Nemrégiben Kovács Kálmán válaszolt néhány aktuális kérdésünkre, ami az informatikát és hazánkat közösen érinti, s joggal érezhetjük, hogy a ködös válaszok mögött maradtak még üres foltok. A kiegészítésben és a kimaradt témák feldolgozásában a parlament örökös hozzászólója, Pettkó András (MDF) volt segítségünkre, aki egy hosszas interjú keretében osztotta meg véleményét az IHM munkájáról, a hazai IT-folyamatokról és nagyjából körvonalazta, hogy hogyan csinálná a másik oldal. Ez utóbbiba szakmai lap lévén nem ástunk túl mélyre magunkat.

Hirdetés

SG.hu: Visszanyúlva a kezdetekhez, miért jöttek létre informatikai piacot/életet szabályozni és befolyásolni akaró szervezetek politikai színtereken?

P.A.: Az MDF informatikai kollégiuma már 2002-es tervezetében - ami egy választási program volt - is fontosnak tartotta a jövő minisztériumának felállítását, ezért is üdvözöltük az informatikai minisztérium megalakítását. Mi kis létszámú, de hatékony működésű hivatalban gondolkodtunk. Terveink szerint ennek a minisztériumnak két ciklusra, azaz 8 évre kellett volna létrejönni, hiszen körülbelül Magyarországnak 6-8 évre lett volna szükség, hogy utolérjük az európai uniós és a környező országokat az IT-szektorban való lemaradásunk okán. Nagyon nagy szakmai hibának tartottam azt, hogy a létrejött minisztérium nem kapott meg minden feladatot, hanem azok jelentős része a Miniszterelnöki Hivatalban maradt.

SG.hu: Hogyan érti a lemaradottságot, hiszen láthatóan nem minden területre igaz ez az állítás? Mi miatt volt igazán szükség erre a szervezetre?

P.A.: Magyarországon úgy gondolom, hogy az internet területén voltunk nagyon lemaradva. Akkoriban a modemesek voltak túlnyomó többségben és a széles sávú kapcsolatból nagyon kevés volt. Ám az is szakmai kérdés, hogy mit jelent az, hogy széles sávú internet, mikortól számít valami széles sávnak? Ez a fogalom sehol sincs definiálva. Ha az ember beszélget szakemberekkel, netpolgárokkal, akik kihasználnák az információs társadalom előnyeit mint a távmunka, elektronikus közigazgatás, akkor azt tapasztalja, hogy csupán az történt, hogy a legtöbben áttértek a modemes internetről a széles sávúra.

SG.hu: Internethasználónak hívná azokat, akik a mobiltelefonjukon 3G-znek?

P.A.: Erre határozott igen a válaszom. A mobiltelefont is egy olyan technikai eszköznek tartom, amit a XXI. században használni kell. Ha a statisztikai számok nem csalnak, akkor több mint 8 millió ember zsebében lapul egy mobiltelefon, van akiében kettő is és napi rendszerességgel 5 millióan használnak mobiltelefont.


SG.hu: Ugyanakkor nyilván más típusú tartalmakat ér el egy mobilos, mint egy asztali gép, vagy akár egy settop-box előtt ülő felhasználó.

P.A.: Nem, megmondom mit gondolok én. Az elektronikus aláírás elterjesztésének érdekében én úgy hiszem, hogy mivel ez egy csipkártyás rendszer és a mobiltelefónia is egy csipkártyás rendszer, jelentős lépést tudnánk tenni ennek elterjesztése érdekében a mostani törvényi szabályozás minimális változtatásával. Módosítva az elektronikus aláírásról szóló törvényt, a kormányzatnak a három nagy mobilszolgáltatóval együtt kellene kidolgoznia egy olyan rendszert, ami a mobil elektronikus aláírás elterjesztését is elősegítené.

Az előbb azt mondtam, hogy 5 millió ember van, aki naponta használja a mobiltelefonját - ha ennek csak 10%-át, azaz 500 ezer embert rá tudnánk venni, hogy legyen mobilon keresztül elektronikus aláírása, akkor a mai néhány ezer embernyi mennyiség, akinek ma van elektronikus aláírása, nagyságrendekkel megnövekedne. És hogy ez nem egy álom, azt bizonyítja egy nemrégiben megjelent újságcikk, ami szerint több magyar cég nyert koreában pályázatot ennek a mobil elektronikus aláírás elterjesztésének érdekében.

Visszatérve az eredeti kérdésre, az IHM-nek éppen ezért kellett volna létrejönnie, hogy felkarolja ezeket a kezdeményezéseket, ötleteket és a magyar cégek Magyarországon gyártott technológiával meg tudjanak jelenni a világ számos pontján. Szintén hibának látom, hogy azok a magyar cégek, akik ezt megcsinálták, azért nem rendelkezhetnek hazai referenciával, mert jelen pillanatban ezt nem teszi lehetővé a törvényi szabályozás.

SG.hu: Az IHM immáron több mint három éve működik. Szakpolitikusként mit lát a munkájukból, eredményeikből sikernek, hol vannak lemaradások, illetve mit lehetne teljes kudarcként minősíteni?

P.A.: Azt jó dolognak tartom, hogy lezajlott a modemes felhasználók áttérése széles sávra, viszont azt gondolom, hogy 2003 januárja óta van olyan lehetőség hazánkban, hogy a munkáltatók előfizethetnek internetre a munkavállalónak, de amikor a bértárgyalások folynak, erről sosem lehet hallani. Ha havi szinten adok a dolgozónak bruttó 6000 Ft emelést, akkor annak a teljes költsége a munkavállaló részéről 120 000 Ft, a nettó pedig - amit a dolgozó kap - kb. 40 000 Ft. Ebből viszont a dolgozó éves internet-előfizetését ki lehetne fizetni, ami pedig adómentes lenne. Ez egy jó kezdeményezés volt a minisztérium részéről, de kampányt kellett volna indítani ennek érdekében, hogy a munkaadók ezt a lehetőséget érvényesítsék. Hiába a jó ötlet, ha senki nem tud róla. A minisztériumnak az ilyen fajta kezdeményezéseknek kellett volna a zászlóvivőjének lennie, de nem tette.

Mondok egy másik példát. Ennek a kormányzatnak mindenből kettő vagy három van. Külön van a kormányzati gerincháló, külön van az eMagyarország és külön hálózaton vannak a Teleházak. Két lehetőség kínálkozna. Az egyik, hogy kormányzati segítséggel minél több embernek legyen otthon internet elérése, vagy az, hogy az emberek mindenhol el tudjanak jutni azokra a helyekre, ahol igénybe vehetik ezeket a szolgáltatásokat. A nagyvárosokban alakult ki az, hogy otthon már szinte mindenkinek van internete...

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »