Erősek a nanocsövekből készült habok
2005. november 28. 14:45, hétfő
Amerikai kutatók habot állítottak elő többszörös falú szén nanocsövekből. Az elvégzett próbák alatt a nanocsövek eredeti méretük kevesebb mint 15%-ára nyomódtak össze és tízezer terhelési ciklust bírtak ki.

Hirdetés

A szén nanocsövek kivételes összetételét testesítik meg az erőnek, a rugalmasságnak és az alacsony sűrűségnek, ami vonzó és érdekes anyaggá teszik ezeket az erős, ultra-könnyű habszerű szerkezetek körében, dicsérte a technikát a kutatásokban résztvevő Rensselaer Műszaki Főiskola munkatársa, Pulickel Ajayan.

Ajayan és kollégái függőleges elrendezésű, többszörös falú szén nanocső tömböket hoztak létre kémiai gőzfázisú rétegelőállítással (CVD). A nanocsövek egy nyílt cellás, azaz parányi nyitott levegőcellákból álló habrendszert alkottak, megközelítőleg 87%-os porozitással.

Általában minél rugalmasabb egy hab, annál gyengébb. Például egy átlagos hab üres területeinek növelése javítja összenyomhatóságát, azonban igen gyorsan veszít erejéből. Ezzel szemben a szén nanocsöves hab amellett, hogy rendkívül erős - nyomószilárdsága 12-15 MPa ­-, kifejezetten rugalmas. A jelenlegi alacsony sűrűségű rugalmas habok nyomószilárdsága, mint például a latex és a poliuretán, általában 20-30 kPa.


Szén nanocsövek nyomás alatt

Az elektronmikroszkópos elemzések bebizonyították, hogy a nanocsövek szabályos görbületeket hoztak létre tengelyük mentén, ami pedig a leglényegesebb, hogy minden nanocső egyöntetűen ugyanazon a hullámhosszon, ugyanabba az irányba hajlik. Ezen felül a nanocső-habok rendkívül gyorsan visszanyerik eredeti méretüket és kiváló az ellenálló képességük is, tízezer terhelési ciklus után sem észleltek jelentős sérülést a kutatók.

Anuyan Cao, a Hawaii Egyetem kutatója, a Science magazinban megjelent publikáció társszerzője szerint a nanocső-haboknak számos alkalmazása lehet az erőhatásokat tompító párnázó anyagoktól, az energiaelnyelő bevonatokig, vagy akár különböző elektromechanikai eszközöket, mint például kisebb tárgyak mozgatására alkalmas aktuátorokat is lehetne belőlük konstruálni.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
2005. dec. 02. 22:06 | válasz | #25
Akkor lemaradtál az SG cikkről..
2005. dec. 02. 13:11 | válasz | #24
ehhh ,extrarugalmas, sokatkibíró boxkesztyű
abelr  
2005. nov. 30. 20:29 | válasz | #23
mostmár csak egy negativuma van a műanyagoknak: -nem vezzetik az áramot!
abelr  
2005. nov. 30. 17:37 | válasz | #22
Porsche Boxter vázszerkezete, ne is beszéljünk a formula1 -es kocsik gyártásánál alkalmazott technikákról.
dez  
2005. nov. 29. 21:42 | válasz | #21
Épp nemrég hallottam, hogy találtak egy olcsó módszert.
dez  
2005. nov. 29. 21:41 | válasz | #20
A FED képernyők is nanocső alapúak lesznek. (Nem keverendő a Toshiba-Canon féle SED-del, bár sok tekintetben hasonló, csak nem nanocső-alapú, hanem nanorés. :) )

Linkek (lustiknak):
FED
Carbon TVs to edge out liquid crystal, plasma?
Sony's TV Plans Take Shape

SED
Canon, Toshiba to create joint venture for next-generation flat-screen SED panels
Toshiba Eyes Alternative Flat TV Technology
SED HDTV display technology

(Azért az beletelik még pár évbe, mire ezek elterjednek, és először csak a legnagyobb képernyős TV-kben fogják használni.)

Plusz pl. tranzisztort is tudnak belőle csinálni.
Kryon  
2005. nov. 29. 19:21 | válasz | #19
"Az árától függ mire fogják használni,a legtöbb jó anyagot azért nem használják a hétköznapi dolgokban mert drága az előállítása."

A szén nanocső jelenleg drágább az aranynál.....
De dolgoznak az olcsóbb gyártási eljárásokon......
uniu  
2005. nov. 29. 17:27 | válasz | #18
Mar most is keszitenek alkatreszt karbonszalbol repcsiknek.
2005. nov. 29. 17:03 | válasz | #17
autók lökhárítóiba nem lenne jó?
Kornan  
2005. nov. 29. 16:55 | válasz | #16
Az a pusztítóban volt.Víg napot polgár!Hány kiló maga....

Az árától függ mire fogják használni,a legtöbb jó anyagot azért nem használják a hétköznapi dolgokban mert drága az előállítása.
kutyak  
2005. nov. 29. 15:23 | válasz | #15
Csak érdekességképpen (eléggé off):
Az Opel Vivaro kisfurgon alatt a laprugó hátul nem acélból, hanem műanyagból van.
2005. nov. 29. 15:04 | galéria | válasz | #14
ROTFLMAO :DDDDD

Ezen hatalmasat derültem ;]

Én egy fontos alkalmazási területet szeretnék, mondjuk kilincseket is csinálhatnának belőle, és akkor nem csapódnának mindig a falba, vagy épp az oldalamba.. :)
Rafaelo   "Rest in Peace Rafaelo" 
2005. nov. 29. 14:57 | galéria | válasz | #13
lezuhan egy repülő és visszapattan :D
Akuma  
2005. nov. 29. 14:05 | galéria | válasz | #12
na akkor ebből kell hidakat, autókasznikat, hajókat, meg tengeralattjárókat építeni
zpe  
2005. nov. 29. 10:49 | válasz | #11
Hogy miért vannak elájulva a kutatók és magam is a nanocsövektől ?! Szakítószilárdságuk péppé veri a legjobb acélét vagy műanyagét(pl.:kevlár), ugyanakkor rendkívül rugalmasak (180 fokos hajlításból visszaugranak), elektromos vezetőképességük minden eddig ismert vezetőnjénél jobb (kivéve szupravezetőket). A tömegük pedig kicsi. Egy acélcső kb. 5x akkora tömegű mint egy nanocső szövetből összeállított azonos méretű cső, a mechanikai tulajdonságai pedig messze a nanocsöves csőnek a jobbak ! Képzelj el egy olyan gyémántot ami rugalmas és az olvadáspontja a wolframé fölött van !
2005. nov. 29. 08:49 | válasz | #10
Jó lenne, ha elolvasnád a cikket ÉS megértenéd, mielőtt hülyeségeket írsz.
2005. nov. 29. 07:27 | galéria | válasz | #9
aham...
csak az acélrugó, nem bír ekkora nyomást...
és kevésbé formálható...
neked semmi sem tetszik aszt már látom!
progee  
2005. nov. 29. 06:28 | válasz | #8
még egy felhasználási terület egy filmben:
valami Stallones filmben az autó utasait nem légzsák fogta meg ütközéskor, hanem az egész légteret habbal fújta be a jármű.
ha az utasok nem fulladnak meg, talán nem is rossz ötlet :D
2005. nov. 29. 05:05 | válasz | #7
Ez egy hab. Nem acelrugo, es nem specialis muanyag ruhaanyag.

Par jo felhasznalas: sportfelszerelesbe (boxkesztyu, terdvedo stb), butorokba, satöbbi.
IoIa  
2005. nov. 29. 02:57 | válasz | #6
Én valahogy nem vagyok elájulva ezektől a nanocsövektől. Biztos okos volt, aki feltalálta, de szerintem még mindig nem tudják, hogy mire is lehetne használni.
Ugyanis a 10000 összenyomásnál lényegesen többet tud egy acélrugó, és nem szenved olyan mértékű maradandó alakváltozást, mint a nanocső.
Az első "Holdraszállás" előtt az amerikaiak egy új űrruhát készítettek. Sok rétege volt (legalább 7), a legkülső rétege egy olyan speciális műanyagból készült, ami 2 millió hajtogatást bírt ki károsodás nélkül. Ezt abban a filmben láttam, amit a "Holdraszállás" után kb. 2 évvel később az Uránia csillagvizsgálóban mutattak be 2 alkalommal. Egyszerre kb. 50 ember fért be, tehát nem sokan látták.
Szóval ez a nanocső még egyelőre semmi olyan extrát nem tud, amit más ne tudna sokkal jobban teljesíteni.

2005. nov. 28. 22:58 | válasz | #5
amúgy egy megjegyzés. Szerintem sokkal jobban fellendülne az oldal, hogyha több tudományos hír lenne. pl: a Newsscientist-en több tucat hír van napont. Ha 2-3 le lenne belőlük fordítva naponta, azt már nagyon tudnám értékelni, és nem csak én, hanem sokan mások is szerintem. :)
2005. nov. 28. 19:17 | válasz | #4
nah ez tetszik. Kiváncsi vok, mikor építik először katonákba, hogy kicsit jobban bírják a strapát. :)
2005. nov. 28. 18:11 | válasz | #3
A napból meg pont fénysebességgel jönnek ki a fotonok.
2005. nov. 28. 15:52 | válasz | #2
wow
Cnut  
2005. nov. 28. 15:29 | galéria | válasz | #1
A tv-ben a katódsugárcsőből meg a fénysebesség több mint a felével jönnek ki az elektronok.