![]() |
| |
| Főoldal | IT/Tech | Tudomány | Játék | Mobil | Digicam | Film | Letöltés | Tárhely |
Szolgáltatások További cikkek Kiemelt cikkek |
Vesztésre áll a spamarmada
2005. december 7. 01:01, szerda - Forrás: Napi Online
Úgy tűnik, mégsem teszi lehetetlenné az e-mailezést a spamek áradása - az utóbbi időben csökken a számuk. Ennek egyik oka az, hogy az utóbbi időben igen sokat fejlődtek a spamszűrők: a legjobb termékek a kéretlen levelek 95 százalékát is kiiktatják.
Mindenkinek elege van már az elektronikus postaládájába nap mint nap beözönlő spamhordákból, a különösen kedvezően megszerezhető orvosságokat, férfiasságnövelőket és másokat ajánló levélszemétből. Az elmúlt időszakban készült felmérések többsége azt mutatja, hogy csökken a spamek száma: kevesebbet indítanak útjára és egyre többet megfognak a tűzfalak - derül ki a The Economist cikkéből. A világgazdasági fórumon 2004 januárjában Bill Gates, a Microsoft atyja azt mondta: két éven belül megoldódik a spamprobléma. Ehhez szerinte a levélküldők azonosítását lehetővé tevő új szoftverekre, illetve az elektronikus leveleket darabonként terhelő minimális díjra lett volna szükség. Bár ezekből nem lett semmi, a jóslat mégis beteljesülni látszik.Néhány évvel ezelőtt még sok szakértő azt jósolta, hogy a kéretlen levelek áradata megállíthatatlanul nőni fog, sőt végül akár ellehetetlenítheti az e-mailezést, mert túl soká tart megtalálni az igazi leveleket. Bár még mindig rengeteg spam keseríti az internetezők életét, úgy tűnik, a probléma nem olyan nagy, mint amilyennek látszott. A MessageLabs e-mail-szolgáltató például azt jelentette, hogy a januári 83 százalékról júniusra 67 százalékra esett a hulladék küldemények aránya az összes elektronikus levélen belül. A kellemes fejleményt több tényező is magyarázza. Az egyik, hogy az utóbbi időben igen sokat fejlődtek a spamszűrők: a legjobb termékek a kéretlen levelek 95 százalékát is kiiktatják. Ennek "tovagyűrűző" hatása, hogy aláássa azok "üzletét", akik bankok, internetes kiskereskedelmi cégek nevében küldött hamis üzenetekkel akarják kicsalni az emberek személyes adatait, s ezzel csökkenti az elküldött spamek mennyiségét is. További pozitív fejlemény, hogy több perben is súlyos pénzbüntetést szabtak ki levélszemétküldő vállalkozásokra. Az America Online internetszolgáltató 13 millió dollárt kasszírozott a 2003-as Can-Spam törvény nevében megítélt büntetésekből, egy vétkesnek talált vállalkozásnak pedig nemcsak 75 ezer dollárja bánja az e-mail-gyártást, hanem még a cég Hummer terepjáróját is el kellett adniuk, hogy kifizessék a büntetést. A Microsoft nemrégiben egyezett meg peren kívül a spamkirálynak titulált Scott Richterrel, aki hétmillió dollárt fizet készpénzben és tudomásul veszi, hogy marketinggel foglalkozó vállalkozását három éven keresztül figyeli a New York-i bíróság. A redmondiak egyébként az elmúlt két évben száz esetben indítottak bírósági eljárást levélszemétküldők ellen és harminc olyan ügyben vállaltak szerepet, amelyet az Egyesült Államokon kívüli kormányok kezdeményeztek hasonló céllal. Eddig egy kivétellel mindegyik keresetüket megnyerték vagy kedvező peren kívüli egyezséget értek el. Az ellenoldal képviselőinek helyében ugyanakkor senki sem szeretne lenni: volt olyan spammer, aki kilenc évet kapott első fokon, míg egy iowai bíróság nem kevesebb mint egymilliárd dollár pénzbüntetést szabott ki egy spamküldő cégre, mert hulladékáradatával lefagyasztotta egy kis internetszolgáltató rendszerét. Mindezek ellenére a védekezés igen sokba került a felhasználóknak. Csak az Egyesült Államokban évi hárommilliárd dollárt kell antispam-technológiákra költeni, míg ugyanez a kiadás globálisan 50 milliárd körül van. Ehhez társul a nehezen számszerűsíthető kár. Egy korábbi felmérésben az internethasználók fele úgy nyilatkozott, hogy a kéretlen levelek miatt csökkent az e-mail-rendszerekbe vetett bizalma, és negyedük mondta azt, hogy csökkentette elektronikus levelezését a spamek miatt. A Gartner Group it-piackutató néhány hónappal ezelőtt készült vizsgálata alapján azt állítja, hogy a levélszemét, illetve az informatika egyéb biztonsági problémái (vírusok, férgek, kémszoftverek, hirdetésletöltők stb.) miatt három százalékkal lesz kisebb az internetes e-kiskereskedelem bevétele annál, amekkora lehetne.
A Kaspersky novemberi vírustoplistáján stabilan őrzi helyét a hat legelterjedtebb kártevő: a lista élén a Mytob.c található, amelyet a Doombot.b, a Zafi.d, a Mytob.bi, a LovGate.w és a NetSky.q követ. Elemzők szerint a Mytob lesz az "év kártevője", a féregcsaládhoz köthetők az idei legnagyobb vírusjárványok. Biztonsági szakértők októberben még úgy jósolták, hogy a Doombot férgek térnyerése várható, és ugyan az egyik új belépő valóban a féregcsalád egyik tagja, alapvetően nem tudták megszorongatni a Mytob vagy egyéb kártevők uralmát. A lista másik új tagja a Sober.y, bár megjelenése nem nevezhető meglepőnek: a Sober férgek története 2003 októberében kezdődött, és azóta gyakorlatilag minden egyes variáns jelentős fertőzési és spamhullámot generált. Habár a kártevők alapvetően európai célpontokat próbálnak támadni, és gyakran politikai üzeneteket hordoznak, az egész világon sikeresen terjedtek el. Kapcsolódó cikkek
![]() VIA: itt az 50 dolláros minipécé Érdekes megoldással próbálkozik a jelenleg inkább helyét kereső gyártó, amely árában még az évekig oly sokat tárgyalt százdolláros laptopot is leveri, ám belső összetétele miatt komoly kétségeket támaszt jövőjét illetően.A táblagépek terén a Samsung megelőzte az AmazontAz idei esztendő első negyedévében a dél-koreai társaság sikeresen megelőzte az amerikai riválisát a tábla PC piacon és feljött a második helyre.A közösségi hálózatok felgyorsítják az információáramlástAz már korábban is ismert volt, hogy a közösségi honlapok a többi hálózatnál hatékonyabban képesek szétosztani az információkat, matematikailag azonban először sikerült ezt bizonyítani.Az Apple és a Samsung veszik a legtöbb félvezetőt Nemcsak az okostelefonok versenyében, de a félvezetőkre fordított összeg tekintetében is a címben szereplő két cég vezet, ami jól mutatja sikerük mértékét.Nehezen őrizhető meg a kulturális örökségünkA jelenlegi európai szerzői jog jelentős mértékben megnehezíti a különböző művek hosszú távú archiválását, éppen ezért lehetővé kellene tenni a könyvtárak számára az internetes tartalmak automatikus lementését, viszont korlátozni kellene a kópiák felhasználását - ezt sürgeti Eric Steinhauer, a Hageni Távegyetem könyvtárosa.
| Hirdetés
Cikkek Hírek |
Hozzászólások Bejelentkezéshez klikk ide (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
|