Okozhat földrengést egy felhőkarcoló?
2005. december 5. 18:30, hétfő
A világ legmagasabb felhőkarcolójának súlya földrengések sorozatát indíthatja el, állítja egy specialista, aki két nemrég lezajlott földrengést is az épület számlájára írt.

Hirdetés

Lin Cseng-horng professzor beszámolója szerint a Taipei 101 - ami emeletei száma után kapta nevét és nem kevesebb mint 508 méter magasságba nyúlik - Tajvan fővárosában egy törésvonalra épült. A 700 000 tonna súlyú épület 4,7 bar nyomást gyakorol a talajra, ami Lin szerint megnyithatja az ősi törésvonalat, és a szeizmikus tevékenységek növekedését fogja eredményezni. A gigantikus fém- és üvegkolosszust amúgy kifejezetten a tajvani földrengéseknek ellenálló szerkezettel, egy 733 tonnás golyóval látták el, amit a csúcs közelében függesztettek fel, és a földrengések vagy heves szelek erejével ellentétes irányba mozog.


A Taipei 101

A Taipei-medence korábban stabil terület volt, aktív törésvonal nélkül. Csupán évente egyszer fordult elő egy kisebb, 2-es erősségűnél gyengébb földrengés. Azonban a Taipei 101 megépülése után megváltoztak a dolgok: az épület átadása óta két erősebb földrengést is mértek (3,8 és 3,2 erősségűt) közvetlenül a felhőkarcoló alatt, írja Lin. "A rengések közvetlen eredményei lehetnek a megaszerkezet által keltett terhelésnek" - összegez Lin beszámolója, amit az Amerikai Geofizikai Egyesület weboldalán tett közzé a professzor.

A szakértőt komolyan veszik, de cáfolják. A tajvani Központi Meteorológiai Intézet pénteki közleménye szerint az épület befejezésétől eddig eltelt egy év nem elegendő a rengésekkel kapcsolatos hatások megbecslésére és kiértékelésére. Az épületet birtokló Taipei Financial Centre Corporation szóvivője elmondta, hogy az toronyház felhúzását szigorú biztonsági és földtani felmérések előzték meg, valamint biztosította a közvéleményt, az épület nem növeli meg a földrengések számát. A felhőkarcoló a pontosság kedvéért 200 méterre fekszik az ominózus törésvonaltól, ami 45 000 éve inaktív.


A japán Sky City 1000 vázlata és fantáziarajza

A rengések igen gyakoriak Tajvan szigetén, bár általában nem szednek áldozatokat és a károk is elenyészők, 1999 szeptemberében egy 7,6 erősségű földrengés a szigetország közepén több mint 2300 halálos áldozatot követelt. Amennyiben Linnek igaza van, akkor át kell gondolni a Japánba tervezett Sky City 1000 tervezetet is, ami szinte egy teljes függőleges város lenne, megoldva Tokió lakásproblémáit.

Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2006. nov. 03. 19:42 | galéria | válasz | #97
szerintem nem
2006. márc. 16. 16:05 | válasz | #96
Én még csak a héten láttam először ezt a dokumentumfilmet, mert nagyon nem szoktam tévézni, de a Sky city témája nagyon megfogott, és rákerestem google-ben, és ez az oldal jött be. Először ilyen 100 000 lakosú épülettel a Sim City 2000 nevű játékban találkoztam (nem tudom, hogy emlékeztek-e még rá) és ott i.sz. 2200 után volt lehetőség ilyen házakat építeni. Nekem nagyon tetszett az elképzelés, ha bár megdöbbentően hasonlít Madách - Az ember tragédiájában a falanszterre.
Nem mintha szívesen laknék egy ilyen épületben, de érdekes lenne ha megépülne, már csak azért is megcsinálhatnák, hogy szégyenkezzen a jövő :). Csak az a baj, hogy kár, hogy ezt se én, se akiket most ismerek, nem fogják megérni ennek a Megametropisznak az elkészültét.
DEXTER92   "Rest in Peace DEXTER92" 
2005. dec. 29. 22:41 | galéria | válasz | #95
Ezt már legalább 1/2 éve nyomják a discoveryn, ahelyett hogy megcsinálnák
2005. dec. 11. 12:04 | galéria | válasz | #94
http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=162689
2005. dec. 10. 23:17 | galéria | válasz | #93
Jó neked :)
bobey  
2005. dec. 10. 20:28 | galéria | válasz | #92
Kényelem? Én most is elférek mindenkitől!
"Sok jó ember kis helyen is elfér"
bobey  
2005. dec. 10. 20:26 | galéria | válasz | #91
Ugyan már. Az egész csak szervezés kérdése. Mindenkinek feladatot kell adni, akkor egyből nem leszünk sokan. Még az életünk is könnyebb lesz.
Mondok egy példát: Lakatlan szigetre kerül egy ember. Neki kell megcsinálnia mindent.Élelmezés, építkezés, Bányászat, Szerszám készítés, kísérletek, stb. Mennyivel könnyebb dolga lenne, ha minden feladatot más végezne ugye?
És különben is, mikor beszéltem én tömeggyilkosságról?
2005. dec. 10. 20:10 | galéria | válasz | #90
A népességcsökkentésnek nem a tömeggyilkosság az egyetlen módja, születésszabályozással (családonként 1 gyerek) pár generáció alatt egy sokkal kényelmesebb bolygót is össze lehetne hozni.
bobey  
2005. dec. 10. 20:07 | galéria | válasz | #89
Miért önző? Nem én sokallom a jelenlegi népességet! Nekem egyik ember olyan mint a másik. És nincs is utamban senki.
2005. dec. 10. 19:11 | galéria | válasz | #88
Ez önző hozzáállás.
bobey  
2005. dec. 10. 18:55 | galéria | válasz | #87
És te vajon köztük lennél?
bobey  
2005. dec. 10. 18:33 | galéria | válasz | #86
A porcelánnak rendkívül jó a statikus terhelhetősége. De mindenki oda koppintott már tányért a mosogatóhoz (dinamikus). Mi is lett a vége?
bobey  
2005. dec. 10. 18:28 | galéria | válasz | #85
Én a kocsid kerekét szájjal felfújom 2,2 bár-ra.
Csak lekell vinni a vízben 22 méterre.
bobey  
2005. dec. 10. 18:20 | galéria | válasz | #84
A jég is elég kemény, mégis átolvad alattad, ha elég ideig állsz rajta korcsolyában!
bertino   2004. 12. 30. óta regisztrált VIP fórumozó 2004. 12. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 12. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 12. 30. óta regisztrált VIP fórumozó2004. 12. 30. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. dec. 08. 14:33 | galéria | válasz | #83
hu debazi nagynak tűnik mindkettő D:
simán kiszédülnék az ablakon
dez  
2005. dec. 08. 13:41 | válasz | #82
Főleg, ha a 20 milliárd nagy része a szegény országok szülötte. (Mert hogy ott bezzeg ész nélkül szaporodnak. Éppen az elmaradottságból adódóan.)
dez  
2005. dec. 08. 13:27 | válasz | #81
Sajnos nem csak az elmúlt években, hanem évtizedek óta folyamatosan és egyre inkább csökken. Fogyunk. Egyes demográfusok szerint 200-300 év múlva egyszerűen kihalunk... (A politikusok meg csak marják egymást hülyeségeken.) Mondjuk nincs ez jobban tőlünk nyugatabbra sem, sőt. (Aki nem hiszi, írja be egy keresőbe: "népességcsökkenés".)
2005. dec. 07. 17:26 | galéria | válasz | #80
20 milliárd embert nem elég csak etetni, egyéb igényeik is vannak/lesznek persze tisztán tech alapon megoldható de a világ sajnos(?) nem így működik a gazdaság kultúra politika vallások stb is bekavarnak, kellemes meglepetés lenne ha jönne egy pozitív változás de sztem ez csak a baj után fog jönni ha jön egyáltalán
2005. dec. 07. 15:51 | galéria | válasz | #79
A mai technológiai színvonalon 6 milliárd ember sok? Ugyan! Nem technológiai problémák vannak, hanem gazasági okok.

Ha csak technológiai oldalról nézem és az élemlimszetermelés szempontjából, a Föld a 80-as évek végi technológiai szinten kb. 20-22 milliárd embernek elég. (Ezt nem én találtam ki!)

Kaja van elég, csak nem ott ahol kéne. Az elosztással van a gond. Nézd a fejlett nyugatot, azért fizetnek, hogy NE termelj, meg úgy támogatják a gazdákat, mint állat, mert az itteni piaci viszonyokhoz képst is túltermelés lenne/van.
2005. dec. 07. 15:43 | galéria | válasz | #78
Oké én vagyok elfogult, a fejletten a nyugatiakra gondoltam

Japánban a hirtelen urbanizáció a gond kínában meg ha lánya születik valakinek akkor büntetéstől függetlenül addig próbálkozik amíg nem lesz legalább egy fia is és a sok gyerek a jólét szimbóluma is lehet, más kultúra.
2005. dec. 07. 14:50 | galéria | válasz | #77
Mondjuk japán nem a tipikusan fejletlen országok közé tartozik szvsz.
Aztán meg ugye Kínában nem kifizetődő egynél több gyermek mert akkor sokmindentől megfosztja az állam az adott embert.
2005. dec. 07. 14:06 | galéria | válasz | #76
2-3 gyerek családonként elég a stagnáláshoz és a jobb körülmények között élők ill. fejlettebb országokban ez a természetes, nem is kell tiltani mivel nagyon kevés család vállal 3-nál több gyereket.

Fejletlenebb országokban a túlnépesedés egyik legnagyobb oka hogy (szerencsére) a gyermekhalandóság rohamosan csökken ezért egyre többen élik meg a családalapító kort viszont még mindig rengeteg gyereket vállalnak a családok.
Már talán csak egy csoda állíthatná meg az összeomlást, nem lesz itt senki kinyírva, a járványok és az éhezés fog rengeteg embert megölni :/

Kegyetlenül hangzik de ezen a technológiai szinten mint ahol ma az emberiség áll a 6 milliárd ember túl sok
2005. dec. 07. 13:49 | válasz | #75
Te mi a fenéről beszélsz? A japán lakosság éppen úgy lassan fogy, mint a magyar (bár lehet már megállt ez a trend), nem azért nagy a népsűrűség, mert sokan vannak! Egyszerűen a lakosság 80%-a koncentrálódik néhány nagy városba, magyarán mindenki a városokban akar lakni, és kevés a lakás ... meg drágák is.
2005. dec. 07. 13:16 | galéria | válasz | #74
Naja de azért az még is csak durva lenne hogy tilos szaporodni vagy nyirjuk ki aaz embereket mondván nics lakóhely.

Én ugy tom Magyarország népessége csökkent az elmult években és mintha most is csökkene.
pasy01  
2005. dec. 07. 12:54 | válasz | #73
MOST akkor MEkkora nyomást gyakorol a földre??

azért nem semmi... vajon menyi idö volt ezt felépiteni? és mégis akkor mi vel vitték fel a gömböt. msot öszerakták vagy vami helikopterfélével ami ekkora tömeget elbir.... :o
2005. dec. 07. 10:26 | galéria | válasz | #72
Hmm bölcs meglátás

Szerintem a törvényeket is el kéne törölni mert mi lesz ha én vagy egy szerettem elkövet majd valamit? Börtönbe menjünk? Neeeem!

Nem vagyunk "kihalóban"
2005. dec. 07. 10:21 | galéria | válasz | #71
A római korban nem is voltak sokkal többen szal... :)
plamex  
2005. dec. 07. 09:42 | válasz | #70
jaja ... kezdjük vele a létszámcsökkentést
2005. dec. 07. 09:24 | galéria | válasz | #69
És ha te sem lennél benne az 1 milliárdan akkor hogy teszene?
2005. dec. 07. 08:35 | galéria | válasz | #68
India mikor szakadt le korábban? Nem az ment oda?
2005. dec. 07. 08:32 | galéria | válasz | #67
Mi meg kihalóban vagyunk, most nem tudom kinek a jobb. Agyatlan kicsit túlzás amugy szerinted 2005 ben egy "civilizált" országban ez megoldható?
Amugy kínában igen erősen korlátozzák a szaporodást.
2005. dec. 07. 03:20 | galéria | válasz | #66
Az a baj, hogy az agyatlan japánok is arra mennek rá, hogy hogyan pakolják el a sok kis porontyot, nem azon, hogy esetleg csökkenteni kéne a lakosságot, és nem agyba-főbe szaporodni. Ezt utálom az ázsiai felfogásban, hogy szaporodnak mint a nyulak gátlások nélkül.
2005. dec. 07. 03:18 | galéria | válasz | #65
Az lenne a szép új világ. Nem kicsit örülnék jobban, ha az egész földön max 1 millárdan lennénk.
2005. dec. 07. 03:16 | galéria | válasz | #64
Lol ez az egész. Egy kisabb szaros magyar dombocska nagyobb nyomást gyakorol cm^2-enként a talajra, mint egy ilyen épület. A Himalajá ennyi erővel szétfeszítené a lemezeket és újra leszakadna India.
duke  
2005. dec. 07. 02:16 | válasz | #63
Na bazzeg nem fogunk unatkozni a kovetkezo 20 evben.
Jon a felmelegedes a madarinfluenza,foldrengesek,tornadok (mint az amcsiknal).A vegere marad ugy kb 100-200 millio ember a 6 milliardbol.Jo szorakozast.
plamex  
2005. dec. 06. 23:08 | válasz | #62
én is így gondolom és visszatérve a földrengésekre már fedeztek is fel ilyen szabályszerűséget. Ez pedig a hatványtörvény. Földrengés akkor keletkezik (Pl Szent András törésvonal) amikor két techtonikai földkéreg megcsúszik egymás mellett. Azt figyelték meg hogy kis földrengések nagyon kis időközönként következnek de minnél nagyobb egy földrengés, időben annál ritkább. Pontosan hasonló eloszlás figyelhető meg amikor egy fagyott krumplit a falhoz vágunk. Lesznek apró darabkák nagyon sok, de nagyobb darab kevesebb lesz mint kisebb. És ezenkívül még fraktálos is lesz mivel a közepes krumplidarabkák tartományából ugyanolyannak látszik a rendszer mint a nagyobb méretarányokban.
Visszatérve a pillangóeffekthez ... Ha a rendszer kritikus állapotban van akkor elég egy homokszem is hogy lavinát indítson el de hogy melyik homokszem lesz az azt nem lehet előrejósolni.
2005. dec. 06. 19:14 | válasz | #61
A rezgéses elméleted meg nem értem. Mi köze a pillangó szárnycsapásának per szekundum bármilyen légköri viharral összevethető "rezgéshez"? Valamit nagyon keversz.
2005. dec. 06. 18:58 | válasz | #60
"Ilyen kérdést nem is kell feltenni! Ki kérdezett ilyent? Ez teljesen mindegy."

A cikk kapcsán a káoszelmélettel vett párhuzammal pontosan ezt állítod - legalábbis ha az a káoszelméletet a teória védelmében dobtad be, máshogy nem tudom értelmezni. Ha jól értem a logikádat, az épület súlya ugyanazért tudhat földrengést okozni, mint amiért a pillangó szárnya vihart. Arra mutatok rá, hogy mint a vihar esetében, az épület is csak egyetlen pillangó a milliárdnyi közül, és noha *elméletileg* létezik az összefüggés egy konkrét pillangó és a vihar között, gyakorlatilag ennek semmi jelentősége, mert nem a konkrét perturbáció forrása az érdekes (az általában kideríthetetlen), hanem a rendszer perturbációkra és különböző kezdeti feltételekre adott általános válasza (ami kaotikus).

Másképp: ha szabadon engedek egy marék lepkét, káoszelmélet ide vagy oda, annak az égvilágon semmi de semmi jósolható befolyása nem lesz az időjárásra. A káoszelmélet az időjárásról mond valamit, nem a lepkékről. Ez az épület is pont olyan, mint egy darab lepke a sok között.

A káoszelmélet pillangós közhelye nem az elmélet lényege. A kutatók nem azért foglalkoznak vele, mert ez valamiért érdekes volna - épp azt az egyetlen állítást teszi meg, hogy a bonyolult rendszerekről nem tudunk mondani semmit, ami enyhén szólva nem konstruktív. A káoszelméletben ami kutatásra érdemes (nem sok ilyen van), az épp az, hogy úgy tűnik, az ilyen rendszerek is képesek valamilyen (statisztikai) értelemben szabályszerű viselkedést mutatni, és ezekről a szabályokat már érdemes megtalálni.
Akuma  
2005. dec. 06. 18:13 | galéria | válasz | #59
Sky Citynél bevernéd a fejed, de Taipei 101-nél tényleg lehetne ugrani néhányat, persze utána mehetsz börtönbe jobb esetben, rosszabb esetben pedig összekaparnak a platzról :))
még rosszabb esetben úgy szétkenődsz a platzon, hogy észre sem vesznek, hogy ott vagy...
2005. dec. 06. 18:11 | válasz | #58
Ott a pont :)
zzebi  
2005. dec. 06. 17:35 | válasz | #57
Kár volt reagálnod...

Az úr lehet, hogy nem barom, de semmiképpen nem egy elismert valaki, pláne nem egy zseni. Nekem elhiheted, csak azon az egyetemen annyi van ilyenből, hogy a Jangcét el lehetne velük rekeszteni. Ez azért biztos, mert egy átlag itthoni tanszéken is legalább egy tucat "Research Fellow" van.

Káoszelmélet. :-) Tényleg röhögnöm kell.
Elméletnek nevezik, bár mindössze csak annyit jelent, hogy makro szinten (molekuláris szintnél nagyobb léptékeknél) egy rendszert sem tekinthetünk determinisztikusnak a modelljeinkben.
Ennyi. Se több, se kevesebb.
Ennek az "elméletnek" nem sok haszna van önmagában, mivel nem mond semmi újat!

> SOHA NE MONDD AZT, HOGY SOHA?

Rátapintottál a lényegre! A káoszelmélet majdnem ekvivalens ezzel a közhellyel.

Furcsa a fotonos példám? Pedig csak tovább sarkítottam a "prof" megállapításait.
Ha ekkora híve vagy a káoszelméletnek, akkor most nagyon helyeselned kellene, mert a káoszelmélet szerint bizony egy fotonnak is van esélye földrengést okozni.

Sőt! Mondok jobbat! A földrengéseket fotonok okozzák! :-)

Ez nem kamu. Minden szava igaz! Ha tudod, hogy mi a foton, akkor azt is belátod, hogy az állítás igaz.
Egy példa arra, hogy hogyan lehet a kifacsart tudományos evodenciákkal a laikusokat meghökkenteni.
Dredd  
2005. dec. 06. 16:05 | válasz | #56
jók ezek az épületek, arra kéne járni basejumpolni :D
2005. dec. 06. 14:53 | galéria | válasz | #55
Leírom,de baj lesz belőle: Emberek, a földkéreg tömegéhez képest az emberi szerkezetek egy nagy büdös semmik! Csak az óceán mélyén 5500m -en (ekora az átlagos vízmélység)van kb. 550 bar. És a fölkéreg átlagsűrűsége ennek kb. 5-szöröse. Tehát ha, a törésvonal alja csak 10-12 km mélyen van, akkor csak a földkéregből a nyomás 5000bar legalább! És a kéreg ennél általában vastagabb!
2005. dec. 06. 14:47 | galéria | válasz | #54
Egy C-5 Galaxy max. hivatalos engedélyezett hasznos terhelése 120t (Két M-1 Abrams harckocsi, anno úgy volt kiírva a tender az M-1 -re hogy kettőt elbírjon a kicsike.) Az inga darabjait helikpoter emlete fel, de fennt rakták össze!
reloader   1 db büntetőpont 
2005. dec. 06. 14:31 | válasz | #53
Lehetséges, hogy én keverem valami mással. Egy C-5-ös elvisz 600 tonnát, persze 220 tonna a saját tömege, de igen, valszeg én kevertem.
FtranX  
2005. dec. 06. 14:23 | galéria | válasz | #52
Én úgy emléxem, hogy lapokból rakták össze odafent. Egy több, mint 700 tonnás valamit nincs olyan repülő szerkezet, ami felemelne. (kéne vagy 60-70 darab)
KaBuTo666   2005. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. dec. 06. 14:22 | válasz | #51
Szó nincs róla, hogy a vihar az energiáját a pillangó szárnycsapásából nyerné.

Így van!


Ha minden pillanatban milliónyi pillangó rebegteti a szárnyát, vajon melyik pillangó volt a kiváló oka a mai viharnak?

Ilyen kérdést nem is kell feltenni! Ki kérdezett ilyent? Ez teljesen mindegy.



nincs direkt ok-okozati összefüggés egyik pillangó és a vihar között sem.

Nagyon is van a rezgésszámok megegyezése miatt.
KaBuTo666   2005. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó 2005. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó2005. 11. 18. óta regisztrált VIP fórumozó
2005. dec. 06. 14:18 | válasz | #50
Az úr nem barom és nem is valami taiwani egyetemet végzet. De Te biztosan okosabb vagy nála ennél a témánál, nem?!

Írjál cikket nyugodtan…

Ha minden ilyen "tanulmány" nyilvánosságot kapna, akkor minden nap tele lenne velük a Blikk.

Igen valóban, de ez egy figyelemre méltó tanulmány/ok. Káoszelméletek.

„Ennyi erővel attól a bizonyos pillangótól még a Nap is kialudhat holnapra.”

Te nem is tudod, hogy miről van szó. Itt komoly összefüggések vannak a rezgések és az időjárás között.

Amúgy a káoszelméletet rendszeresen félreértik. Rendszerint amiatt a félresikerült pillangós szemléltetés miatt.

Mert?

De kéremszépen, azt senki nem mondta, hogy mostantól rettegnünk kellene a pillangóktól!

Mért kellene rettegni?!

A káoszelmélet lényege valójában annyi, hogy a természetben előforduló makrofolyamatokat soha a büdös életben nem fogjuk tudni modellezni tökéletesen, mert soha nem leszünk képesek megismerni/mérni a folyamatok összes paraméterét/befolyásoló tényezőjét.
Elvileg ügye egy esemény kimenetelét akár egy szem foton is befolyásolhatja, ha az az eseményhorizonton belül van a téridőben.

SOHA NEM MOND, HOGY SOHA!

Összegzésül tehát javaslom, hogy mostantól tartóztassunk fel minden fotont, ami Taipei felé halad, mivel akár egyetlen szerencsétlen foton is földrengést okozhat.

Te megint miről beszélsz?
Nem is tudod, hogy miről van szó.

A írásod mélyen tükrözi a szellemi, szintedet. (Legalábbis a témával kapcsolatban, és ahogy lereagáltad az írásomat…)

reloader   1 db büntetőpont 
2005. dec. 06. 13:43 | válasz | #49
Asszem ezt láttam aTV-ben, az ingasúlyt egyben vitték fel Helikopterekkel.

De pl a Petronas ikertornyok összekötőhídját meg hidraolika tolta fel centiről centire asszem majd egy hónap kellett hozzá.
2005. dec. 06. 13:23 | válasz | #48
"ez most sem fog menni szerintem (a sky city-re gondolok)"

Miért nem?
2005. dec. 06. 13:22 | válasz | #47
gondolom kisebb darabokból rakják össze. De akár egyben is beemelhető, ha nagyon muszály.
2005. dec. 06. 13:07 | galéria | válasz | #46
Az épület belsejében, de amit a cikk ír az pontatlan. Egy ingáról van szó valójában.
t0ma  
2005. dec. 06. 12:32 | galéria | válasz | #45
hat nemtom, de egyszer mar probalkozott az emberiseg a 'felhokig' ero epulet megepitesevel...

ez most sem fog menni szerintem (a sky city-re gondolok)
2005. dec. 06. 12:05 | válasz | #44
látom itt sok okos ember van. szerintetek egy 733 tonnás golyót hogy lehet a csúcsban felfüggeszteni?
2005. dec. 06. 11:39 | válasz | #43
A káoszelmélet magyarázatként történő emlegetése itt teljes félreértés. Minden kezdeti feltételre érzékeny nagyméretű eseményt (mint egy vihar vagy egy földrengés) folyamatosan zavarok bombáznak. Szó nincs róla, hogy a vihar az energiáját a pillangó szárnycsapásából nyerné. Ha minden pillanatban milliónyi pillangó rebegteti a szárnyát, vajon melyik pillangó volt a kiváló oka a mai viharnak? A kérdés bizony értelmetlen, nincs direkt ok-okozati összefüggés egyik pillangó és a vihar között sem.
zaki  
2005. dec. 06. 11:25 | galéria | válasz | #42
annyira durva ez a taipei 101 :)
2005. dec. 06. 11:24 | válasz | #41
Nyilván létezik olyan metastabil rendszer, ami nagyon kis hatásra kibillen. Ha a körülmények olyanok, egy légy toppanása is leszakíthat egy hidat. Mégsem valószínű, hogy ilyen rendszert valaha létre lehetne hozni akár szántszándékkal, mert egy ekkora objektum esetén a környezete által keltett perturábiók szükségképpen nagyobbak, mint az a hatás, amire méretezni akarnánk.

Itt is erről van szó: az ottani földkérget az épület megépítése előtt is jóval nagyobb perturbációk érték, mint ez az aprócska tömegű kis légypiszok súlya. Földrengés elég gyakran van arrafele. De ha csak az ember által okozott perturbációkat nézzük, a köré épített épületek összsúlya is simán meghaladja a felhőkarcoló tömegét. Ha a földkéreg helyzete ott valami erősen metastabil lenne, akkor annak már rég ki kellett volna derülnie.
2005. dec. 06. 11:15 | válasz | #40
Én úgy tudom, hogy a terhelés 45 fokban folyamatosan oszlik el lefelé. Nem tudom, hogy hány méter mélyen van a törésvonal, de feltételezve mondjuk azt, hogy az épülettől 200 méterre fekszik, és a legrosszabb esetet alapulvéve mondjuk ugyanolyan mélyen van, aminél biztosan mélyebbre van, akkor az épület által nyomott terület már nem 2500 m2 hanem 62500 m2, ami 25 szöröse, tehát 200 méter mélyen a nyomás 4,7 bar helyett csak 0,2 bar pluszban, ami a talaj súlyából adódó terheléshez viszonyítva elenyésző.
2005. dec. 06. 10:39 | válasz | #39
"volt egy csávó aki fogadott a sokadik emeleten, h az ablaküveg törhetetlen. harmadikra vesztett."

A múltkor kipróbálták a MythBusters-ben. Az üveg alapból valóban nagyon erős, egy ember nemigen töri be. De az épületbe építve a szél miatti nyomáskülönbség nagyon nagy erőt fejt ki rá, azzal együtt már betörhet.
2005. dec. 06. 09:53 | válasz | #38
Köszike így már értem csak a cikkben én nem láttam ilyen kiegészítést...ptt úgyvan mintha az egész épület 4,7 bárral nyomná a talajt...
2005. dec. 06. 09:33 | válasz | #36
http://www.takenaka.co.jp/takenaka_e/superhigh/2skycity/skycity.htm

"With a height of 1,000 meters and a total floor area of 800 hectares, SKY CITY 1000 is a superhigh-rise city comprising 14 concave dish-shaped, aerial bases called, "Space Plateaus" stacked one upon the other. Residences, offices, commercial facilities, schools, theaters and so forth are organically located in these spaces. 35,000 people will reside here, and 100,000 people will work here."
2005. dec. 06. 09:31 | válasz | #35
A (volt) Petőfi adótorony, ami ma már "műemlék", valami 12-14cm2-en áll, két porcelángömbön áll az egész acélmonstrum :)
2005. dec. 06. 09:29 | válasz | #34
Belül is elég durva a Sky City 1000:

2005. dec. 06. 09:26 | galéria | válasz | #33
Na, egy kis primitív számítás:

Az épület súlya kb.: 700'000'*1000*10 N
A nyomott felület kb. 50'000*50'000 mm2
Nyomás: F/A= 2,8 N/mm2= 2,8 MPa=28bar ,na ez már több. De ez is a legszarabb műanyagok szakítószilárdsága. Feletettem,hogy csak a torony része alatti felület a lényeges és, hogy a torony egész felületen nyomja a talajt.
Ha több százezer bár lenne akkor talán. A mesterséges gyémánt készül 100'000 bar-on.
2005. dec. 06. 09:05 | válasz | #32
Nényzet-centiméterenként 4,7 bar. Na így számold.
vg  
2005. dec. 06. 08:54 | galéria | válasz | #31
Micsoda baromság!!!!!!!!!!!!!
2005. dec. 06. 08:41 | válasz | #30
4,7 bar nyomás

Ez nem elírás ? 2,2 bár nyomás van a kocsim gumijában ez a 4,7 ez naon kevés...nem inkább 4,7 millió bár nyomást csinál egy ekkora épület ? Lehet hülyeséget írok de a kocsimon a 4 kerékben nagyobb a nyomás mint amit egy ilyen nemtom hány millió tonnás épület nyom ?
2005. dec. 06. 07:39 | galéria | válasz | #29
Képzelj el egy medencét! Tele van higannyal. Beledobsz egy nagy nagy téglát. A fennmaradó tégla egyik végére ráraksz egy pohár vizet(de még arányaiban ez is sok).
.... És nem történik semmi.

Ez megfelelőbb hasonlat.
2005. dec. 06. 07:31 | galéria | válasz | #28
2005. dec. 06. 07:28 | galéria | válasz | #27
Tévedsz, nézz utána, ha nem hiszel nekem. Egyébként átlagot írtam. Az átlagtól mindig vannak eltérések. pl. Kárpátmedence. Itt vékonyabb. De nézd meg az Alpok alatt. Meg fogsz lepődni.
2005. dec. 06. 01:22 | válasz | #26
bizony bizony...:D

ha még valakit érdekel akkor itt meg lehet nézni:
http://dsc.discovery.com/convergence/engineering/skycity/interactive/interactive.html

De a többi tervezett épületet is tudom ajánlani. :)
2005. dec. 06. 00:17 | galéria | válasz | #25
0,6 MPa akart lenni..
2005. dec. 06. 00:10 | galéria | válasz | #24
A piilangós példa, mint ahogy láttuk, csak egy analógia akart lenni, nem konkrét példa.

Az a 4,7 bar nyomás tudjátok mire elég? A városi vízhálózatban van 1,5-6 bar (0,15-6 MPa) túlnyomás helytől függően. Egy 0,5 l -es PET palack is 6-8 bar túlnyomást elvisel. Ez a talajnak meg sem kottyan. A komoly szerkezeti anyagok folyáshatára ma már 1000 MPa környékén van
a szakítószilárdság 3000 MPa körül. A földrengések ezekben is kárt tehetnek. 4,7 bar...
Röhögnöm kell. A földengések során ennél LEÍRHATATLANUL nagyobb erők munkálkodnak.

A mézes példa nem jó mert a talaj az SOKKAL szilárdabb mint méz. A szilárd anyagokat általában szilrádsággal és tömörséggel(az építőmérnökök ez szebben fejezik ki, de én nem az vagyok) jellemzik, de a méz az egy erősen viszkózus folyadék!

Egy ilyen rövid vizsgált időszak geológiai időben csak egy pillanat.
2005. dec. 06. 00:03 | válasz | #23
"btw Sky City nem csak egy torony lenne hanem 3 és össze lennének kötve :)"

Most nezem a neten, tenyleg vazze, sokkal durvabb, igy mint ez az onallo torony.
nenad  
2005. dec. 05. 23:23 | galéria | válasz | #22
ebbol a magassagbol mar majdnem biztonnsagosan lehet ugrani.
zzebi  
2005. dec. 05. 23:11 | válasz | #21
Szerintem ez egy hót' baromság.

Rendszeresen megjelenik egy-egy ekkora barom "professzor", aki feltűnősködni akar. Mellesleg a faszi még csak nem is professzor, hanem egy egyszerű kutató valami tahó taiwani egyetemen. Ennyi erővel én is írhattam volna a cikket. :-)
Ha minden ilyen "tanulmány" nyilvánosságot kapna, akkor minden nap tele lenne velük a Blikk.

A káoszelméletet ilyen gyakorlati példán használni kissé félresikerült. Ennyi erővel attól a bizonyos pillangótól még a Nap is kialudhat holnapra.

Amúgy a káoszelméletet rendszeresen félreértik. Rendszerint amiatt a félresikerült pillangós szemléltetés miatt.
De kéremszépen, azt senki nem mondta, hogy mostantól rettegnünk kellene a pillangóktól!

A káoszelmélet lényege valójában annyi, hogy a természetben előforduló makrofolyamatokat soha a büdös életben nem fogjuk tudni modellezni tökéletesen, mert soha nem leszünk képesek megismerni/mérni a folyamatok összes paraméterét/befolyásoló tényezőjét.
Elvileg ügye egy esemény kimenetelét akár egy szem foton is befolyásolhatja, ha az az eseményhorizonton belül van a téridőben.

Összegzésül tehát javaslom, hogy mostantól tartóztassunk fel minden fotont, ami Taipei felé halad, mivel akár egyetlen szerencsétlen foton is földrengést okozhat.
stibi  
2005. dec. 05. 22:21 | válasz | #20
Szerintem ha épitenének mellé még egy ugyan ilyen felhőkarcolót meg mindezt bemutatnák OSAMA B. LADEN-nak akkor okozhatna földrengést.De igy háát...... tudom is én?
FTeR   "Rest in Peace FTeR" 
2005. dec. 05. 22:00 | válasz | #19
jaj, a lényeg lemaradt:
hogy állítását igazolja, többször teljes erejéből nekifutott az abalküvegnek (tudjátok, olyan padlótól plafonig, mint a filmekben :)).
2005. dec. 05. 21:59 | válasz | #18
A Sky City tetejen milyen jo szabadteri koncerteket lehetne rendezni. "Elfujta a szel" c. szam nagyot utne ott