Anyagiakban megerősödve folytatja az ESA
2005. december 7. 12:16, szerda
Az európai űrhivatal szinte a teljes kért finanszírozási összeget megkapta tagállamaitól az elkövetkező öt évre, egyedül az orosz Kliper fejlesztési költségvetése került megnyirbálásra.

Hirdetés

A 17 tagállam és Kanada illetékes miniszterei kedden két napos tanácskozásra tettek pontot Berlinben. Az ESA a kért 8,4 milliárd eurós összeg 97%-át, 8,1 milliárdot kapott meg a 2006-2010 közötti időszakra Európa űrkutatása és az űrszektor versenyképességének fenntartása érdekében. A támogatás a tudományos oldalnak is kedvez, így zöld utat kapott az egyik legköltségesebb projekt, a Merkúrra irányuló BepiColombo is, melynek megnyirbálásától leginkább tartott az űrhivatal.


Balról jobbra: Glos, a német kereskedelmi és technológiai miniszter, Dourdain az ESA vezérigazgatója és Kreutzberg az ESA igazgató-tanácsának vezetője

Számos már futó program folytatása mellett több új, nagy volumenű projekt is jóváhagyást kapott, melyek a Huygens és a Mars Express példáját követve újabb felfedezésekhez, stratégiai adatokhoz és új szolgáltatásokhoz vezetnek, valamint nem utolsó sorban megszilárdítják helyzetünket a globális kereskedelmi piacon. A miniszteri döntések célja a nemzetközi partnerekkel való kapcsolatok mennyiségének és minőségének növelése is. Az ülésen meghatározták az űrhivatal adott időszakra vonatkozó kötelező tevékenységeit, mind tudományos, mind alaptevékenységeket, valamint az opcionális programokat is. Utóbbiak közé tartozik a Föld megfigyelés, a telekommunikáció, a műhold navigáció, az emberi űrrepülés, a mikrogravitáció, űrkutatás és a kilövőeszközök fejlesztése.

Az ESA a döntések értelmében folytatni fogja Föld megfigyelő programját és a BepiColumbo mellett szintén kétségesnek tartott Nemzetközi Űrállomás hasznosításával (ELIPS) kapcsolatos programját. Bár ez utóbbira a kért 800 helyett csak 700 milliót szavaztak meg, így is jelzésértékűnek szánják az ISS-ben résztvevő többi partner felé. Folytatódik a kilövő rendszerek fejlesztése, valamint a Telekommunikációs Rendszerek Fejlett Kutatása (ARTES) program a technológiákra, alkalmazásokra és demonstrációkra összpontosítva. Új programként érkezik a Globális Környezeti és Biztonsági Megfigyelő (GMES) Űrkomponens valamint a Globális Föld Megfigyelő Rendszerek Rendszere (GEOSS) kezdeményezésben Európa képviselete.

Az újdonságok között szerepel a vörös bolygón az élet jelei után kutató ExoMars, ami a vártnál nagyobb pénzösszeget, 724 millió eurót kapott, valamint a Core program, ami a jövő űrkutatási expedícióit készíti elő. Az ülés résztvevői abban is megállapodtak, hogy kizárólag európai kilövő rendszereket használnak a kereskedelmi és űrkutatási küldetésekhez az orosz és egyéb országok rakétái helyett annak ellenére, hogy esetleg azok olcsóbbak lehetnek. Ennek értelmében az ESA nagyobb prioritást kell hogy adjon az Ariane 5-nek és kistestvérének, a Vegának, ami 2007 végén repülhet először.

Az ESA - mint arról korábban már beszámoltunk - szerette volna támogatni az orosz Kliper fejlesztését. Erre a célra kétéves periódusra 50 millió eurót kérvényeztek, azonban Németország, Olaszország és Franciaország is megvétózta a javaslatot, így a Kliper kikerült a költségvetésből. Az ESA szóvivője sajnálatát és egyben bizakodását fejezte ki, hogy a következő 2008-as miniszteri találkozón a Kliper újra bekerülhet a kalapba.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. dec. 11. 16:14 | válasz | #45
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. dec. 10. 23:28 | galéria | válasz | #44
Ajánlott link.
2005. dec. 10. 16:08 | válasz | #43
valaki el tudja magyarázni hogyan is véd pontosan minket a föld elektromágneses mezeje, ill, hogyan is van ez kapcsolatban a gravitációval?
tudunk bármilyen hasonló mezőt generálni, ill. meglévőt bárhogyan is manipulálni?

stibi  
2005. dec. 09. 23:43 | válasz | #42
Hát jó kedveském .Hallgatok tanulok figyelek kussolok de NEM NYALOK.Meg nem skalpolk indiánt nem veszem el az életét se földjét se nem megyek el az egymással vitázó népekhez rendet tenni csak azért hogy aztán hazahordjam a kőolajukat ingyen mert ugye segitettem nekik először összeveszni aztán békétkötni....Na de ennek semmi köze az űrkutatáshoz.Csak elragadtattam magam ha valakit is megbántottam vele hát E L N É Z É S T K É R E K Visszatérve az ESA hoz egy egészséges verseny nem egymás ellen hanem egymással az mindenképpen jó
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. dec. 09. 15:24 | galéria | válasz | #41
Igen, elvileg jövőre kezdik meg a szuperszonikus teszteket, ha jól tudom. De még így is igencsak lassan halad a program...
zpe  
2005. dec. 09. 14:32 | válasz | #40
És mi a helyzet a Phoenix projekttel? Úgy tudom,hogy az eddigi modell aerodinamikai tesztek jól sikerültek.
2005. dec. 09. 09:35 | válasz | #39
OFF

Neked inkabb hallgatnod kellene, de jo melyen!
"nem is toltunk ki annyi nemzettel nem raboltunk ki mindenkit önző módon gátlástalanul mint ahogy ők tették" - Nem, mi??? Mindek dumalsz, osztod az eszt? Inkabb uljel a hatadon, figyelj, tanulj es kussolj!
Caro  
2005. dec. 09. 00:45 | válasz | #38
Folyékony hidrogénnel töltött fal, műanyag, szupravezető tekercs.
Mind védenek a kozmikus sugárzástól.
Az első kettő a nagy energiájú fotonoktól, az utolsó a töltött részecskéktől.
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. dec. 09. 00:34 | galéria | válasz | #37
A NASA jó ideje dolgozik olyan aktív és passzív védelmi megoldásokkal, amelyek megvédik a satnya kis emberi lényeket a hajótestben, vagy más bolygók felszínén. :)
Nemrég (fél-egy éve?) volt hír, hogy már ott tartanak, hogy kisérleti szinten igen vékony rétegekben alkalmazott technológiákkal képesek kiszűrni a káros sugárzásokat (az eddigi megoldások legtöbbje vagy nagyon sok helyet igényelt (vastagnak kellett lennie) vagy nagyon nehéz volt).

Hajtóművekre vannak alternatívák. Az atomhajtómű lenne a legideálisabb megoldás, ezekkel három hónapon belül el lehet érni a Földről a Marsot (persze amikor a két bolygó közeli állapotban van).

A robotjárművek fontossága megkérdőjelezhetettlen, de az emberes űrkutatást sem szabad elhanyagolni, hiszen ha elhanyagolják, akkor annyival több időre lesz szükség az alapvető kutatások kikisérletezésére (az emberi szervezetre gyakorolt káros hatások kiküszöbölése, a szocializáció problémája, az elszigetelt helyeken való tartós élettel fellépő problémák feltárása és megoldása, stb.).
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. dec. 09. 00:27 | galéria | válasz | #36
A katonai jellegű programok jelentős része a Pentagonon vagy más szerveken keresztül van támogatva, pl. a CIA pénzelte és pénzeli ma is a kémműholdak többségét (de az USAF és az US NAVY is rendelkezik saját műholdprogramokkal). Az űrsiklóprogram valóban drága, de alapvetően a rosszul, pazarlóan megszervezett rendszer miatt.
stibi  
2005. dec. 09. 00:26 | válasz | #35
AZ OROSZOKKAL ÖSSZEFOGNI ????? Annak már a gondolata is HÜLYESÉG! Hidegháború ide vagy oda.Az viszont hogy a MI műholdunkat az orosz hordozórakéták vigyék fel az OK.Ne értetek félre nem vagyok se orosz se amerika ellenes de azt sem nézném szivesen ha még mindig az lenne hogy: csak az orosz meg csak az U.S.A akik ilyesmit tudnak az európai szakemberek közreműködésével.Ennek kapcsán el kell mondanom azt is hogy TISZTELET jár kinának sokat fejlődtek .Mi pedig próbáljunk a saját lábunkra állni és egy versenyképes Europai űrkutatási programot működtetni , nem azért hogy MEGMUTASSUK NEKIK! Hanem hogy magukkal egyenrangúnak tartsanak a NAGYOK,mert szerintem nem vagyunk mi se butábbak tőlük se rosszabbak .......Vagy IGEN? Mert ha igen akkor állok elébe: NYALJUNK CSAK TOVÁBB vagy RUSSZIÁT vagy AMERIKÁT esetleg a változatosság kedvéért A KINAIAK SÁRGA VALAGÁT??????{tisztelettel maradtam.}
2005. dec. 08. 23:21 | válasz | #34
Az emberes urutazas halott ugy. Miert? Kozmikus sugarzas. A Marsnak nincs eros magneses mezeje mint a Foldnek, aki odamegy annak hosszu elete mar nem lesz. Karosodnak a genek es rak.
Amig nincs erre valami technika, addig ertelmetlen. A masik problema, a jelenleg hasznalt hajtomuvek tul gyengek, nagyon hosszu az ut a Marsig.
A verseny sztem is jo, egy nagy monolitikus szervezet csak a pazarlasra jo - lasd NASA. Minel nagyobb egy ceg annal nagyobb a korrupcio, a beszallitok lefizetik a hivatalt, hogy toluk vegyen, az ursiklo meg felrobban.

Az a velemenyem, hogy robottechnikas viszonylag olcso urkutatast kell eroltetni. Lehetoleg azt aminek hosszu tavon gyakorlati haszna is van, de az elmeleti problemak is fontosak, azokbol lehet a holnap technikaja.
Kryon  
2005. dec. 08. 18:38 | válasz | #33
Ebben van is valami...
A NASA tevékenységének elég nagy része katonai jellegű,így ezekről nem is nagyon beszélnek,de a pénzt meg viszik.......
2005. dec. 08. 17:54 | válasz | #32
A 16 milliárdos NASA költségvetésről a Függetlenség napja jut eszembe("maga komolyan elhitte, hogy 25000$ba kerül egy kalapács?":)). Az űrsiklóprogram pl iszonyú összegeket emészt föl, nagyjából fölöslegesen.

Verseny meg mindenképp kell. Ha összegeznénk az összes tudást, akkor egy darabig jó lenne, de lelassulna a fejlődés.
2005. dec. 08. 08:20 | galéria | válasz | #31
Már egy ideje vége a hidegháborúnak. Minek ellenségeskedjünk? Egy csomó gazdasági és tudományos haszonnal lennénk gazdagabbak, ha az oroszokkal összefogna az ESA. Nem beszélve a megtakarított pénzekről. Minnél nagyobb egy cég, valószínűleg annál nagyobbak a lehetőségei, és a hatalma. De te tudod...
Cat  
2005. dec. 08. 02:28 | galéria | válasz | #30
"nincs sokkal több közünk az esához mint az orosz űrkutatáshoz. Tudtommal. De lehet már megint kiderül hogy mennyire hülye is vagyok, tudós urak!:)"

Rosszul tudod. Ugyan nem vagyunk teljes jogu tagok, de számtalan részprojekthez csatlakoztunk. Pl. itt ez gyorsan az IHM honlapjáról:
http://www.ihm.gov.hu/sajtoszoba/kozlemenyek/kozlemenyek_20030407_2.html?query=esa
http://www.ihm.gov.hu/sajtoszoba/esemenyek/esemenyek_20030404_1.html?query=esa
http://www.ihm.gov.hu/sajtoszoba/kozlemenyek/miniszteri_gart_urkutatas.html?query=esa
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. dec. 08. 01:35 | galéria | válasz | #29
Egy kis felhomályosítás, mert úgytünik nem igazán vagy tisztába a helyzettel: az ESA orosz Szojuz-2 hordozórakétákkal fogja felbocsátani műholdjainak jó részét. Már épül az indítóállás Francia Gayanan, az Ariane indítóállások mellett...
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. dec. 08. 01:26 | galéria | válasz | #28
Belekezdtek. Anno a Franciák még az 1980-as években elkezdtek egy űrsiklóprogramot, amely később egy páneurópai fejlesztéssé vittek tovább. Egyfajta átmenet lett volna a Szojuz és az STS között. Egy Ariane hordozórakéta vitte volna fel, és sokkal kisebbre tervezték, mint az STS-t, így három űrhajós volt a személyzete. A terveket többször is átdolgozták, de a sehogy sem sikerült zöld ágra vergődni a bürokrácia és a politika szinfalai mögött. Mintegy kétmilliárd dollárt költöttek összesen a Hermes programra, mielött lelőtték végleg az 1990-es évek közepén.


A Hermes makettje 1985-ben


Kutatók, mérnökeink nagyon jók vannak, pénzügyi háttér is biztosított nagyrészben, akkor miért nem kezdenek hozzá?

Nincs egy megfelelő politikai ösztönző erő a háttérben, amely megtámogatná kellően az emberes űrkutatás fejlesztését. A pénzügyi háttérről meg annyit, hogy elég összehasonlítani, mennyi a NASA éves költségvetése (jelenleg mintegy 16 milliárd dollár), és mennyi az ESA éves költségvetése (jelenleg mintegy kétmilliárd euro, vagyis mintegy 2.35 milliárd dollár). Beszédes...
hmhm   "Rest in Peace hmhm" 
2005. dec. 07. 23:35 | galéria | válasz | #27
egy űrsiklóhoz ez aprópénz..
stibi  
2005. dec. 07. 23:17 | válasz | #26
NA VÉGRE beindulhat azEUROPAi űrkutatás is teljes lendülettel..... Régóta érezhető hogy AMERIKA tőle telhetően mindent elkövet hogy a legelső legyen MINDENBEN és MINDENHOL Mi hülye őslakosok akik maradtunk a fenekünkön a nagy KIVÁNDORLÁS idején nem fejlesztettük se a gazdaságunkat se. se. se. semmit olyan ütemben mint ŐK nem is toltunk ki annyi nemzettel nem raboltunk ki mindenkit önző módon gátlástalanul mint ahogy ők tették.Most pedig amikor lassan mégis versenyképesek lehetünk velük akkor NÉHÁNYAN KÖZÜLÜNK NEM AKARJÁK.......... inkább az OROSZOKKAL?? MI?????? HÁT NEM VOLT MÉG ELÉG A NYALÁSBÓL.????????..Én azt mondom HAJRÁ E.S.A.
2005. dec. 07. 23:11 | válasz | #25
nah végre valami, ami nem a NASA-ról szól, de mégis űrkutatás. :) Amúgy az európaiak miért nem kezdenek bele egy űrsikló kifejlesztésébe? Ha az USA-ban lehet, nálunk miért nem? Most bizonyosodott be, hogy az EU nem akar lemaradni kína és az USA mögött, és mindent pénzt megadnak a fejlődésre, és haladásra. Kutatók, mérnökeink nagyon jók vannak, pénzügyi háttér is biztosított nagyrészben, akkor miért nem kezdenek hozzá?
2005. dec. 07. 22:40 | galéria | válasz | #24
"Kornan: Ezt te sem gondoltad komolyan ugye? :) Technológiát megosztani egymással ingyen? Az amcsik még nekünk sem adnának ingyen semmit, hát még a kínaiaknak, vagy másnak. Na meg szerinted beengednék őket azokba a laborokba ahol a legújabb cuccokkal kísérleteznek, melyek egy része katonai felhasználásra készül?"
Igen :) és utánna egységes védelem egységes világ... Az még egy kicsit odébb van...
Pash  
2005. dec. 07. 21:20 | válasz | #23
Petruz! Már a Deep Space2 is ionhajtóművet használt a teljes küldetés során.
NEXUS: Ez arról szól, hogy ha saját rakétákkal lőjük fel a cuccot, akkor azt itthon rakják össze, tehát ezzel munkahelyeket teremtek, és így a pénz jó része visszafolyik költségvetésbe, ezenkívül hosszútávon mindenképp hasznos, és olcsóbb a saját rakétatechnológia kifejlesztése.(pl. mi is bérbe/eladhatjuk majd másnak)
Kornan: Ezt te sem gondoltad komolyan ugye? :) Technológiát megosztani egymással ingyen? Az amcsik még nekünk sem adnának ingyen semmit, hát még a kínaiaknak, vagy másnak. Na meg szerinted beengednék őket azokba a laborokba ahol a legújabb cuccokkal kísérleteznek, melyek egy része katonai felhasználásra készül?
Bohun  
2005. dec. 07. 20:43 | válasz | #22
Jó, így már más, bocs.
kamov  
2005. dec. 07. 20:13 | galéria | válasz | #21
Magyarország amolyan elő-tagsági viszonyban van az ESA-val (PECS-program).
Ami azt jelenti hogy az éves befizetésünk kb. a tizede annak amit rendes tagként kell majd befizetnünk. Ez a befizetés az idén 1,1 millió euro volt.

AZ ESA úgy működik hogy a tagállamok a befizetett tagdíj 90 százalékát vissza kell pályázzák kutatásra és fejlesztésre. Ez nálunk sem volt és lesz másképp.
2005. dec. 07. 19:34 | galéria | válasz | #20
Korábban mennyi pénzből gazdálkodtak vajon???? Tudja valaki?
2005. dec. 07. 17:59 | válasz | #19
Húúúú, bazi nagy Domo Arigatou az infókért! :D
PetruZ  
2005. dec. 07. 17:24 | válasz | #18
A japcsik már helyből, saját kilövőállásról dolgoznak.

A szonda, meg amire finoman céloztál, hogy eltűnt a hírekből, köszöni szépen, egyelőre jól van, bár most megint egy kicsit zűrösen viselkedik. Hayabusa a neve, és az Itokawa kisbolygóra sikeresen leszállt (igaz, elsőre elvétette), mintát vett, és úton van hazafelé (kb. másfél év múlva ér vissza). Egyébként elég trükkös kis eszköz ez: az első űr-egység, ami már ionhajtóművet is használ (hosszú távra), vaslamint nagyon fejlett automatikus navigációs rendszere van (amikor elsőre elvétette a kisbolygót, és elveszett vele a kapcsolat, azt hitték, becsapódott, de kiderült, hogy biztonságos módba kapcsolt és szépen elnavigálta magát; másrészt a leereszkedést és a mintavételt saját kamerás feldolgozó egységgel és négy lézeres távmérővel önmagától végezte).

Lásd még ezt, vagy ezt a linket.
Caro  
2005. dec. 07. 16:55 | válasz | #17
Ez pozitív, bár a Kliperért tényleg kár.
Lehet a vezetők nem akarnak vegyülni az oroszokkal.
Pedig inkább orosz, mint kínai.
lyzu  
2005. dec. 07. 16:38 | válasz | #16
de az ESA nem egy évre kapott 8,1 milliárd eurót, hanem 4évre... (2006-2010) a NASAnak meg 1éves költségvetése 16milliárd dollár között van.
és régen, amikor még volt verseny az oroszokkal és amikor az űrkutatás volt a "nagy szám" akkor még jóval több pénzből gazdálkodott a NASA... manapság már szinte nincs semmi előrelépés...
Bohun  
2005. dec. 07. 16:36 | válasz | #15
...nem utolsó sorban megszilárdítják helyzetünket a...


..pedig télleg nem vagyunk tagok, nem tudom mért vannak egyesek annyira oda nincs sokkal több közünk az esához mint az orosz űrkutatáshoz. Tudtommal. De lehet már megint kiderül hogy mennyire hülye is vagyok, tudós urak!:)
jeec  
2005. dec. 07. 16:30 | válasz | #14
de nem. :)

Megjegyzem, ha pl. a Holdon már kellő mértékben megvetette az emberiség a lábát, akkor a robotikus űrkutatás is jobban mehetne (pl. a Hold körüli orbitális pályán töltenék fel a szondákat Holdról származó üzemanyaggal [olcsón], és akkor aztán azzal már neki lehet vágni a bolygóközi távolságoknak).
plamex  
2005. dec. 07. 16:06 | válasz | #13
még pár száz év ... ha így haladunk
NEXUS6  
2005. dec. 07. 16:00 | galéria | válasz | #12
Akkor mondd el mi értelme van az űrről nagyon sok szép infót gyűjteni, ha senki nem megy ki oda??????

Engem nem érdekel hogy percre pontosan hány éves a világegyetem, meg hasonló marha fontos adatok.
Én a Marsra akarok menni, hogy egzotikusabb dolgokról ne is beszéljünk!

És miért?

MERT KIBA JÓ BULI!!!!!
És nem hiszem, hogy kell más indok rá, ha hajlandó vagyok érte fizetni!
Zedas  
2005. dec. 07. 15:27 | válasz | #11
"Én mint EU állampolgár tiltakozom, hogy elherdálják a pénzemet!"

Ez édi! :))
Cat  
2005. dec. 07. 14:50 | galéria | válasz | #10
nem vagyunk teljes jogu ESA tagok, szóval a te pénzedet nem "herdálják"
(szvsz ezek a szondák sokkal több új információt jelentenek, mintha Európa is emberes repülésekkel probálkozna, éppenhogy a NASAnak is ebbe az irányba kellene fordulnia)
NEXUS6  
2005. dec. 07. 13:56 | galéria | válasz | #9
Anyám ezek megint adtak egy pofont a sz.rnak. Könyörgöm, ha a Merkurra csak 15 év múlva küldenek szondát az kit érdekelne?
De az amik és talán a kínaiak is a jövő évtizedben már mennek a Holdra!!!!
Az EU-nak ebbe az űrversenybe beszállni csak az oroszokkal van esélyük, erre most kiszállnak az új űrhajóból, meg rakétákból, még ha a saját x-szer annyiba kerül is. Én mint EU állampolgár tiltakozom, hogy elherdálják a pénzemet!

Ahogy jönnek fel a kínaiak gondolom ők nem fognak zsubráskodni azon a pár tízmillió eurón, hogy támogassák a Klipert!
2005. dec. 07. 13:54 | válasz | #8
A japánok kivel lövetik ki a cuccaikat? Mert biztos nem a kínaiakkal, akiknél optimista esetben is háromból kettő cucc jut fel egyben ...
A múltkor volt hír az egyik műholdjukról, azt hiszem aszteróida kutató egység, aztán nem is nagyon hallottam róla a hírekben ...
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. dec. 07. 13:46 | galéria | válasz | #7
Mivel a nasa lejenleg elég sok olyasmit csinál, amit mások nem , azért nem árt rájuk is figyelni.
2005. dec. 07. 13:09 | galéria | válasz | #6
Ott a pont!!!
[NST]Cifu   2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 2002. 10. 26. óta regisztrált VIP fórumozó 
2005. dec. 07. 13:08 | galéria | válasz | #5
Éves szinten most olyan 16 milliárd dollár. Az ESA meg négy évre kapott 8.1 milliárd eurót.

Amúgy az egészben a legsiralmasabb a Kliper lehúzása. Szegény ESA továbbra is csak oldalkocsi lehet az emberes űrkutatásban...
Kornan  
2005. dec. 07. 13:03 | válasz | #4
Idézet a wikipédiáról: "A szervezetnek kezdetben 8000 alkalmazottja és 100 millió dolláros költségvetése volt. Három nagy laboratórium és két kisebb rakétakísérleti telep tartozott a kezelésébe. Később fokozatosan olvasztotta magába szerte az országban azokat a nagy intézményeket, amelyek a ma működtetett tíz nagy űrközpontból álló hálózat alapját képezték. Ma a NASA csaknem húszezer alkalmazottat foglalkoztat, éves költségvetése pedig 13,5 milliárd dollár."

Kornan  
2005. dec. 07. 12:58 | válasz | #3
Szerintem eggyütt kéne működni a föld összes űrkutatási hivatalának,megosztani az adatokat,technológiákat egymással.Sőt tovább megyek egyesülnie kéne az összes űrkutatási hivatalnak,amit minden kormány támogatna.Együtt többre lennének képesek.Nem a versenyszellem itt a fő motiváló erő.Mondjuk a politikusoknak csak az számít hogy nemzetközi elismertséget szerezzenek,és igen csak van beleszólásuk a dologba éppen ezért ez sajnos csak egy elképzelés lehet jelenleg.
Pharaoh   2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó 2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó2001. 04. 25. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. dec. 07. 12:52 | galéria | válasz | #2
Azt tudja valaki, hogy a NASA-nak mennyi a költségvetése?
kev  
2005. dec. 07. 12:25 | válasz | #1
Ilyen hírek kellenek. Kit érdekel hogy Nasa így, meg a Nasa úgy ?! Van Európai űrkutatás is.