 Hozzászólások  A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
"stephen hawking azt mondja, a világegyetem véges, de határtalan. olyasmi, mit a föld felszíne: egy vitorláshajóval nem tudsz lemenni róla. ugyanígy a világegyetemet sem tudnád elhagyni egy űrhajóval, mert valahogy visszagörbül önmagába :) még belegondolni is nehéz :)"
Jó gondolat, csakhogy: A földnek a peremén sétálgatunk, a világegyetemben pedig benne vagyunk. Ha a föld belsejében élnénk, akkor boiztos megpróbáltunk volna kijönni.....lehet hogy sikerült is volna.
Desmond, megvan a talicska a piacon ...
|
Ez nem a ... khm bigyód, amit collstokkal meg lehet mérni. De azért szellemes voltál...
A Tejút EU-inkompatibilitását melyik irányelvből következtetted ki? Talán a tejre vonatkozó előírásokból? Mert, ha igen, az nagy tejfelesszájúságra vallana. 
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Szerintem az a távolság csak másfél méter, most mértem meg collstokkal.:)
A Tejút meg monnyon le, mert biztos hogy nem EU-kompatibilis.
|
azér mégiscsak jókishely ez a mi Földünk.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Hát sok külömböző adat van fent a neten itt egy bizonyos Philip Plait még 1996-ban azt állapította meg a veszélyes távolságot valaki kérésére,nem tudtam pontosan lefordítani,nem vagyok jo angolos.
|
Ha a 300-500 fényéves határból kint van, akkor igen. Ezen belül már igen "gázos" lehet egy szupernova robbanás.
|
Nagyon épületesek ezek az adatok, és külön megköszönöm, hogy kikerested őket. Esetleg még annyit árulj el, hogy minek a rövidítése a GRB?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ami adatokat sikerült osseszednem a magyar oldalakról a szupernovákkal kapcsolatban íg hirtelenjében(google,wikipedia):
- A Napban és Földünkön található lítiumnál nehezebb elemek (arany, urán...) annak köszönhetőek, hogy a Naprendszer keletkezésekor a közelünkben szupernóvarobbanás történt.
-A szupernóvák többször 10 a 44-ediken joule energiát képesek kibocsátani(többféle adatot találtam), nagyjából annyit, amelyet a Nap egész élettartama során
-Az egyik legjelentősebb,1987-es szupernóva robbanás 160 000 fényév távolságra történt és a déli féltekén volt látható. Amint az várható is volt, a robbanásról az első jelet a neutrínók hozták. Február 23-án egy-két percen belül a különböző neutrínó megfigyelő állomások egyszerre hihetetlenül megnőtt neutrínó fluxust észleltek (3-4 neutrínót két-három perc alatt). Azután a hatalmas lökéshullám miatt kemény ultraibolya sugárzás lépett ki. Amikorra ezt megfigyelték, már halványodott. A teljes sugárzás összességében szintén halványodott az első órákban, de a látható fényesség nőtt.
-Mivel a szupernóva-kitörések gyakorisága jóval felülmúlja a GRB eseményekét, ezért inkább van okunk a Naprendszerhez közeli szupernóváktól tartani, mint más eruptív sugárzási és csillagközi lökéshullámfrontokat létrehozó jelenségektől, (például összeolvadó kettős neutron csillagok, a galaxismag esetleges extrém kitörési aktivitási fázisai) jóllehet, ezen utóbbiak energiaprodukciója is nagyobb és már százszor akkora távolságból is veszélyesek lehetnek, különösen a Naprendszer felé irányított energianyaláb esetén, mint a közeli szupernóvák. Kérdés továbbá, hogy az adott GRB vagy más - vagy korpuszkuláris sugárforrás mennyire irányítottan sugároz és milyen távol van a Naprendszertől, vagy más veszélyeztetett térségtől. Az irányított sugárzás intenzívebb; de speciális geometriai konfiguráció kell ahhoz, hogy a veszélyeztetett zóna térben és időben is a sugárzás útjába kerüljön. Egy másik lehetséges térbeli terjedési mód a gömbszimmetrikusan terjedő lökéshullám, illetve sugárzások. A térben gömbszimmetrikusan terjedő lökéshullámfront és sugárzás energiasűrűsége valamivel kisebb, de ez is igen veszélyes, amennyiben túl közel van (ezer parszeken belül). Annak ellenére tehát, hogy a GRB források erősebben sugároznak és nagyobb távolságból is veszélyesek, mégis egy közeli szupernóva és a csillagközi anyagban terjedő szupernóva-maradvány közelébe kerülés a valószínűbb, mert maguk a szupernóvák gyakoribbak, mint egyéb égi sugárforrások. Ezeken kívül nyilvánvalóan a Nap esetleg eddig nem ismert gigantikus energiájú flerezési periódusai pedig még veszélyesebbek lehetnek a bolygónkhoz való térbeli közelségük miatt, de az ilyen flerezési aktivitás lehetőségét még nem ismerjük.
 |
Megfogtál, nem tom konkrétan hogy mekkora a veszélyes hatósugár.
Amit tudok, hogy ÁLLÍTÓLAG 200 millió évvel ezelőtt szupernovarobbanás után érkező lökéshullám pusztította ki a földi élet 90%-át.
A 200 millió éves kőzetekben sok vol valamilyen kémiai elem aránya, meg talán kis gömböcskék (szferulák) is voltak...
Ezzel szemben a kb. 65 millió évvel bekövetkezett aszteroidabecsapódás csak a földi élet 70%-át nyírta ki (jól mondom?), beleértve a dinókat is, de lehetőséget teremtett az emlősök elszaporodására.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Mivel a tejút több száz milliárd csillagból áll, valószínüleg már elég sok szupernóva robbanás történt. Főleg hogy jópárat észleltek is úgytudom. Egy szupernova robbanás nem tud olyan nagyon nagy gondot okozni, mert a galaxison belüli távolságokhoz képest egy ilyen robbanás elég kicsi. Pár csillagra hatással lehet, de semmi több.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
igen, ezek nem autópályaütközések, de a hatásoktól félni lehet.
különben ha csak egy szupernóva robban itt a Tejúton, már abból is lehet komoly kalamajka.
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Katasztofális hatása lenne, az egész Tejút gravitációja meggalydulna, a kialakult pályák teljesen eltorzulnának, talán néhány csillagrendszer ki, vagy besodródna.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Ja de kevés az esély, hogy így ütközne a napredszerünkben valami valamivel, mert akkor is oriásiak a távolságok. Már kukkolták csillagászok, hogy két galaxis átmegy egymáson, de a galaxis "ojjektumai" nem sűrűn találkoztak :) Lehet hogy pár nem olyan messze elszáguldó csillagot fogunk csak látni, ha megérjük :D
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Nekem is ennyi jött ki, habár nagyon kevésnek tűnik.
Ez azt jelenti, hogy még jóval a Nap halála előtt elér minket.
"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard" - John F. Kennedy
|
Persze ez csak nagyon körülbelüli érték,már a mérések sem voltak teljesen pontosak és feltételezem a mi galaxisunk is mozog,ha az andromeda felé akkor időben kevesebb lessz,aztán a gravitációs erő is bekavar a dologba továbbá a hatása már idő előtt mutatkozni fog.
|
Nemtom hogy jol csinaltam-e majd a fizikusok kijavitanak ha nem,de leirom.2,25 millio fenyevet atvaltottam kilometerbe( 9 460 500 000 000 km=1 fényév).Aztán leosztottam 270km/s-el és megkaptam az időt secben majd azt (3600*24*365)-el leosztottam igy az évet.
|
Ez mind szép és jó, de kb. 2,5 nem hiszem, hogy sok marad belőlünk, vagy ha mégis, akkor már úgy fogjuk terelni a galaxisokat, mint juhász a nyáját, és a Föld csak egy régi emlék marad. (ja, Kornan, írd már le, hogy számoltad ki)
|
Az androméda galaxis 270 km/s sebességgel közeledik a Naphoz.Távolsága a Naptól 2,25 millió fényév,Tömege 370 milliárd naptömeg.
Érdekes hogy a mi galaxisunk körül is keringenek törpegalaxisok,amik persze közelebb vannak mint az androméda.Ha ilyen gyorsan közeledik hozzánk számításaim szerint 2499920726 földi év múlva elér minket.
|
Az asgardokkal harcoltak egy másik galaxisban, de eredetilek az alkotójuk a mienkből származik.
|
Azért figyelitek milyen messze vagyunk a galaktikus főutcától? Pont itt kellett megállni Árpád apánknak két kar között a puszta közepén... Milyen lehet az égbolt a galaxis középpontja környékén vajon? (Persze jó messze attól az éhes kis fekete lyuktól.)
Ott biztos nem kellene utcai közvilágítás, elég lenne a csillagfény. :)
Így nehéz lesz kifejleszteni a csillagközi utazást, hogy egyből több mint 44 fényévet kell ügetni a szomszédokhoz. Soha nem tudjuk meg, hogy a Vogonok mikorra tervezik a bontást.
"Nem is tudom, rohadt egy apatikus bolygó ez, nem kár érte."
|
Sgben még a replikátorok is másik galaxisból ruccantak átt.
|
Ja, még a csillagkapunak is extra kakaó kell hozzá + nyolcadik ékzár.
|
Legközelebbi galaxis olyayn távol van, hogy még a star trekben se mennek oda. 
|
57,6 millió milliárd km. Így jó?
Kara kánként folytatom tanításom.
|
Ha valaki eme hozzászólásom hatására esetleg neki álna letölteni - amit csak bátorítani tudok - előre szólok, hogy a szinkronos verzióban a dalok angolul maradtak(és persze ezek nélkül mit sem ér az egész), szóval érdemes akkor már az angolt tölteni felirattal 
|
Hát az ilyesmiről mindig a Meaning of Life Galaxy Song-ja jut eszembe 
Imádom azt a filmet
|
Bár nem lehet tudni pontosan, egyesek szerint 3 millió fényvre van :)
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
A legközelebbi galaxis 2 millió fényévre van, a fény egy másodperc alatt 300000 km-et tesz meg. Számolj hogy km-ben milyen távolságra van :D
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
"57.600.000.000.000.000 kilométer" és ez még csak a saját galaxisunkon belül. A legközelebbi galaxis milyen messze is van? Hát nem egy maratonfutó álma. Az univerzum, maga a tér tágul, így távolságilag nem végtelen nagy. Azt mondjuk nem értem, hogy ha egyszer vannak nekünk a jó kis prefixumok, miért nem társítjuk a méter alapegységhez, így talán nem kéne 12 nullákat írni utána. Bár felőlem jó nanométerbe is 
|
Elmagyarázom:D
Van egy olyan játék hogy Space Invaders.
Az olyan mint a világűr. Ha kimész az egyik oldalán akkor visszajössz a másik oldalra. És megint mehetsz annak az oldalnak az irányéba, amelyiken kimentél.
|
akkor most bekavartam :)))
Te, mint Ford Prefect?! Amilyen hülye vagy, a Sulaco-ra kéredzkednél fel!
|
stephen hawking azt mondja, a világegyetem véges, de határtalan. olyasmi, mit a föld felszíne: egy vitorláshajóval nem tudsz lemenni róla. ugyanígy a világegyetemet sem tudnád elhagyni egy űrhajóval, mert valahogy visszagörbül önmagába :) még belegondolni is nehéz :)
Te, mint Ford Prefect?! Amilyen hülye vagy, a Sulaco-ra kéredzkednél fel!
|
Norbu, csak hogy bekavarjak:
1, véges vagy végtelen
2, határos vagy határtalan
És hidd el, hogy kurvára nem mindegy.
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
|
Jaja. Előbb világosdodjunk meg egy kicsit, majd csak aztán űrfelfedezzünk... :)
A blogom:
http://profwilliam.wordpress.com
|
Hol? Odafenn? Dehát nem fenn van :D inkább úgy kell írni hogy, kint :)
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.!
SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
|
Szerintem a galaxis azért nagy, hogy ne találkozhassunk alacsonyabb rendű civilizációval, amíg ilyen barbárok vagyunk, mi, emberek, mert úgy gondolom, hogy egy-kettőre tesztelnénk néhány bombát... 
"Jobb a Linux, de akkor se kell!!!:P" :DDD
http://angelmetr0.mybrute.com
|
meg E.T., meg han solo, meg Kirk kapitány... lehet, kevesebbet kellene TéVéznem????
Renault magnum
http://kamionszim.hu
|
..magyarázd meg egy egyenesnek hogy mi a gömb. Az űrben a lent/fent értelmét veszti. Csak a halálos hideg és sötétség vár minket odafenn. :)
|
DE ANNAK HÍVJÁK CSAK ÍGY JOBBAN HANGZIK, SZERINTÜK
"Két dolog végtelen, a világűr és az emberi butaság, de az előbbiben nem vagyok biztos."
Albert Einstein
|
Ha feljön egy ilyen téma, akkor nekem mindig az jut eszembe hogy hol van a világűrnek a vége?Én végtelennek nem tudom elképzelni, de végesnek se. Mert ha véges akkor mi van körülötte?(Nagy szakadék ahol csak lefele van út?  ). A végtelen közelebb áll hozzám, de azt se tudom nagyon elképzelni. Vagy olyan mint a számegyenes?
|
"melynek távolságát a legegyszerűbb és legközvetlenebb módszerrel mérték meg, az úgynevezett triangulációval"
Ezt magyarul nem háromszögelésnek hívják?
|
azért megnézném mivan, a galaktikus középpont másik oldalán :) ÁÁÁÁÁ nemhiszem el...
I7-2600 || Sapphire 6950@70 2GB with eyefinity 3x22"
|| Logitech-G15 || Corsair Dominator 2x2 lifetime
|| Gigabyte P68-UH || 1TB Samu || Corsair 750W ||
|
nájsz
I7-2600 || Sapphire 6950@70 2GB with eyefinity 3x22"
|| Logitech-G15 || Corsair Dominator 2x2 lifetime
|| Gigabyte P68-UH || 1TB Samu || Corsair 750W ||
|
ötvenhétmillió-hatszázezer-milliárd km :-D
de durva
tényleg valami kis jelentéktelen porszemek vagyunk :)
Te, mint Ford Prefect?! Amilyen hülye vagy, a Sulaco-ra kéredzkednél fel!
|
|
A VLBA rendkívüli felbontása ellenére a forrás objektumoknak nagyon fényesnek és összetettnek kell lenniük, ezért is volt ideális a spirális kar, ami tele van a csillagformálódáshoz szükséges ragyogó gázfelhőkkel. A csillagászok jelen esetben egyetlen, egy nemrég született csillag körül húzódó metanol felhőre összpontosítottak, melynek távolságát a legegyszerűbb és legközvetlenebb módszerrel mérték meg, az úgynevezett háromszögeléssel. A kutatók a Föld változó kiindulópontját vették a háromszög egyik pontjának, majd megmérték a forrás szögében a Föld Nap körüli keringésével bekövetkező változást, innen pedig egyszerű trigonometriával kiszámították a forrás távolságát. 
Nyomtatás
Elküldés e-mailben
Sikerülhet meghatározni helyünket a galaxisban
Hogyan csináljunk méregből és vízből hidrogént?
Anyagiakban megerősödve folytatja az ESA
A Mars egy kicsit másként
Okozhat földrengést egy felhőkarcoló?
Titán, a többrétegű rejtély
Elkészült a kiberkéz prototípusa
Tíz éves a SOHO szonda
