntől.


A fő problémát azonban a hab tartályok tetejére juttatása jelenti. A megyei tűzoltóparancsnok tegnapi sajtóközleményében közölte, megjósolhatatlan meddig tarthat a tűz. "Ez számunkra is feltérképezetlen terület" - mondta Roy Wilsher. "Ez a legnagyobb ilyen jellegű tűz, amivel valaha is dolgunk volt Angliában, illetve egész Európában."

Több mint 270 millió liter kerozint, gázolajat és benzint tároltak a létesítmény 20 tartályában, ezek több mint felét mára már sikerült eloltani. A Total és a Texaco közös tulajdonában levő tároló üzemanyagkészletét vonattal és csővezetékeken szállították a közeli repterekre, többek közt a Heathrow-ra. A robbanásokban 43 ember sérült meg, vasárnap éjszaka 36 családot telepítettek ki a körzetből, valamint 20 kilométeres távolságon belül az összes iskolában szünetet rendeltek el, az M1 autópályát pedig lezárták.


A lezárt M1
A gomolygó füst környezeti hatásait folyamatosan tanulmányozzák egy kutató repülőgép segítségével. Tegnap felmérték a füstfelhő sebességét és alakját, melyből a szakemberek meg tudják mondani terjedési irányát. Az előzetes adatok szerint a füst délnyugat felé, az óceán irányába sodródik, jelenleg azonban Dél-Angliát borítja, és már Londont is elérte. A legfrissebb műholdfelvételek szerint azonban a hatalmas felhő Franciaország irányába tart.


Műholdkép néhány órával a robbanás után, a sötét folt a füstfelhő
Ma a repülőgép a füstben levő gázokat és részecskéket elemzi ki. Elvileg korommal keveredve szén-monoxid, szén-dioxid, kén-dioxid és nitrogén-oxidok zúdulnak a tűzből a légkörbe, ami a tűz eloltása után sem fog azonnal megszűnni, az előrejelzések szerint ez több napot is igénybe vehet. A füst jelentős mennyiségű poliaromás szénhidrogént tartalmaz, a Brit Természeti és Környezeti Kutató Tanács szerint azonban nem érhet el olyan magas koncentrációt, ami súlyos környezeti hatásokkal járna.

A kutatók szerint alapvetően semmi olyat nem tartalmaz a felhő, ami már ne lenne a légkörben, illetve a mérete is túl kicsi ahhoz, hogy közvetlen hatást gyakoroljon a klímára. A szennyezőanyagok szétszórásában nagy segítséget nyújthatna a jó öreg angol eső, így azok nagyobb területen, kisebb koncentrációban oszolhatnak szét, az időjárás viszont a füstnek kedvez.


A London Eye kilátó látogatói szemlélik a közeledő füstöt
A füst elsősorban a már kialakult légúti problémákkal, például az asztmával küzdőket sújtja, komolyabb egészségkárosodást azonban csak akkor szenvedhet valaki, ha rendkívül hosszú időt tölt a füstben. A legnagyobb gondot jelenleg azonban még mindig a tűz eloltása, valamint a percenként 32 000 liter talajra hulló víz jelenti, ami felkavarhatja a régebbi szennyeződéseket. A tűzoltó hab, a víz és a kőolajszármazékok együttes hatása is káros lehet, különösen a terület ivóvízkészleteire nézve.