Mégsem tévedett Einstein
2005. november 25. 12:04, péntek
Egy új kutatásnak köszönhetően igazolást nyerhet Albert Einstein kozmológiai állandója, amit a világegyetem téridő szerkezetének egyenletébe vezetett be, később azonban, mint élete legnagyobb tévedését visszavont.

Hirdetés

80 év telt el azóta és a Supernova Legacy Survey (SNLS) sajtóközleménye most azt állítja, hogy az univerzum tágulásának gyorsulása mögött álló rejtélyes sötét energia plusz-mínusz 10 százalék pontossággal úgy viselkedik, mint Einstein kozmológiai állandója. A SNLS megfigyelése azért jelentős, mert számos elméletet megdönteni látszik, melyek mind arra spekuláltak, hogy a világegyetem tágulásával a sötét energia természete is változni fog. Erre azonban semmi sem utal, így jelen állapot szerint megintcsak Einsteinnek lehet igaza.

A francia és kanadai kutatókból álló csoport az Oxford, a Caltech és a Berkeley Egyetem csillagászaival együttműködve azt a nem kis célt tűzték ki maguk elé, hogy megállapítsák vajon megmagyarázható-e a sötét energia a kozmológiai állandóval, vagy egy alapjaiban új fizikai elmélet szükséges hozzá. Jelenleg úgy tűnik jó a kozmológiai állandó, mivel már az első év megfigyeléseinek eredményei is nagyban megegyeznek Einstein állandójával. A kutatás teljes, öt éves időtartama tovább fogja pontosítani az adatokat, egyben megismerteti a sötét energia tulajdonságait.


Az SNLS célja 700 távoli szupernóva felfedezése és megvizsgálása, hogy ezeken keresztül térképezhessék fel az univerzum tágulásának történelmét. A szupernóvák olyan rendkívüli fényerejű "szabványgyertyák", amelyek teljesen egyformán égnek le, azaz látható fényességük kizárólag csak a tőlünk mért távolságuktól függ. Ezért alkalmasak arra, hogy segítségükkel meghatározzák az univerzum tágulásának ütemét fejlődésének különböző időszakaiban. Ehhez elegendő a szupernóvák távolságát a nekik otthont adó galaxisok vöröseltolódásával összehasonlítani.

Ez a módszer vezetett el az 1990-es évek végén ahhoz a megdöbbentő felfedezéshez, hogy a világegyetem gyorsuló mértékben tágul. Magát a tágulást 1924-ben Edwin Hubble amerikai csillagász észlelte először. A csillagászok úgy vélték az anyag gravitációs vonzása miatt a tágulás lassul, éppen ezért okozott nem kis meglepetést, amikor ennek pontosan az ellenkezője derült ki. Az elméletgyártók megpróbálták különböző kozmológiai modellekkel megmagyarázni a jelenséget. Ekkor került elő a sötét energia-elv is, ami egyfajta taszító erő lenne a gravitációs vonzás ellentételezésére. Mibenlétéről senki nem tud semmit, viselkedését azonban megpróbálhatjuk megismerni.

Az utóbbi évek kozmológiai megfigyelései szerint a világegyetem mindössze 25%-a anyag, a többi sötét energia. Az anyaggal ellentétben amit a tágulás gyengít, a sötét energia nagyjából állandónak tűnik. Pontosan ezt támasztják alá az SNLS eredményei, és ezt a fajta sötét energiát feltételezte maga Einstein is, amikor bevezette a kozmológiai állandóját, mivel szükség volt rá az akkori, statikus világegyetemről alkotott képhez. Miután felfedezték az univerzum tágulását, Einstein úgy vélte feleslegessé vált állandója, és egyszerűen tévedésnek minősítette azt.

A gyorsuló tágulás felfedezése után azonban megint kellett egy állandó, vagy valamilyen más modell a gyorsulás megmagyarázására, és az SNLS eredményei szerint erre a kozmológiai állandó a legalkalmasabb. A megfigyelések megerősítik azokat a korábbi felfedezéseket, melyek szerint a tágulás a múltban lassabb, míg jelenleg egyre gyorsuló ütemben megy végbe, amit látszólag az energia egy ismeretlen formája vezérel.
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
dez  
2006. jan. 25. 16:56 | válasz | #316
Ó, hát a világ egyszerű: egyszerűen nem olyan, amilyennek mi hisszük. :D
2006. jan. 24. 05:27 | válasz | #315
Nekem ok, csak gondoltam, leírom, persze azóta születtek elméletek, felfedezések, amik befolyásolták a szemléletet, szeretném azt hinni persze, hogy a világ nagyon egyszerű, ami igaz is lesz, vmikor, addig azomban még hátravan pár könyv és év. Kicsit iddőigényes ez az iskola. Sajna, de így tanuljhuk meg az élet egy részét.

Egyszerű, mégis öszetett és végtelenül bonyolult, ez a világegyetem és az ember is. Szerintem.
dez  
2006. jan. 23. 16:46 | válasz | #314
Szerintem ez nem ilyen egyszerű. A kvantumos világ alaptulajdonsága egyfajta határozatlansági állapot, a megfigyelés ebből zökkenti ki, egy adott határozott állapotba kényszerítve, ejtve azt lokálisan. (A materialisták nem szeretik elismerni, de ez nagyon szépen mutatja, hogy a világ nem olyan "materiális", mint amilyennek ők szeretnék tudni. Felületesen szemlélve persze olyan.)
2006. jan. 22. 23:06 | válasz | #313
"A határozatlansági reláció bevallottan technikai probléma"
Most olvasok egy '65-ben készült könyvet, amiben benne van a határozatlansági reláció, az egész abból következik, hogy mi csak "fénnyel" figyelünk meg, vagy a behatás nagy(ha nagy az energia, kicsi a hullámhossz), vagy nagy a hullámhossz, ez meg határozatlanná teszi asszem a helyet, pontosabban pontatlanná, tehát nem nézhetjük meg kellő pontossággal a dolgokat a kvantumok világában, mert akkor drasztikusan megváltoztatjuk a megfigyelt dolgot, érdekes, hogy manapság ez sokkal nagyobb filozófiai terhet jelent, mer ilyeneket hoznak elő, mint megfigyelő, a Schrödinger-féle hullámegyenlet is benne van, az is arra adválaszt, hgoy mit érzékelünk, elég érdekes, hogy pl. ott a tömegtől függ, hogy mennyire elmosódik egy test észlelése. Na mindegy, ez már egy régi topic régi hozzászólása, szóval csak ennyi. Remélem vki megnézi és felújul a topic.
2005. dec. 17. 00:40 | válasz | #312
kösz a tanácsot
2005. dec. 16. 22:47 | galéria | válasz | #311
Sztem az alsó jobb.
2005. dec. 16. 22:36 | válasz | #310
Melyik maradjon?
"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkoráltalános törvényhozás elvéül szolgáljon!"
2005. dec. 14. 23:25 | galéria | válasz | #309
Pironkodva kell elismernem, hogy nem emlékszem rá. Na, látod, ezért jó lenne, ha aláírásodba berittyentenéd.
2005. dec. 13. 20:27 | válasz | #308
A kategorikus imperatívusz Kanttól jobb lenne?
2005. dec. 12. 15:35 | válasz | #306
"Csak az utolsó mondat valahogy túlzott bizonytalanságot sugallt. Egyébként mit értettél rajta?"

Azt, hogy bár a kvantumfizika egyenletei rettentő pontosan egyeznek a kísérleti eredményekkel, nem igazán tudjuk, hogy mit jelentenek. Sokféle értelmezés létezik, de egyik sem igazán meggyőző. A szerintem legjobb, viszonylag új értelmezés a már említett könyvben olvasható. Megoldja a hullámfüggvény összeomlás problémáját azon az áron, hogy időben visszafelé terjedő hullámokat is megenged (amiket egyébként semmi sem tilt az okság elvén kívül, de az sem sérül ez esetben).
2005. dec. 12. 11:50 | galéria | válasz | #305
Na, te is.:-) Ez olyan igazi '50-es éveket idéző szöveg.
2005. dec. 12. 05:38 | válasz | #304
Jobb nem jutott hirtelen eszembe.
2005. dec. 12. 05:38 | válasz | #303
Próba
2005. dec. 11. 20:42 | galéria | válasz | #302
Katt a személyes adatlapodra a Fórumok fejezet alatt, és ott csinálhatsz magadanak ilyen lózungokat.
2005. dec. 11. 19:13 | válasz | #301
Asszem vhogy tényleg sikerült nekik, ha az emlékezetem nem csal, egy bizonyos Max Planck megalkotott olyan számokat Planck-idő,-hosszúság. Az egyik Planck szám amit most nem írtam, mert nem emlékszem a nevére, megadja egyetlen foton energiáját, a fény legkisebb kvantumának energiáját. A kvantum csomagot jelent, ez a kvantumelmélet alapja, az energia csak bizonyos méretű csomagokban nyelődhet el, keletkezhet, terjedhet... Nemrég megkaptam egy 11.-es fizikakönyvet, melyben bennevan egy ábra az univerzum jelentős eseményeiről, és a felfúvódás pl. még az anyag kvarkállapota előtt agy elején volt mer itt 10 a -34-en másodperc van írva az ősrobbanás után, 10 a -43-on másodperc meg a felfúvódás kezdetének(hatványoztam). Érdekes. Planck nagy koponya volt.
u.i.: nem tudja valaki, hogy lehet ilyen "szlogeneket" írni a hozzászólások végére?
dez  
2005. dec. 11. 12:58 | válasz | #300
Igen, ezt már én is megkérdeztem egyszer egy fizikustól, de a válaszra valahogy nem emlékszem.

Szóljon valaki Kukacosnak! :) Vagy volt itt korábban még 1-2 fizika-hallgató.
2005. dec. 11. 11:36 | galéria | válasz | #299
Kaptam privi üzit egy eltávozott barátunktól, juhé! :-)

Nos, azt írja, hogy :
"adok neked egy tippet. Kérdezd meg az okostojásoktól, hogy egyetlen fotont hogyan állítottak elő... És honnan voltak abban biztosak, hogy valóban csak egyetlen fotonról van szó."

Mivel nem teljesen értem a kérdést, gondoltam szószerint beidézem.
Mert a 2réses kísérletnél nem állítottak elő fotont, hanem hullámot nyomattak rá a résekre. Legalábbis én így gondolom....
dez  
2005. dec. 11. 04:12 | válasz | #298
Így vagy úgy, szerintem ez az egész csak a világ egyik szelete. És talán csak a két világ (anyagi és szellemi) csak együtt érthető meg igazán. Persze a tudósok a végletekig próbálják csak az egyik irányból megmagyarázni a dolgokat.
2005. dec. 10. 18:11 | válasz | #297
Az én emlékezetem szerint is. A személyes véleményem pedig: a kvantummechanika legnagyobb relytélye, hogy a microvilágban miért a nagy számok és miért nem a logika törvényei működnek. A nagy számok törvényei pedig a hullámmechanikában teljesedtek ki. A kétréses kísérletet máig nem értik, néha pedig elmagyarázni se lehet rendesen, mit is jelent az hogy: ha megfigyeljük, hogy az anyaghullám melyik résen megy át, akkor már nem jelentkezik az interferenciakép csak a két valószínűség "összege". Szerintem ez nem is olyan bonyolult, nagy számok törvényei, ha nem figyeljük meg: 50-50% hogy az egyiken vagy a másikon ment át, ergo két egyszerre meglévő hullámként jelentkezik a becsapódások valószínűsége; ha meg megfigyeljük 100%, hogy melyiken ment át, mégha a részecskék átmenetelének helye a kísérlet elején 50-50%-kal volt megjósolható, a két rés egy-egy teljesen új kísérletet hoznak létre, azaz olyanok a becsapódások mint két külön "egyréses" kísérlet eredményének gymásra tevése, ami igaz is; amikor nem figyeltük meg, hogy melyiken ment át, akkor egészen a kísérlet végéig 50-50% maradt, hogy melyik résen is ment át,visszanézve az időben a nagy számok ugyanazt mondják, mikor megfigyeltük, kettéválasztottuk a kísérletet, összeomlasztottuk a hullámfüggvényt, megváltoztattuk a szuperpozíciót, visszafelé haladva az időben nem ugyanazt mutatják a nagy számok, az alapvető kérdés viszont megmarad minden esetben: Mi minősül megfigyelésnek? Mi omlasztja össze a hulámfüggvényt, változtatja meg a szuperpzíciót?
Ez egy filozófiai kérdés, szerintem meg csak mi, a jelenség megfigyelői, nem tudjuk megfigyelni anélkül, hogy beleavatkoznánk. A kísérlet megszűnne paradoxonnak lenni, ha megfigyelhetnénk az átmenetelt anélkül, hogy hatnánk a részecskére. Ha nem hatunk rá, a nyagy számok törvényei változatlanul hatnak egészen a kísérlet végéig, de ez lehetetlen, ha felidézzük: minden hat mindenre.
Sajna emiatt még jóideig elvitatkozhatunk majd a kísérleten. Amíg fel nem adjuk, a részecskék sokasága csak addig terjed hullámszerűen, amíg nem hatunk rá.
Ha ez hosszú eszmefuttatás volt, bocs, ha belső ellentmondásokat tartalmaz, kérlek világítsatok majd rá.
A pulzáló feketelyukakról: így biztos nem található meg és, mint nemrég megtudtam, még régebben megmondta előre a Steven Hawking, hogy találunk majd olyan feketelyukakat amelyek érzékelhető mennyiségű sugárzást bocsátanak ki, és nem csak az előttük végbemenő anyag-annihilálódás egy része az, hanem tényleg a feketelyuk belsejéből ered, ergo a közvetítő-horozó részecskéje gyorsabb a fénynél, állítólag a kvantummechanika ezt is megengedi. A relativitáselmélet szintén, ugyanis csak a fénysebességig beszél a világról.
"Isten nem kockajátékos"(Einstein), szerintem meg szerencsjátékmániás. Az ok-okozat is csak a valószínűtlenebb jelenségek 0-hoz tartó valószínűségéből ered, szerintem.
Bár még mindig ott a másik lehetőség: ma még egyszerűen túl primitívek vagyunk.
Éljen a fejlődés, még csak az utazás elején tartunk. George és Gene a két álmodozó, az egyiket ezért, a másikat azért szeretem(-i a világ). De a tudomány mindennél jobb.
dez  
2005. dec. 09. 19:15 | válasz | #296
Tulajdonképpen azt. Csak az utolsó mondat valahogy túlzott bizonytalanságot sugallt. Egyébként mit értettél rajta? (Meg azért idéztem be Epikurosz mondatát, mert félig arra is válaszoltam.)
2005. dec. 09. 17:55 | válasz | #295
"Hm, azért a kétréses kísérlet, meg más hasonló megfigyelések már nem csak közvetett, elméleti alapú bizonyítékok."

Miért, én mit mondtam?
2005. dec. 09. 12:35 | galéria | válasz | #294
most már rémlik valami...
dez  
2005. dec. 09. 01:36 | válasz | #293
Hát az, amikor egyetlen foton két egymás melletti résen "egyszerre megy át". Valójában ilyenkor hullámként van jelen, és annak rendje és módja szerint a rések által "szétszedett" két hullám interferál egymással. Vagyis, saját magával. És a rések mögé helyetett fotólemezen, stb. egy interferenciakép jön létre. (Persze, amikor eléri a rés mögé helyezett fotólemezt, akkor mint részecske nyelődik el, mivel csak így tud. És ezek az egymás utáni elnyelődési pontok rajzolják ki az interferenciaképet.)

Ez volt talán az első nagyobb meglepetés. Utáná még jött egy pár.
2005. dec. 08. 22:17 | galéria | válasz | #292
Az ÉT pedig köszönje meg nekem az ingyen reklámot.
2005. dec. 08. 22:15 | galéria | válasz | #291
Mi a túró ez a kétréses kísérlet?
Lehet, hogy ismerem amúgy, csak ezen a néven nem ugrik be...?

A foton egy furcsa jószág, az tény. Az, hogy nem lehet megállítani, nem biztos, hogy igaz, mert nem is olyan rég olvastam valami olyant, hogy sikerült egy kísérletben megállítani a fotont. Az Élet és Tudományban volt a cikk, valamely ez évi számban. A legutolsó számot (2005/49) is érdemes megvenni, mert épp a témánkról van benne egy cikk (1540. old.):
Tételesen is igazolódik "Einstein legnagyobb tévedése"?
A cikkhez kapcsolódóan ad egy linket is.

Engem egyébként a sötét energiáról szóló cikkekel biztosan el lehet bűvölni.
Olyan ez nálam, mint a reklámokban a kisgyerek vagy a kutyus. :-)
dez  
2005. dec. 08. 19:41 | válasz | #290
Amúgy, ha maga a tér lehet néhol sűrűbb, néhol "hígabb", akkor hullámok is terjedhetnek benne. Már csak azt kellene tudni, miből van a tér... :P
dez  
2005. dec. 08. 19:39 | válasz | #289
" "A hullámelémélet számomra idegen, mert azonnal felveti a hordozóközeg problémáját."

Ettől még működik. Az egyenletek határozottan egyeznek a megfigyelésekkel. Az interpretáció persze már más kérdés."

Hm, azért a kétréses kísérlet, meg más hasonló megfigyelések már nem csak közvetett, elméleti alapú bizonyítékok.
2005. dec. 08. 15:47 | válasz | #288
"szerintem meg beigazolódott az éter léte. Ugyanis a vákuum mint olyan nincs, helyette anyag és antianyag részecskék folyamatosan keletkeznek és elpusztulnak."

Az nem az éter. És semmi köze az részecskék hullámtulajdonságaihoz. Az éter fogalma egyébként nem teljesen halott, de a mai elképzelések egyáltalán nem oylanok, mint a 100 évvel ezelőttiek. Ha jól rémlik az említett könyvben is van szó erről.
2005. dec. 08. 15:40 | válasz | #287
"Azért van ott, hogy közvetetten, és tényleg elméleti megfontolás."

Ezt nem egészen értem. Ez mire válasz?

"Pulzáló feketelyukak, mond vmit?"

Sajnos nem. A google-nek sem.
2005. dec. 08. 15:37 | válasz | #286
"ép ésszel elképzelhetetlen, hogy valami, aminek nyulla a nyugalmi tömege olyan heves kölcsönhatásba lépjen az anyaggal"

A foton esetén a nyugalmi tömeg csak elvi jelentősségű, mivel soha nem lehet nyugalomban. Amikor mozog (vagyis mindíg) van tömege (az energiája és a sebessége alapján könnyen kiszámolható).

"Szerintem itt inkább arról van szó, hogy ha megállítasz egy foton"

Nem tudod megállítani, csak ha valami elnyeli, akkor meg megsemmisül.

"A hullámelémélet számomra idegen, mert azonnal felveti a hordozóközeg problémáját."

Ettől még működik. Az egyenletek határozottan egyeznek a megfigyelésekkel. Az interpretáció persze már más kérdés.
2005. dec. 07. 08:13 | galéria | válasz | #285
szerintem meg beigazolódott az éter léte. Ugyanis a vákuum mint olyan nincs, helyette anyag és antianyag részecskék folyamatosan keletkeznek és elpusztulnak. Vákuumenergia is létezik, most az más kérdés, hogy kinyerhető-e vagy sem és mennyi. Semmiből pedig nem lehetne energiát nyerni.
2005. dec. 07. 05:07 | válasz | #284
Hallottál már a kétréses kísérletről, és elég érdekes következményieről? Az éter létét már megcáfolták, bár most nem jut eszembe a cáfolás menete.
2005. dec. 07. 01:07 | galéria | válasz | #283
Nyereg alatt puhított dimenziók, mi? Jó! :-)
Nos, annyira azért hülye nem vagyok, hogy ne ismerném a fény kettős természetét. Csak a hullámtermészet kiéléséhez közvetítő közeg kell. Mondjuk, mivel tökéletes vákuum nincs, akkor a közeg is (éter) adott. Igen, éter.
2005. dec. 06. 21:48 | válasz | #282
Nem tudnál megadni egy oldalt, ahol elolvashatnám?
2005. dec. 06. 21:47 | válasz | #281
2005. dec. 06. 21:47 | válasz | #280
részecske-hullám, bocs nem tudok írni
2005. dec. 06. 20:24 | válasz | #279
A fény és minden más részecske is kettős természetű, fény-hullám. Szintén Einstein, ha jól emlékszem. Az 1905-ös 3 cikk egyikében.
2005. dec. 06. 20:22 | válasz | #278
Az ábrázolás csak vkinek szólt, aki nemrég belekötött a dimenziókba, meg a görbültségbe.
A nyereg alak mellé ha jól emlékszem odaírtam, hogy pongyola.
Végre vki elmagyarázta a relativitás elméletét, kösz.
2005. dec. 06. 20:19 | válasz | #277
Olvastam
Azért van ott, hogy közvetetten, és tényleg elméleti megfontolás.
Pulzáló feketelyukak, mond vmit?
2005. dec. 06. 19:49 | galéria | válasz | #276
Bandi!

Ezt én is tudtam, amit írsz, de ép ésszel elképzelhetetlen, hogy valami, aminek nyulla a nyugalmi tömege olyan heves kölcsönhatásba lépjen az anyaggal, mint a foton. Gondolok itt arra, hogy fénnyel (fotonokkal) pld. gerjeszteni lehet nem sugárzó anyagokat, hogy maguk is sugárzóvá váljanak (felmelegedjenek, no).

Szerintem itt inkább arról van szó, hogy ha megállítasz egy foton, akkor mindjárt keletkezik egy másik, amely folytatja a "nyugalmi helyzetbe került foton" (energiaként elnyelődött foton) pályafutását.

A hullámelémélet számomra idegen, mert azonnal felveti a hordozóközeg problémáját.
2005. dec. 06. 15:10 | válasz | #275
"A foton tömege miért nem végtelen, he?"

Mert nulla a nyugalmi tömege.
2005. dec. 06. 14:43 | válasz | #274
"A fény nem azért hajlik, mert a távolságok változnak, hanem a fény terjedése közben a fényhullám különböző irányú fázis komponenesei időben elcsúsznak! (Valszeg erre van fizikaibb megfogalmazás is) Olyan ez mint a fénytőrés!!!! Szal attól hogy törik a fény egy pohár falán áthatolva, még hülyeségnek tartod, azt hogy a pohár belső méretei mások lennének mint amit kivülröl mérsz!
Einsein ugye nagyon is tisztában volt a fény hullám természetével!"

Lehet értelme annak, amit írsz. De nem cask a fénnyel kell ennek történnie, hanem minden anyaggal.
2005. dec. 06. 14:38 | válasz | #273
Apró javítások:

"1. a relativitáselmélet Bolyai-féle negatív görbületű térrel manipulál, ami pngyolán nyereg alakú, nem euklideszivel"

Nem euklídeszi a geometria, az addig stimmel. De nem is nyereg, hanem annál sokkal bonyolultabb.

"3. a fénynél észleltek, közvetetten, gyorsabb részecskéket is már, tachionok"

Én úgy tudom, hogy nem észlelték őket, csak elméleti lehetőség a létezésük.

"7. a határozatlansági reláció nem elméleti fogalom, hanem technológiai hiányosság"

Ebben tévedsz. Lásd: EPR paradoxon, Bell egyenlőtlenség.
Ajánlott olvasmány : John Gribbin - Schrödinger kiscicái
2005. dec. 06. 14:14 | válasz | #272
"Sajnos a féreglyukaknak a rel elmmmel történő magyarázása eléggé pongyolaság. Mert ha a téridő görbülete elér egy határt és a rajz szerint ugye átmegy függőlegesbe, akkor az azt jelenti, hogy az idő megáll, vagyis soha nem esik át semmi a féregjáraton. Mint ahogy az esemény horizonton is végtelenül lelassul az idő!"

Ez csak a külső megfigyelő számára van így. Az "utazó" csak a szingularitásban pusztulna el, amit viszont ki lehet kerülni, ha a feketelyuk forog. A visszaérkezésnél viszont mindenképpen időutazás is történik, ami elég nagy elvi probléma jelenleg.
2005. dec. 06. 14:09 | válasz | #271
"A rel elm (és az ősrobbanás is) egy euklidészi simaságú térrel dolgozik"

Nem. Éppen a ált.rel.elm. vezette be a fizikába a görbült tér fogalmát.

"Én viszont inkább híve vagyok annak, hogy a világegyetem egésze is önmagába záródó teret alkot."

Nincs sok variáció, vagy végtelen, vagy önmagába záródó. Régebben a zártra szavaztak a fizikusok, de a legújabb mérések nagy léptékben síknak mutatják a teret, ami nyitva hagyja a kérdést, mert a nagyon nagy sugár miatt is láthatjuk síknak. Nem tudom, hogy most mi a hivataos álláspont.
2005. dec. 06. 14:04 | válasz | #270
"A matematikában a dimenziók száma tetszőleges, a való világtól nem függ, mert absztrakt tudományról van szó."

Persze. De a dimenzió fogalmára voltál kíváncsi. Egyébként a matematika megmondja azt is, hogy hogyan tudjuk meghatározni a világunk dimenzióinak számát.

"A tér háromdimenziósként való leírása egy konvenció, hisz a tér leírása megoldható lenne több dimenzióval is, de akár kettővel is, attól függően, hogy milyen koordinátarendszert választok."

Nem. A tér pontosan 3 dimenzióval írható le. Többel mondjuk lehetne, csak értelmetlen, mert csak 3 koordináta lenne független. Kevesebbel, viszont nem lehet leírni. 2 dimenzió az sík, nem tér.

"Poláris koordinátarendszer - mond valamit?"

Két szög és egy sugár, az pontosan 3 dimenzió. Az, hogy konkrétan hogyan jelöljük ki az irányokat nem számít, mindíg pontosan 3 irányra van szükség.
2005. dec. 06. 13:57 | válasz | #269
"Ha viszont elfogadják az ősrobbanás elméletet miért keresik a magyarázatot a gyorsuló tágulásra?"

Egy dolog az ősrobbanás, és egy másik a gyorsulva tágulás. Az ősrobbanás önmagában csak tágulást jósol, ami nem feltétlen gyorsul. És más dolog elfogadni valaminek a létezését, és megérteni annak okát.
2005. dec. 06. 13:31 | galéria | válasz | #268
A foton tömege miért nem végtelen, he?
NEXUS6  
2005. dec. 06. 12:59 | galéria | válasz | #267
Elkéstél!;)
Általában az általad leírt módon ábrázolják a relelm 4 dimenziós tér-idejét.

A rel elm viszonylag egyszerű elmélet, minden középiskolás megérthetné ha vennék a fáradtságot, hogy rendesen elmagyarázzák nekik.

A spec rel alapja kb az, hogy a tömeggel rendelkező tárgyak állapotának megváltoztatásához a fénysebesség közelében történő haladás esetében sokkal több energiára van szükség, mint alacsonyabb sebességen. Az energia viszont maga is tömegként szerepel, vagy is miközben a test állapotát a még nagyobb energia bevitellel megváltoztatom, annál nagyobb lesz a tömege, vagy is további változtatásra még nagyobb energiára lesz szükség. Ez a két egymást erősítő dolog a fénysebességnél éri el a végtelent. Fénysebességre történő felgyorsításhoz, bármilyen kicsiny nyugalmi tömeggel rendelkező testtel végtelen energiát kell közölni.

A tömeg viszont lelassítja az időt, a reakciók sebességét, ezt úgy is értelmezzhetjük, hogy ugyan annyi energia, a megnövekedett tömeg miatt csakk jóval kisebb változást fog a paraméterekben okozni, ahogy egy nagyobb tömegű test sepessége ua energia közlés hatására is csak kevéssé növekszik.

Az előbbiek miatt a nagy nyugalmi tömeggel rendelkező testek úgy működnek, hogy szinte lokálisan csökkentik a fénysebesség nagyságát, pongyolán megfogalmazva. De mivel az adott területen minden reakciót illetően "csökkentik" a
fénysebességet ezért lokálisan ebből semmit nem érzékelsz. Úgy mond a téridő maga görbül el, "sűrűbbé válik".

Röviden és pongyolán kb ennyi, de azért nem árt kalasszikusokat eredetiben is elolvasni;)))

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a rel elm is leíró elmélet és nem megmagyarázó. Hogy miért történik mindez, milyenek a téridő görbületet közvetítő részescskék, (ha ugyan vannak) azzal nem foglalkozik.
NEXUS6  
2005. dec. 06. 12:37 | galéria | válasz | #266
A tér és az idő mai tudományos megfogalmazása ennél sokkal tágabb teret;) biztosít, sokkal több féle lehetőség van.

Pl foglakozik végtelen dimenziós térrel (Hilbert-terek)

A bennünket körülvevő tér/idő/és anyag paramétereinek összefüggéseit, pedig a már említett relativitás elmélet írja le. Tér idő anyagtehát egymástól nem független dolgok.
abelr  
2005. dec. 05. 18:45 | válasz | #265
2005. dec. 05. 00:12 | galéria | válasz | #264
dez!

Ne írj le engem. :-))
Én még hiszek a kolbászból font aranykerítésekben.

"Nézz csak fel, az ég magas,
Bár azt mondják, hogy nem igaz.
Ott jártak ők, a repülők,
És nem látták sehol.

Kell ott fenn egy ország,
Mely talán ránk is vár,
Kell ott fenn egy ország,
Amit senki nem talál.
Kell ott fenn egy ország,
Mely bárkit átölel,
Kell ott fenn egy ország,
Amit sosem rontunk el."
(Zorán)
dez  
2005. dec. 05. 00:01 | válasz | #263
Nos, lola és Epikurosz hozzáállása teljesen olyan, mint a középkori "a Föld márpedig lapos!"... Látják, hogy "lesüllyed" az a bizonyos hajó, ahogy távolodik, stb., de erre biztos van valamilyen "ésszerű, reális" magyarázat, nem olyan őrült fantazmagóriák, mint hogy a víz görbe, a Föld gömbölyű lenne.

Na persze, a modern fizikusok is csak néhány lépéssel vannak előrébb: ők haljandóak levonni a következtetést, hogy bizony gömbölyű a Föld, és szépen kiszámolják azt is, mekkora, stb. De ugye az a legenda, hogy ott "lent" van egy ismeretlen földrész, ahol aranyból van a kerítés, meg más effélék, az tökéletesen alaptalan és kizárt... (Az a néhány ember, aki valahogy oda jutott, majd visszajött, az csaló, bolond, vagy egyszerűen eltévedt, és nem is volt sehol.)

2005. dec. 04. 15:18 | galéria | válasz | #262
Jaj, lola, hogy te mekkora csacsi vagy.
Épp most lépsz le, amikor egyre izgibb lesz a dolog?
IoIa  
2005. dec. 04. 13:48 | válasz | #261
Elhagyom ezt a topicot, mert már nagyon "elgörbült".
Görbüljetek tovább együtt

IoIa  
2005. dec. 04. 13:46 | válasz | #260
Összességében az utolsó pár hozzászólásra értettem.
2005. dec. 04. 12:25 | válasz | #259
ÖÖÖÖ..ezt most nekem írtad lola?????
2005. dec. 04. 09:07 | válasz | #258
Csak egy gyors hozzászólás: köszönöm a biztatást, az optimizmusom meg végtelen.
A Sliders tényleg jó, csak a vége nem tetszik, a sci-fi-k nagy részét szeretem, mégha félre is fogalmaznak (Star Wars), de legjobban az optimsta, és kicsit kevésbé félrefogalmazó sci-fi-ket szeretem (Star Trek), a "Bolygó neve: Föld" is jó volt, történetileg. De ez már nem egy gyors hozzászólás.
A másik dolog, hogy az egyszerűsítésemből kiveszett a lelkem. A tér-téridő keverését hibámként elfogadom. De: én úgy ovastam, hogy a tér görbül az időben, és ez mindkettőre hatással van. Mivel mindig 2D-ben ábrázolják a görbült teret, itt van rá egy ötlet, h. miért: ha kinullázuk az egyik térdimenziót a 3D-s koordinátarendszerünkben, berakhatjuk helyére a 4. dimenziót (idő). Na persze még ottvan az amiről keveset tudok(el kéne olvasni a relativitás elméleteit), a gravitáció, meg a fénysebességhez való közeledés, mindig eltussolják, ahol írnak róla. Sztem ők se értik teljesen. A Gauss-féle gometria=Bolyai-féle, csak Bolyai előbb csinálta meg. A határozatlansági reláció bevallottan technikai probléma, amit átültetve az elméletbe, igazolni lehet a megfigyeléseket. A tudomány nagy gondjaival (sajnos) csak abban a kevés szabadidőmben foglalkozok.
Mennem kell, hajrá filozófia+modern tudomány, kezd nagyonis élvezhető lenni.
2005. dec. 04. 03:09 | galéria | válasz | #257
lola, ne kímélj. sok mindent elbír az én vállam. Lehet épp azért mert alacsony. :-))
Nem huppan nagyot.
IoIa  
2005. dec. 03. 23:38 | válasz | #256
Kegyetlen dolgokat olvastam most... Ha leírnám a véleményemet a saját szavaimmal, azonnal elkezdhetnék egy új nicknéven gondolkodni...
Így inkább nem kommentezek semmit. Csak annyit írok, hogy alacsony a kerítés.

2005. dec. 03. 18:38 | válasz | #255
Ha már filozófiáknál tartunk, bátorkodok én is leírni az enyémet:
Van egy igazán végtelenség. Ott nem folyik az idő. Az ott lévő személyek nem születttek soha, így nem is tudnak meghalni. Öröktől fogva léteznek.
Ez a végtelen tér tartalmaz egy gömbhéjat. A gömbhéj az 5 alapelemből áll: föld, víz, tűz, levegő, éter. A gömbön belül vannak Univerzumok.
Némelyik "egyszerűbb" Univerzum 4 dimenziós, de vannak sok dimenziós "bonyolult" Univerzumok is. Egyik Univerzumból a másikba nem lehet átjutni semmilyen fizikai eszközzel.
Az Univerzumokban vannak galaxisok. Az Univerzumok mind gömb alakúak és akkorák, h a bennük lakó értelmes lények végtelennek hiszik, bár egy idő után rájönnek, h mégiscsak gömb alakú. Mivel a fénynek csak behatárolt a sebessége, így az igazán értelmes lények a 4. dimenzióban közlekednek, mely rövidebb utazást tesz lehetővé, mintha "légvonalban" mennél.
Aki rájön a 4. dimenzió titkár a, szerintem egycsapásra megfejti a gravitáció mibenlétét is.
2005. dec. 03. 16:00 | galéria | válasz | #254
Őszinte legyek?

Én a tér és idő fogalmát metafizikai szempontból oldom meg, emrt az úgy egyszerűbb. Nem kell hozzá nagy tudás.

A tér minden valós történésnek, végsősoron anyagnak otthont adó közeg, médium. Jobb híján nálam is 3D-s. Ebben zajlik le minden esemény: itt születnek új világok, itt csavarodik fel a fizikai tér, majd bomlik ki, itt van ősrobbanás, ha van, majd nagy reccs, ha van, itt gyúr Isten, ha van, új világegyetemeket porból, majd itt pusztítja el azokat, ha elpusztítja.
A tér mindhárom irányba végtelen.

A metafizikai idő felfogható 4. dimenzióként is, az események egymásutániságát írja le. szigrúan egy irányba mozog, a múltból a jelenen át a jövő felé. Végtelen, mindkét irányba.

A fizikai idő a metafizikai idő speciális esete, mint ahogy a fizikai tér is a metafizikai tér speciális esete.

A metafizikai tér és idő mellett, felül ott van a Szellem, amely ezektől függetlenül létezik, de ezeket magába foglalja. Nevezhetjük akár 5. dimenziónak is.

Még gondolkodom azon, hogy ez az 5. elem egy szakállas bölcs bácsi, vagy egy véletlenszerűen játszadozó kisgyerek.
NEXUS6  
2005. dec. 03. 14:31 | galéria | válasz | #253
Válasz roviden:;))
1. A spec rel egy euklidészi téridő leirása, az általános rel elm meg gauss féle geometriával leirható téridővel dolgozik.
Nem külön tér és nem külön idő, ami azt is jelenti, hogy a téridőnek akár lehet egy olyan térbeli vetületét is találni, ami látszólag nem görbült!
2. Hát igen, pl a qvantummech folyamatok bizonyos valószinűséggel gyorsabban zajlanak mint a fényseb, csak ki kéne tudni válogatni a nekünk kellő ilyen állapotokat a többiböl;)))
3. Erre nem vennék mérget, az hogy nevet találtak neki, még nem azt jelenti, hogy bizonyitották a létét. Istennek is van neve!
5.Éljeeen!;))))
6. A scifivel is ugyan az a helyzet, mint a tanárokkal. Nem szabad mindent elhinni nekik!;))
7. Ebben sokan biztak!;))
De az atombomba, a lézer, a félvezetők marha meggyőzőek tudnak lenni, hogy azért még is csak máshogy van. A határozatlansági reléciók és a dolgok kvantumossága sajna nem elválasztható dolgok. Nem kikiüszöbölni kell hanem kihasználni! Mint a Szlájderszben, az is jó kis sci-fi ha már itt tartunk.

Amúgy további sok sikert kivánok!
Ne veszitsd el az optimizmusod.
NEXUS6  
2005. dec. 03. 13:55 | galéria | válasz | #252
Továbbra is fenntartom, hogy a rel elm szerint nem tér, hanem téridő görbületről van szó.

A rel elm szerint továbbra is vicc marad a következő:
-Hé bátyám milyen messze van a falu?
-Légvonalban 20km, de én tudok egy rövidebb utat;)))

A fény nem azért hajlik, mert a távolságok változnak, hanem a fény terjedése közben a fényhullám különböző irányú fázis komponenesei időben elcsúsznak! (Valszeg erre van fizikaibb megfogalmazás is) Olyan ez mint a fénytőrés!!!! Szal attól hogy törik a fény egy pohár falán áthatolva, még hülyeségnek tartod, azt hogy a pohár belső méretei mások lennének mint amit kivülröl mérsz!
Einsein ugye nagyon is tisztában volt a fény hullám természetével!
2005. dec. 03. 12:48 | galéria | válasz | #251
2005. dec. 03. 12:47 | galéria | válasz | #250
lola, hagyd békén a fiatalokat, mert rálépek a tyúkszemedre!
Csak azokat cikizheted, akik drogoznak, isznak, cigiznek, mint a törökök.
Megértettem?
IoIa  
2005. dec. 03. 12:19 | válasz | #249
A #100-as hozzászólásban többek között ezt írtam:
"Különösen fiatal korban jellemzõ az emberre, hogy a különbözõ sci-fi, fantasy és egyéb filmeket/könyveket egyre jobban összemossa a valósággal, és akár hajlamos is ezeket elhinni. Jól példázza ezt az sg fóruma is, amit túlnyomórészt a fiatalabb korosztány látogat."
Te jól példázod ezt :)
2005. dec. 03. 00:00 | válasz | #248
nagyon összesűrítettem egyébként
2005. dec. 02. 23:59 | válasz | #247
kösz a bátorítást
2005. dec. 02. 23:58 | válasz | #246
arról szólt volna hogy sokan itt jobban értesültek, mint én vagy nem.
röviden:
1. a relativitáselmélet Bolyai-féle negatív görbületű térrel manipulál, ami pngyolán nyereg alakú, nem euklideszivel
2. a fénysebesség nem egy fal, hanem egy kerítés amin át lehet majd vmikor ugrani, sztem
3. a fénynél észleltek, közvetetten, gyorsabb részecskéket is már, tachionok
4. ajánlottam az Isten egyenlete című könyvet ami pont erről szól
5. éljen a modern tudomány, amit nem ért mindenki, de nem is kell, mert működik, bármennyire is kevesen értik
6. éljen a Star Trek-féle tudomány, tudjátok ti hány nagy tudású, akár több PhD-s ember van a Star Trek fan klubbokban??? nagyon sok, ennek a sorozatnak volt a nagyobb hatása sztem a mai világra, nem a Star Wars-nak, ami szintén egy másik elméletet dolgoz fel, ami egyszerűbb, ergo jobban eladható a népnek kitalációként, a Star Trek fizikája viszont nem fogalmaz félre, pl. fénykard, lézerpuska, hanem modern, többnyire már működőként elfogadott elméleten alapul, egy kis tudományos fantasztikummal, ami még mindig nagyrészt megmagyarázható
7. a határozatlansági reláció nem elméleti fogalom, hanem technológiai hiányosság
8. Ajánlom figyelmetekbe a Talentum Tudományos Könyvtár könyvsorozatot, a modern fizikáról szól, és IGEN, én hiszek a modern fizikában
Egy-két személyes adat, csakhogy ne kelljen rákeresni, 16 éves vagyok, 4.6-os átlagú tanuló(a német nem megy), és fizikusnak készülök, és mindezek ellenére nagyon tájékozatlannak érzem magam, mert jobban szeretek olvasni, mint társaságba menni, a suliban 2 helyett 4 emelt szintű tantárgyra járok, és most éppen középfokú informatikusi szakot tanulok heti 3 órában. Hogy ez túl sok, nem. még nyelvvizsgatanfolyamra is járok. Év eleje óta folyamatosan témazárókat írunk, és csak úgy szerzem az ötösöket(tanulás nélkül, emelt szinten).
Mindezt nem felvágásnak szántam. Csak azért írtam, hogy senki ne hurrogjon majd le, hogy általánosiskolás könyveimből szedem a hülyeségeimet. A modern fizika most lépi át a filozófia határát. Örüljünk együtt, hogy itt lehetünk, mikor egy új klasszikus fizika születik.
2005. dec. 02. 23:52 | galéria | válasz | #245
Igen, rámtappintottál az ellentmondásomra.

A tér abszolút, a fény görbülése nem az abszolút tér görbülése, hanem a gravitáció miatti elhajlása.

Ha most azt mondod, hogy én elszakítom a teret az anyagtól, és azt állítom, hogy létezik tér anyag nélkül is, akkor megfogtál.
2005. dec. 02. 23:49 | galéria | válasz | #244
fuss neki még1x, esetleg írd a szöveget wördbe, majd kopizd be ide.
2005. dec. 02. 23:33 | válasz | #243
lett volna egy tartalmas, ám eléggé hosszú hozzászólásom, de ez a szr befuccsolt
dez  
2005. dec. 02. 22:29 | válasz | #242
"Én, ugye mondanom sem kell, hogy ezzel nem értek egyet, hanem a világot egy abszolút térbe helyezem, amelyben nincsenek sem dudorok, sem rücskök."

Aham, és a gravitáció meg magát a fényhullámot vonzza... :)
2005. dec. 02. 21:02 | galéria | válasz | #241
"A tér nem görbült, mert pl nincs teleportáció, meg ilyesmi."

A görbe térhez nem feltétlenül kell teleportáció meg ilyesmi. Elég a nagy tömeg (Godzilla rulez).
Azt már sikerült bebizonyítani, hogy nagy tömegek mellett elhaladva a fény egyenes helyett görbe úton halad. Ez már a tér görbülete, naná!

Különben a fentiből az következne, hogy nem-görbült az a tér, amelyben a fény egyenes vonalban halad, és ha a fény nem egyenesen halad, akkor a tér meggörbüléséről lehet beszélni. Én, ugye mondanom sem kell, hogy ezzel nem értek egyet, hanem a világot egy abszolút térbe helyezem, amelyben nincsenek sem dudorok, sem rücskök.
NEXUS6  
2005. dec. 02. 13:26 | galéria | válasz | #240
Nekem is úgy tűnik, de más a tér, és más a téridő!;)

A tér nem görbült, mert pl nincs teleportáció, meg ilyesmi.

(Sajnos a féreglyukaknak a rel elmmmel történő magyarázása eléggé pongyolaság. Mert ha a téridő görbülete elér egy határt és a rajz szerint ugye átmegy függőlegesbe, akkor az azt jelenti, hogy az idő megáll, vagyis soha nem esik át semmi a féregjáraton. Mint ahogy az esemény horizonton is végtelenül lelassul az idő!)
2005. dec. 02. 12:30 | galéria | válasz | #239
"A rel elm (és az ősrobbanás is) egy euklidészi simaságú térrel dolgozik"

Érdekes, én úgy tudtam, hogy Einstein olvasta Riemannt, Swartzschildot, és a többieket...
NEXUS6  
2005. dec. 02. 09:17 | galéria | válasz | #238
Na mingyá nem leszek olyan általános!;)

Ahogy azt BiroAndris írta, aminket körülvevő teret egy euklidészi simaságú térként írjuk le/érzékeljük?.
Ez egy sima végtelenbe tartó asztallapként írható le.

Matematikailag viszont leírhatunk teljesen más tereket is: pl helyettesítsük a világegyetemet egy szóbával, a jelenlegi világegyetem szobályának falai gyak. végtelen messzeségbe vannak. Egy másik univerzumban viszont a falak nem csak hogy véges távolságra vannak de a görbült tér miatt esetleg össze is kapcsolódnak. Pl ha kimész a baloldali ajtón akkor bejösz a baloldalin. Ezen kívül még meg is lehetnek csavarodva, vagy is amikor bejösz fejjel lefelé, vagy vagy a jobb és paloldalad fel van cserélődve, esetleg időben is visszafelé haladsz, ha még a téridőt is bevesszük;)))

A rel elm (és az ősrobbanás is) egy euklidészi simaságú térrel dolgozik, a kvantummechanika viszont nem ilyen terekkel dolgozik, szal lehet hogy vannak 10-11 dimenziók, de ezek általában bezáródó "tereket" írnak le!

Én viszont inkább híve vagyok annak, hogy a világegyetem egésze is önmagába záródó teret alkot.
2005. dec. 02. 00:26 | galéria | válasz | #237
"Olyan dolgokat nevezünk dimenziónak, amik leírhatók bizonyos matematikai struktúrákkal. "

A matematika alapvetően mennyiségekkel, vagyis számokkal operál. Ezeket a számokat lehet halmazokba rendezni, közöttük összefügéseket felírni stb.
A matematikában a dimenziók száma tetszőleges, a való világtól nem függ, mert absztrakt tudományról van szó.

Egy tömb elemei tekinthetők dimenzióknak, vagy ott vannak akár a mátrixok, amelyek szintén számokat, vagy számokból származtatott elemeket - pld. függvényeket - rendeznek halmazokba. A dimenziók száma itt is tetszőleges.

A matekatika tehát - ha úgy tetszik - egy olyan tudomány, amely leírja a való világ egy (ismert) részét bizonyos megközelítéssel, de a virtuális világ egy részét is.

A tér háromdimenziósként való leírása egy konvenció, hisz a tér leírása megoldható lenne több dimenzióval is, de akár kettővel is, attól függően, hogy milyen koordinátarendszert választok. (Poláris koordinátarendszer - mond valamit?)

És így tovább...